"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)

2012. április 30., hétfő

TORNASZEREK AZ ISKOLÁNAK


Megjelent a Vajdasági Magyar Hírlap 2012. április 27-i számában!

Tornaszerek az iskoláknak!

Kishegyes község általános iskoláinak és óvodáinak Dr. Bíró István jelenlegi tartományi képviselő immár sokadjára biztosított tornaszőnyegeket és labdákat Modest Dulić Ifjúsági és Sport Minisztérium tartományi titkára által. 
Az átadáson részt vett Dr. Biró István tartományi képviselő, Dragan Ilić községi alpolgármester és Branko Vujić az Ifjúsági és Sport Minisztérium tartományi titkárság tanácsadója. Az óvodák igazgatónője Kőműves Gizella és a szeghegyi általános iskola igazgatónője Jelica Tomašević örömmel átvették a tornaszereket, de a kishegyesi igazgatónő és bácsfeketehegyi iskola igazgatója sajnos sürgős elfoglaltságra hivatkozva nem vették át személyesen a csomagokat, de azért az átadás nélkülük is megtörtént.

2012. április 28., szombat

VENDÉGSÉGBEN AZ EGRIEK


Az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola Általános Iskola hetedikes tanulói a „Határtalanul!” program keretében vendégségbe érkeztek hozzánk.

2012. április 24., kedd

„...A költő és közönség kergetőznek...” - Megtartották a III. Arcok üveg mögött versmondó versenyt

                             A verseny résztvevői és közönsége

A bácsfeketehegyi kultúrotthonban szombaton megtartották a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület fordításirodalomnak szentelt versenyét, amelyre ezúttal 32-en jelentkeztek, alsós kisdiákok, felsősök és középiskolások, valamint felnőttek. A versenyzőket, szülőket és érdeklődőket Szatmári Melitta, a VMVE alelnöke üdvözölte, és József Attilát idézte: „...Az a kérdés: költő és közönség kergetőznek, hogyan keresik és hogyan találják meg egymást...” Majd hozzátette, hogy a versmondók továbbítják a hallgatóknak az írók, költők üzenetét, és ezáltal a vers életre kel, és megtalál mindenkit.

– Nagy dolog, és legyetek büszkék magatokra, hogy képesek vagytok arra, hogy költők által leírt helyeken és helyzetekben kalandozzatok. Ez nem könnyű dolog, egyedül kiállni a színpadra és tolmácsolni egy költő gondolatát – mondta.
A zsűri végül úgy döntött, hogy ezúttal sem az alsós, sem pedig a felsős korosztályokban nem oszt ki első helyezést. A Molnár Krekity Olga, Csőke Csilla és Hajvert Lódi Andrea összetételű zsűri a következőképpen döntött: az elsős és másodikos korosztályban a 2. Horváth Kamilla (Csantavér), 3. Vorkapić Anja (Újvidék).
Különdíjat kapott: Gyűlvészi Réka, Békési Hektor, Mohácsi Imre, Török Richárd és Békési Orion (Újvidék), valamint Sándor Ferenc (Törökkanizsa). A harmadikos és negyedikes korosztályban a 2. Molnár Anna (Bácsfeketehegy), 3. Kecsenovics Kitti (Csantavér) 3. Bede Noémi (Bácsfeketehegy). A felsősök korosztálya: 2. Kovács Bertina (Törökkanizsa), 3. Kőműves Csaba (Kishegyes). Különdíjat kapott Hodik Anabella (Bácsfeketehegy) és Tóth Zalán (Kishegyes). A középiskolások kategóriájában 1. Rizsányi Attila (Szabadka), 2. Ficze Árpád (Bácsfeketehegy). A felnőtt kategóriában egy különdíjat osztottak, és ezt Dávid Ilona magyarkanizsai versmondó kapta.

