"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)

2012. május 29., kedd

HÁLÁT ADNI AZ ÉVEKÉRT


Ötvenöt éves osztálytalálkozót tartottak szombaton Kishegyesen az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola egykori diákjai, s ennek keretében szentmisét szolgáltattak tizenhét elhunyt osztálytársukért, valamint tanáraikért és osztályfőnökeikért.
A találkozó résztvevői a megemlékező szentmisén
– Azért jöttünk a templomba, hogy hálát adjunk az évekért, és emlékezzünk egykori osztálytársakra és tanárokra, lelkipásztorokra. Az egyház most ünnepli a Szentlélek eljövetelét, a tudás és bölcsesség, a vigasztalás és jámborság lelkének, az erősség és megújulás lelkének eljövetelét, és ez biztosan a legjobb alkalom egy ilyen találkozóra és megemlékezésre. Ez jó emlékeztető arra is, hogy nem csak a tudásban, hanem a lelkiekben is állandóan meg kell újulnunk, és hetvenévesen sem szabad félni a lelki megújulástól, attól, hogy megváltoztassuk életünket a szeretet és az odaadás értelmében – mondta többi között ft. Brasnyó Ferenc plébános a megemlékező és hálaadó szentmisén.
Az egykori diákok a délután folyamán osztályórát tartottak az iskolában, majd közös vacsorán idézték fel az iskolás évek emlékeit. A megemlékezésen jelen voltak a vidéken és külföldön élő osztálytársak is.

TABLÓ - 8.c

      

TABLÓ - 8.d

         

2012. május 26., szombat

KŐKETÁNC II. hely

XVI. Kőketánc, Óbecse 2012.
Szalakóta táncegyüttes (Kishegyes), Mezőföldi táncok
Koreográfus, művészeti vezető: Kovács Hanna, Patyerek Csaba
Felvételt készítette: Linka Szabolcs

KŐKETÁNC

XVI. Kőketánc, Óbecse 2012.
Kurnyák Rajmond és Szőke Boglárka (Szalakóta táncegyüttes, Kishegyes), Rábaközi táncok
Koreográfus, művészeti vezető: Kovács Hanna, Patyerek Csaba
Felvételt készítette: Linka Szabolcs

