HALLOWEEN DISCO

CETINJEI VENDÉGEINK VOLTAK

A szülőföld vonzásában

A montenegrói székváros küldöttsége járt Kishegyes községben

Cetinjének, Kishegyes testvérvárosának a küldöttsége járt a hétvégén a község három településén, Szeghegyen, Bácsfeketehegyen és Kishegyesen.

A „baráti találkozás” elnevezésű kulturális rendezvénysorozat során péntek este Szeghegyen Slavka Daković költőnő és Đoko Mirković költő, publicista tartottak irodalmi estet, szombat este pedig a szeghegyi montenegróiak Krstaš nevű egyesületének klubjában montenegrói ételek és italok kóstolóval egybekötött bemutatóját tartották. A bácsfeketehegyi Vinum Lódi pincészetbe látogatva viszonzásképpen a látogatók is megízlelhették az itt termő alföldi borokat. A cetinjeiek montenegrói alkotókat és történelmet bemutató könyvcsomagot ajándékoztak a község mindhárom általános iskolájának. A cetinjeiek hangsúlyozták, azt szeretnék elérni, hogy azok a montenegróiak is, akik már Vajdaságban születtek, megőrizzék a kapcsolatot a szülőhazával.

Kishegyes község vezetősége igyekszik jó kapcsolatot fenntartani mind az erőszakkal elüldözött németekkel és utódjaikkal, mind az idetelepültek szülőhazájával. Egy napon és egy időben járt a községben az elüldözött svábok és a cetinjei küldöttség is. Az utóbbiakat fogadó Pál Károly, a községi képviselő-testület elnöke elmondta, hogy a jó kapcsolatok fenntartásán túl a testvérvárosi viszonyt más montenegrói településekre is ki szeretnék terjeszteni. Mint mondta, remélik, hogy a montenegrói állam ösztönzésével ez az együttműködés gazdasági jelleget is ölt majd a jövőben. Szeghegy az egyetlen település Szerbiában, ahol a montenegróiak abszolút többségben élnek, központja és kiindulópontja lehetne a montenegrói beruházásoknak. Kiemelte, a községi vezetés a helyi lakosság igényét elfogadva nem kíván akadályt gördíteni, hogy a szeghegyiek a montenegrói egyház keretében ápolják vallási életüket.

Petar Radovanović polgármesteri tanácsos átadta a montenegrói székváros polgármesterének, Mile Jankovićnak az üdvözletét, s egyúttal meghívta a kishegyesieket, hogy november 13-án együtt ünnepeljék Cetinje város fölszabadulását. A cetinjeiek a kishegyesi község diákjait is vendégül fogják látni a Lovćen nemzeti parkban.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-10-28_A_szulofold_vonzasaban.xhtml

MŰVÉSZTELEP

Szeretettel meghívjuk a kishegyesi Dévics Imre Művésztelep kiállítás megnyitójára, amelyet 2008. október 30-án (csütörtökön) tartunk 10.00 órakor a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola kiállítás csarnokában.

RAGASZTÓZÓ GYEREKEK

A kishegyesi helyzet is gyors és hatékony intézkedéseket kíván – A fiatalok körében egyre gyakrabban tapasztalható a kábítószer-élvezés

                                   

Egyetlen település, így Kishegyes sem vonhatja ki magát társadalmi hatások alól, épp ezért nem számít meglepetésnek a hír, hogy a fiatalok körében a faluban is egyre komolyabb problémát jelent a kábítószer-élvezet veszélye. Az viszont már több mint megdöbbentő, hogy az iskolában az alsósok között is szembesülni kellett a ragasztózás problémájával.

Igaz, erre csak következtethetnek. Molnár Mártától, a kishegyesi iskola igazgatónőjétől hallottuk az esetet, miszerint az egyik kisdiák ragasztóval bekent arccal érkezett az oktatásra, világos jeleként annak, hogy előtte ragasztózhatott. A rendőrséggel kapcsolatba lépve azt a választ kapták, hogy amíg rajta nem kapták őket, addig semmit sem tehetnek, legföljebb azt – ami a helyi civil szervezet, a nők fóruma bevonásával meg is történt –, hogy fölhívják az árusok figyelmét, ezeket a gyerekeket ne szolgálják ki, ha ragasztót szeretnének vásárolni. A képen látható illusztráció, a három ragasztós zacskó az egyik parki bokor tövében világosan mutatja, hogy nem légből kapott állításokról van szó.

A leginkább veszélyeztetett korosztálynál, a fiataloknál a fölvilágosítás sokat segíthet. A kishegyesi nyolcadikosok a helyi önkormányzat támogatásával az idén először jártak Szabadkán, ahol a Metamorfózis nevű állandó kiállításon a kábítószer-élvezet káros hatásaival ismerkedhettek meg. Amint Csőke Csilla osztályfőnök tájékoztatott, ez nem szájbarágó módon, nem is az erkölcsi fensőbbség intő szavával történt, hanem élményközpontúan és párbeszédre serkentve a fiatalokat. Mint mondta, a fiatalokra, de őrá magára is mély benyomást tett a látogatás. Több szobán át haladva jutottak el a végpontig, s mindegyik helyiségben valami szembesítő élményben volt részük.

– Az utolsó szoba egy zsákutca volt, ahonnan csak visszafelé vezetett kiút. Idáig eljutni mintegy két óráig tartott, visszafelé egy perc alatt is kijuthatott az ember, de a kábítószer-élvezőnél ez pontosan fordítva van, a drog nagyon gyorsan leépíti az embert, fölépülni viszont csak hosszadalmasan és nagy kínlódások árán lehetséges, ha egyáltalán lehetséges – összegezte Csőke Csilla a szabadkai oktató kirándulás központi üzenetét.

A gyerekek tájékozottsága is megdöbbentő

– Én csodálkoztam, hogy a gyerekek szinte mindent tudtak a kábítószerekről és azok hatásairól. A morfiumtól például rögtön tudták, hogy milyen hatása van, miből készül, s hogy hol lehet beszerezni. Hogy a speedet a discóban, a heroint a drogdillernél, a ragasztót a boltban vehetik meg…

Az osztályfőnök szavai szerint a legtöbb szó a ragasztóról, a szegény ember pusztító hatású kábítószeréről esett, ami az agyban megöli az idegsejteket, melyek sohasem regenerálódnak. A ragasztó így néhány év alatt teljes szellemi leépülést eredményezhet.

