FÖLD-NAPI AKCIÓ

Péntek délelőtt szemétszedési akció zajlott a kishegyesi helyi közösség szervezésében. A Föld-napja alkalmából megtartott megmozduláson részt vettek a helyi közösség tanácsának tagjai, az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola Bagolysuli szakcsoportjának tagjai, valamint civil szervezetek képviselői. Az akció résztvevői 4-5 fős csoportokba verődve csaknem az egész falu területét körbejárták. Az összegyűjtött szemetet a Kis-Komunál Kft. szállította el.

A szemétszedési akcióban részt vett Mohácsi Zoltán, Kishegyes község alpolgármestere is. Mohácsi szerint az ilyen akcióknak közösségformáló hatásuk van.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy az idén is folytatódott ez a jól átgondolt tradíció. A helyi közösség tanácsának tagjai már a tavalyi évben is a gyerekekkel közösen szedték a szemetet Hegyes utcáin. Most is összehangolt munkával, csoportokba osztva fogjuk ezt tenni. Szerintem ez egy abszolút közösségépítő és jóra nevelő akció. Reméljük, hogy ha a gyerekek látják, hogy társaik szedik a szemetet, akkor kisebb valószínűséggel fogják szétdobálni azt. Az akció alapelképzelése megegyezik a közös faültetési akcióval: ahogy az elültetett fákat magukénak érzik a gyerekek, úgy a tiszta utcákat is magukénak kell érezniük – mondta Mohácsi.

A kishegyesi helyi közösség már évek óta megszervezi a Föld-napi szemétszedési akciót, számolt be lapunknak Szűgyi István, a helyi közösség tanácsának elnöke.

– Az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjai minden évben velünk szedik a szemetet. Ez mindenféleképpen jó, mert a gyerekek megtanulják, hogy az eldobott szemetet nekünk kell felszedni, ha azt akarjuk hogy a településünk tiszta legyen – mondta el Szűgyi, majd arról is szólt, hogy helyi közösség folyamatosan dolgozik azon, hogy minden frekventált helyen legyen szemetes, és rendszeresen kiürítsék őket. Kishegyes utcáin sajnos még nagyon sok a szemét, s ez a falubeliek szemete, hangoztatta a tanácselnök, aki reméli, hogy a szemétszedési akcióknak mihamarabb foganatja lesz.

http://www.magyarszo.com/hu/2679/vajdasag_kishegyes/125762/F%C3%B6ld-napi-akci%C3%B3.htm

ARCOK ÜVEG MÖGÖTT - KISHEGYESI SIKER

Műfordítások vers- és prózamondó verseny volt Bácsfeketehegyen

L.J.

2015. április 15., 14:02

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete a hétvégén ötödik alkalommal tartotta meg az Arcok az üveg mögött elnevezésű vers- és prózamondó versenyt. A megmérettetés helyszíne ezúttal a bácsfeketehegyi színházterem volt, s összesen 28-an neveztek be. Hajvert Ákos, az egyesület elnöke arról számolt be lapunknak, hogy a versenyt népszerűsítési célzattal hívták életre.

– A verseny azzal a céllal indult, hogy egyrészt népszerűsítse a világirodalmat és annak interpretálását, másrészt pedig felhívja a figyelmet, hogy milyen minőségi magyar műfordítások léteznek. Sajnos, úgy láttuk, nem igazán fordítanak nagy hangsúlyt a műfordításokra. Beszélhetünk a nyugatosok műfordításairól, amelyek nemzeti kincsnek minősülnek, de a XX. századi és a kortárs művek fordításai is olyan irodalmi, művészi és minőségi szinten vannak, hogy a magyarság kuriózumának számítanak – mondta el Hajvert, majd arról is szólt, hogy a verseny még nagyon fiatalnak számít, és sok lehetőség rejlik benne.

– A második találkozót úgy szervezetük meg, hogy kapcsolatba léptünk a német nyelvi intézményekkel és német vonatkozású egyesületekkel. Abban az évben csak német műfordításokat mondtak a résztvevők. Meglátásom szerint ez lenne a járható út, évről évre megkereshetnénk egy nemzetet, amelyet behoznánk a versenyre. Így tehetnénk európaibbá a versenyt, és népszerűsíthetnénk más nemzetek irodalmát – részletezte az elnök.

Az idei találkozónak 3 felnőtt, egy középiskolás és 24 általános iskolás résztvevője volt. Produkcióikat háromtagú zsűri értékelte, melynek Mess Attila színművész, Csőke Csilla, angol–német szakos tanárnő és Tóth Péter szavaló voltak a tagjai. A  vers- és prózamondó versenyen végül a következő eredmények születtek: az alsósoknál Vanka Réka ért el első helyezést, Bácsi Virág második, Erdei Anna Dorka harmadik, az 5–6. osztályosoknál Szőke Rebeka, a 7–8. osztályosok és középiskolás kategóriában Bede Noémi és Paulyuk Jenifer osztoztak az első helyen, a felnőtteknél pedig Dávid Ilona lett az első. A díjazottak értékes könyvjutalomban részesültek a Forum Könyvkiadó és a Solymosi Könyvesház jóvoltából.

Különdíjat kapott Major Lili.

http://www.magyarszo.com/hu/2676/vajdasag_kishegyes/125556/Arcok-az-%C3%BCveg-m%C3%B6g%C3%B6tt.htm

Paulyuk Jenifer 

Major Lili

ISKOLAFARSANG KISHEGYESEN

Hagyományos farsangi felvonuláson vettek részt a kishegyesi általános iskola diákjai – Mozgalmas március vár az általános iskolára

L. J.

2015. február 17., 11:55 >> 2015. február 17., 12:56

A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola megtartotta hagyományos farsangi felvonulását. A vidám eseménynek közel évtizedes hagyománya van és az iskola minden diákja, elsőtől nyolcadik osztályig részt vett rajta, mondta el lapunknak Hajvert Ákos, az iskola igazgatója. Az igazgató fontosnak tartja, hogy nem csak a magyar gyerekek vettek részt a megmozduláson.