2012. május 25., péntek

A LEGFONTOSABB A KAPCSOLATTARTÁS



         A vége felé jár a kishegyesi községben a roma gyerekek oktatásügyi  rendszerbe történő bevonását célzó  világbanki   kezdeményezés.   Egyelőre   nem tudni,  mennyire eredményes, de a gyerekek nagyon kedvelik.
     Tizennégy hónapra szólt a Minden roma gyereket az oktatási rendszerbeelnevezésű akció, amely a kishegyesi községben hamarosan véget ér, és amely a jelek szerint a lezárást követően szép eredményeket tud majd felmutatni.Mészáros Tibor pedagógiai asszisztens, a program koordinátora szerint a tartalmakat az óvodával, a hegyesi és bácsfeketehegyi iskolákkal, valamint az újvidéki székhelyű romaszervezettel és a Vajdasági Demokratikus Romaszövetséggel közösen dolgozták ki, s ez az együttműködés egész idő alatt jól működött.
– Huszonnyolcezer-háromszáz eurót kaptunk a Világbanktól, de ehhez hozzá kellett tennie a községnek a saját hozzájárulását, így az egész program keretösszege 32 ezer euró körül mozog. Ebből legtöbbet a kishegyesi iskola kapott, 12,5 ezret, 6400-at a bácsfeketehegyi iskola , háromezer-kétszázat az óvoda és négyezer-kilencszázat a romaszervezet. Ebből a pénzből meg tudtuk szervezni a napközis foglalkozásokat, ami nem is olyan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy például a kishegyesi iskola esetében 67 gyerekről van szó, akik naponta részt vesznek ebben a szolgáltatásban, uzsonnát és ebédet kapnak, és folyamatosan négy-öt pedagógus foglalkozik velük, hogy elkészítsék házi feladataikat, és megtanulják a tananyagot. Bácsfeketehegyen a program harminc gyereket ölel fel, az óvodában pedig ilyen alapon 17 gyereket tartunk számon – mondja Mészáros Tibor.
A gyerekek, főleg a fiatalabbak játékos módszerekkel illeszkednek be a környezetükbe, nem maradnak el a többitől a házi feladatok elkészítésében, és a tananyagot is jobban elsajátítják a pedagógusok segítségével.
– Nagyon fontos, hogy fórumokat is szervezünk a szülők számára. A községben élő cigányok sokfélék, Hegyesen például úgynevezett romungrók élnek, vagyis magyar cigányok, és ennek megfelelően a cigány, a magyar és a szerb nyelv keverékét beszélik. Bácsfeketehegyen viszont a koszovói menekült cigányok élnek, ők cigányul és albánul beszélnek. Közös lehetne a roma nyelv, de meg sem értik egymást, ezért anyanyelvápolást nem is szervezhettünk számukra. Az azonban nagyon sokat jelent, hogy éppen a pedagógiai asszisztenseken keresztül napi kapcsolatban tudunk állni a szülőkkel. Jómagam hetente többször is ellátogatok a kishegyesi romatelepre, de ugyanígy a bácsfeketehegyi roma házakba is, sokszor különösebb ok nélkül. Úgy látom, belátták, hogy a gyerekeknek iskolába kell járniuk. És ez az első lépés. Elfogadják a segítséget is, és hajlandóak együttműködni. A heti rendszerességgel történő találkozások miatt egy kicsit bizalmi kapcsolatba is kerültünk egymással. Ha sem az óvodában, sem az iskolában nincs semmi gond, akkor tudunk bármi másról is beszélgetni, és ez szerintem nagy dolog – mondja a koordinátor.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy tanulmányi előmenetel szempontjából az akció mennyit hozott „a konyhára”, vagyis lesz-e a roma gyerekek között is kimagasló teljesítményű gyerek, az viszont biztos, hogy a foglalkozásokat szeretik.
– Az év végén majd megmutatkozik, milyen eredményeket tudnak felmutatni a programban felölelt gyerekek, egyelőre csak azt lehet tapasztalni, hogy a kisdiákok nagyon élvezik a napközis foglalkozást, és az is nagy eredmény, hogy iskolát például már nem tartják „szükséges rossznak” – mondja a koordinátor.
A program a tervek szerint június közepén ér véget, és a befejező rendezvények egyike az úgynevezett etnonap lesz, amelyen elsősorban a romák, de mások is ízelítőt adnak kultúrájukból, dalaikból, táncaikból és ételkülönlegességeikből.

2012. május 23., szerda

A NŐI FÓRUM TAGJAI IS NÁLUNK TANULNAK!

Számítógép ajándékba

s14pc01                                                                A hétvégén a munkaügyi, foglalkoztatási és nemek egyenjogúságával foglalkozótartományi titkárság osztrák anyagi támogatással 38 számítógépet osztott ki vajdasági női szervezeteknek. A kedvezményezettek között volt a kishegyesi Női Fórum is, amely kiemelt feladatának tekinti, hogy a falusi nőket kellő számítógép-ismeretekkel vértezze fel. Zsidai Erzsébet, a női fórum elnöke fontosnak tarja, hogy az egyesület tagjai az internet segítségével tájékozódni tudjanak, ölteteket gyűjtsenek, és bemutassák munkáikat (főként kézimunkákat).
– Az a célunk, hogy minél többen el tudják sajátítani a számítógép-kezelést. Jelen pillanatban 18 nő jár kezdő szintű számítógép-tanfolyamra, amelyet Kovács Ernő informatikatanár tart az Ady Endre Általános Iskolában – mondta Zsidai. Az új gépet adminisztrációs célokra fogják használni, de az egyesület bármely, számítógéppel nem rendelkező tagja igénybe veheti majd – tudtuk meg az elnöktől.
http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-05-23_Szamitogep_ajandekba.xhtml

