"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)

2008. szeptember 30., kedd

IRODALMI DÉLUTÁN


Az idei Csépe-napok a jeles kishegyesi származású irodalmárról való megemlékezés évek során kialakult, hagyományos programsémáját követte. Gobby Fehér Gyula, a Csépe-emlékbizottság volt elnöke koszorúzta meg a kishegyesi könyvtár falán elhelyezett emléktáblát, s ezzel péntek délután kezdetét vette a dr. Csordás Mihálynak, az emlékbizottság jelenlegi elnökének szavaival őszi irodalmi napnak nevezett rendezvénysorozat.

Az egybegyűltek ezt követően a könyvtárban megtekinthették a zentai zEtna Kiadó kiállítását. A vajdasági irodalmi életben kezdetben hiánypótló szerepet játszó, ma már viszont karakterisztikus jegyeket öltött, saját hagyományt építő könyvkiadó 2002 óta megjelent köteteit tekinthették meg az érdeklődők.Dr. Csordás Mihály nyitotta meg a községháza tanácstermében az irodalmi délután főrendezvényét, az emlékbizottság ünnepi ülését. Ezt követően kihirdették a Csépe-napok keretében zajló Aranyeső Vers- és Prózamondó verseny győzteseit. A bácsfeketehegyi és a kishegyesi általános iskolák diákjai az idén Fehér Ferenc költeményeit szavalták. A három korosztályba sorolt versmondó verseny első helyezettjei, Szarka Áron, Kőműves Noémi és Kancsár Larissza ismét előadhatták győztes szavalatukat. A verseny főszervezője, Szöllősi V. Julianna beszélt a több mint 300 diákot megmozgató irodalomnépszerűsítő megmérettetésről.A hagyományos programsémát követte, mégis némi eltérést mutatott az ünnepi ülés további menete, ami most inkább egy irodalmi est hangulatát idézte. Hagyományba épült hagyománytörésnek nevezhető akár az is, hogy talán most valamivel kevesebb ismerős arcot láthattunk irodalmi elitünkből a Csépe-napok közönsége körében, amely valamikor az irodalomalakító és kánonképző befolyással rendelkező vajdasági magyar irodalomtudósaink seregszemléje volt.Dr. Virág Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékének oktatója egy, a vajdasági magyar irodalom és a kisebbségi közegben való alkotás helyzetét értékelő tanulmányát olvasta föl. A vajdasági magyar irodalom iránti elkötelezettségéről ismert irodalomtudós a kortársi horizontot szemlélve – azzal a megkötéssel, hogy az irodalomszervezői, könyvkiadói munkásságukat is besoroló mérceként kezelte – Beszédes Istvánról, Lovas Ildikóról, Jódal Kálmánról és Aaron Blummról (ifj. Virág Gáborról) beszélt kiemelten.Beszédes István, az egyik megnevezett, a zEtna vezetője szólt ezután a 10 éves évforduló kapcsán a „kockás asztal” melletti beszélgetések során körvonalazódó irodalmi műhely kezdeteiről, aminek az útja, szavai szerint, a hagyománybontás igényétől a hagyományteremtésig vezetett. Magára a könyvkiadóra nem tért ki, arra hivatkozva, hogy azt az általa megjelentetett szerzők hitelesítik. A zEtna Kiadónál publikáló irodalmárok közül ezután Verebes Ernő, Szögi Csaba, Sinkovits Péter és Beszédes István olvastak fel alkotásaikból.Dr. Székely András Bertalannal dr. Csordás Mihály beszélgetett a nemzettudatról és az együttélés kérdéseiről. A határon túli magyarság ügyéért elkötelezett kisebbségkutató széleskörű tapasztalatai tükrében, a Németh László-i szellemiséget példaként fölmutatva válaszolt a kérdésekre.– A határoktól távolodva egyre kevésbé ismerjük egymást. Ezt a nem ismeretet meglovagolhatják az ideológusok, a politikusok, s ahelyett, hogy a közöset hangsúlyoznák, a különbözőségeket emelik ki – mondta többek között.Egy évtizedes kihagyás után ismét odaítélték a Csépe-emlékplakettet, amit az idén az emlékbizottság döntése alapján a Magyar Szó és Gobby Fehér Gyula író érdemelte ki. A Magyar Szó nevében Kókai Péter főszerkesztő vette át az elismerést.Már az estébe nyúlóan, a Csépe-napok zárórendezvényeként a jelenlévők Ruzicskay György szarvasi származású festőművész tárlatát tekinthették meg. Az iskola galériájában berendezett kiállítást dr. Reszkető Péter, a Ruzicskay György Alkotóház és Közalapítvány vezetője nyitotta meg.