– Nagyon pozitívnak tartom, hogy nemcsak a magyar gyerekek vonulnak fel farsangkor, hanem az összes gyerek és mindenki nagyon élvezte. A kishegyesi iskolában háromféle vallásoktatás van: katolikus, pravoszláv és iszlám, és négy náció jár ide: romák, magyarok, szerbek, albánok. Az iskolafarsang egy olyan fajta közösségi örömünnep lett, ami a magyar hagyományokból táplálkozik, de a többi nemzetiség is megünnepli és őszintén tud neki örülni. Ez nagyon pozitív – mondta el Hajvert, majd arról is beszámolt, hogy a farsangi felvonulás a hagyományos útvonalon zajlott: a Fő utcán, a Dudás Kálmán és a II. Rákóczi Ferenc utcákon, majd a piactéren ért véget, ahol a szülők és az iskola dolgozói meleg teával és fánkkal várták a lurkókat.

fényképek: Rápóti Zsolt

– Ez egy olyan történet, amibe a szülők is bekapcsolódtak. Minden osztályból egy-két szülő vagy nagyszülő elvállalta, hogy az osztálynak megsüti a szükséges mennyiségű fánkot. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a farsangi felvonulásból a tanárok is aktívan kivették a részüket. Nem csak oly módon, hogy követték a gyerekeket, hanem ők is beöltöztek. A diákok számára fontos, hogy kicsit más oldalról is megismerjék tanáraikat – hangoztatta az igazgató.

Az iskolai élet kapcsán Hajvert arról is beszámolt, hogy idén a diákjaik a Petőfi Sándor Művelődési Egyesülettel közösen készítenek műsort március 15-ére. Ugyancsak március során két magyarországi iskolát is fogadni fognak a Határtalanul kirándultatási pályázat keretén belül. Az egyik a kunszentmiklósi a másik pedig a kiskunhalasi lesz, és velük közösen fognak megemlékezni az 1848-as szabadságharcról. Az igazgató végezetül azt is elárulta, hogy idén megszervezik az anyák napi virágkarnevált.

http://www.magyarszo.com/hu/2618/vajdasag_kishegyes/122403/Iskolafarsang-Kishegyesen.htm

ISKOLANAP AZ EVOLÚCIÓ JEGYÉBEN

Testvérszerződést írt alá a kishegyesi és a békésszentandrási általános iskola – Az iskolanapi műsor az evolúció témáját dolgozta fel

L.J

2014. november 25., 17:32 >> 2014. november 25., 18:32

A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola pénteken ünnepelte az iskola napját. Az idén az is az ünnepi alkalom jelentőségét növelte, hogy testvériskolai szerződést írt alá a kishegyesi és a békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola.

A szerződés-aláíráson jelen volt Sinka Imre, Békésszentandrás polgármestere, Mohácsi Zoltán, Kishegyes község alpolgármestere és Szűgyi István, a kishegyesi helyi közösség tanácsának elnöke. A szerződés aláírása kapcsánMolnár Imre Zoltán, a békésszentandrási általános iskola igazgatója elmondta, hogy a két település között lassan 50 éve létezik testvér-települési együttműködés. Ezt három évvel ezelőtt egy háromoldalú szerződés aláírásával bővítettek Kishegyes, Békésszentandrás és a romániai Simonyifalva között.

– A két iskola között mintegy húszéves az együttműködés, de idáig ezt nem öntöttük írásos formába. Ezzel a szerződéssel azt vállaltuk, hogy a továbbiakban is fejlesztjük kapcsolatainkat és a két iskola tanulói közti barátságot. Határokon túl magyar a magyarral kezet tud fogni, és segítjük egymást szakmailag, sportban és anyagi lehetőségeinket tekintve is – mondta el Molnár, majd hozzáfűzte, hogy mivel ez már hivatalos formája az együttműködésnek, a jövőben könnyebben indulhatnak közös pályázatokon is.

Hajvert Ákos, a kishegyesi általános iskola igazgatója elmondta lapunknak, hogy a testvériskolai szerződésbe foglaltakkal már évek óta foglalkoznak, s most csak hivatalos formát adtak neki.

– Egymás szakmai napjainak látogatása és a kölcsönös támogatás már idáig is működött. Diákjaink is nagyon jól ismerik egymást, és már idáig is folyt közöttük barátkozás. A szerződés azért is szükséges, hogy le tudjunk bonyolítani közös pályázatokat, de szakmai tapasztalatcsere szempontjából is lényeges. Most már egy olyan alapunk van, amely megerősíti ezeket a lehetőségeket – mondta el Hajvert.

Az ünnepélyes szerződés-aláírást az iskolanapi műsor követte a színházteremben. A zsúfolásig megtelt teremben egy táncot, szavalatot, éneket és projektoros kivetítést tartalmazó produkciót láthatott a közönség. Mintegy 120 diák lépett fel. Az idei műsornak az evolúció volt a témája.

– Minden évben tematikusak az iskolanapok, az idén az evolúció volt a témánk, mottónk pedig a kérdőjel. Tulajdonképpen a majmoktól indultunk meg, és eljutottunk a máig, s közben olyan kérdések fogalmazódtak meg: megérte-e és hová jutottunk? Ezek azok a kérdések, amelyek nemcsak az iskola diákjait, hanem dolgozóit is érdeklik. A műsor végén a kérdések megválaszolatlanok maradtak, de adtak választási lehetőségeket és a néző eldönthette, hogy szerinte mi a válasz. A történetet egy keretbe helyeztük, amely a televízió. Voltak műsorvezetők, tévés bejátszások és dokumentum jellegű dolgok a műsorban – fejtette ki az igazgató.

http://www.magyarszo.com/hu/2534/vajdasag_kishegyes/118883/Iskolanap-az-evol%C3%BAci%C3%B3-jegy%C3%A9ben.htm

UGRÓISKOLA, FIRKAFAL ÉS NAPKÖZI

Iskolakezdés Kishegyesen – A nyár során több felújítást elvégeztek – További munkálatokra is szükség lenne, de ezt csak pályázati pénzekből tudják megvalósítani – állítja az iskolaigazgató

L.J.

2014. szeptember 10., 14:19

Az iskolakezdés nemcsak a diákoknak megy nehezen, hanem az iskoláknak is megpróbáltatást jelent a mai anyagi helyzetben. Hajvert Ákos, a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola igazgatója úgy véli, hogy idén felkészülten várták az iskolakezdést és igyekeztek még barátságosabbá tenni az iskolát.

– Az iskolaudvar elég kicsi ahhoz képest, hogy majdnem 500 gyermek tanul itt, és a kis iskolaudvaron nincs semmilyen játéklehetőség. Ezért játékpályákat festettünk a betonra, többek között népi játékokat is. Van itt körjáték, terület foglalós játék, ugróiskola, lábtenisz, stb. Ezt az elképzelésünket a kishegyesi helyi közösség segítségével tudtuk megvalósítani – mondta el az iskolaigazgató, majd arról is szólt, hogy egy firkafalat is kihelyeztek az udvarra. Erre rajzolhatnak, firkálhatnak a gyerekek, természetesen a jó ízlés határain belül.

Hajvert arról is beszámolt, hogy az udvar mellett az iskola új épületének  emeletét is felújították.