A fiatalok körében terjedő kábítószer-élvezet okai sokrétűek, megelőzésében a nevelés két tartóoszlopának, a családnak és az iskolának döntő szerepe lehet.

Molnár Márta, a kishegyesi általános iskola igazgatónője a tanárok és a szülők együttműködésének a fontosságára hívja föl a figyelmet arra bátorítva a szülőket, hogy ne csak a szülőértekezleteken jelenjenek meg. Elmondása szerint a szülőkkel való együttműködés nem mindig zavartalan, így nemrégiben azt kellett tapasztalniuk, hogy az egyik osztály szülőértekezletére a szülőknek a fele sem jött el. A másik negatív tapasztalat, hogy sajnos leggyakrabban a nem problémás gyerekek szüleit láthatják. Az igazgatónő hozzátette, hogy a konzultációknak nem a számonkérés vagy a megrovás, hanem a megoldáskeresés a célja, hiszen komoly, tartós eredményeket az iskola egyedül a szülőkkel szorosan együttműködve érhet el.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-10-22_Ragasztozo_gyerekek.xhtml

ISKOLÁNK LOGOJA

Iskolanapra elkészült iskolánk logoja. Mohácsi Zoltán rajztanár tervezte.

AZ UTÓDOKTÓL KÖLCSÖNBE KAPOTT FÖLD

Környezettudatos gondolkodásra nevelnek a kishegyesi iskolában
                                        

A legaktívabbak: a 7.b osztályosok

A környezettudatos gondolkodás, akárcsak maga a kifejezés, vidékünkön rövid múltra néz vissza. A „gyerekeiktől kölcsönbe kapott Föld birtokosai”, a szülők többsége annak idején, az iskolában nem is hallhatott erről a fogalomról. Számukra az jelentheti a kijózanodásra sarkalló ismeretanyagot, ami a médiából szűrten eljuthat hozzájuk, vagy az, amit maguk is a bőrükön érezhetnek, például a globális fölmelegedéssel járó, végletek között táncoló szeszélyes időjárás. A fiatalokkal más a helyzet, ők a szülők együttműködésével és az iskola bevonásával már idejekorán ránevelhetők a környezettudatos gondolkodásra. A kishegyesi általános iskolában nagy figyelmet fordítanak erre. A kis lépések módszeréhez folyamodtak. A műanyag üvegek gyűjtésével kezdték, azzal a kitűzött céllal, hogy az összegyűjtött hulladék után kapott pénzösszegből az iskolai könyvtárba egy számítógépet vásárolnak. Molnár Márta igazgatónő szavaiból az tűnt ki, hogy a gyerekeket nem kellett unszolni, a polgári nevelés tantárgyát választók ötleteikről levélben rendszeresen értesítik az igazgatónőt, és maguk vetették föl a javaslatot. – Már a fél pince tele van műanyag üvegekkel. Szöllősi Tamás készített egy présgépet, amivel összesajtolhatják a műanyagot. A hulladékért kapott összegből a polgárisok egy számítógépet szeretnének vásárolni, de ehhez egyelőre még sok üdítős palackra van szükség, ezért arra kérnék mindenkit, aki segíteni szeretne, hogy hozza el, vagy a diákokon keresztül juttassa el az iskolába az összegyűjtött palackokat – üzeni az igazgatónő. Magó F. Emese tanárnő, a műanyagüveg-gyűjtő akció főszervezője szerint a polgárisok maguk javasolták, hogy környezetvédelemmel foglalkozzanak. – A legújabb akciónkban plakátokat szeretnének összeállítani és kirakni az iskolába, amik arról tájékoztatnak, hogy miként lehet energiát megtakarítani, s a gyerekekben tudatosodjon, hány liter vizet használ el például egy háztartás. Az órán fölolvastuk, melyik anyag hány év alatt képes lebomlani. A gyerekek megtudhatták, hogy 1 kg szárazelem 8000 liter vizet képes beszennyezni. Ez egy háztartás egyhavi szükséglete – fejti ki a tanárnő. A iskolában egyébként a szárazelemeket és az elhasznált akkumulátorokat is gyűjtik. A környezettudatos nevelés hatása nem áll meg a gyerekeknél. – A gyerekek nagy lelkesedéssel dolgoznak, a legügyesebbek a 7 b-sek voltak, ők szekérszámra hozták a műanyag üvegeket. A gyerekek figyelmeztetik a szülőket a környezet kímélésére, akik eddig is tudtak az egyes hulladékok környezetkárosító hatásáról, de nem tettek ellene. A szelektív hulladékgyűjtés nem volt ismeretlen a kishegyesiek előtt, de ez azt jelentette, hogy a kertben égették el a kiválogatott műanyagot. A felnőttekre gyakorolt hatást én is tapasztalhattam, a piacon vásárolva, amikor legutóbb visszautasítottam a műanyag zacskót, azt a megjegyzést kaptam az árustól: már ön is környezetbarát? – mondja mosolyogva a tanárnő. Magó F. Emese tapasztalatai szerint a tanulóknak körülbelül 70 százaléka nyitott a környezettudatos gondolkodás iránt, 30 százalék lehet azoknak az aránya, akik még nem jöttek rá, hogy rajtuk is múlik, a gyerekeik milyen világban fognak fölnőni. A tanárnővel való beszélgetés előtt kérdéseket tettem föl a hatodikosoknak, s engem is meglepett, hogy mennyire tájékozottak. Pontosan tudják, mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, a globális fölmelegedés, az üvegházhatás stb. A legtalálóbb talán az a válasz volt, amit az ózonlyuk hatására rákérdezve kaptam: – Ha az ózonlyuk nagyobb lesz, ez azt jelentheti, hogy a mi gyerekeink is rákosak lesznek – mondta az egyik kislány a 6 a-ból.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-10-18_Az_utodoktol_kolcsonbe_kapott_Fold.mobile

LESZ ÚJ TORNATERMÜNK!

Megújul a tornaterem

Felújítás alatt a Kishegyes-i Kísérleti Általános Iskola tornaterem padlózata.

A Tartományi Nagyberuházási Alap Irodától kapott támogatásból, megkezdődtek a munkálatok.

Az előkészületekben segédkeztek az iskola tanulói és a civil szolgálatot töltő kiskatonák is.

NAGYSZÜNETBEN...

FOCIZÁS

A Gyermekhéten fociztunk is egyet!

