Megkezdődött a leendő elsősök felmérése is. A szülők az értesítők alapján hozzák a gyermeküket az iskola pedagógusához. 

ISKOLATÖRTÉNET

A kishegyesi iskola története

      Kishegyesen az iskola története egybeesik a falu telepítésének kezdetével.

      1770. november 1-jén vette kezdetét a tanítás, a tanító Námesztovszki József katolikus iskolamester volt. Az iskola épülete 1771-ben épült, a község utólag ehhez a tanító részére egy szobát és konyhát építtetett. Az iskola bútorzata nagyon szegényes volt: tanítói asztal, szék, egy iskolatábla, s néhány rozoga pad. Az iskolalátogatás rendszertelen volt, a mezőgazdasági munkák megkezdése után a gyermekek nagy része kimaradt az iskolából, és csak télvíz idején jött újra. Ilyen körülmények között az oktatás sem volt túlságosan eredményes. Az első jelentés szerint mintegy 60 diákja volt az iskolának.

     Az elöljárók nem sok gondot fordítottak az iskolaépületre, 1791-ben omladozó az épület, életveszélyes benne a tanítás. A falu új iskolaépületet és tanítói lakást épített. Az iskola – lévén falusi – a mezőgazdasági életre készítette elő a tanulókat.

     Az 1839/1840-es iskolaévből vannak adataink a tanulók számáról. Ebben az iskolaévben 579 iskolaköteles diák volt, de csak 193-an jártak rendszeresen iskolába. Ennyi diákot képtelen volt egy tanító oktatni, ezért segédtanítót fogadott maga mellé. Vannak adatok arról is, hogy az iskola megnyitásától, hány diákja volt az iskolának: 1855-ig 2192 tanuló, közülük 664-en fejezték be sikeresen az iskolát, tanultak meg írni, olvasni.

    1869 szeptemberében kezdődő tanévben már több tantárgyat – magyar történelem, földrajz és természetrajz – az új tanterveknek megfelelően adtak elő.

    1870-ben az ún. Zsandárkaszárnyát (a mai helyi közösség épülete melletti házat) alakították át harmadik tanteremmé. 1875-ben újabb helyiséget alakítottak át tanteremmé, de nem felelt meg a követelményeknek. Végre 1878-ban elkészül a két tantermes, tanítói lakással kibővített új iskolaépület a templom mögötti telken. Még ki sem nyögték az építkezés terheit a hegyesiek, újabb rendelet jött: a nagyszámú diák miatt bővíteni kell az iskolateret. Pénz híján húzták-halasztották az építkezés kérdését, tovább használták a legrégibb épületet, az új épület két új tantermét, valamint a Zsandárkaszárnya ideiglenes tantermeit.

    1884-ben ismeretlen okok miatt a tűz martaléka lett az 1795-ben épített, majd kibővített régi iskola. Más megoldás nem volt: új iskolaépületet kellett emelni. 1885-ben elkészült a második iskolaépület és a tanítói lak, az ötödik tanterem továbbra is a Zsandárkaszárnyában volt. Időközben a hitközség megvette ezt az épületet, és itt kialakította a hatodik tantermet, de még mindig kevés az iskolatér. Pénz híján szükségmegoldás született: hetedik tanteremként a Katolikus Kör helyiségét használták. A nyolcadik állás megnyitása után házat vásároltak, amit átalakítottak tanteremmé, ez lett a későbbi Pásthy-féle iskola. A nyolcadik tanterem kialakításával befejeződött a kishegyesi iskolaépítés egy szakasza. Már az első világháború idején csökken az iskolatér. A Zsandárkaszárnyából iskolává alakított épület, a Bene-féle iskola annyira tönkremegy, hogy nem érdemes megjavíttatni, ezért eladják.

     Az első világháború idején a férfi tanítók hadba vonulása miatt az egész iskolarendszert át kellett szervezni, és a meglévő iskolatérben megszervezni a tanítást.

     1918. november 25-én Vajdaságot az SZHSZ Királysághoz csatolták. A Nemzeti Igazgatóság már december 9-én határozatot hozott, hogy az iskolai oktatás szerb nyelvű legyen, egyben megszüntette a magyar nyelv tanítását azokban az iskolákban, amelyekben a magyar diákok kisebbségben voltak.

    A Közoktatásügyi Minisztérium 1920. augusztus 27-én kelt rendelete alapján Minden eddigi elemi iskola államinak tekintendő. Tehát állami rendelettel megszüntetik a felekezeti iskolákat.