ILYENNEK LÁTOM MAGAM


Reggelente, amikor a fürdőszobában fésülöm sűrű hajszálaimat, egy meglepően hirtelen kamaszlánnyá változott személy képe néz rám vissza a tükörből.
Fehér, néhol pattanásos arcbőrömre, úgy érzem, már elkelne ez-az anya kozmetikai készletéből. A púder és a szájrúzs helyett mégis csak Labellót és szempillaspirált használok. Az órákon többnyire elégedett vagyok önmagam teljesítményével, kivéve a tornaórát. Nem az a baj, hogy nem szeretek sportolni. A nagyobb baj az, hogy az alkatomon sajnos ez látszik is. Anya és apa is szokott vigasztalni, hogy majd idővel kinövöm a súlyfeleslegemet, de én tudom, hogy a legjobban kedvelt édességeimet és sós nassolnivalóimat kellene elfelejtenem, illetve helyettük gyümölcsöt, zöldségfélét ennem. Ezen már dolgozom is egy ideje. Kissé zárkózott természetű vagyok, de a régi barátnőimmel szeretek közös programokra, kirándulásokra és művelődési eseményekre járni. Szabadidőmet legtöbbször a számítógép és a televízió előtt töltöm, mint általában az osztálytársaim.
A környezetem elfogadta szűkszavúságomat, de azt is tudják rólam, hogy segítőkész, vicces és őszinte vagyok, s ha kell, kiállok a magam igazáért.
Fabó Margarita, 7.a

EGYEDÜL MARADTAM A FÉLELMEMMEL


Egy nyári délután a nagy forróság ellenére is a szabadban, a szikicsi híd melletti határban játszadoztunk barátaimmal. Egyszer csak eszünkbe jutott, hogy ,,áthatolunk” a szemben levő kis erdőrészen.
Együtt indultunk el a fák közötti kacskaringós úton. Már jó ideje barangoltunk. Különösen szép, csiripelő madarakat, érdekes növényeket fedeztünk fel, nem is gondolva arra, hogy éppen merre járhatunk. Egy háromfelé ágazó úthoz értünk. Közös megegyezéssel a középső utat választottuk. Az erdő kezdett egyre nyirkosabb és sötétebb lenni. Egyszer csak egy bokor mögül mozgást hallottunk. Nagyon megijedtünk, s a barátaim rögtön futásnak eredtek, én azonban, mintha földbe gyökerezett volna a lábam, nem tudtam mozdulni sem. Úgy éreztem, egyedül maradtam a félelmemmel. Nem kellett sokat várni, és nagy megkönnyebbülésemre a bokor mögül egy kisnyúl ugrott ki.
A barátaim hangját követve végre én is kivergődtem az erdőből. Elmondtam nekik, hogy egy nyuszi volt a ,,félelemkeltő”. Ezenkívül azt is megígértettem velük, hogy máskor nem hagynak egyedül. Remélem, betartják az ígéretüket.
Tóth Lúcia, 8.b

A 9. NYÚL


Az Óperenciás-tenger közepén volt 99 sziget, a 99. szigeten volt 99 fa, a 99. fán volt 99 ág, a 99. ágon volt egy tarisznya, aminek 99 zsebe volt és a 99. zsebben volt egy könyv. Ebben a könyvben 99 mese volt, a 99. így szólt:
Egy 999 éves faluban élt egy 99 éves ember, akinek volt 9 nyula. A kilenc nyúl közül az egyik sportolt: focizott, pingpongozott, kézilabdázott, röplabdázott. Egy másik zenélt zongorán, fuvolán, gitáron, dobon, hegedűn. A harmadik sütött, főzött, rántott, pirított mindent. A negyedik takarított, mosogatott, porolt, söpört. Az ötödik regényt, mesét, verset írt és olvasott. A hatodik vicces volt, olyannyira, hogy az egész falut megnevettette. A hetedik erős volt, bátor és udvarias. A nyolcadik annyira szép volt, hogy mindenki megbámulta. A kilencediket meg nem tartották semmire, még csak meg sem próbálták valamire megtanítani. Szegény így elhatározta, hogy világgá megy. Nyolcszor körbejárta a Földet, de semmiben sem ügyeskedett. Amikor 9. alkalommal is körbejárta a Földet, találkozott 9 varázslóval, akik megtanították a nyuszit mindenben a legjobbnak lenni. Visszament az öregemberhez, aki már 109 éves volt. A faluban mindenki csodálta a kis nyuszit, csak vele foglalkoztak, a testvéreivel már senki sem törődött. Ezért a többi nyolc nyúl úgy döntött, hogy a kilencedik nyuszit elteszik láb alól. Este, amikor már aludt, megpróbálták megölni, de sehogy sem sikerült. Amikor a 9. nyúl látta, hogy milyen irigyek a testvérei, azt ajánlotta nekik, hogy utazzák ők is körbe a Földet 9-szer, keressék meg a 9 varázslót, és akkor talán olyanok lehetnek, mint ő. 
A nyolc nyúl elindult hát körbeutazni a Földet és megkeresni a 9 varázslót. Hogy szerencsével jártak-e, azt nem tudom, mert a könyv utolsó 99 szavát megette a hörcsögöm.
Kőműves Csaba Bence, 5.c

