ÍJÁSZINVÁZIÓ KISHEGYESEN

A múlt hétvégén zajlott az első Kishegyes-íjászkupa

Kishegyes talán még a tatárjárás idején sem látott annyi íjászt, mint vasárnap. 17 0 sportbarát jött el Zentáról, Óbecséről, Temerinből, Újvidékről, Hódságról, Cservenkáról, Szabadkáról, Budapestről, Szekszárdról és Szegedről a Hegyalja utcába, hogy kedvenc szenvedélyének hódoljon. A verseny résztvevői 3 vesszővel lőtték meg a 12 célpontot, két fordulóban. A FITA szabálya szerint zajló kupán a legrövidebb céltáv 2 méter volt, a leghosszabb pedig 60 méter.

 Íjászok a Hegyalja utcában. Fotó: a szerző

A 170 résztvevő lassan gyűlt össze, aminek részben az óraátállítás volt az oka, így kicsit késett a verseny megnyitása. A kupát Csóré Róbert, Kishegyes polgármestere, Goran Vujković, a versenyt szervező szabadkai Artemisz Íjászklub elnöke és Szalma István, a verseny fő szervezője nyitotta meg. A résztvevők közül a legfiatalabbra legalább 10 centivel rávert az íja, de idősebb korosztályok sem hiányoztak a kupáról. Korosztályok szerint 14 évig junior, 16-ig ifi, 18-ig kadét, 50-ig felnőtt, 50 felett pedig szenior kategóriában indultak a versenyzők, az íjak fajtája szerint pedig hagyományos, longbow, vadászreflex, barebow, olimpiai, CB, 3D, CU és CRB kategóriákban.

A szervezők három órára tervezték az eredményhirdetést, de ekkorra csak a verseny 1. fordulója zárult le. Az íjászok jókedve ennek ellenére nem lankadt, ehhez talán a jól kialakított pályák és az izgalmas terep is hozzájárultak. A kupa kísérő programjaként az érdeklődők meglovagolhatták a helyi klub paripáit.

A verseny végül hét óra után fejeződött be, az eredményhirdetést pedig fél kilenc után tartották. Hagyományos kategóriában a szenioroknál Szabados Csaba és Rábaközi Sarolta, az ifiknél Juhász Fanni és Nagy Abonyi András, a serdülőknél Koós Dezső és Derkovity Anetta nyert, csakúgy mint Komáromi György veterán és Piros Roland junior versenyző. Longbow-val Huszár Emese, Bodó Veronika és Csáki Péter harcolt ki magának aranyat. BB kategóriában igen szoros küzdelem alakult ki, végül Vujković Goran, Domonkos Erzsébet, Mina Pejović, Marecskó Ágnes és Aleksandar Nikolić, valamint Till János lett az első. Olimpiai íjjal Kis János és Rózsa Valentina, majd Lazar Skenderović és Stefan Medić „lőtt aranyat”, CU kategóriában pedig Gondi Árpád, Jelena Čerevicki és Petar Skenderović. TRRB kategóriában Erdélyi László, Györe Olga, Péter Dániel és Nagy Laura végzett az élen. 3D vadászíjjal Saša Đeviki és Varga Ákos érdemelte ki az első helyet, CB kategóriában pedig Miroslav Radošević és Dudás József.

 http://aliscanyilai.blogspot.com/2011/04/ijaszinvazio-mali-igyoson.html

A MOZGÁS ÖRÖME

DIÁKJAINK IS OTT VOLTAK!

Háromnapos műhelymunka a Kátai-tanyán – A fogyatékkal élőkről tánccal

A gyerekek foglalkozás közben (fotó: Lakatos János)

A Law of Intercultural Mode (interkulturális megformálás törvénye) azaz LIM Műhely negyedik alkalommal tartott műhelymunkát Kishegyesen a Kátai-tanyán. A munkában ezúttal 13 gyerek vett részt, akik tánccal ismerhették meg a fogyatékos és egészséges emberek világa közti különbséget. A foglalkozásnak a különböző fogyatékkal élők voltak témája, a résztvevő gyerekek pedig Kishegyesről és Szegedről érkeztek.