GYERMEKHÉT

FELSŐSÖK

HÉTFŐ - Kézműves műhely – Patyerek Réka (gyöngyfűzés) – 15,00

   - Kirakodó vásár – Piactér vagy az 56-os épület folyosója  – 15,00

               - Elemér – koszorúzás – indulás 6,45-kor a pék elől

KEDD – Sportnap – 3. óra után a focipályán futóverseny + játék, kirándulás

SZERDA  - Fordított nap (tanárok a diákok, diákok a tanárok)

      - Tanítás után Activiti (tudásvetélkedő)

CSÜTÖRTÖK  - Tanítás után DIÁK – TANÁR mérkőzés – LÁNYOK

        - 18,00-tól MOZIEST

PÉNTEK      - Tanítás után DIÁK – TANÁR mérkőzés – FIÚK

  - 19,00 – 21,00   DISCO

ARADI VÉRTANÚK

Vasárnap, október 5-én, délután 16 órakor alkalmi műsor keretében emlékeztünk a tizenhárom aradi vértanúra a nyugati temetőben. A műsort a Helyi Közösség és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte. Diákjaink is részt vettek a megemlékezésen. 

4 TOVÁBBKÉPZÉS

Sikeresen pályázaton nyertünk ismét. Az Oktatásügyi Minisztérium a mi iskolánkat is kiválasztotta, így továbbképzéseket szervezhetünk a munkatársainknak. 4 képzést választott ki Tantestületünk:

OOŠ “ Adi Endre”

Mali Iđoš

03.10.2008.

Del. Br._____________

                                                                                  MINISTARSTVO PROSVETE

                                                                                  ŠKOLSKA UPRAVA  - SOMBOR

Poštovani,

Veliko nam je zadovoljstvo što smo među izabranim školama koji su uključeni u program Republike u oblasti stručnog usavršavanja zaposlenih obrazovnih institucija za 2008. godinu.

Pošto nam jako puno znači da možemo organizovati seminare koji će nam pomoći u poboljšanju uslova, i efikasnosti nastave izuzetno smo Vam zahvalni. Izabrali smo takve seminare koji će nam biti od velike koristi, i povećati efikasnost našeg rada.

                                                                                  Hvala Vam!

Izabrani seminari su:

1. Romsko dete i škola (broj: 537) – obavezan

Autori: dr. Sunčica Macura – Milovanović, Sanja Tatić – Janevski, Mirjana Kovačević

Organizacija, institucija koja podržava program: Društvo učitelja Beograda

Koordinatori: Mirjana Ilić, Milijana Arsić

Teme koje se obrađuju: Istorija, društveni položaj i obrazovanje Roma, Uzroci školskog neuspeha romske dece, Teškoće u procesu učenja/podučavanja romske dece, Podsticanje samopoštovanja dece, Motivacija za školsko učenje, Individualizacija nastavnog procesa, Saradnja sa roditeljima

Ciljna grupa: učitelji osnovnih škola koji u svojim odeljenjima rade sa romskom decom, nastavnici i stručni saradnici i direktori osnovnih škola, saradnici na projektima i programima čija su ciljna grupa romska deca

Trajanje programa: 2 dana, 16 sati

Datum: do 1. decembra 2008.

Učesnici: 25 osoba

2. Sigurna škola – živimo bez nasilja (broj 487) – izborni

Autori:     Slavica Adamović, psiholog

                  Milica Bristina – Kočiš, pedagog

                  Ljiljana Borđoški, psiholog

Organizacija, institucija koja podržava program: ŠOSO „Milan Petrović“ Novi Sad, Centar za socijalni rad grada Novi Sad

Koordinator: Ljiljana Bordjoški

Teme koje se obrađuju: Upoznavanje problema nasilja, Razumevanje problema nasilja i razvijanje nenasilnih modela komunikacije, Upoznavanje sa mogućim intervencijama u situacijama nasilnog ponašanja, Upoznavanje protokola reagovanja u mreži institucija u situaciji nasilja, Priprema učesnika za rad sa učenicima

Ciljna grupa: nastavno osoblje, stručni saradnici, direktori i članovi saveta roditelja

Trajanje programa: 2 dana, 15 sati

Datum: 8-9. novembar 2008.

Učesnici: 16 osoba

3. Praktične metode rada u inkluzivnom kontekstu ( broj 551) - obavezan

Autori: mr. Slavica Marković

Organizacija, institucija koja podržava program: ŠOSO „Milan Petrović“ Novi Sad,  

Save the Children, UK; Društvo učitelja Novog Sada

Koordinatori: Mirjana Lazor

Teme koje se obrađuju: Mogućnosti inkluzije kroz različite programe, Metode i tehnike rada u inkluzivnom kontekstu, Pripremne aktivnosti, Stimulacija razvoja kroz različite vrste igre, Rad sa decom u funkcionalnim ( životnim) situacijama, Specifičnosti saradnje i savetovanja roditelja dece sa smetnjama u razvoju

Ciljna grupa: vaspitači, učitelji, stručni saradnici, defektolozi, roditelji

Trajanje programa: 2 dana, 12 sati

Datum: 28-29.novembar 2008.godine

Učesnici: 30 osoba

4.  Prevencija školskog neuspeha – metodološko usavršavanje učitelja na mađarskom jeziku    (broj 552) - obavezan

Autori: Pavlović Marta, Dudaš Zita, Pete Ištvan

Organizacija, institucija koja podržava program: Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku iz Subotice

Koordinatori: Pavlović Marta

Teme koje se obrađuju: Metodologija prepoznavanja individualnih razlika, Kognitivni verbalni aspekti usvajanja intelektualnih školskih veština početnog čitanja, pisanja i računanja; Meiksnerova metoda za prevenciju i reedukaciju disleksije; Razvijenost grafomotorike i usvajanje početnog pisanja; Mogućnosti primene psihomotornih vežbi; Prevencija i reedukacija diskalkulije; Izrada individualnog plana napredovanja

Ciljna grupa: učitelji koji predaju na madjarskom jeziku

Trajanje programa: 2 dana, 16 sati

Datum: 24-25. oktobar 2008.

Učesnici: 20 osoba

                                                                 S poštovanjem:

                                                                                  Molnar Marta, direktor škole

            Mali Iđoš, 03.10.2008.                                  ________________________

IRODALMI DÉLUTÁN

Az idei Csépe-napok a jeles kishegyesi származású irodalmárról való megemlékezés évek során kialakult, hagyományos programsémáját követte. Gobby Fehér Gyula, a Csépe-emlékbizottság volt elnöke koszorúzta meg a kishegyesi könyvtár falán elhelyezett emléktáblát, s ezzel péntek délután kezdetét vette a dr. Csordás Mihálynak, az emlékbizottság jelenlegi elnökének szavaival őszi irodalmi napnak nevezett rendezvénysorozat.