2012. május 22., kedd

"FALUSI KRÓNIKÁS" VERS- ÉS PRÓZAMONDÓK


Másodszor szervezte meg a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete a Falusi Krónika országos és határon túli vers- és prózamondó találkozó vajdasági elődöntőjét. A versenyzőket és az érdeklődőket Hajvert Ákos elnök köszöntötte a szervezők nevében, kiemelve hogy a magyar országos verseny szervezőjével, a Zala Megyei Közművelődési Intézménnyel nagyon jó együttműködés alakult ki. A találkozóra ezúttal harmincegy versenyző érkezett, s korosztálytól függően öt kategóriában versenyeztek. A Szatmári Melitta, Török Károlyné Miszori Mariann és Farkas Hajnalka összetételű bírálóbizottság döntése alapján tizenegyen nyerték el a „falusi krónikás” címet, és ezzel a jogot arra, hogy részt vegyenek a Zala megyei döntőben. A harmadikos és negyedikes kisdiákok korosztályából  Bede Anett (Bácsfeketehegy), Gábrics Viktor (Szabadka), Kovács Dorina (Törökkanizsa) és Kecsenovics Kitti (Csantavér), az ötödik és hatodik osztályosok közül Szemerédi Krisztián (Törökkanizsa), Hodik Anabella (Bácsfeketehegy) és Tóth Zalán (Kishegyes), a hetedik–nyolcadikos korosztályból Papp Ágnes (Kishegyes), a középiskolások közül Benkő Krisztián (Szabadka), Géber Diána (Székelykeve), a felnőttek közül pedig Csikósné Pajor Gizella (Szabadka) nyerték el a falusi krónikás címet és a döntőben való részvételt.