     A kishegyesiek megkísérlik továbbra is fenntartani az iskola felekezeti jellegét, de ez akkora anyagi terhet jelentene a falunak, amit lakosai képtelenek lennének elviselni, ezért az Iskolaszék 1920. október 29-én úgy döntött, hogy a kishegyesi iskolát átadja az államnak.

     A II. világháború után az oktatás a kommunista párt hatása alá került.

     1956-ban készült el 5 új tanteremmel az iskola egyik épülete (ma is úgy nevezik, hogy 56-os épület), amit összekötöttek az 1915-ben épült iskolával. A harmadik épület pedig 1968-ban épült. A tornatermet 1973-ban építették. Így most az iskola 3 épületből áll, ami egységet képez. Folyamatosan felújítják az iskola épületeit a lehetőségekhez mérten, de szükség lenne az ablakok cseréjére, a tornaterem padlózatának cseréjére, a tantermek felújítására, számítógépekre.

    Az iskola 1953 óta viseli az Ady Endre nevet. Az iskolanapot minden évben november 22-én ünneplik az iskola tanulói, tanárai. Ma is Kísérleti Általános Iskola a neve, de már nem nagyon „kísérleteznek” sem a diákokon, sem a tanárokon, habár az újabbnál újabb miniszterek, oktatási törvények, tantervek kísérletezésnek tekinthetők…

    Ma iskolánknak 499 tanulója van. 30 tagozaton folyik a tanítás, ebből 6 speciális tagozat van az enyhe mentálisan sérült gyerekeknek. Szerb nyelven is folyik az oktatás, jelen pillanatban 7. osztályig.

    Diákjaink bizonyítanak a különböző versenyeken, díjakkal térnek haza folyamatosan. Fel sem lehet sorolni, hány híres ember került ki az Ady Endre KÁI padjaiból… Írók, festők, zenészek, énekesek, tudósok, sikeres vállalkozók, sportolók… Méltón képviselik Kishegyest szerte a világban. Bárhol büszkén mondhatják, hogy hegyesiek, a tudásuk alapjait itt kapták…

    Lehet, hogy mi is csintalanok voltunk, lehet, hogy mi is sok borsot törtünk tanáraink orra alá, de bizonyítottunk! Lett belőlünk Valaki, Ember lett belőlünk… És mosolyogva dugjuk el bizonyítványunk gyerekeink, unokáink elől… És folyamatosan mi is azt mondjuk nekik, amit mi is hallgattunk: tanulj, tanulj, tanulj… 

„Elmúlt, mint száz más pillanat,

s tudjuk mégis, hogy múlhatatlan,

Mert szívek őrzik, nem szavak…”

                              (Végh György)

JÁTÉKTANÍTÁS

Hétfőn, április 28-án délelőtt 9 órától délután 16 óráig a Női Fórum játéktanítást szervez az iskola ebédlőjében. Az előadó Besnyi Szabolcs lesz.

KIÁLLÍTÁS

Szöllősi Boglárka:
Viseletek a reneszánsz korban 
című képkiállításának megnyitója 
az Ady Endre KIÁ Galériájában
A rendezvény támogatói: Szekeres László Alapítvány, Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kishegyes Község Önkormányzata.

PÁLYÁZAT - NYERTÜNK!

 A tartományi Oktatásügyi Titkárság pályázatán az iskola 1.236.815,00 dinárt nyert tanteremfelújításra. A munkálatokat a nyár folyamán végezzük majd el. 

SZAVALÓVERSENY

A szécsányi szavalóversenyt is 19-én volt. Miljković Tamara (8.a) és Paróczi Elvira (3.a) szépen szerepelt ezen a községek közötti megmérettetésen.

KÖRZETI MATEKVERSENY

Április 19-én tartották meg a körzeti matematikversenyt. Iskolánkat Miljković Zoran (4.a) és Fodor Mónika (4.c) képviselték.

NYÍLT NAP A KÖZÉPISKOLÁKBAN

Április 22-én a topolyai középiskolák nyílt napot szerveznek. 11 és 14 óra között a Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Középiskola, a Sinkovics József Műszaki Szakközépiskola és a Mezőgazdasági Iskola oktatási profiljaival és a 2008/2009-es tanév iratkozási lehetőségeivel ismerkedhetnek meg a nyolcadikosok és szüleik. 