2012. április 18., szerda

A KÖLTÉSZET NAPJÁN


,,Csendes estéken leülni veletek''
 Április 11-én a költészet napja alkalmából Dudás Kálmán költő, műfordító születésének 100. évfordulójára emlékeztek szülőfalujában, Kishegyesen
Szülőfalujában ma már kevesen ismerik. Korántsem volt olyan népszerű, mint Csépe Imre. Nevét egy utca és a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének rendezvénye, a Dudás Kálmán Nemzetközi Versmondó Találkozó őrzi

    Dudás Kálmán 1912-ben született Kishegyesen. Általános iskolai
    tanulmányai után a verbászi gimnáziumba járt. Szülei papi pályát szántak neki, el is küldték a diakóvári (đakovói) szemináriumba, de nem volt maradása. Zágrábba utazott, és végül ott diplomázott gyógyszerészként 1935-ben. Később a travniki tiszti iskolát is elvégezte, hadnagyi rangot szerzett. Már középiskolás korában megjelentek első versei és műfordításai a Vajdasági Írásban, a Bácsmegyei Naplóban, az újvidéki Reggeli Újságban, majd a Kalangyában. Az erdélyi irodalmi lapoknak is írt. 1935 és 1944 között gyógyszerészként dolgozott Csáktornyán, majd a II. világháború idején hazatért szüleihez. Noha a szocialista eszmék elkötelezettje volt, soha sem lépett be a kommunista pártba. Hogy elkerülje az 50-es évek politikai viharát (és Goli otokot), 1948-ban Budapestre költözött, ahol meg azzal gyanúsították, hogy jugoszláv kém, és börtönbe csukták másfél évre. Szabadulása után az irodalomnak szentelte életét. A délszláv irodalom (Krleža, Ivo Andrić, Oskar Davičo...) egyik legjelesebb ismerője és fordítója. Munkásságáért 1971-ben megkapta a szerb PEN Club díját, 1978-ban pedig a horvát Julie Benešić-díjat is.
    Megjelent kötetei: Déli szél (versek, Szabadka, 1930), Vád helyett (versek, Bp., 1941); Szederillat (25 év verseiből, Bp., 1961); Percek pillaközén (versek, Bp., 1975); Sugaras evezőkkel (versek, Bp., 1971); Kettős szélárnyék (versek, Bp., 1981).
    Az irodalomtörténet Dudás Kálmánt a Nyugat nemzedékét követő költők közé sorolja. Formavilága impresszionista. Időmértékes, jobbára jambikus verseket írt, melyekben mindenekelőtt a festői hatások váltak az árnyalás eszközeivé. Verseinek az egyik fő témaköre a szülőföldhöz való ragaszkodás és szeretet. A kishegyesi táj ihlető hatása később még jobban nyomon követhető költészetében. De a szülőföld Dudás Kálmán számára nemcsak a tájat vagy az ifjúkort idézte, hanem a szellemi horizontot is jelentette. Talán ezzel magyarázható, hogy a pesti kritika igazából sohasem fogadta el költőként, líráját, formaérzékét, technikai tudását kisszerűnek ítélték meg, s inkább műfordítói tevékenységét hangsúlyozták.