KÖZTÁRSASÁGI MAGYAR VERSENY

Lezajlott a köztársasági szintű magyar nyelvi és nyelvhelyességi verseny




A szabadkai Széchenyi István Általános Iskolában rendezték meg a magyar nyelvi és nyelvhelyességi verseny köztársasági döntőjét.
Az ötödik osztályosok mezőnyében első helyen végzett Vojter Kitti, Csáki Lajos iskola, Topolya, második lett Galac Zsófia, Testvériség-egység iskola, Zombor és Szűgyi Levente Cseh Károly iskola, Ada, a harmadik helyezettek: Fárbás Tamara, Csáki Lajos iskola, Topolya, Kolompár Blanka, Samu Mihály iskola, Óbecse, Obu Katalin, J. J. Zmaj, Magyarkanizsa, Kónya Leon, Szervó Mihály iskola, Muzslya.
A hatodik osztályosok közül a legjobb lett Hencsár Dorottya, Petőfi Sándor iskola, Doroszló, a második helyezettek Homolya Nikolett, Október 18., Zentagunaras, Krezsó Krisztián, Emlékiskola, Zenta, a harmadik helyen végzett Tóth Zalán, Ady Endre iskola, Kishegyes, Solymosi Kornél, Samu Mihály iskola, Péterréve, Úri László, Testvériség-egység iskola, Zombor, Horváth Kátai Krisztina, Emlékiskola, Zenta.
A hetedikeseknél az első díjas Berényi Vivien, Október 10. iskola, Kispiac, második Tápai Ramóna, Petőfi Sándor iskola Újvidék, harmadik helyezettek Nagyabonyi Lúcia, Emlékiskola, Zenta, Bencsik Blanka, Csáki Lajos iskola, Topolya, Kiss Gergely, Ivo Andrić iskola, Tiszakálmánfalva (Budiszava) és Major József, Testvériség-egység iskola, Bezdán.
A nyolcadikosoknál a legmagasabb pontszámmal szereplő Detelin Brigitta, Ivo Andrić iskola, Tiszakálmánfalva, második Huszár Lídia, Vuk Karadžić iskola, Bajmok, Bálint Tiffany, id. Kovács Gyula iskola, Bácskossuthfalva ésPéter Luca, Svetozar Marković iskola, Bácsföldvár, a harmadik Gregus Mária, Svetozar Marković iskola, Bácsföldvár.
A díjazott diákok felkészítő tanárai: Apró József, Csáki Lajos iskola, Topolya,György Mária, Testvériség-egység iskola, Zombor, Dobrotka Mária, Cseh Károly, Ada. Józsa Zsuzsanna, Samu Mihály, Óbecse, Varga Tünde, J. J. Zmaj, Magyarkanizsa, Labancz Elvira, Szervó Mihály, Muzslya, Brindza Ildikó, Petőfi Sándor iskola, Doroszló, Üveges Gizella, Október 18. iskola, Zentagunaras, Kormányos K. Gyöngyi, Emlékiskola, Zenta, Gombár Judit, Ady Endre, Kishegyes, Samu Barbara, Samu Mihály, Péterréve, Papp Melinda, Október 10., Kispiac, Rokvić Erzsébet, Petőfi Sándor iskola, Újvidék, Répási Zsuzsanna, Ivo Andrić iskola, Tiszakálmánfalva, Fejes Eszter, Vuk Karadžić iskola, Bajmok, Horkai G. Etelka, Id. Kovács Gyula iskola, Bácskossuthfalva, Berec Éva, Svetozar Marković, Bácsföldvár.



2012. május 21., hétfő

HATÁRTALANUL: BUDAPEST - KISHEGYES

A budapesti, XIV. kerületi Herman Ottó Általános Iskola honlapján olvasható:
A Herman Ottó Általános Iskola a Határtalanul! Program keretében ellátogatott a Vajdaságban található Kishegyes Ady Endre Általános Iskolába. A kiránduláson az iskola 7. évfolyamának 37 tanulója vett részt.
A kirándulás május 16-18-án történt. Iskolánk igyekezett segíteni az ott folyó oktató-nevelő munkát, és a magyar identitás erősítését, ezért könyvgyűjtést is szerveztünk, melynek eredményeként 716 könyvet, 3 interaktív CD-t és 69 tanári zsebkönyvet vittünk magunkkal. A kiránduláson tanulóink meglátogatták Szabadkán Kosztolányi Dezső szobrát és a róla elnevezett gimnáziumot, majd a kishegyesi tanulókkal együtt egy élő történelemórán vettek részt Kishegyesen, ahol a 48-49-es szabadságharc utolsó győztes csatáját vívta a magyar honvédsereg. Szintén együtt látogatták meg a nándorfehérvári ostrom és csata helyszínét, majd a péterváradi erődöt és az alatta húzódó kazamatákat. A kirándulást egy közös rózsabokor-ültetéssel zártuk.

2012. május 20., vasárnap

VENDÉGEINK ÉRKEZTEK BUDAPESTRŐL

A Határtalanul Pályázat keretében a budapesti, XIV. kerületi Herman Ottó Általános Iskolával közös programot dolgoztunk ki. 3 napig vendégszeretetünket élvezhették, reméljük, sok szép élménnyel gazdagodtak. A kishegyesi diákok és szüleik kedves vendéglátónak bizonyultak. Köszönet érte! Köszönet a pesti iskola igazgatójának, Tószegi Attilának és rendezvényszervezőjének (náluk ilyen is van! J), Turcsán Szabolcsnak az ajándékokért! Találkozunk még!

photo by Valesz

2012. május 16., szerda

ÁMV

Az Általános Iskolások Művészeti Vetélkedőjének eredményei


Május 12-én rendezték meg 33 vajdasági iskola 470 diákjának részvételével az Általános Iskolások Művészeti Vetélkedőjét az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. A Szabadkán 10 kategóriában lebonyolított megmérettetés eredményeit az alábbiakban közöljük.
Iskolánk diákjai most is bizonyítottak!