Az egybegyűltek ezt követően a könyvtárban megtekinthették a zentai zEtna Kiadó kiállítását. A vajdasági irodalmi életben kezdetben hiánypótló szerepet játszó, ma már viszont karakterisztikus jegyeket öltött, saját hagyományt építő könyvkiadó 2002 óta megjelent köteteit tekinthették meg az érdeklődők.Dr. Csordás Mihály nyitotta meg a községháza tanácstermében az irodalmi délután főrendezvényét, az emlékbizottság ünnepi ülését. Ezt követően kihirdették a Csépe-napok keretében zajló Aranyeső Vers- és Prózamondó verseny győzteseit. A bácsfeketehegyi és a kishegyesi általános iskolák diákjai az idén Fehér Ferenc költeményeit szavalták. A három korosztályba sorolt versmondó verseny első helyezettjei, Szarka Áron, Kőműves Noémi és Kancsár Larissza ismét előadhatták győztes szavalatukat. A verseny főszervezője, Szöllősi V. Julianna beszélt a több mint 300 diákot megmozgató irodalomnépszerűsítő megmérettetésről.A hagyományos programsémát követte, mégis némi eltérést mutatott az ünnepi ülés további menete, ami most inkább egy irodalmi est hangulatát idézte. Hagyományba épült hagyománytörésnek nevezhető akár az is, hogy talán most valamivel kevesebb ismerős arcot láthattunk irodalmi elitünkből a Csépe-napok közönsége körében, amely valamikor az irodalomalakító és kánonképző befolyással rendelkező vajdasági magyar irodalomtudósaink seregszemléje volt.Dr. Virág Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékének oktatója egy, a vajdasági magyar irodalom és a kisebbségi közegben való alkotás helyzetét értékelő tanulmányát olvasta föl. A vajdasági magyar irodalom iránti elkötelezettségéről ismert irodalomtudós a kortársi horizontot szemlélve – azzal a megkötéssel, hogy az irodalomszervezői, könyvkiadói munkásságukat is besoroló mérceként kezelte – Beszédes Istvánról, Lovas Ildikóról, Jódal Kálmánról és Aaron Blummról (ifj. Virág Gáborról) beszélt kiemelten.Beszédes István, az egyik megnevezett, a zEtna vezetője szólt ezután a 10 éves évforduló kapcsán a „kockás asztal” melletti beszélgetések során körvonalazódó irodalmi műhely kezdeteiről, aminek az útja, szavai szerint, a hagyománybontás igényétől a hagyományteremtésig vezetett. Magára a könyvkiadóra nem tért ki, arra hivatkozva, hogy azt az általa megjelentetett szerzők hitelesítik. A zEtna Kiadónál publikáló irodalmárok közül ezután Verebes Ernő, Szögi Csaba, Sinkovits Péter és Beszédes István olvastak fel alkotásaikból.Dr. Székely András Bertalannal dr. Csordás Mihály beszélgetett a nemzettudatról és az együttélés kérdéseiről. A határon túli magyarság ügyéért elkötelezett kisebbségkutató széleskörű tapasztalatai tükrében, a Németh László-i szellemiséget példaként fölmutatva válaszolt a kérdésekre.– A határoktól távolodva egyre kevésbé ismerjük egymást. Ezt a nem ismeretet meglovagolhatják az ideológusok, a politikusok, s ahelyett, hogy a közöset hangsúlyoznák, a különbözőségeket emelik ki – mondta többek között.Egy évtizedes kihagyás után ismét odaítélték a Csépe-emlékplakettet, amit az idén az emlékbizottság döntése alapján a Magyar Szó és Gobby Fehér Gyula író érdemelte ki. A Magyar Szó nevében Kókai Péter főszerkesztő vette át az elismerést.Már az estébe nyúlóan, a Csépe-napok zárórendezvényeként a jelenlévők Ruzicskay György szarvasi származású festőművész tárlatát tekinthették meg. Az iskola galériájában berendezett kiállítást dr. Reszkető Péter, a Ruzicskay György Alkotóház és Közalapítvány vezetője nyitotta meg.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-09-30_Irodalmi_delutan.xhtml

AZ ARANYESŐ SZAVALÓVERSENY GYŐZTESEI

A kishegyesi iskolában Szerdán megtartották az Aranyeső Vers- és Prózamondó Verseny döntőjét. Három korcsoportba sorolt kategóriában bírálták el a fiatal versmondókat.

A III-IV. osztályos diákok között Szarka Áron, az V-VI-osok között Kőműves Noémi, a VII-VIII. osztályos versenyzők között a Kancsár Larissa szavalatát értékelte a legjobbnak a Náray Éva, Kormos Irén és Sinkovics Norbert összetételű zsűri. Idén Fehér Ferenc verseiből válogathattak a fiatal előadók, a 80 évvel ezelőtt született kiemelkedő vajdasági magyar költő kezdeményezésére tartották 1973-ban az első Aranyeső Vers- és Prózamondó versenyt. Szöllősi V. Juliannától, a főszervezőtől megtudhattuk, hogy az idei megmérettetés a kishegyesi és a bácsfeketehegyi általános iskolákban több mint 300 diákot mozgatott meg, a tanulók fölkészítése kilenc pedagógus munkáját dicséri. A nyertes szavalatokat meghallgathatják ma délután, a Csépe Imre Irodalmi Emléknap ünnepi ülésén.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-09-26_Az_Aranyeso_szavaloverseny_gyoztesei.xhtml

A NYERTESEK: KANCSÁR LARISSA, SZARKA ÁRON, KŐMŰVES NOÉMI

MEG KELL TENNI, AMIT MEG TUDUNK!