– Sikerült bemeszeltetnünk, valamint a folyosón az oldalfalakat OSB lemezzel beboríttatni, hogy ne látszanak meg a gyerekek láb- és kéznyomai. Az alsó szinten az OSB borítást már több éve megoldottuk. Emellett összegyűjtöttük a régi tablókat és felraktuk őket a folyosó falára. Ezeket a munkálatokat Kishegyes község önkormányzata támogatta anyagilag, s a tőlük kapott pénzből egy kisebb tantermet is sikerül teljes mértékben felújítani – tudtuk meg az igazgatótól, aki azt is elárulta, hogy az elvégzett felújítások mellett még sok mindenre szükség lenne.

– Ezek a régi épületek felújításra szorulnak. Valahol picit beázik a plafon, az ablakok szinte közveszélyesek. Ha piszkálják őket, akkor akár ki is dőlhetnek. A régi ablakok cseréje azért is fontos lenne, mert óriási mennyiségű pénzt és energiát takaríthatnánk meg a fűtési szezonban. Ezek olyan dolgok, amiket pályázatokon kívül másképpen nem tudunk megoldani – mondta el Hajvert.

        Az infrastrukturális felújítások mellett a tanári karban is történtek változások. A tavalyi év során több tanár is nyugdíjba vonult, s a helyükre fiatal szakemberek érkeztek. Őket viszont csak meghatározott időre tudták felvenni, mert a törvény nem teszi lehetővé új munkaerő felvételét, számolt be az igazgató.

Az idén egy új szolgáltatást is bevezetett a kishegyesi iskola, napközit nyitottak. A jó hírt részben beárnyékolja, hogy vélhetőleg azért kaptak erre engedélyt, mert egy tanítónéni munkaerő-fölösleggé vált.

– A napközi az elsős és másodikos diákokra vonatkozik, s azoknak a szülőknek jelent nagy segítséget, akik délelőtt dolgoznak és a gyerekük délután jár iskolába. Itt a gyerekek folyamatos felügyelet alatt vannak, tanulhatnak, játszhatnak és még uzsonnát is kapnak – számolt be Hajvert. Az újdonságok kapcsán még azt is elmondta, hogy multimédiás szakcsoportot indítanak és közlekedési pályát fognak kialakítani a kézilabdapályán a közlekedési szakcsoport részére. Idén is lesz táncos és versmondó szakcsoport, Bagoly suli, valamint színházi előadást is fognak készíteni egy szakember segítségével (a tavalyi tanévben nagy sikerrel mutatták be a Dzsungel könyve című musicalt Krizsán Szilvia rendezésében).

Végezetül az igazgató elmondta, hogy tervben van egy dicsőségfal elhelyezése az emeleti részen. Erre fogják kitenni a generáció diákjainak a képét, és az iskola diákjai által nyert különböző okleveleket, serlegeket.

http://www.magyarszo.com/hu/2458/vajdasag_kishegyes/115644/Ugr%C3%B3iskola-firkafal-%C3%A9s-napk%C3%B6zi.htm

A DZSUNGEL KÖNYVE KISHEGYESEN - SAJTÓVISSZHANG

Maugliról itt még nem tudni, zsákmány lesz-e vagy a falka tagja.

A Balassi Intézet támogatásával, Krizsán Szilvia rendezésében, hosszú idő után először mutatkozott be színházi produkcióval a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola (alkalmi) színjátszó csoportja. Kipling Dzsungel könyvének Dés–Geszti–Békés által jegyzett változata elsőre elnyerte a közönség tetszését.

A mulandóságról, az életben (folyamatosan) történő változásokról: a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a szeretetről, a jóságról és a gonoszságról, a természet törvényeiről, és sok minden másról is szól Rudyard Kipling már klasszikusnak számító, de mindenképpen varázslatos műve, melyet a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola színjátszó csoportjának tagjai Krizsán Szilvia rendezésében vittek színpadra. A regény musical változatát – mely Dés László zeneszerző, Geszti Péter dalszövegíró és Békés Pál szövegíró közös munkája - már sok színpadon több társulat is nagy sikerrel mutatta be. A kishegyesi általános iskola diákjai azonban hosszú idő után most először vittek színpadra valamit, musicalt pedig valószínűleg első alkalommal. Az előadás előtt a színházteremben Hajvert Ákos, az iskola igazgatója mondott köszönetet a rendezőnek, valamint Szarka László műszaki munkatársnak, Kovács Hanna pedagógusnak és mindazoknak, akik közreműködtek az első nekifutásra is már könnyed és gördülékeny, sőt színvonalas produkcióért, melyet a Balassi Intézet támogatásával sikerült megvalósítani.

Krizsán Szilvia rendező portálunknak nyilatkozva elmondta, hogy amikor Hajvert Ákos igazgató úr felkérésére elvállalta a rendezést, azért döntött emellett a musical mellett, mert ez talán a lehető legtöbb gyereket mozgatta meg, emellett a legtöbb korosztályt tudja „foglalkoztatni”, sok gyereknek okoz örömet, valamint sok gyerek ismerheti meg a színház varázslatos világát. Sajnálattal konstatálta, hogy ez a csapat már szét fog széledni - hiszen a nyolcadikosok pl. már elballagtak az iskolából, ennek ellenére nem zárja ki, hogy újra előadják a musicalt, sőt azt sem, hogy egy újabbat rendezzenek.

A farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberi fogságból kiszabadult fekete párduc, Bagira, a törvényeket is ismerő, azokat bölcsen oktató Balu, a medve, a hiú és titokzatos Ká, az agresszív, gonosz és embervérre szomjas Sír Kán, a nyájas, de haszonleső keselyűk, az esetenként ostoba majmok 19. században íródott története úgy tűnik, hogy a 21. században sem veszít aktualitásából. Az pedig külön bámulatos, hogy az előzetes tapasztalattal nem rendelkező 36 kishegyesi iskolás és óvódás milyen pontosan tudta ábrázolni a jellemvonásokat, karaktereket, de mindemellett könnyed szórakoztatást is nyújtott a zsúfolásig megtelt kishegyesi színházterem közönségének, mely az előadás végén szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta a látottakat.

Tóth Péter

http://www.vajma.info/cikk/kultura/9587/A-dzsungel-konyve-Kishegyesen.html

Maugli, Sir Kán, Balu, Bagira a kishegyesi Művelődési Ház színpadán

Kipling Dzsungel könyvének musical változatát mutatták be a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjai csütörtök este a helyi Művelődési Házban. A településen hosszú idő után először vettek részt színházi produkcióban az iskolások.