2008. szeptember 26., péntek

AZ ARANYESŐ SZAVALÓVERSENY GYŐZTESEI


A kishegyesi iskolában Szerdán megtartották az Aranyeső Vers- és Prózamondó Verseny döntőjét. Három korcsoportba sorolt kategóriában bírálták el a fiatal versmondókat.

A III-IV. osztályos diákok között Szarka Áron, az V-VI-osok között Kőműves Noémi, a VII-VIII. osztályos versenyzők között a Kancsár Larissa szavalatát értékelte a legjobbnak a Náray Éva, Kormos Irén és Sinkovics Norbert összetételű zsűri. Idén Fehér Ferenc verseiből válogathattak a fiatal előadók, a 80 évvel ezelőtt született kiemelkedő vajdasági magyar költő kezdeményezésére tartották 1973-ban az első Aranyeső Vers- és Prózamondó versenyt. Szöllősi V. Juliannától, a főszervezőtől megtudhattuk, hogy az idei megmérettetés a kishegyesi és a bácsfeketehegyi általános iskolákban több mint 300 diákot mozgatott meg, a tanulók fölkészítése kilenc pedagógus munkáját dicséri. A nyertes szavalatokat meghallgathatják ma délután, a Csépe Imre Irodalmi Emléknap ünnepi ülésén.
http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-09-26_Az_Aranyeso_szavaloverseny_gyoztesei.xhtml
A nyertesek: Kancsár Larissza, Szarka Áron és Kőműves Noémi
A NYERTESEK: KANCSÁR LARISSA, SZARKA ÁRON, KŐMŰVES NOÉMI

2008. szeptember 18., csütörtök

MEG KELL TENNI, AMIT MEG TUDUNK!



Beszélgetés az örkényi Lusták házaspárral a kishegyesi iskola felújításához való hozzájárulásukról
Molnár Márta, Lustákné Aradi Erzsébet és Lusták István(Papp Imre) 
Molnár Márta, Lustákné Aradi Erzsébet és Lusták István(Papp Imre)