Beszélgetés az örkényi Lusták házaspárral a kishegyesi iskola felújításához való hozzájárulásukról

 

Molnár Márta, Lustákné Aradi Erzsébet és Lusták István(Papp Imre)

A veterán focisták kishegyesi nemzetközi tornáján a napokban Kishegyesen járt Lusták István és felesége, Erzsébet, akik nemcsak a futballtornák szervezésében szereztek érdemeket, hanem a jótékonykodásban is. Ők szervezték és szervezik ugyanis a veterán focisták tornáit Örkényben, amelyet azután vándortornaként minden évben megszerveznek a felvidéki Udvardon, a kárpátaljai Ungváron, Marosvásárhelyen és most már hagyományosan Kishegyesen is. A sportbeli kapcsolatokon túl azonban a házaspár úgy vélte, ennél többet is lehet tenni a határon túli magyarokért, és jótékonysági estet szervezett Örkényben, hogy azután ezt a pénzt minden évben a futballtorna egyik határontúli, vagy határon belüli intézményének, illetve valamelyik rászorulónak ajándékozzák. – Kishegyessel úgy kerültem kapcsolatba, hogy sporttéren nekik jó együttműködésük volt Kocsérral, ahová mi is eljártunk egy-egy tornára. Ez nagyon jól jött a mi tornánknak, mert már korábbról megvolt a kapcsolatunk a felvidéki Udvarddal, Marosvásárhellyel és a kárpátaljai Ungvárral, ezzel tehát valóra vált az az álmunk, hogy a határon túli magyarság minden része képviseltesse magát a rendezvényünkön. A határon túli vidékeket látva számomra szívbemarkolóan szomorú és fájó volt tapasztalni, hogy mennyire el vannak feledve, s ekkor fogalmazódott meg bennünk, hogy tenni is kell valamit ezekért az emberekért a kapcsolatok ápolásán túl is – mondja Lusták István. Mint mondja, valószínűleg ezért is tartotta fontosnak, hogy annak idején részt vegyen a kettős állampolgárságot célzó népszavazás aláírásgyűjtésében, mert meggyőződése volt, hogy legalább ennyit meg lehet és meg kell tenni a határontúliakért. Mivel a szavazás sikertelen lett, azt gondolták, hogy segíteni másképpen is lehet. – Tavaly támadt az az ötletünk, hogy egyik rendezvényünket jótékonysági gyűjtéssel kössük össze, vagyis meg kell tennünk mindent, amit tudunk egymásért. A bevétel Erdélybe ment, a Beszterce és Betlenváros között található Felőr kollégiumának, de egy jó képességű fiatal iskoláztatását is szponzoráljuk. A második gyűjtést pedig a kishegyesi iskolának ajánlottuk fel, és ők a folyamatban levő felújítások keretében ezt szépen hasznosítani is tudták. Úgy tervezzük, hogy a következő rendezvényünk bevételét Kárpátaljára visszük majd, azután egy örkényi intézménynek ajánljuk fel – véli Lusták István. Lustákné Aradi Erzsébet minden szervezésben a férje mellett állt, s úgy véli, hogy számukra a legtermészetesebb volt a jótékonysági bevételt először a határon túlra juttatni. – Úgy tartom, hogy bárhová megyünk, ahol magyarok közé megyünk, ott otthon vagyunk, mert nem ők hagyták el hazájukat, hanem a politika vette el tőlük. Ha a határt átlépjük, az nekem csak annyit jelent, hogy oda kell adnom az útlevelet. A rendezvényeken talán az egyik legfelemelőbb, hogy azok is tehetnek valamit, akiknek erre nem sok esélyük van. Például a nagymamák, akik egy kis süteményt hoznak a jótékonysági estre, vagy segítenek a szervezésben – mondja Lusták Erzsébet. Molnár Márta, a kishegyesi iskola igazgatónője elmondta, hogy az örkényi ajándékot nagyon jól fel tudták használni a nyár folyamán lebonyolított felújítások során. – A gyűjtésből 888 ezer forintot, 5000 szlovák koronát és 1000 dinárt kaptunk. Ebből vettük a felújított tantermekbe a táblákat. Minden pénz nem kellett erre a célra, és az adományozókkal most éppen azon tanakodunk, hogy hogyan hasznosítsuk a többit, esetleg alapítsunk-e egy alapítványt, amelynek keretében a rászoruló gyerekeket tudnánk támogatni. Ezt az elképzelést Lustákék is támogatják, s valószínűleg ebben az irányban fogunk cselekedni, csak még meg kell találni hozzá a megfelelő formát. Abban már biztosak vagyunk, hogy kapcsolatunk nemcsak erre az egy alkalomra szólt, s hogy a jövőben is állandóan kapcsolatban állunk majd egymással. A tanárok is nagyon örültek annak természetesen, amikor dr. Deák és Dudás Béla bejelentették, hogy az örkényiek felajánlották az iskolának idei gyűjtésüket, de ennek értékeléséhez igazából a gyerekeket kellett látni, hogy ők mennyire örülnek a megújult tantermeknek – mondja Molnár Márta.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-09-18_Meg_kell_tenni_amit_meg_tudunk.mobile

ÚJULTUNK!

AZ ÚJ HANGSZEREINK

KEZDŐDIK A FELÚJÍTÁS!!!

NYÁRI MUNKÁLATOK

A következő tartalmi beszámolót küldtük el - természetesen több bizonylat, fénykép mellékelésével - a Szülőföld Alapnak. A nyár folyamán felújítottuk a zenetermet, 3 tantermet, és még hangszereket is vásároltunk a zenekarunk számára. 

Tárgy: Pályázat – 1198/2008.

Tartalmi beszámoló

      A Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégium pályázatára adtuk be a Biztonságosabb oktatásért, gyermekkorért  című kérelmünket. Örömmel vettük tudomásul, hogy pályázatunkat 2.000.000 forint támogatásban részesítették. 1198/2008 nyilvántartású számon kötöttünk Támogatási Szerződést.

A tételes költségvetés:

1.   Felújítási munkák – Zeneterem – menyezet bontása nád + vakolat, heraklit lapok megerősítése, álmenyezet készítése Rigipsz technológiával, falak javítása és újrameszelése, falak festése olaj bázisú festékkel, a meglévő padló felszedése és újra csempézése, lábazat készítése kerámia kapokból, új világítótestek beszerzése és felszerelése                                               985 400 HUF

2.    Felújítási munkák - 3 tanterem – meglévő padló felszedése és újra csempézése, lábazat készítése Dekor lapokból 1,5 m magasságban, falak javítása és meszelése

                                                         1 525 950  HUF

3.      Hangszervásárlás                                      88 650  HUF

A tervezett felújítási munkákat teljes egészében elvégeztük, és a hangszereket is megvásároltuk. 