A Dzsungel könyvének Dés–Geszti–Békés által jegyzett változatát február óta próbálták Kishegyesen. A hajrá azonban az utolsó hetekben volt. Dudás Nikolett Bagira szerepét játszotta. „Az utolsó két hét az nagyon nehéz volt, mivel nap mint nap próbáltunk és úgy igyekeztünk dolgozni, mint az igazi színészek, mindenki a lelkét is beleadta, hogy nagyon jó legyen.”                                              Mindenkinek ismerős dallamok, örök érvényű tanulságok 36 kishegyesi diák előadásában. Óvodástól nyolcadikosokig, fiúk és lányok együtt dolgoztak. A rendező, Krizsán Szilvia szerint a legfontosabb cél, hogy sok gyerekkel ismertesse meg a színház varázslatos világát. „Ha van köztük egy bebábozódott hernyócska, egy bezárkózott bábocska, és ha ebből a bábocskából a végére egy pillangó kikel, az az igazi nagy élmény.”

A rendhagyó tanévzáró színházi bemutatót hagyománnyá szeretnék tenni Kishegyesen. Hajvert Ákos iskolaigazgató elmondta: „A színház nemcsak szórakoztat, hanem nevel, fegyelemre tanít, összpontosításra tanít és együttműködésre. Sok pozitív hozadéka van, amit később a gyerekek az életük folyamán hasznosítani tudnak.”

A Dzsungel könyvének kishegyesi bemutatóját a Balassi Intézet támogatta.

http://pannonrtv.com/web/?p=135954

Dzsungel-siker

A kishegyesi általános iskola diákjai zenés színdarabot mutattak be

Lakatos János

Csütörtök este páratlan eseménynek adott helyszínt a kishegyesi színházterem: az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjai A dzsungel könyve című zenés darabot vitték színre. Az esemény a Balassi Intézet támogatásával jött létre, a darabot Krizsán Szilvia színművész rendezte, a koreográfia összeállításában pedig Kovács Hanna működött közre.

A nézőteret zsúfolásig megtöltő közönséget Hajvert Ákos iskolaigazgató üdvözölte, és elmondta, hogy a kishegyesi iskolának ez az első színházi bemutatója. A színház azért is fontos a gyerekeknek, mert koncentrációra és fegyelemre nevel, s ezek segítségével könnyebben feltalálják magukat az életben, mondta Hajvert, majd arról is beszámolt, hogy az előadásban harminchat gyermek vesz részt, elsőtől egészen nyolcadik osztályig.

A darabnak óriási sikere volt, ami nem véletlen, hiszen professzionális színházi ember dolgozott a gyerekekkel. Krizsán Szilvia rendező az előadás után elmondta, hogy nagyon rövid idő állt rendelkezésükre, s emiatt intenzív munkára volt szükség.

– A gyerekek zöme először állt színpadra, és ehhez képest rövid idő alatt kellett színre vinnünk. Eredetileg úgy volt, hogy februártól júniusig dolgozunk, nekem viszont próbálnom kellett két darabban is, ezért három hónapig nem tudtam a gyerekekkel foglalkozni. Nagyon kevés időnk maradt, aminek hetven százaléka elment a dalok megtanulására és a stúdiófelvételek elkészítésére. Feszített tempóban kellett szöveget, koreográfiát és mozgásokat tanulniuk, indulatokat, érzelmeket produkálniuk. Ezek a gyerekek most a színháznak a legkeményebb oldalát ismerték meg – mondta Krizsán Szilvia, majd arról is beszámolt, hogy igyekeztek olyan darabot kiválasztani, amely a lehető legtöbb gyereket mozgatja meg.

– Úgy gondoltam, hogy A dzsungel könyve ideális erre: a harmadikosok a majmok, a hatodikosok a farkasok szerepét kapták, és a főszereplők kivételével senkinek sem jut túl nagy feladat. Ez a darab sok gyereket foglalkoztat, sok gyereknek okoz örömöt, és sok gyerek ismerheti meg a színházat – mondta a rendező.

http://www.magyarszo.com/hu/2377/vajdasag_kishegyes/112761/Dzsungel-siker.htm

TEHETSÉGPONT - RIPORT A PANNON TV-BEN

48:55-nél kezdődik az iskolánkról szóló riport...

ANYÁK NAPI HÁLAADÁS

Kishegyesen egy régi-régi hagyományt próbáltak visszacsempészni a szervezők a falu életébe: a helyi közösség védnöksége alatt — hosszú évtizedek után — ismét virágkiállítást és -karnevált tartottak május 4-én, anyák napja alkalmából.

J        óllehet az égiek inkább a földművesek sóhajait hallgatták meg, és aranyat érő, „kenyeret hizlaló” esővel szenteltek meg bennünket, azért a rendezvény mégsem maradt el. Igaz, kevesebb virágkiállítóval zajlott le a színes kavalkád és vásár, de a vasárnapi műsorsorozat egyik programját sem kellett visszavonni. Ez elsősorban annak a példaértékű összefogásnak köszönhető, amelyről a szervezésben részt vevő intézmények és civil szervezetek munkája tanúskodott. A Pán Péter Iskoláskor Előtti Intézmény óvodapedagógusai és kis pajtásai, az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola tanítói és tanulói, egykori és jelenlegi kézilabdázói, az ökológiai szakcsoport tagjai, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kótyomfitty és Szajkó lánykórusa, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete, a Kishegyesi Nők Fóruma, a Kishegyesi Nagycsaládosok Egyesülete, a helybeli nyugdíjas-egyesület Dália kézimunkázói, a Greenhead Környezetvédelmi Egyesület (ha valakit kifelejtettem, azt nem szándékosan tettem!) fogott össze, hogy a valamikor februárban megszületett ötlet „testet öltsön”, valóra váljon.

Lehet, hogy a zimankó utáni első tavaszhírnökök, a hóvirág és a kikerics ihlette meg Molnár Krekity Olgát és Kőműves Szidóniát, hogy ilyen nagy fába vágják a fejszéjüket és „bebolondítsák” az egész falut, lehet, hogy csak egy tudat alatti sugallat bukkant fel a felszínre, lehet, hogy egy gyerekkori élmény vagy ábránd indította el fantáziájukat... már nem lehet nyomon követni, mikor szökkent szárba a talajba ásott magban csírázó gondolat — csak már a gyenge növényke szárba szökkenését láthattuk május 4-én.