Versmondás: 7–8. osztály:1. Némedi Emese, Október 10. Á. I., Szabadka, 2. Rácz Renátó, Szervó Mihály Á. I., Muzslya, 3. Paróczi Elvira, Ady Endre KÁI., Kishegyes.

Prózamondás: 3–4. osztály: 1. Kecsenovics Kitti, Hunyadi János Á. I., Csantavér, 2. Kovács Dorina, J. J. Zmaj Á. I., Törökkanizsa, 3. Lipták Lóránt, Október 10. Á. I., Szabadka. 5–6. osztály:1. Bojkó Andrej, Ady Endre KÁI., Kishegyes, 2. Csipak Erik, Jovan Mikić Á. I., Szabadka, 3. Cérna Martina, Kis Ferenc Á. I., Orom. 7–8. osztály: 1. Papp Ágnes, Ady Endre KÁI., Kishegyes, 2. Kéringer Karina, Petőfi Sándor Á. I., Óbecse, 3. Futó Krisztián, Széchenyi István Á. I., Szabadka.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-05-16_Az_Altalanos_Iskolasok_Muveszeti_Vetelkedojenek.xhtml

2012. május 15., kedd

ELSŐÁLDOZÁS KISHEGYESEN

Az elsőáldozó kislányok
Az elsőáldozó kislányok
A vasárnapi nagymise keretében Kishegyesen ünnepélyesen megtartották az idei elsőáldozást. Az idén húsz kislány és tizennégy kisfiú járult első ízben az oltári szentséghez. Ft. Brasnyó Ferenc plébános azt kérte a gyerekektől, hogy a kegyelem pillanatait használják ki arra, hogy imádkozzanak szüleikért, családtagjaikért, tanáraikért és mindazokért, akik lehetővé tették számukra, hogy eljussanak eddig a pillanatig.

A GYEREKKOR LEGKEDVESEBB TÁRGYAI

k14gyerekjatekok 001
Mindenki szeretettel idézi fel azoknak a tárgyaknak az emlékét, amelyek örömtelivé varázsolták a legkedvesebb időszakot, a gyermekkort. Megszületett az ötlet, hogy az óvodás színjátszó találkozóra készítsünk egy kiállítást az 50-es, 60-as és 70-es évek játékaiból, babákból, mackókból, más játékszerekből és meséskönyvekből. A tárgyakat az óvónők gyűjtötték be, és el kell mondani, hogy a helybeliek szívesen bocsátották egykori játékaikat és meséskönyveiket a rendelkezésünkre – mondta dr. Szőke Anna a Gyermekkorunk játékai című kiállítás megnyitóján az iskola kiállítási csarnokában.
A múlt héten Kishegyesen megtartott óvodás színjátszó találkozó résztvevői után a helybeliek is megtekinthették a régi játékok és meséskönyvek kiállítását. A megnyitó keretében a játékok tulajdonosai elmesélték a tárgyak történetét, keletkezési időpontjukat. A legrégebbi játékszer egy 1931-ben készült játékbútor-komplett, amelyet tulajdonosa az év karácsonyára kapott szüleitől, s azt a mai napig féltve őrzi. A vele járó baba tönkrement, az újabb 1961-ben került a bútorok mellé.

2012. május 13., vasárnap

ELSŐÁLDOZÁS A SZENT ANNA TEMPLOMBAN


Elsőáldozás volt ma a kishegyesi Szent Anna templomban. Már hagyományosan, minden év májusának második vasárnapján, az első szentgyónást követően a kisfiúk és kislányok megújítják keresztségi fogadalmukat, amit egykor szüleik és keresztszüleik tettek helyettük. Idén 34 kisfiú és kislány tapasztalta meg a Jézussal történő első szimbolikus találkozást. Az eső sem zavarta az érdeklődőket, rokonokat, ismerősöket, falubelieket és vidékieket abban, hogy nagy számban jelen legyenek az ünnepélyes eseményen.
Kocsis Miklós kishegyesi kántor elmondta, hogy sajnos évről évre kevesebb elsőáldozó van a faluban. Ennek elsősorban két oka van: egyik, hogy nem minden gyermek jár hitoktatásra, a másik pedig, hogy évről-évre mind kevesebb gyermek születik. Képünkön az elsőáldozók Ft. Brasnyó Ferenc plébános úrral, Kocsis Miklós kántor úrral, valamint hitoktatóikkal, Kecskés Erzsébettel és Mirnics Józseffel láthatóak, közvetlenül a szentmisét és a szentáldozási emlék átvételét követően.
                                 Kishegyes: Elsőáldozás a Szent Anna templomban