Összköltség:                                                  2 600 000 HUF

Önkormányzati hozzájárulás:                       600 000 HUF

Támogatás:                                                   2 000 000 HUF

A TANTERMEK FELE TELJESEN MEGÚJULT

A FELÚJÍTOTT MŰSZAKI TEREM

                                   A végéhez közelednek azok a felújítási munkálatok a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában, amelyek egész nyáron át tartottak és amelyeknek köszönhetően teljesen megújul a tantermek fele.

Megújul a műszaki terem, a zeneterem, az ebédlő és nyolc tanterem, négy az emeleten és négy a földszinten. Az emeleti tantermekben kicseréltük az ablakokat is és minden tanteremben kerámialapokra cseréltük a padlózatot, új lámpákat szereltünk fel, minden terem kapott egy zöld és egy fehér táblát és a tantermeket körben préselt falemezekkel burkoltuk be. A beruházáshoz a pénzt pályázatokon szereztük be. Másfél millió dinárt kaptunk a Tartományi Oktatásügyi Titkárság pályázatán és kétmillió forintot a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiumának A biztonságosabb oktatásért elnevezésű pályázatán. Ezenkívül a magyarországi Örkény település adott még segítséget, továbbá a helyi vállalkozók és természetesen az önkormányzat – mondja Molnár Márta igazgatónő. A tartományi pályázat eszközeiből sikerült megvenni a táblákat is és egy kivetítőt, a Szülőföld Alap pályázatából hangszereket is vásárolhattak. Külön említést érdemel Örkény, amellyel Kishegyesnek valójában csupán a sport terén vannak kapcsolatai és dr. Deák Tibornak és Dudás Bélának köszönhetően a kishegyesiek minden évben részt vesznek az Örkényi Vitézi Napok rendezvénysorozat kispályás labdarúgótornáján. Ezen a tornán Lusták István és Erzsébet minden évben jótékonysági gyűjtést szervez a határon túli iskolák számára és ezt a pénzt az idén a kishegyesi iskola kapta, összesen 888 ezer forintot, 5000 szlovák koronát és 10 000 dinárt. Mindenképpen meg kell azt is említeni, hogy a tavasszal a testvértelepülés Budapest XVI. Kerülete önkormányzatának segítségével sikerült felújítani a kiállítótermet. 

– Az úgynevezett 56-os épületben (akkor épült) az idén nem volt beruházás, mégis azt kell megállapítani, hogy az idei munkálatok során a termek felét sikerült úgy felújítani, hogy az elkövetkező években csak kisebb karbantartási munkálatok lesznek szükségesek. Reméljük, hogy ennek folytatása is lesz, annál is inkább, mert a Tartományi Oktatási Titkárságnál még két pályázaton nyertünk összesen 6 millió dinárt. Ebből a pénzből szeretnénk felújítani végre a tornaterem padlózatát és befejezni a kézilabdapálya felújítását is – hallottuk az igazgatónőtől, aki hozzátette, hogy az iskola szerteágazó kapcsolatokat tart fenn számos intézménnyel, szervezettel és testülettel, de magánszemélyekkel is, olyan emberekkel, akik tudnak és akarnak is segíteni. 

http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-08-28_topolya-kishegyes.mobile

JUTALOMKIRÁNDULÁSOK, JÁTSZÓHÁZAK

Az iskola és a civil szervezetek a nyáron át is gondoskodtak a gyerekek tartalmas szünidei időtöltéséről

Éveken, sőt évtizedeken át volt gyakori megjegyzése a szülőknek, hogy a gyerekek azért kallódnak nyáron, mert senki sem szervez számukra semmilyen rendezvényt, foglalatosságot. Úgy látszik azonban, hogy e téren merőben megváltozott a helyzet, amelyik gyereknek csak egy kis kedve is van arra, hogy a semmittevésen kívül mással is eltölthesse a szünidőt, az most találhatott magának szórakozási lehetőséget.

A lehetőségek bemutatását valószínűleg a legkézenfekvőbbekkel, a játszóterekkel kell kezdeni. Az utóbbi néhány esztendőben ugyanis több játszótér létesült Kishegyesen, többi között az Alvég és a Malom utcákban, a parkban és a romatelepen. Iskolaidőben csak hétvégeken lehet látni ezeken hintázó, labdázó gyerekeket, most, a szünidő alatt szinte minden este volt használója a hintáknak, libikókáknak. Nem feledkeztek meg a gyerekekről a Női Fórumban sem. Kattanj a nyárra! elnevezésű akciójuk egész nyáron át tartott, amelynek keretében a Dombos Polgárok Egyesületével közösen szerveztek kerékpártúrát a Kaszálóban, amelyen elsősorban családok vettek részt. Ugyanitt zajlott egy másik megmozdulás is, a füvészkedés, amikor a gyerekek a határt járva elsősorban gyógyfüveket gyűjtöttek, hogy egy későbbi teadélutánon elfogyasszák azt. Több alkalommal volt játszóház például Dombosi kaszinójátékok címmel, utána a művelődési egyesülettel közösen volt Búcsúfia alkotóház, kőfestés és szénrajz, valamint sakkverseny is. Legutóbb a Szent István-napi sokadalomnak örülhettek a gyerekek és felnőttek egyaránt, hisz a játszóházon kívül volt szalonnasütés, nosztalgiadiszkó és tűzijáték is, de volt rendőrségi és tűzoltó-bemutató is. Azoknak tehát, akiknek nem futotta nyaralásra, majdnem minden hétvégén volt szórakozási lehetősége.

Az élménydús nyári elfoglaltságok szervezéséből az iskola sem maradt ki. A múlt hétvégén érkezett haza egy egyhetes budapesti, XVI. kerületi látogatásról egy harminc fős csoport, mint megtudtuk, elsősorban azok voltak jutalomkiránduláson, akik valamilyen versenyen képviselték az iskolát, legyen az akár matematika verseny, vagy atlétika. A csoportban elsősorban felsősök voltak, és nemcsak Budapesten jártak, hanem számtalan kirándulásra vitték el őket, többek között Esztergomba, Visegrádra, a gödöllői kastélyba, a veresegyházi medvefarmra, de megtekinthették a Parlamentet és a budai várat is. Vonattal utaztak, az útiköltséget a község fizette, a topolyai állomásra pedig a bácsfeketehegyi birtok autóbusza vitte őket. Júliusban egy tízfős csoport Isaszegen, a testvértelepülésen járt táborozáson, az ottani Damjanich János Általános Iskola vendégei voltak. A kiemelkedő eredményeket elért gyerekek utazhattak, s a táborban elsősorban kézműves foglalkozásokkal ismerkedtek, de ők is sokat kirándultak a környéken. Szintén júliusban volt kétnapos vendégségben Békésszentandráson az iskola húszfős csoportja, ezúttal sporttalálkozókra mentek.