Szent Flórián is vigyázott ránk

A makacsul, kitartóan zuhogó eső ellenére is megtelt hívőkkel a Szent Anna-templom a vasárnapi nagymisén, amelyen ft. Brasnyó Ferenc atya tartott alkalmi misét Szent Flórián (festett kőszobra mindennap ráköszönt az arra elhaladókra), valamint az anyák napja tiszteletére. Ezután — egy kis tervmódosítással — a karneváli felvonulók az iskolában, a folyósokon végigsétálva mutatták be fantáziadús virágkosztümjüket. A sok jó kis helyen is elfér bölcselet most is igaznak bizonyult, mert szűkösen ugyan, de jól megfértek egymás mellett a kiállítók, a fellépők, a szülők és a falu széléről bevándorolt érdeklődők. Ifj. Mohácsi Zoltán alpolgármester köszöntője után Dér Zsolt kápráztatta el hegedűjátékával a vendégeket, majd pedig Juhász Erzsébet és Tumbász Kornélia óvónő kicsinyei és a Kótyomfitty leánykórus szórakoztatták az ünnepi megnyitóra érkezetteket. Ezután a délelőtt a vásár és a szemlélődés jegyében telt el. A virágok üdesége és színpompája, a kézművesek és a kézimunkázók meseszép kreációi a szemünknek, a Női Fórum által készített finom tejfeles-fokhagymás lángos pedig a gyomrunknak nyújtott kellemes élményt.

Hajrá, lányok!

A délután sem szűkölködött izgalmakban. Az íjászbemutató elmaradt ugyan, de lehetett dartsozni — a nyugdíjasok bátran kiálltak a fiatalabb célba lövők ellenében —, aztán a nagycsaládosoknak szurkolhattunk az ügyességi vetélkedőn, majd pedig a kézilabdázóknak. Ez utóbbiaknál az anyukák-nagymamák és leányaik mérték össze erejüket, s bár a „hölgyek” minden bedobott gólját az apukák és a férjek nagy éljenzése, tapsa követte, ez mégsem szegte a robbanékony és cseles technikájú fiatal fruskák kedvét, akik bizony jól „elporolták” az anyukákat. Tóth Erika edző neveltjei igyekeztek is egy-egy rózsaszállal kiengesztelni — azaz anyák napja alkalmából felköszönteni — őket.

Színházi „előzetes”

Az esti műsor előtt a Művelődési Ház előcsarnokában Hajvert Ákos iskolaigazgató megnyitotta az alkalmi kiállítást. Az óvodások rajzokkal „mutatták be” édesanyjukat. A fotókiállítás pedig az iskola által meghirdetett Lesben című pályázatra beérkezett alkotásokat és a győztesek munkáit mutatta be. A Házi kedvencem témakörben a bácsfeketehegyi Nikola Đurković Általános Iskola 7. osztályos tanulójának, Török Gabriellának az alkotása vitte el a pálmát. A Séta a természetben és a Virágoskert témakörben pedig a helybeli iskola kísérleti tagozatának két hetedikes diákja, Lőrik Ákos és Goda Krisztián bizonyult legeredményesebbnek.

A színpadon elsőként Mohácsi Tóth Zsuzsanna és Kormos Cékus Anita óvónő kicsinyei mutatkoztak be egy-egy gyermekdallal Tóth Pál zenei kíséretében. Ezután Erdei Anna Dorka elsős és Kőműves Csenge harmadikos tanuló szavalatait hallhattuk.

Az ünneplőket és az ünnepelteket Juhász Bálint tanácselnök, tartományi gazdasági titkárhelyettes üdvözölte, és ő köszöntötte fel a falu legidősebb hölgyeit is, a 93 éves Tóth Piroska nénit — aki mindannyiunk nagy csodálatára meglepett bennünket Vörösmarty Mihály Szózat című költeményével! — és a 92 esztendős Papp Ilonát.

Az iskola ökológiai szakcsoportjának „zöld őrjárata” jóvoltából köszönő oklevéllel háláltuk meg azoknak a polgároknak az igyekezetét, akik tudatos természetbarátként és virágszeretőként mindig szépen gondozzák házuk elejét. Nem kis meglepetést okoztak hát a Sziváci úti Csabai Annának, a Széles utcai Kormos Máriának és a Vasút utcabeli Csáki Gizellának, akik megilletődve köszönték meg a figyelmességet.

„Ilyenek az anyák”

A Hálaadás című anyák napi irodalmi-zenés összeállításban — amely Patyerek Réka és Borsodi Patyerek Orsolya gondos munkáját dicsérte — a rendezők a nők és az anyává érett asszonyok sokféle arcát óhajtották bemutatni versekkel, népdalcsokrokkal. A repertoáron népballadák, továbbá Hamvas Béla, Kóka Rozália, Robert Burns, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Ady Endre, Esterházy Péter, Sinka István, József Attila és Dsida Jenő „örökzöld” költeményei szerepeltek. Az irodalmi egyveleget a Petőfi Sándor ME Szajkó énekegyüttese felcsíki, rimóci és bácskai népdalokkal „fűszerezte”. Az előadásban közreműködött: Dudás Nikolett, Hajvert Ákos, Kőműves Szidónia és Kőműves Noémi, Lengyel Ágnes, Molnár Krekity Olga, Patyerek Réka, Szabó Regina, Szarka Ákos és Szőke Rebeka.

„Aztán az anyák olyanok, hogy este mesét mondanak. A mese szép, víg, tanulságos történet, tanultuk meg anyánktól (amely tanít, nevel, szórakoztat), amely valóságos, igaz...”

Mesét mondtunk mi is. Hogy tanítottunk vagy szórakoztattunk is közben? Lehet. De mindez igaz volt!

Molnár Krekity Olga 

http://hetnap.rs/cikk/Anyak-napi-halaadas-16425.html

ANYÁK NAPI VIRÁGKARNEVÁL

Példa értékű összefogással valósult meg az első kishegyesi virágkarnevál – Jó hangulat, amit a rossz idő sem tudott elrontani

Vasárnap egy páratlan kezdeményezés indult útjára Kishegyesen: anyák napja alkalmából virágkarnevált, -kiállítást és egész napos kísérő rendezvénysorozatot tartottak. Az esemény a kishegyesi helyi közösség védnöksége alatt zajlott, a két fő szervező Molnár Krekity Olga és Kőműves Tasnádi Szidónia volt, de a munkából kivette részét az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola, az iskolában működő Bagolysuli ökocsoportja, a Pán Péter Iskoláskor Előtti Intézmény, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Kishegyesi Nagycsaládosok Egyesülete, a Kishegyesi Női Fórum, a helyi nyugdíjasok egyesülete, a Greenhead Környezetvédő Egyesület, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és számos önkéntes.