FILMVETÍTÉS

Április 18-án nyílt moziest volt az iskola ebédlójében. A film címe: A medve. 

                                               

LEVENTE A LEGJOBB VAJDASÁGI - MEGKÖSZÖNI ISKOLÁNKNAK

Nem is olyan régen még a gépésztechnikus tanulókat arról lehetett felismerni, hogy tusfoltos volt a kezük, nagy vonalzókkal és rajztollakkal jártak-keltek, táskájukból pedig kilógott az összesodort rajzpapír. A számítógépek elterjedésével, valamint az oktatásban és a munkahelyeken történő tömeges alkalmazásukkal azonban ezek az ismertetőjelek eltűntek.

Számtalanszor megállapítottuk már ezen az oldalon is, hogy nagyon sok a tehetséges fiatal környezetünkben, akik egyben talán a szebb jövő zálogai is. Egy újabb szép sikerről számolhatunk be, a kishegyesi Komáromi Levente, a szabadkai műszaki szakközépiskola harmadikosa nyerte ugyanis a számítógépes tervezők tartományi versenyét, melynek részleteiről beszélgettünk vele.

- Még általános iskolás koromban kerültem kapcsolatba a számítógéppel, először a kishegyesi Teleházban játszottam rajta. Később jöttem rá, hogy a játékon kívül mennyi mindenre használható. Mivel az unokatestvéreim is számítógépes gépészeti tervezőnek tanultak, tudtam, miről szól a dolog, és azért választottam ezt a szakmát. Ami a versenyt illeti, először az iskolában tartottak selejtezőt, meg is lepődtek a tanáraim, hogy én nyertem, hiszen a legtöbb helyezést elért versenyző negyedikes, mert a negyedik éves tananyagból is vannak kérdések. Mielőtt iskolabajnok lettem, egyhetes felkészítésen vettem részt, nem jártam iskolába, csak a tanáraimhoz különórákra. Gondoltam, hogy esetleg a jobbak között szerepelek majd, mert fekszik nekem ez a dolog, de arra nem számítottam, hogy tartományi bajnok leszek. A verseny két részből állt, a feladott gépészeti modellt kellett számítógépes rajzon ábrázolni, valamint tesztet írni. A rajz pontossága száz százalékos lett, maximális pontot kaptam, az elméleti részben is több mint 90 százalékot teljesítettem. A versenyen Kalmár Ottó lett a harmadik helyezett, a magyarkanizsai műszaki szakközépiskola tanulója, második pedig Slobodan Višnjić, a zsablyai középiskola negyedikese. A verseny megnyerésével jogot szereztem az országos versenyen való részvételre, melyet május 9-én tartanak, amire folyamatosan készülök és rendesen járok iskolába. Még nem döntöttem el, hogy mi leszek, ha „nagy” leszek, szeretnék továbbtanulni, de sajnos gépészeti egyetem csak szerb nyelven van, nekem pedig a nyelv nem éppen az erősségem. Lehet, hogy megpróbálkozom Magyarországon, de ezen még ráérek gondolkodni, hiszen van még egy évem Szabadkán.

- Felkészítő tanáraim mellett mindenképpen köszönettel tartozom a kishegyesi általános iskola tanárainak is, hiszen olyan alapokkal mehettem továbbtanulni, melyekre könnyű építkezni. Az informatikával is abban az iskolában ismerkedtem meg közelebbről. Most koncentrálok, készülök az országos megmérettetésre, mely után a nyáron pihenek, de jövőre, mivel csak harmadikos vagyok, újra versenybe szállhatok - fejezte be Levente.

http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2008/04/17/main.php?l=b19.htm

SZíNHÁZBAN

Április 15-én színházlátogatást szerveztünk az Újvidéki Színházba, 

A tizedes meg a többiek című komédiára.

                                                                   

EZ VÁRHATÓ...

Az iskolában folyamatosan „zajlik” az élet. Nem tétlenkednek sem a tanárok, sem a diákok. Nincs sok már hátra az iskolaév végéig, az utolsó hajrára készül mindenki. Közben még lesz egy tavaszi szünet is április 25-től május 4-ig. És a kirándulások ideje is elérkezett. A nyolcadikosok május 30-án ballagnak, a ballagási ünnepség délután 17 órakor lesz a színházban. 

KÖRZETI MAGYAR VERSENY

Szabadkán tartották meg a körzeti magyar versenyt. Papp Orsolya, Gere Szilvia, Vass Nikita, Gavlik Zénó és Csőke Andrea továbbjutottak a köztársasági versenyre. 