2012. május 9., szerda

ÓVODÁS SZÍNJÁTSZÓK SZEMLÉJE


Diákjaink is ellátogattak rendezvénye.                                                 
                                                           Kishegyes: Óvodás színjátszók szemléje
Megtartották Kishegyesen a XVII. Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozót. Dr. Szőke Anna, a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Szövetségének elnöke, a rendezvény eredeti megálmodója és egyik mindenkori szervezője, az utolsó műsorszámot követően, láthatóan nagy megelégedettséggel állapította meg, mennyire jól sikerült a szemle, és milyen jól érzi magát mindenki. Elmondta, hogy 310 kisgyermek, 70 pedagógus és még mintegy 50, főként a szakmát képviselő vendég jelent meg a kishegyesi Művelődési Házban. Zentáról, Oromhegyesről, Bácsfeketehegyről, Horgosról, Szeghegyről, Csókáról, Muzslyáról, Adáról, Magyarkanizsáról, Temerinből, Szenttmásról, Óbecséről, Újvidékről és Péterrévéről is eljöttek az óvodások és felkészítőik. Valószínűleg nem sok ilyen rendezvény van, mely egy nap leforgása alatt ennyi embert megmozgatna. A tizenhét előadott műsorszámból tizenötöt maguk az óvódások adtak elő, emellett a magyarországi jászszentmiklósi óvónők csoportja, és a zentai Dárika bábcsoport egy-egy ajándék fellépéssel emelte az esemény színvonalát, és szórakoztatta egyben a legkisebbeket. Két produkció inkább a modern tánc kategóriájába sorolható, ami egyáltalán nem baj, de mint Szőke Anna elmondta, az elsődleges cél és elképzelés az volt, hogy a produkciók a magyar néphagyományokból merítkezzenek, hogy az óvónők is elsajátítsák a folklórkincsünket, népi gyermekjátékainkat és néphagyományainkat, gazdag mesevilágunkat. A főiskolákon és az egyetemeken ugyanis ezzel nagyon keveset foglalkozhatnak, ebből a szempontból hézagpótló a szemle. A gyermekelőadásokat, már hagyományosan, nem rangsorolták, és nem díjazták, de egy háromtagú szakmai zsűri részletesen értékelte a teljesítményeket. A zsűrit idén felfiatalították, Híres Laurát hívták meg Zentáról, Sóti Évát pedig Adáról, a harmadik tag Gödöllőről érkezett Fauszt Erika Brunszvik Teréz-díjas óvónő személyében. A szemle hangulatából szépen érződött az, amit dr. Szőke Anna üzenetnek szánt köszöntőjében megfogalmazott: „A rendezvény legnagyobb üzenete és célja a magyar nyelvnek, mint nemzeti kincsünknek az erősítése, amely mind nagyobb veszélynek van kitéve. Kifejezésre juttatni folklórkincsünket, anyanyelvünk igazi értékét, néphagyományunk gyermekdalainak és népmeséinknek az ízes, zamatos szókincsének elsajátítása, továbbadása gyermekeinkkel. Az itt lévő gyermekek letéteményesei a magyar oktatás megmaradásának. Az alapozás itt kezdődik. Az igazi hagyományápolás sohasem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem, hogy elibe álljon a pusztulásnak, amit az idő, a feledékenység és a dolgok természetes halála hoz elénk. Mi elibe szeretnénk menni annak, hogy néphagyományaink eltűnjenek.” 
Az időjárás is nagyon kedvezően alakult, a kísérőrendezvénynek szánt szabadtéri programok így maradéktalanul megvalósulhattak. A gyermekek önfeledtek játszottak, szórakoztak, és kipróbáltak különféle kézműves foglalkozásokat.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...