Az idei nyár kapcsán tehát aligha mondhatja bárki is, hogy a gyerekeknek nem volt lehetőségük a hasznos időtöltésre, és magukra voltak utalva, ha szórakozni akartak.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-26_Jutalomkirandulasok_jatszohazak.xhtml

A KISEGÍTŐ TAGOZATRÓL

MINDEN TIZEDIK KISEGÍTŐ TAGOZATRA JÁR

A cél visszahozni a gyerekeket a normál tagozatokba — Alig van „rendes” családi körülmények között nevelkedő gyerek

-- A jelenlegi 499 gyerekből valóban 40-en, vagyis hozzávetőlegesen a tíz százalék jár speciális, más szóval gyógypedagógiai tagozatra. Ez szerintem is nagyon nagy arányszám, de még nagyobb gond, hogy az úgynevezett „normál” tagozatokon is számos gyerek van, akiknek a speciális tagozatokba kellene járniuk, és mindenáron ott is tartjuk őket, mert az oktatási rendszernek is az az elsődleges célja, hogy ezek a gyerekek a többiekkel együtt tanuljanak. A speciális tagozatokba járók között nagyon sok (körülbelül fele) a roma származású gyerek, akikkel a legnagyobb gond mégis az, hogy nagyon rendszertelenül járnak az iskolába. Nagy segítséget jelent, hogy a község újabban megvásárolja számukra a tankönyveket, és negyven gyereknek az étkeztetést is fizeti — mondja Molnár Márta, a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola igazgatónője.

Természetesen nehezen viseli el az ember, ha egy közösségben mértéken felüli a gyenge képességű gyerekek száma; társadalmi, jóléti és egyéb problémákat próbál felfedezni a jelenség mögött, s nem egy esetben ez is a helyzet.

-- Nehéz megmondani, milyen mértékben és mi befolyásolja ezeket a folyamatokat. Biztos, hogy benne vannak a körülmények is, meg az adottságok is, de tény, hogy próbáltuk a rekategorizációt, megmértük az intelligenciaszintet, és egyszerűen nem felelnek meg a normális szintnek. Ugyanilyen gond, hogy azok is, akik esetleg megfelelnének a normál szintnek, a szülők kérik a speciális tagozatot. Magyarán, nagyon nagy társadalmi összefogás, rengeteg társadalmi reakció kell majd ahhoz, hogy egy kicsit is változzon a helyzet. Nagyon jó lenne, ha meg tudnánk oldani az egész napos foglalkozást, elsősorban a roma gyerekekkel, és jó lenne, ha lenne egy romaasszisztens is, aki behatóbban foglalkozna e népcsoport gyerekeinek problémáival. Tény, hogy a normál tagozatokon is vannak roma gyerekek, a legidősebb közülük most hatodikos, és egészen biztos, hogy a legjobb megoldás, ha a szerényebb képességűek is a normál tagozatokra járnak — mondja az igazgatónő.

A gyógypedagógiai tagozatokban olyan szinten folyik az oktatás, hogy azt azután nagyon nehéz folytatni.

-- Elsőben például ötig tanulnak számolni, és az olvasásban is alacsony szinten vannak, de nem is ez a legfontosabb, sokkal inkább az, hogy nincsenek magyar nyelvű tankönyvek, szakkönyvek a pedagógusok és a gyerekek számára sem. Az isaszegiektől kaptunk szerencsére szakkönyveket és tankönyveket is, és úgy próbáljuk megoldani a helyzetet, hogy ezeket a könyveket fénymásoljuk. A legnagyobb gond, hogy a gyerekek nagy száma ellenére sincs gyógypedagógusunk, sőt a minisztérium évek óta nem hajlandó jóváhagyni egy pszichológus alkalmazását. Szakember nélkül pedig nagyon nehéz bármit is lépni ezen a téren — mondja az igazgatónő rámutatva, hogy volt egy olyan megoldási változat is, hogy a gyerekek utazzanak a szabadkai speciális iskolába, de erre még kevésbé van esély, mint arra, hogy helyben járjanak rendszeresen iskolába.

-- A számok sajnos növekvő tendenciát mutatnak, de úgy látjuk, hogy hosszú távon talán némi javulás tapasztalható. Ahhoz azonban, hogy a problémamegoldás elmozduljon a holtpontról, szükség lenne egy egészségügyi nővérre is, mert igencsak gyakoriak a bőrbetegségek ebben a kategóriában, és állítólagos személyiségi jogokra hivatkozva nekem nincs jogom kérni az orvosi kivizsgálást, a nővér viszont minden további nélkül kérheti. Igaz, hogy a gyógypedagógiai tagozatokra járók esetében nehéz megteremteni a társadalmi elfogadottságot, a legnagyobb probléma, hogy a normál tagozatokon is hihetetlenül nehéz a tanítás — mondja Molnár Márta kiemelve, hogy igazából az a gond, hogy a normál tagozatosok túlnyomó többsége is csonka családokból származik, vagy mostohaapja illetve -anyja van, a szülők nem törődnek gyerekükkel, amíg viselkedésük törvénybe nem ütközik. A megélhetés megteremtésének örve alatt gyakorlatilag magukra hagyják a gyerekeket, akik legjobb esetben naphosszat a számítógép előtt ülnek, és nem a legközelebbi vendéglátóhelyen iszogatnak, interneteznek.

Amikor azt próbáljuk kielemezni, milyen mértékben oka ezeknek a jelenségeknek a pillanatnyi szociális helyzet, arra a következtetésre jutunk, hogy támogatni kell a felzárkózást, és azt, ha csak lehet, a diákok kerüljenek normál tagozatokba. A kérdésnek egyébként egészen biztosan nagyon mély társadalmi gyökerei is vannak, s a gondok várhatóan csak fokozódnak, ha tudjuk, hogy a gyerekek többsége mostohaszülővel él, ami önmagában még nem lenne baj, az viszont már igen, hogy a mostoha nem hajlandó foglalkozni élettársa gyerekének gondjaival. Ilyen körülmények között a normál tagozatosok is elkallódhatnak, és nem csak a gyöngébb képességűek.