    ,,Dudás Kálmán tehetsége, szerencsés helyzete, tartalmi gazdagsága, amit a Délvidék adott táji és szellemi hatásaival, egyénibb szerepbe és sajátosabb helyre vihette volna a költőt. Ahogy Tompa László Erdély, úgy ő -- és egyedül ő! --a Délvidék költője lehetett volna. Ez pedig több mint a Nyugat egyébként kitűnő fiataljaival kórust alakítani... Dudás Kálmán az a költő, aki a Délvidéket, ezt az egészen sajátos geográfiai és szellemi egységet ki tudta volna fejezni. S akkor szülőföldjéről lépett volna ki, mint hódító, nem pedig Budapestről tért volna vissza, hogy megcsodáljuk'' -- írta róla Herceg János, majd hangsúlyozta: ,,A kor költészetének együttesébe beállni jó, emberi és irodalmi szempontból is dicséretes, mert csak így vihetők diadalra azok az eszmények, amelyeket a háború utáni magyar fiatalság vállalt magára. A magatartással azonban még nem kellett volna átvenni a modort és hangot is. Reméljük azonban, hogy Dudás Kálmán fejlődésében ez az eltérés a hazai tájakról nem végleges. Hogy előbb-utóbb maga is belátja, ennyi gazdagságot és költészetében az egyéni, mindenki mástól megkülönböztető elemeket nem szabad könnyelműen feladnia. Mert csak ezekkel juthat az őt megillető magasabb helyre és csak így maradhat a mienk.''
    Az irodalmi esten megjelenteket Vörös Julianna, a kishegyesi könyvtár igazgatónője üdvözölte. A költő munkásságát, életútját Papp Imre, a Magyar Szó újságírója méltatta. A 75 éves Vígh Rudolf pedig gyermekkori élményeit idézte fel: mikor és hogyan találkozott tízéves korában a költővel, hogyan várták haza Dudás Kálmánt 1962-ben Illyés Gyula és Veres Péter társaságában...
    ,,Galambszemű, nagyon szelíd, barátságos ember volt Dudás Kálmán, noha a későbbiek folyamán azt is hallottam egykori tanítványaitól, pl. Németh Istvántól, hogy a topolyai gimnáziumban kíméletlenül nyírta a hegyesi fiatalokat. Később ő volt az, aki Csépe Imrét is eltanácsolta a versírástól. Hosszú időre nekem sem volt ínyemre a rímfaragás, miután az egyik költeményemet jól megkritizálta. Következetesen ragaszkodott az időmértékes verseléshez, a jambushoz, hexameterhez, a görög strófákhoz. Legkedvesebb költője József Attila volt. Szinte bálványozta őt. Egy József Attila-kötetet lobogtatott a kezében akkor is, amikor a kishegyesi vasúti töltésen legeltette a teheneket, s én Csépe Imre társaságában mentem őt megismerni. Nagyon termékeny irodalmár volt, hét verseskötetén túl mintegy harminc kötetnyi fordítása jelent meg, és csaknem ötven tankönyv társszerzőjeként ismert. Annak idején ő lopta be olvasókönyvünkbe Ivan Goran Kovačić Tömegsír című versét is'' -- emlékezett Vígh Rudolf, aki többek között elmesélte azt is, hogy saját szemével látta Zágrábban, az ottani Ady Endre Kultúrkörben azt az emléktáblát, amelyen ez állt: ,,Itt járt Dudás Kálmán, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, aki Miroslav Krleža leghitelesebb fordítója''.
    A költészet napi műsorban láthattunk egy vers-filmet is Hajvert Ákos rendezésében, amelyben Bojko Andrej, Dudás Nikolett és Lengyel Ágnes -- az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjainak tolmácsolásában néhány Dudás Kálmán-vers is felcsendült.