ÚJABB SIKER!

Április 12-én a körzeti történelem versenyen Csőke Márk II. helyezést ért el. 

FELMÉRÉS

Április 9-től a kisegítő tagozatos diákok újbóli felmérése folyik a topolyai egészségházban. Ha fejlődés mutatkozott a diákoknál, akkor átkerülnek a normál tagozatra. Jelenleg 41 gyerek jár speciális tagozatra. 

BIRKÓZÓSIKER

Április 5-én tartották meg Feketicsen a II. Nemzetközi birkózó „Vinum Lódi” kupát.

Gelányi Leonszió (27 kg) II. hely, Papp Marcel (32 kg) III. hely, Papp Szebasztián (42 kg) III. hely, Gulics Dániel (58 kg) II. hely, Nikolić Željko (63 kg) II. hely.

HELYESÍRÁSI VERSENY

Újvidéken, a  Simonyi Zsigmond helyesírási verseny körzeti döntőjén a legjobbak közé jutottak: Vass Nikita 6.a, Papp Orsolya 6.a, Vojter Emese 6.b. Ők képviselték iskolánkat április 5-én az újvidéki országos döntőn.

VÖRÖSKERESZT VERSENY

ERVIN ÚJABB SIKERE

 Dudás Virág Ervin (5.a) – április 4-én Belgrádban a hegedűversenyen 2. helyezést ért el.

DISCO

Disco volt a felsősöknek április 4-én 18.30-tól 20.30-ig.

ELSŐSEGÉLYVERSENY

Április 1-jén Szőke Karolina (8.a) elsősegélyversenyen vett részt, és továbbjutott a tartományi versenyre Újvidékre, amelyre 2008. április 4-én került sor. Karolina ott is bizonyított, és diplomával tért haza.