Zoran Tairovićtól, a LIM Műhely művészeti vezetőjétől megtudtuk, hogy a projektum különböző műhelymunkáiról film fog készülni, ami nem utolsó sorban edukatív célokat fog szolgálni. A korábbi műhelymunkákon résztvevő gyerekek forgatókönyvírással, képzőművészettel és színjátszással foglalkoztak, tudtuk meg a művészeti vezetőtől, aki azt is elárulta, hogy a készülő film a megbélyegezettséget fogja bemutatni különböző aspektusokból. A műhelymunkán résztvevő gyerekekkel Višnja Obradović és Kristian Eldaub mozgásművészek foglalkoztak, a programnak pedig ezúttal Papp Júlia, az Izida Anya- és Gyermekvédelmi Egyesület elnöke volt a vendége, aki a fogyatékkal élőkről tartott előadást.

A háromnapos foglalkozásra Kishegyes Község Fejlesztési Társulásának és a szentesi Szivárvány Művészeti Alapfokú Iskoláért Alapítványnak a közös projektumán belül került sor. A projektum része a határon átnyúló IPA-programnak, és a következő műhelymunkára április 29-én fog sor kerülni, szintén a Kátai-tanyán. Ennek a függőségi betegségek lesz a témája, amit film- és fotóvilágán keresztül próbálnak majd körbejárni.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-04-19_A_mozgas_orome.xhtml

AZ ÉN UTCÁM

Nap mint nap áthaladok rajta, és mindig újabbnál újabb csodákat fedezek fel benne.

Hosszú és széles az utcám. Cipőt húzok, és már kinn is vagyok. Egy autó épp most száguld el a házunk előtt. A háztetők felett madarak repülnek el. A verebek fontos értekezletüket tartják a bokor alatt. Amott diófák koronájukkal bólingatnak, mintha a repülő madarakat üdvözölnék. Épp most veszem észre, hogy alatta gombák hűsölnek.

Élvezik a szél cirógatását. A virágok büszkén bólogatnak. A pici hangyák is sürgölődnek a fűszálak között. Nyáron a gyereksereg hangoskodása teszi széppé és hangulatossá. Megpihennek egy vén meggyfa alatt. Minden ház előtt e fafajta őrködik. Továbbmegyek. Jé, itt egy új ház épül! Mennyi meglepetést tartogat még számomra ez az utca? Eszembe jutnak az élmények, amik kicsi korom óta történtek velem ebben az utcában.

Szeretem ezt azt utcát. Nem cserélném el semmiért a világon. Különösen jó érzés fog el, amikor a sarki ház falán elolvasom az utcám nevét: Fehér Ferenc utca.

STEVIĆ Marina 6./b., Ady Endre iskola, Kishegyes

http://magyarszo.com/fex.page:2011-04-18_Az_en_utcam.settoxhtml

A FÖLD NAPJA

                                          

A német irodalom bemutatása - Bácsfeketehegyen megtartották az Arcok üveg mögött elnevezésű versmondó versenyt

                        

Második alkalommal rendezte meg szombaton Bácsfeketehegyen a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület az Arcok üveg mögött elnevezésű, fordításirodalomnak szentelt vers- és prózamondó versenyt. A részvevők ezúttal a német irodalomból válogathattak.

Ahogy azt a verseny előtt Hajvert Ákos, az egyesület elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, a fordításirodalom olyan gazdag, hogy akár önálló részként is lehet rá tekinteni. Ezzel a megállapítással egyezett Bata János író műfordító is, aki a verseny előtt rövid előadást tartott a műfordításról. Figyelmeztette azonban a fiatalokat, hogy fordítani csak szívvel-lélekkel lehet, mert csak akkor lesz hiteles az átültetés. A verseny megnyitóján felolvasták Helga Eiselenek, a Szikicsről elűzött németek egyesülete elnökének levelét, aki a rendezvény egyik támogatójaként üdvözölte a részvevőket. A versenyt támogatta a belgrádi német nagykövetség és a Feketics Művelődési Egyesület is. A megnyitón, amelyet Csőke Andrea zongorajátéka tett színesebbé, német és magyar nyelvű versekkel (versenyen kívül) felléptek a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Nyelvi Gimnázium diákjai is. A verseny három – alsós, felsős és ifjúsági – kategóriában folyt. Az alsósok versenyében a Raffai Ágnes előadóművész, Tóth Péter Radnóti-díjas versmondó és Molnár Róbert színművész összetételű zsűri Kovács Dorinát tartotta a legjobbnak. A második Kecsenovics Kitti, a harmadik pedig Bede Anett lett. Különdíjat kapott Vásárhelyi Viktória. A felsősök versenyében az első Ficze Árpád, a második Csoma Balázs lett, harmadik díjat viszont nem osztottak. Az ifjúsági kategóriában a legjobb Rókus Zoltán lett, a második díjat pedig megosztva kapta Farkas Beatrix és Szarka Ákos.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2011-04-12_A_nemet_irodalom_bemutatasa.xhtml

AMIKOR A TÜCSKÖK CIRIPELNEK...