A zord időjárás sajnos nem kedvezett az eseménynek, ezért a szabadtéri események az iskolában és annak tornatermében zajlottak. A rendezvénysorozat alkalmi misével kezdődött a Szent Anna templomban, majd a virágruhába öltözött ovisok és alsós diákok esernyő alatt vonultak át a templomból az iskolába. A tervezett karneváli nagy felvonulás az időjárás miatt elmaradt. Az iskola zsúfolásig megtelt előcsarnokában Mohácsi Zoltán alpolgármester nyitotta meg az első kishegyesi virágkarnevált. Ugyancsak az iskola folyosóin kaptak helyet a virág- és kézműves árusok, az ovisok pedig a tornateremben mutatták be alkalmi műsorukat. Szintén a tornateremben került sor a nagycsaládosok által szervezett vidám vetélkedőkre és az anya–lánya kézilabda-bajnokságra, amelyen 6 csapat vett részt. Az íjászbemutató is elmaradt, de helyette a vállalkozó kedvűek kipróbálhatták magukat dartzban, a legkisebbek pedig a kézműves foglalkozáson készíthettek anyák napi ajándékot.

A rendezvénysorozat a színházteremben zárult a Hálaadás című anyák napi műsorral, amit Patyerek Réka és Molnár Krekity Olga állítottak össze. A műsoron felléptek a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének és az Ady Endre K. Á. I. szavaló szakcsoportjának szavalói, a Szajkó énekegyüttes, a Pán Péter Iskoláskor Előtti Intézmény énekcsoportja és Szabó Regina, a csókai Kék cinkék irodalmi csoport szavalója. Ifj. Juhász Bálint, a helyi közösség tanácsának elnöke is köszöntötte az édesanyákat, valamint köszönő oklevelet adott át Tóth Piroskának és Papp Ilonának, akik több, mint 90 évesek, s édesanyáknak, nagymamáknak és dédanyáknak. Kiosztásra kerültek azok a dicsérő oklevelek is, amiket Bagolysuli öko-őrjárata osztott ki a legszebb háztájékért. Ezt Csabai Anna, Kormos Mária és Csáki Gizella érdemelték ki.

Az anyák napi virágkarnevál ötlete Molnár Krekity Olgától származik, aki elmondta, hogy egyrészt méltón szerette volna megünnepelni az édesanyákat, másrészt a Bagolysulis gyerekeknek is segíteni akart, ugyanis zöld programjuk részét képezi egy egész falut megmozgató rendezvény megszervezése.

– Az anyák napját világszerte virágkarneválokkal, fesztiválokkal kötik össze, és az idős emberek beszámoltak róla, hogy régen Kishegyesen is próbálkoztak ilyesmivel, de nem jött össze. Úgy gondoltuk, hogy szervezhetünk egy virágkiállítást, s ebbe bevonhatjuk a civil szervezeteket is. Így indult, s a végén mindenki hozzájárult a saját ötletével. Ez egy példa értékű összefogás volt – számolt be Molnár Krekity, majd hozzáfűzte, hogy a helyi közösség fővédnökség mellett a szervezésben is komoly szerepe volt. A rendezvényt hagyományossá szeretnének tenni, s az idei esemény a rossz idő ellenére is egy jó kezdés volt, véli a fő szervező.

http://www.magyarszo.com/hu/2330/vajdasag_kishegyes/111034/Any%C3%A1k-napi-vir%C3%A1gkarnev%C3%A1l.htm

Lakatos János

ANYÁK NAPI VIRÁGKIÁLLÍTÁS KISHEGYESEN - VAJMA

„Virágom – virágom” mottóval szervezett anyák napi virágkiállítást és virágkarnevált a kishegyesi helyi közösség, az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Női Fórum, a nagycsaládosok helyi egyesülete, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és a Greenhead Környezetvédő Egyesület, valamint a helybeli virágtermelők és virágkedvelők egy csoportja. A Szent Anna katolikus templomban megtartott hálaadó misét követően a tervek szerint a színes karneváli menet a Fő utcán elindulva a II. Rákóczi Ferencz utcán keresztül érkezett volna meg a piactérre, ahova eredetileg tervezték a rendezvényt, és amit az eső és a szél miatt végül az iskolában tartottak meg.

Az iskola folyosóin alig fértek el a kiállítók és az érdeklődők, így a tornatermet is meg kellett nyitni, ahol a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kótyonfitty énekcsoportja, a szavazók és az óvodások léptek fel. Előtte azonban Mohácsi Zoltán, Kishegyes község alpolgármestere nyitotta meg a rendezvényt, melyről elmondta, hogy reményei szerint a jövőben minden évben megtartanak majd. Megnyitóbeszédében Wass Albertot idézte, aki szerint: “Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” Köszönetet mondott Molnár Krekity Olga és Kőműves Szidónia fő szervezőknek. Beszédét egy Petőfi idézettel zárta: „Tudod, mi a virág? A földnek jósága; Tudod, mi a jóság? A lélek virága.” Az időjárás szeszélye miatt kényszermegoldásként választott szűkös teret a jelmezbe öltözött óvódások és iskolások, és a sok virág mellett Dér Zsolt csantavéri hegedűs hegedűjátéka tette még színesebbé.

A virágkiállítás és virágkarnevál kísérőrendezvényeként délután kézműves foglalkozásokat és sportvetélkedőket tartanak, a színházteremben sorra kerülő anyák napi műsorban pedig a versmondók és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szakosztályai lépnek fel.

Tóth Péter

http://www.vajma.info/cikk/magazin/7446/Anyak-napi-viragkiallitas-Kishegyesen.html

FENNTARTHATÓ VÁROSOK MEGÚJULÓ ENERGIÁVAL

Az emberiségnek csaknem fele él városokban, és ez az arány az elkövetkező években, évtizedekben tovább fog növekedni, mert a városokban jobbak az életfeltételek, több a munkalehetőség, stb. Éppen ezért olyan fenntartható zöld városokat kell megteremteni, amelyek nem növelik tovább az üvegház-hatású gázok termelődését. Növelni kell a zöld felületeket, kerékpárt és tömegközlekedést kell használni. Ki kell építeni a megújuló energiaforrásokon alapuló erőműveket: szélerőműveket, biogáz-erőműveket, napkollektorokat, vízerőműveket. A lakóházak energiahasználata esetében szintén sokat lehet takarékoskodni, az összenergiafogyasztás egyharmadát ugyanis a lakóépületek használják. Az élhető környezet érdekében mindennap tehetünk valamit, és nem másoktól kell várni a megoldásokat.

Puskás Valéria, a kishegyesi Greenhead Környezetvédő egyesület aktivistája beszélt ezekről a kérdésekről a Föld napja alkalmából az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola felsős diákjainak. Ehhez hasonló előadásokat tartottak a bácsfeketehegyi és a szikicsi iskolákban is. Az előadás és egy oktatófilm megtekintése után Kovács Károly az Ifjúsági Iroda nevében felhívta a diákok figyelmét arra, hogy ma délután 15 órakor szemétgyűjtési akciót szerveznek. Az akciót követően a résztvevők szendvicset kapnak a tűzoltóotthonban. Szombaton este 18 órakor előadás tartanak szintén a környezetvédelem témaköréből. Vasárnap délelőtt 10 órakor indul a kerékpártúra Topolyán, Bajsán keresztül Pannóniára, majd onnan vissza a Welker-tanyára. A túra a Vasút utcai kőrforgalomtól indul. Ugyaninnen indul a gyalogtúra is a Welker-tanyára délután 14 órakor. A túrák résztvevői a tervek szerint délután 16 óra tájban találkoznak a tanyán, ott az önkormányzat támogatásával szalonnasütés lesz.