FELÚJÍTOTT GALÉRIA

Gazdag és tartalmas programokkal lepték meg a szervezők a falu lakosságát Kishegyes újratelepítésének 239. évfordulója alkalmából. A több napon át tartó rendezvénysorozat március 24-én a Szent Anna-templomban megrendezett komolyzenei hangversennyel kezdődött a kishegyesi zeneiskolások közreműködésével. Március 26-án a Magyar Filmnapok programjából láthattak az érdeklődők válogatást, március 28-án pedig bemutatásra került dr. Virág Gábornak A kishegyesi iparosság másfél évszázada című új könyve. Ezt követően a színházban egy építészeti kiállítás megnyitóján vehetett részt a közönség, amelynek keretében közelebbről is megismerkedhettek a vajdasági építészek munkásságával, később azonban volt dzsesszkoncert, illetve nosztalgia-diszkó is a zenekedvelők részére.
    Szombaton, március 29-én ünnepélyesen átadták rendeltetésének a felújított Tűzoltóotthont, amelynek vezető tervezője Király László építészmérnök, látványtervezője Pesti Attila, kivitelezője pedig Kókai Béla magánvállalkozó. A rekonstrukciós munkálatok - amelyeket a Tartományi Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Titkárság, a Vajdasági Nagyberuházási Alap, Kishegyes Község Önkormányzata, valamint a helyi közösség támogatott anyagilag - tavaly júniusban kezdődtek. Az avatóünnepségen jelen volt Pásztor István, a VMSZ elnöke, Pásztor Bálint tartományi képviselő, Józsa László, az MNT elnöke, Kern Imre, a Vajdasági Nagyberuházási Alap képviselője, Varga László tartományi képviselő, Szilágyi Dorottya, a VMSZ ügyvezető titkára, Szűgyi István kishegyesi polgármester, továbbá Szatmári Kristóf, Hamza Zoltán, Mackó József és Kovács Rajmond testvértelepülési képviselők.
    Az egybegyűlteket Szűgyi István polgármester üdvözölte, köszönetét fejezte ki mindazoknak az embereknek, akik munkájukkal hozzájárultak a projektum mielőbbi megvalósításához: Virág Gábornak, a kishegyesi helyi közösség titkárának és az őt támogató lelkes kis csapatnak, Csóré Róbert községi tanácsnoknak, valamint a Maronka Károly Önkéntes Tűzoltó-egyesület munkatársainak.
    Az ünneplőket Pásztor István, a VMSZ elnöke is köszöntötte. Rövid alkalmi felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy ez a kis közösség végre öntudatára ébredt, s az utóbbi öt évben újabb és újabb elképzelésekkel, projektekkel rukkol elő.
    - A mi feladatunk az, hogy ezeknek a terveknek a megvalósulását támogassuk (reméljük, hogy május 11-e után még jobban tehetjük majd, mint eddig), mert ez nemcsak a helyes politizálás, hanem a helyes közösségépítés követendő példája is. Ezt bizonyítja ez a felújított Tűzoltóotthon is.
    Az objektum tágas, frissen meszelt tanácstermében került sor arra a testvértelepülési megállapodás aláírására is, amelyet Kishegyes kötött a budapesti XVI. kerülettel és Isaszeggel.
    Az új barátságnak máris láthattuk a gyümölcsöző példáját, hiszen a budapesti XVI. kerület támogatásával felújult a kishegyesi Ady Endre Általános Iskola kiállítóterme, ahol ezentúl különféle művelődési rendezvényekkel (kiállításokkal, hangversenyekkel) gazdagíthatják a falu kulturális életét.
    - Ennek a Galériának a megnyitása példa arra, hogy az anyaországban élnek még olyan segítőkész emberek, akik nemcsak nemet, hanem igeneket is tudnak mondani, s ezt a gyakorlatban is be tudják bizonyítani. A XVI. kerület most a nagytestvér szerepét tölti be ebben a testvér-települési kapcsolatban, s mint ilyen, nagyon jól tudja, mi a feladata a kistestvér iránt. Odafigyeléssel, támogatással szeretnénk bátorítani a fejlődés útján, s természetesen örömeiben, ünnepeiben is osztozni vele - mondta Kovács Rajmond alpolgármester.
    A Galériát a Nagyanyáink hagyatéka című kiállítással avatták fel, amely Kishegyes tárgyi kultúrájának (Kollár Ilona és Fürsztner Etelka gyűjtésében megmaradt népi és polgári eredetű viseletek és lakástextíliák) egy töredéknyi bemutatója volt. A gyűjteményt dr. Szőke Anna értékelte megnyitó beszédében.
    Az ünnepi szentmisét msgr. Miocs József és Brasnyó Ferenc főtisztelendő tartotta.
    A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület gálaműsorán Virág Gábor, a helyi közösség titkára köszöntötte a jelenlevőket. Beszédében többek között hangsúlyozta: az újratelepítők kötelessége, hogy a 239. évvel ezelőtt megvetett alapot megújítsák, a fundamentumot megszilárdítsák, s ehhez az építkezéshez olykor új barátokra is szükség van.
    A gálaműsoron fellépett az iskola kórusa Bulatović Gabriella tanárnő vezetésével, a Pán Péter óvoda nagycsoportosai Kalmár Edit és Janó Mária óvónők kíséretében, valamint a művelődési egyesület népi tánccsoportja Kárpátok aljában című koreográfiájával, amelyet Kisimre Árpád és Kisimre Szerda Anna rendezett. Közreműködött Csonka Ferenc és a Csalóka együttes. A közönség nagy tapssal jutalmazta a budapesti Big Band együttes játékát is.
    Ugyanebben az időben alternatív programként az Ifjúsági Otthonban a Nemzeti Ifjúsági Stratégia ismertette helyi akciótervét. A falunap rockkoncerttel, performance-szal és filmvetítéssel zárult.

(k. o.)

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=3792&no=186

ATLÉTIKA - SIKER!

Körzeti atlétika verseny volt Szabadkán, április 1-jén. Az eredmények:

100 m lányok:             Hegedűs Klaudia 5.c - 4. hely

                                  Vince Lilla 6.b – 5. hely

300 m fiúk:                 Kecskés Béla 8.a – 1. hely

Magasugrás:               Papp Orsolya 6.a – 4. hely

                                  Tóth Róbert 7.a – 2.hely

                                  Papp Áron 8.a – 4. hely

                                  Papp Zsolt 8.a – 4. hely

100 m fiúk                  Faragó Krisztián 8.b – 3. hely

                                  Halasi Andreas 8.b – 8.b – 5. hely

800 m fiúk                  Lőrik János 8.a – 4. hely

Súlylökés lányok        Kormos Noémi 8.b – 2. hely

Távolugrás fiúk           Brezovszki Krisztián 8.b – 5. hely

4x 100 m váltó fiúk:    2. hely

ÁPRILILI...

  Április 1-jén Bolondos április elnevezéssel játékos vetélkedőt szerveztünk az alsósoknak a tornateremben.