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ INTÉZMÉNY

A Magyar Nemzeti Tanács 2011. április 5-i ülésén elfogadott záradékjavaslatok értelmében a jövőben 36 vajdasági vegyes tannyelvű általános iskola, illetve középiskola számít kiemelt jelentőségűnek.

A kiemelt jelentőségűnek nyilvánított iskolák esetében a Magyar Nemzeti Tanács átveheti az alapítói vagy társalapítói jogokat. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében az MNT a vegyes tannyelvű iskolák 25 százalékát nyilváníthatja kiemelt jelentőségűnek. Vajdaságban 152 intézményben van magyar nyelvű közoktatás.

Joó Horti Lívia, a tanács közoktatási bizottságának az elnöke elmondta, hogy az általános iskolák és a középiskolák esetében is a diákszám volt a kiinduló kritérium. Azok a középiskolák nyerhették el a kiemelt státust, amelyekben legalább 200 magyar diák tanul anyanyelvén, ez a szám az általános iskolák esetében 400. A szórványt illetően a kritériumrendszer a következőképpen alakult: azokban az önkormányzatokban, ahol a lakosság 15 százaléka magyar nemzetiségű, az általános iskolákat illetően a 150 magyar diák volt a meghatározó szám, ahol pedig a lakosság 10 százaléka magyar, ott 100 magyar tanuló volt a követelmény.

Joó Horti kijelentette, hogy mivel a vajdasági magyar közösség szempontjából fontos iskolák közül bizonyos intézmények e kritériumrendszer alapján nem válhattak volna kiemeltté, ezért javaslattételre, illetve ezeknek az iskoláknak a megjelölésére kérték az önkormányzatokat.

A kiemelt státusú általános iskolákban a magyar anyanyelvű diákok 75 százaléka tanul, a megjelölt középiskolákban pedig 85 százalékuk, részletezte dr. Sarnyai Zoltán, a Közoktatási Bizottság tagja.

Az MNT döntésének értelmében a következő iskolák számítanak kiemelt jelentőségűnek: az adai Cseh Károly Általános Iskola, a topolyai Csáki Lajos Általános Iskola, az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola és ugyanezen iskola péterrévei kihelyezett tagozata, a horgosi Október 10. Általános Iskola, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, a torontálvásárhelyi Moša Pijade Általános Iskola, a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola, a kishegyesi Ady Endre Általános Iskola, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola, a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola, Szabadkán a Gróf Széchenyi István Általános Iskola és a Majsai Úti Általános Iskola, a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola, a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola, a bezdáni Testvériség–egység Általános Iskola, az adai Műszaki Iskola, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, Óbecsén a Gimnázium és a Közgazdasági-kereskedelmi Iskola, Zentán a Gimnázium, a Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola és az Egészségügyi Középiskola, a nagybecskereki Gimnázium, Topolyán a Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola, valamint a Mezőgazdasági Iskola, Szabadkán a Svetozar Marković Gimnázium, a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola, az Egészségügyi Középiskola, a Politechnikai Iskola, a Vegyészeti-technológiai Iskola, az Ivan Sarić Műszaki Iskola és a Zeneiskola, Újvidéken a Svetozar Marković Gimnázium, Zomborban pedig a Veljko Petrović Gimnázium.

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ INTÉZMÉNY

A Magyar Nemzeti Tanács összesen 36 vegyes tannyelvű közoktatási intézményt nyilvánított kiemelt jelentőségűvé. Ezek: az adai Cseh Károly Általános Iskola, a topolyai Csáki Lajos Általános Iskola, az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola, Samu Mihály Általános Iskola Péterréve, a horgosi Október 10. Általános Iskola, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, a torontálvásárhelyi Moša Pijade Általános Iskola, a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola, a kishegyesi Ady Endre Általános Iskola, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola, a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola, a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola, a szabadkai Gróf Széchenyi István Általános Iskola, a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola, a muzslyai Szervó Mihály Általános Iskola, a nagybecskereki Sonja Marinković Általános Iskola, a bezdáni Testvériség Egység Általános Iskola, az adai Műszaki Iskola, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, az Óbecsei Gimnázium, a Zentai Gimnázium, a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskola, a zentai Egészségügyi Középiskola, a nagybecskereki Gimnázium, a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola, a topolyai Mezőgazdasági Iskola, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola, a szabadkai Egészségügyi Középiskola, a szabadkai Politechnikai Iskola, a szabadkai Vegyészeti-technológiai Iskola, a szabadkai Ivan Sarić Műszaki Iskola kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról, a szabadkai Zeneiskola, az óbecsei Közgazdasági-kereskedelmi Iskola, az újvidéki Svetozar Marković Gimnázium, a zombori Veljko Petrović Gimnázium.