A veterán focisták kishegyesi nemzetközi tornáján a napokban Kishegyesen járt Lusták István és felesége, Erzsébet, akik nemcsak a futballtornák szervezésében szereztek érdemeket, hanem a jótékonykodásban is. Ők szervezték és szervezik ugyanis a veterán focisták tornáit Örkényben, amelyet azután vándortornaként minden évben megszerveznek a felvidéki Udvardon, a kárpátaljai Ungváron, Marosvásárhelyen és most már hagyományosan Kishegyesen is. A sportbeli kapcsolatokon túl azonban a házaspár úgy vélte, ennél többet is lehet tenni a határon túli magyarokért, és jótékonysági estet szervezett Örkényben, hogy azután ezt a pénzt minden évben a futballtorna egyik határontúli, vagy határon belüli intézményének, illetve valamelyik rászorulónak ajándékozzák. – Kishegyessel úgy kerültem kapcsolatba, hogy sporttéren nekik jó együttműködésük volt Kocsérral, ahová mi is eljártunk egy-egy tornára. Ez nagyon jól jött a mi tornánknak, mert már korábbról megvolt a kapcsolatunk a felvidéki Udvarddal, Marosvásárhellyel és a kárpátaljai Ungvárral, ezzel tehát valóra vált az az álmunk, hogy a határon túli magyarság minden része képviseltesse magát a rendezvényünkön. A határon túli vidékeket látva számomra szívbemarkolóan szomorú és fájó volt tapasztalni, hogy mennyire el vannak feledve, s ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy tenni is kell valamit ezekért az emberekért a kapcsolatok ápolásán túl is – mondja Lusták István. Mint mondja, valószínűleg ezért is tartotta fontosnak, hogy annak idején részt vegyen a kettős állampolgárságot célzó népszavazás aláírásgyűjtésében, mert meggyőződése volt, hogy legalább ennyit meg lehet és meg kell tenni a határontúliakért. Mivel a szavazás sikertelen lett, azt gondolták, hogy segíteni másképpen is lehet. – Tavaly támadt az az ötletünk, hogy egyik rendezvényünket jótékonysági gyűjtéssel kössük össze, vagyis meg kell tennünk mindent, amit tudunk egymásért. A bevétel Erdélybe ment, a Beszterce és Betlenváros között található Felőr kollégiumának, de egy jó képességű fiatal iskoláztatását is szponzoráljuk. A második gyűjtést pedig a kishegyesi iskolának ajánlottuk fel, és ők a folyamatban levő felújítások keretében ezt szépen hasznosítani is tudták. Úgy tervezzük, hogy a következő rendezvényünk bevételét Kárpátaljára visszük majd, azután egy örkényi intézménynek ajánljuk fel – véli Lusták István. Lustákné Aradi Erzsébet minden szervezésben a férje mellett állt, s úgy véli, hogy számukra a legtermészetesebb volt a jótékonysági bevételt először a határon túlra juttatni. – Úgy tartom, hogy bárhová megyünk, ahol magyarok közé megyünk, ott otthon vagyunk, mert nem ők hagyták el hazájukat, hanem a politika vette el tőlük. Ha a határt átlépjük, az nekem csak annyit jelent, hogy oda kell adnom az útlevelet. A rendezvényeken talán az egyik legfelemelőbb, hogy azok is tehetnek valamit, akiknek erre nem sok esélyük van. Például a nagymamák, akik egy kis süteményt hoznak a jótékonysági estre, vagy segítenek a szervezésben – mondja Lusták Erzsébet. Molnár Márta, a kishegyesi iskola igazgatónője elmondta, hogy az örkényi ajándékot nagyon jól fel tudták használni a nyár folyamán lebonyolított felújítások során. – A gyűjtésből 888 ezer forintot, 5000 szlovák koronát és 1000 dinárt kaptunk. Ebből vettük a felújított tantermekbe a táblákat. Minden pénz nem kellett erre a célra, és az adományozókkal most éppen azon tanakodunk, hogy hogyan hasznosítsuk a többit, esetleg alapítsunk-e egy alapítványt, amelynek keretében a rászoruló gyerekeket tudnánk támogatni. Ezt az elképzelést Lustákék is támogatják, s valószínűleg ebben az irányban fogunk cselekedni, csak még meg kell találni hozzá a megfelelő formát. Abban már biztosak vagyunk, hogy kapcsolatunk nemcsak erre az egy alkalomra szólt, s hogy a jövőben is állandóan kapcsolatban állunk majd egymással. A tanárok is nagyon örültek annak természetesen, amikor dr. Deák és Dudás Béla bejelentették, hogy az örkényiek felajánlották az iskolának idei gyűjtésüket, de ennek értékeléséhez igazából a gyerekeket kellett látni, hogy ők mennyire örülnek a megújult tantermeknek – mondja Molnár Márta.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-09-18_Meg_kell_tenni_amit_meg_tudunk.mobile

2008. szeptember 10., szerda

AZ ÚJ HANGSZEREINK

KEZDŐDIK A FELÚJÍTÁS!!!

NYÁRI MUNKÁLATOK

A következő tartalmi beszámolót küldtük el - természetesen több bizonylat, fénykép mellékelésével - a Szülőföld Alapnak. A nyár folyamán felújítottuk a zenetermet, 3 tantermet, és még hangszereket is vásároltunk a zenekarunk számára. 

Tárgy: Pályázat – 1198/2008.

Tartalmi beszámoló
      A Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégium pályázatára adtuk be a Biztonságosabb oktatásért, gyermekkorért  című kérelmünket. Örömmel vettük tudomásul, hogy pályázatunkat 2.000.000 forint támogatásban részesítették. 1198/2008 nyilvántartású számon kötöttünk Támogatási Szerződést.

A tételes költségvetés:
1.   Felújítási munkák – Zeneterem – menyezet bontása nád + vakolat, heraklit lapok megerősítése, álmenyezet készítése Rigipsz technológiával, falak javítása és újrameszelése, falak festése olaj bázisú festékkel, a meglévő padló felszedése és újra csempézése, lábazat készítése kerámia kapokból, új világítótestek beszerzése és felszerelése                                               985 400 HUF
2.    Felújítási munkák - 3 tanterem – meglévő padló felszedése és újra csempézése, lábazat készítése Dekor lapokból 1,5 m magasságban, falak javítása és meszelése
                                                         1 525 950  HUF
3.      Hangszervásárlás                                      88 650  HUF

A tervezett felújítási munkákat teljes egészében elvégeztük, és a hangszereket is megvásároltuk. 
Összköltség:                                                  2 600 000 HUF
Önkormányzati hozzájárulás:                       600 000 HUF
Támogatás:                                                   2 000 000 HUF
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...