Papp Imre

http://www.magyarszo.com/hu/2319/vajdasag_kishegyes/110706/Fenntarthat%C3%B3-v%C3%A1rosok-meg%C3%BAjul%C3%B3-energi%C3%A1val.htm#.U15VLDHrpbY.facebook

ÉLET A TANYÁN - KARNA MARIKÁÉK A MAGYAR SZÓBAN

A kishegyesi Karna család már generációk óta tanyán él – Nyugodtabb életforma ez, de sok munkát igényel – vélik Karnáék

Kishegyes határában egykoron igen elterjedt volt a tanyasi életmód. A tanyaszomszédok hallótávolságra laktak egymástól, létezett tanyasi kocsma, sőt, Kishegyes és Topolya között egy tanyasi iskola is. Az életmód változása, az ún. fejlődés azonban azt hozta magával, hogy az emberek beköltöztek a faluba, a tanyák pedig kiöregedtek és elnéptelenedtek. Manapság nagyon kevés tanya áll a falu határában, lakottat pedig elvétve találni. Csak földkupacok és néhány fa jelzi, hogy valaha ott emberek éltek, de lassan ezeket a szigeteket is beszántják. Ilyen tendencia mellett meglepő, hogy valaki tudatosan a tanyasi életet választja, és gyermekeit is ott neveli fel. A Karna család pontosan ezt tette.

Karna Marika, Erika és István

A Karna-tanya már generációk óta a család tulajdonát képezi. Jelenleg István, a családfő, felesége Erika, két gyerekük, Marika és Róbert, valamint István idős édesanyja él itt.

– A tanyát Kis Dömötör, anyai nagyapám kezdte építeni. Amikor édesanyám férjhez ment, akkor édesapám ideköltözött hozzá, és ők fejlesztették, tovább építették. Mi vagyunk a harmadik generáció, amely ezen a tanyán él – részletezte István. A tanyán való élet tudatos döntés Karnáék részéről, hiszen amikor összekerültek, még a faluban laktak.

– Feleségemmel tíz évig a faluban éltünk, de édesapám halála után úgy döntöttünk, hogy ideköltözünk. Nem akartuk, hogy tönkremenjen, amit a szüleim eddig megvalósítottak. Szeretnénk mi is továbbfejleszteni, amennyire bírjuk. Itt megtaláltuk a megélhetést, jószágtenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozunk – mondta el István. A tanyasi élet feleségétől, Erikától sem állt távol, hiszen ő is tanyán nőtt fel.

– Topolyáról származom, 20 éve jöttem Kishegyesre, és én is tanyasi vagyok. Ezt az életet meg kell szokni, mert aki nem tanyán nevelkedik, az nem biztos, hogy meri vállalni – véli Erika.

A tanyasi élet eltér a falusitól, de a fejlődés itt is érezhető. A Karna-tanyán is van villanyáram, telefon, internet és saját kúttal is rendelkezik. Erika élénken emlékszik arra, hogy gyerekkorában még ásott kútból húzták a vizet, és nem volt áram a tanyájukon. A Karna-tanyára is csak 1980-ban vezették be az áramot, így István gyerekkorában még petróleumlámpával világítottak.

– Régen sokkal nehezebb volt az élet, sokkal több fizikai munkát kellett végezni. Minden jószág számára kézzel kellett felhúzni a vizet – emlékezett vissza István.

A technológiai fejlődés tehát a tanya életében is belopta magát, ezenkívül a Karna család életét az is megkönnyíti, hogy a tanya mindössze 800 méterre van a falu szélétől. Ezzel szemben óriási hátrány, hogy csak földes út vezet ki.

Marika kitűnő tanuló, és a jószágokat is szereti

– Autóval járunk be a faluba, így a távolság nem jelent gondot. Persze télen meg sárban elég nehéz közlekedni, ilyenkor a gyerekeknek is elég küzdelmes bejutni az iskolába. Nagyon jó lenne, ha salakkal vagy zúzott kővel hintenék le az utat. A tervek szerint egyszer majd a mi dűlőnkön fog elhaladni a kövesút, de lehet, hogy arra 10 vagy 20 évet kell még várni – ecsetelte a problémát István.

A szilárd út hiánya nehézséget jelent, viszont a jószágtartás szempontjából könnyebb tanyán élni, véli a családfő. Itt a szomszédok „nem műveltetik az embert apjával-anyjával”, ha egy tyúk átszáll a kerítésen. A tanyasi élet másik előnye, hogy a termőföldek a tanya körül vannak. A gazda itt bármikor megnézheti, hogy milyen állapotban van a vetés. Persze, nem könnyű élet ez, a tanyasiak egyrészt csak magukra számíthatnak, másrészt szinte állandó jelleggel akad munka. A jószágokról nap mint nap gondoskodni kell, így Karnáék a nyaralásról csak álmodoznak. Legfeljebb a Topolyai-tóra jutnak el egy kis kikapcsolódásra.

A számos nehézség ellenére mégis úgy tűnik, hogy a Karna-tanya a jövőben sem fog kiöregedni. Róbert, Karnáék fia 20 éves, és úgy döntött, hogy mezőgazdasággal fog foglalkozni. Szereti a földet és a jószágokat, ő is ezt a fajta életet szeretné élni – mondta Erika. Marika csak 15 éves, és ő még nem tudja, hogy mit hoz majd számára a jövő. Annyi biztos, hogy kitűnő tanuló, és szeretne tovább tanulni, fűzte hozzá büszkén Erika.

Utolsó kérdésem Karnáékhoz az volt, hogy ajánlják-e a tanyasi életet a fiataloknak. István azonnal rávágta, hogy csak annak, aki szeret dolgozni.

– Itt nincs hétvége és ünnepnap. A teheneket húsvétkor is meg kell etetni és fejni – tette hozzá Erika.

Lakatos János

http://www.magyarszo.com/hu/2307/hetvege/110123/%C3%89let-a-tany%C3%A1n.htm

MINDEN GYEREK TEHETSÉGES VALAMIBEN! - ISKOLÁNKRÓL A MAGYAR SZÓBAN...