http://www.snoma.co.rs/b/index.php?option=com_content&view=article&id=4024%3Akiemelt-jelentseg-oktatasi-intezmenyek&Itemid=81

KIEMELT JELENTŐSÉGŰ INTÉZMÉNY

22/2011 számú MNT záradék-A KISHEGYESI ADY ENDRE KÍSÉRLETI ÁLTALÁNOS ISKOLA KIEMELT JELENTŐSÉGŰVÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ZÁRADÉKA

A Magyar Nemzeti Tanács  a Tanács Közoktatási Bizottságának javaslata alapján, valamint a Nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye 72/2009 szám) 15. szakasza 1. bekezdése, 3. pontja és 24. szakasza 1.és 2. bekezdése, valamint a Magyar Nemzeti Tanács Alapszabályának (elfogadva 2010. július 3-án 12/2010 iratszám alatt és 2010. július 30-án 16/2010 iratszám alatt) 16. szakasza 1. bekezdése, f./ pontja és 48. szakasza 1. bekezdése alapján a Tanács IX.  rendes ülésén, 2011. április 5-én meghozza

A KISHEGYESI ADY ENDRE KÍSÉRLETI ÁLTALÁNOS ISKOLA

  KIEMELT JELENTŐSÉGŰVÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ZÁRADÉKÁT 

     1./ A Magyar Nemzeti Tanács (a továbbiakban:MNT) Alapszabályának 2. szakasza értelmében,mely szerint az MNT a szerbiai-vajdasági magyarság kulturális autonómiájának legfőbb szerve, amellyel a magyar nemzeti közösség kollektív önkormányzati joga érvényesül, az MNT létrehozza a kiemelt jelentőségűintézmények listáját az oktatás és nevelés területén, a törvénnyel összhangban.   

2./A Tanács megállapítja, hogy a

intézmény neve	Ady Endre Általános Iskola, Kishegyes
cím, székhely	Kishegyes, Fő utca 27.
város, község	Kishegyes
tevékenység	Általános oktatás és nevelés
intézmény típusa	Általános iskola
tagozatok száma	32
magyar tagozatok száma	26
diákok összlétszáma	517
magyar diákok összlétszáma	472
bejegyző szerv	Gasdasági Bíróság Szabadka
alapítás éve	1920
törzsszám	08051194

a szerbiai magyar közösség részére kiemelt jelentőséggel bír, a magyar nemzeti közösség oktatása, nemzeti identitása megőrzésének, előmozdításának és fejlesztésének szempontjából, mivel az adott intézményben a magyar kisebbség nyelvén is folyik oktatás és nevelés.

3./Ezen döntés alapján az MNT kezdeményezheti a 2./ pontban meghatározott a szerbiai magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségű intézmény alapítói jogainak az átvételét a törvénnyel összhangban.

 4./ Jelen záradék rendelkezéseiről a törvényes határidőn belül az illetékes szervek kiértesítésre kerülnek.

 MAGYAR NEMZETI TANÁCS

Szabadka,AgoMamužić u 11./II.

Iratszám:_Z/22/2011__

Kelt: _2011. április 5-én__

ifj. dr. Korhecz Tamás, elnök                                                             

Várkonyi Zsolt, jegyző

1. 22/2011 számú MNT záradék-A KISHEGYESI ADY ENDRE KÍSÉRLETI ÁLTALÁNOS ISKOLA KIEMELT JELENTŐSÉGŰVÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ ZÁRADÉKA (17 KB)

http://www.mnt.org.rs/348-22-2011-szamu-MNT-zaradek-A-KISHEGYESI-ADY-ENDRE-KISERLETI-ALTALANOS-ISKOLA-KIEMELT-JELENTOSEGUVE-NYILVANITASAROL-SZOLO-ZARADEKA