Talán meg kell említeni, hogy a községben csak Kishegyesen ilyen nagymértékű a gyógypedagógiai oktatásra szoruló gyermekek aránya, a jelek szerint Bácsfeketehegyen már más a helyzet, mivel két magyar és két szerb tagozatuk van, és „legjobb” a helyzet Szeghegyen, ahol viszont egyetlen speciális tagozat sem működik.

(Papp Imre)

http://magyarszo.com/fex.page:2008-08-23_Minden_tizedik_kisegito_tagozatra_jar.wcag

SOSEM KÖNNYŰ A NÉP ÉLÉRE ÁLLNI

Bemutatók, játszóház, tűzijáték, szalonnasütés és nosztalgia diszkó a kishegyesi Szent István-napi rendezvényeken

Augusztus 20-án Kishegyesen is több rendezvénnyel ünnepelték meg Szent István napját. A rendezvények sora délelőtt kezdődött és estig tartott, tűzijátékkal, szalonnasütéssel ért véget.

Az alkalmi rendezvények szerdán délelőtt tíz órakor kezdődtek ünnepi szentmisével a Szent Anna-templomban. Délután Szent István-napi sokadalom címmel a Dombos Fest színhelyén, a Hegyalja utcában játszóházat, tűzoltó- és rendőrségi bemutatót, szalonnasütést, tűzijátékot és nosztalgiadiszkót tartottak.

–Egy nép élére állni sohasem volt könnyű. A példabeszédek könyve a Bibliában szintén arról tanúskodik, hogy mindenki előbbre tartja saját dolgainak intézését, mint azt, hogy vezető legyen és felelősséget vállaljon másokért, vagyis sosem volt könnyű a vezető szerep. Vagy ha esetleg ezt bárki megteszi, akkor gyakran jogot formál arra, hogy élet és halál ura legyen népe körében. Szent István erénye elsősorban az volt, hogy a krisztusi tanítást átengedte az egyháznak, mert krisztusi életre szerette volna nevelni népét. Minden Isten-ellenes rendszer viszont pontosan tudta: az a legfontosabb, hogy elvegyék az egyháztól a fiatalok tanításának esélyét – mondta többi között ünnepi szentbeszédében Brasnyó Ferenc plébános.

Az ünnepségek sora este a Dombos Fest színhelyén, a Hegyalja utcában folytatódott. Kora délután a legfiatalabbak számára játszóházzal, melynek keretében katonás és tűzoltós játékokat játszottak a gyerekek, és szemmel láthatóan élvezték a tűzoltási gyakorlatokat is és az Adj király katonát című gyermekjátékot is. A sokadalom folytatásában tábortüzet gyújtottak és szalonnát sütöttek, melyhez a szalonnát és kenyeret a szervezők biztosítottak, késő este pedig tűzijátékot tartottak, majd az idősebb korosztály számára nosztalgiadiszkót szerveztek.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-23_Sosem_konnyu_a_nep_elere_allni.xhtml

OKTATÁSI ÉS GAZDASÁGI FELZÁRKÓZTATÁS

Kerekasztal-megbeszélés a romák felzárkóztatásáról

A kutatások azt bizonyítják, hogy az összes kisebbség közül a többség legtöbb előítélettel a romák iránt viseltet, gyakran még a hivatalokban is hallani azt, hogy a romák így szeretnek élni. Ennek ellenére tény, hogy Szerbia komoly lépéseket tesz és szándékozik tenni a romák felzárkóztatása érdekében. Az egyik legnagyobb gond, hogy valójában nincsenek megbízható adatok a romákról, nemcsak azért, mert gyakran jönnek-mennek, hanem mert igen elterjedt az ún. rejtőzködő magatartás, vagyis másnak vallják magukat, mint amik – mondta a multietnikus karaván elnevezésű akció folytatásaként szervezett szombati kerekasztalon többi között Duško Jovanović, Vajdaság AT romaügyi hivatalának igazgatója.

Különösen Vajdaságban mondható jónak a légkör a helyzet rendezésére, az idén a tartományi kormány 300 millió dinárt juttatott a községeknek a romatelepek infrastruktúrája kiépítésére, s ugyanezt el kellene érni a köztársaságban is, hiszen az állam erre a célra az idén mindössze 500 millió dinárt szánt. Előadásában Zorica Rašković, a munkaügyi és szociális minisztérium munkatársa kiemelte, hogy az egyik legfontosabb teendő a községekben a tényleges helyzet megállapítása, a romák önszerveződésének elősegítése, a nappali tagozatos foglalkozás a gyerekekkel, az életminőség javítása a romatelepeken és a foglalkoztatás növelése. A felzárkóztató oktatás fontosságát emelte ki hozzászólásában Stevan Nikolić, az illetékes tartományi bizottság vezetője. Képzési szempontból, mint elhangzott, javul a helyzet, az idén 156 roma származású gyerek iratkozott be a középiskolákba, és több mint ötvenen járnak egyetemre. Az általános iskolai oktatásnak egy sarkalatos problémája, hogy a roma nyelvet többnyire csak azok beszélik, akik a többé-kevésbé zárt telepeken élnek, másutt ezért nem tartozik a fontos teendők közé az anyanyelvápolás megszervezése.

A romák helyzetének tarthatatlanságát bizonyítja az az adat, hogy a legszegényebb néprétegeknél is hatszor szegényebbek, és közülük csak minden századik éli meg a hatvanéves kort, és a gyermekhalandóság 25 százalékos. Egybehangzó megállapítás volt, hogy a dolgok elmozdultak a holtpontról, és csak most látszik valójában, mennyi a teendő ezen a téren, hiszen a társadalom eddig, mivel nem tudott mit kezdeni a problémával, többnyire szőnyeg alá söpörte.

A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a szociális felzárkózás legfontosabb kérdése a foglalkoztatottság növelése e népréteg esetében. Amíg ugyanis e téren nem javul a helyzet, más területeken is nagyon nehéz lesz előbbre lépni.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-19_Oktatasi_es_gazdasagi_felzarkoztatas.xhtml

SZENT ISTVÁN-NAPI SOKADALOM

Augusztus 20-án este 18 órától a Hegyalja utcában rendezvények sora kezdődik Szent István-napi sokadalom címmel. A műsor keretében lesz játszóház, elsősegély-, tűzoltó- és rendőrbemutató, szalonnasütés és tűzijáték. A rendezvény nosztalgiadiszkóval zárul. Az érdeklődők innivalót és nyársbotot a szalonnasütéshez hozzanak magukkal, szalonnát és kenyeret a szervezők biztosítanak.