A tehetségek felkutatása sok-sok munkával jár – Újra kellene fogalmazni oktatási rendszerünket és stratégiánkat

Nemcsak az utóbbi tíz-egynéhány évben, hanem korábban is gyakran hallattak magukról a községi, körzeti és országos versenyeken is a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjai, eredményeik az utóbbi évtizedben pedig megsokszorozódtak. Ennek az lett az eredménye, hogy az iskola bekerült az úgynevezett Tehetségpont hálózatba, ami azt jelenti, hogy még erőteljesebb munka folyik a tehetségek felkutatásában.

         Az iskola eredményeiért a nem régi falunapon a település egyik legrangosabb elismerését, a település hírnevének öregbítéséért járó Köszönő Oklevelet kapta.

– Egész biztosan nem működne ez a rendszer, ha nem lennének vállalkozó szellemű és odafigyelő tanárok, akik időt és energiát nem sajnálva dolgoznak a tehetségek felkutatásán. Nagyon jó ez a munkaközösség, a tanárok egymást is motiválják, felhívják egymás figyelmét egyik-másik gyerek teljesítményére. Meggyőződésem, hogy minden gyerek valamiben biztosan tehetséges, és ezt kell nekünk felfedezni. Azt kell megtudni, hogy mi az, amit a gyerek tud, és nem azt, hogy mit nem tud. Ez utóbbit nem nehéz megállapítani – mondta Molnár Márta korábbi igazgató, aki jelentős mértékben hozzájárult a fenti eredményekhez.

Hajvert Ákos megbízott igazgatóval, akivel közösen vették át az elismerést, azt hangsúlyozzák, hogy nemcsak szakmai téren tud az iskola eredményeket felmutatni, hanem a társadalmi munkában is, hiszen szerteágazó az együttműködésük a község más intézményeivel és a civil szervezetekkel, a könyvtárral, a művelődési egyesülettel, a nagycsaládosokkal, a Női Fórummal, az önkéntes és hivatásos tűzoltókkal.

– Legalább tíz pályázatot nyújtottunk be, és ebből kilenc sikeres is volt. Közülük a legjelentősebb a roma felzárkóztatási program. Ennek segítségével tudunk uzsonnát adni a szociálisan hátrányos környezetből jövő gyerekeknek, és megszervezhettük a napközis tartózkodást is számukra. Egy valóban európai szintű, jól felszerelt napközis termet tudtunk felszerelni a pályázati eszközökből.

Most már leginkább az ablakok és az ajtók cseréje hiányzik nagyon az iskolaépületen, hisz a régiek elkorhadtak, elhasználódtak – mondta Hajvert Ákos.

Amikor a gondokra terelődik a szó, mindketten azt mondják, hogy a legnagyobb gond maga az oktatási rendszer.

– Azt hiszem, nagyon komolyan újra kellene tárgyalni oktatási stratégiánkat és oktatási rendszerünket. Nem lehet módosítás nélkül átültetni a körülményeink közé egy svéd és egy amerikai modellt. Az lehet, hogy azokban az országokban még működik is, de nálunk nem. Igaz az, hogy minden gyerekben van valamilyen tehetség, de előfordul az is, hogy minden pedagógiai módszer kudarcot vall. Mi például semmilyen formában sem fegyelmezhetünk, a gyereket elsőben és másodikban nem buktathatjuk meg a szülő beleegyezése nélkül, magyarán a szülő felülírhatja a pedagógus szakvéleményét, aminek helytelensége később persze ki is derül. De semmilyen más formában nem fegyelmezhetjük a gyerekeket. Nem verésre gondolok természetesen, de mi ezzel valóban azt az üzenetet fogalmazzuk meg a gyerek felé, hogy bármit megtehet a felelősség vállalása nélkül, és ez nagyon rossz üzenet – mondta Hajvert Ákos.

Papp Imre

http://www.magyarszo.com/hu/2304/vajdasag_kishegyes/110098/Minden-gyerek-tehets%C3%A9ges-valamiben.htm

AKIK OTTHON ESZPERANTÓ NYELVEN BESZÉLNEK... CSŐKE CSILLA TANÁRNŐNK ÉS CSALÁDJA A BLIC NAPILAPBAN

Porodica poliglota iz Malog Iđoša u kući priča samo esperanto

Svi članovi porodice Čeke iz Malog Iđoša znaju nekoliko jezika, a u kući govore esperanto.

Susret esperantista iz Evrope u Malom Iđošu

Supružnici Čila i Andraš i njihova deca, Andrea (21), Mark (18) i Noemi (13) tvrde da međusobno samo tako komuniciraju. Andraš, profesor klavira, i Čila, profesorka engleskog i nemačkog jezika, oboje iz Iđoša, upoznali su se 1985. godine na susretu mladih esperantista u Subotici.

Porodica Čeke u poseti esperantistima u Belgiji

- Po rođenju prve ćerke odlučili smo da komuniciramo na esperantu jer su u njemu svi jezici. To je jezik s određenim pravilima, logikom i možete čak i sami stvarati reči. Gramatika je jednostavna. Iako je veštački jezik, njime se sve može reći, postoji literatura, stalno se razvija. Najviše smo postigli sa Andreom, koja sada studira u Segedinu i sa Markom, koji pohađa Gimnaziju „Deže Kostolanji“ u Subotici i uči španski, nemački, engleski i latinski - kaže Andraš Čeke.

Čekeovi kažu da u svetu puno porodica komunicira isključivo na esperantu, naročito u mešovitim brakovima, kada je, recimo, supruga Japanka, a muž Englez. S takvim porodicama se druže, odlazili su na međunarodne susrete, bili su gosti i porodice u Belgij i dva puta  na salašu Katai kod Iđoša okupili 100 esperantista i dece iz cele Evrope.

- Susreti se organizuju za porodice s manjom decom da bi mladi razvijali komunikaciju. U našoj zemlji je sve manje zainteresovanih za esperanto mada poznavanjem tog jezika se može upoznati puno drugih kultura. Učestvovala sam u međunarodnom istraživanju psiholingvista iz Rima na temu uticaja esperanta na razvoj dece. Rezultati su pokazali da ima veliki i pozitivan uticaj na razvoj mozga, jezičke sposobnosti i logičko razmišljanje - kaže Čila Čeke, koja osim esperanta, srpskog, mađarskog, nemačkog i engleskog jezika, poznaje i francuski jezik.

Zahvaljujući organizaciji koja pomaže esperantistima da prilikom putovanja pronađu prenoćište ugostili su mnoge turiste koji su bili na proputovanju kroz Srbiju.

Biljana Vučković

http://www.blic.rs/Vesti/Vojvodina/455757/Porodica-poliglota-iz-Malog-Idjosa-u-kuci-prica-samo-esperanto