2012. április 14., szombat

OKTATÁSI SIKER

A következő bejegyzés Bozóki Antal honlapján olvasható:
Kisebbségjogi jegyzetek

A szerb nyelvű Blic belgrádi napilap (április 14-i száma) a Magazin című színes mellékletében közétette a „legjobb iskolák listáját”.  A 61 szerbiai oktatási intézmény között 21 vajdasági általános iskolát számoltam meg. A listán Csantavér, Csonoplya, Futak, Kishegyes, Klek, Kúla, Magyarkanizsa, Muzslya, Palánka, Pancsova, Pivnice, Szőreg, Sremska Mitrovica, Versec, Zenta és Bácskertes egy-egy, Szabadka (2), Újvidék pedig (3) iskolával szerepel. 
A legjobb szerbiai iskolák között hat magyar tannyelvű is van: a bácskertesi József Attila, a csantavéri Hunyadi János, a kishegyesi Ady Endre, a muzslyai Szervó Mihály, a szabadkai Széchényi István és az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola.
A listát az Oktatásügyi Minisztérium valamint az oktatás és nevelés értékelésével megbízott intézet állították össze. A kiválasztásnál „egyebek mellet a kisérettségin és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, a különböző programok és pedagógus-továbbképzések szervezését, valamint a Magyar Nemzeti Tanács ajánlását vették figyelembe”.
– Ahol a szülők képzettsége alacsony szintű, a záróvizsgán elért eredmények pedig jók, az azt jelenti, hogy a diákok jó pedagógiai nevelésben részesültek – mondta Želimir Popov, az oktatási minisztérium államtitkára, majd hozzátette, hogy pontos szelekciót végezetek, és kihagyták azokat az iskolákat, amelyekről kitűnt, hogy a záróvizsgán másolások voltak.
– Azt is számításba vették, hogy milyen a gyermekek családi háttere, ugyanis nem mindegy, hogy az általános iskolát vagy egyetemet végzett szülők gyermeke érte el a 19–20 pontot a felvételin. Ezért van az, hogy a mi iskolánk került a legjobbak közé, és nem például egy belgrádi intézmény, hiszen esetükben a családi helyzet és más körülmények is sokkal jobbak. Nálunk rengeteg a szegény sorsú gyermek, akinek ruhagyűjtéseket szerveztünk, étkeztetjük őket, és az önkormányzat segítségével tankönyveket adományozunk nekik. Minden pályázási lehetőséget is megragadtunk, aminek látszik is az eredménye – nyilatkozta Molnár Márta, az egyik legszegényebb vajdasági község, a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola igazgatónője a napilap magyar nyelvű, Édes Otthon c. mellékletének (Sz. Á: Közös a munka – közös a siker). Az említett magyar tannyelvű iskolák is bizonyítják, hogy szerény körülmények között is lehet kiváló eredményeket elérni. Az iskolák tanárai és igazgatói alapos munkát végezetek, példát mutattak és minden elismerést megérdemelnek.

Bozóki Antal 
Újvidék, 2012. április 14.

2012. április 13., péntek

"KI SÍRNI NEM TUDOTT SOHA"

Vígh Rudolf és Papp Imre (Fotó: Lakatos János)
Vígh Rudolf és Papp Imre (Fotó: Lakatos János)
A Kishegyesi Könyvtár szerda este tematikus műsort szervezett a költészet napja és Dudás Kálmán költő, műfordító születésnek 100 évfordulójának alkalmából. A program első részében Papp Imre újságíró, lapunk munkatársa bemutatta Dudás életét és munkásságát. A hányattatott sorsú és gyakran nélkülözött költő életútját tényszerűen bemutató Papp-pal szemben Vígh Rudolf író a személyes emlékezés perspektívájából beszélt Dudásról. Rudi bácsi mindössze 10 éves volt, amikor először találkozott a költővel, később már könyvtárosként vette fel vele a kapcsolatot. A két remekbe szabott előadás után 3 fiatal: Bojko Andrej, Dudás Nikolett és Lengyel Ágnes közreműködésével egy versfilmet láthattunk, melyet Hajvert Ákos rendezett.
A népszerű trendeket követve akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a közönség egy 4D-s filmet látott, hiszen a szereplők a „vászonról kilépve” élőben folytatták a produkciót.
A kellemes estét követően kötetlen beszélgetés következett.

2012. április 9., hétfő

A KÖLTÉSZET NAPJA


Szeretettel  várjuk Önt és kedves családját műsorunkra:
„Ki sírni nem tudott soha..”
100 éve született Dudás Kálmán
A költőre emlékezik:
Vigh Rudolf
Papp Imre
A műsorban részt vesznek:
Bojko Andrej,
Dudás Nikolett,
Lengyel Ágnes
A verseket válogatta és összeállította:
Hajvert Ákos
Helyszín: Kishegyesi Könyvtár
2012. április 11., 19 óra
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...