"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DOMBOS IRODALOM. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DOMBOS IRODALOM. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. március 31., hétfő

VALÓS TALÁLKOZÁSOK - GYAKORLATON A NYOLCADIKOSOK

Iskolánk a tavalyi év folyamán pályázott az Oktatási Minisztérium által szervezett Profesionalna orijentacija programra, amely az idén is folytatódott. Hetedikes és nyolcadikos diákjaink egész éven keresztül különböző műhelymunkákban vesznek részt, ezzel is segítjük őket a pályaválasztás kérdésében.
A programban szerepel az is, hogy nyolcadikosaink ellátogatnak különböző vállalatokba, intézményekbe, ahol részt vehetnek a munkában. A községbeli vállalkozóknak, intézményeknek köszönjük, hogy fogadták diákjainkat, ezzel is segítve döntésüket a pályaválasztásban.
photo by: Mészáros Márta, Szűgyi Bettina

2012. július 10., kedd

JELENREMIX A HATÁR TÚLOLDALÁN - ÍRÁS A NÉPSZABADSÁGBAN

Kishegyesből újra Dombos lett

Vakmeleg júliusi délután érkeztünk Kishegyesre. Az egyszerűség kedvéért a templom a találkozási pont, ide kaptunk kalauzt, aki egy kis parkon, a templomkerten át vezet minket az iskolába. Az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola udvarán most ülőalkalmatosságként funkcionáló szalmabálák, néhány hagyományos székpad, a legtöbben napernyők alatt. Az udvaron felállított színpadon éppen a Híd Kör tagjait és az őket kérdező moderátorokat figyelte az a körülbelül negyven ember (fiatalok és szépek), akit a kánikula sem rettent el az irodalomtól.

A kísérleti általános iskola nevéhez méltón valóban egy kísérletnek ad otthont már jó pár éve: immár 12. alkalommal rendezik meg Kishegyesen a Dombos Festet, a Vajdaság egyik, ha nem a legfontosabb nyári kulturális fesztiválját július 3–8-ig. Két helyszínen zenei és irodalmi rendezvények, koncertek, pódiumbeszélgetések, fórumok és viták, felolvasóestek várták a zene és az irodalom kedvelőit, a program egyáltalán nem volt kispályás. S hogy mi ebben az egészben a „kísérleti”?
A Dombos Festet magyarországi minták, például a Művészetek Völgye vagy a József Attila Kör (JAK) tatai és szigligeti alkotótáborai nyomán hívták életre egy tucat esztendővel ezelőtt, tudom meg Virág Gábortól, a programsorozat egyik főszervezőjétől. Korábban a szomszédos településeken is voltak kísérőprogramok, az idén csak helyben rendezték meg a fesztivált. A kísérlet eredeti célja az volt, hogy a környéken élőket felrázzák „a Milosevics utáni apátiából”, hogy kiderüljön, a kilencvenes évek háborúi után is van élet a környéken. S hogy megmutassák a régiónak, a településnek a környező országokban születő kulturális produkciók egy részét. A fesztivál nyomán a falu képe is megváltozik idővel, például köztéri alkotások, festmények, a tanyarekonstrukciós programnak köszönhetően pedig kiszínesedett pusztai házak révén. A Monarchia korabeli vasútállomás hasznosítása még ezután következik.
A fesztivál egyébként egy irodalmi antológia, a Dombosi történetek után kapta a nevét, amelyből egy fiktív Kishegyes képe rajzolódott ki. Az viszont már nagyon is valóságos, hogy nemcsak a kultúrszomjasak, de a falu népe is jól tud járni a Dombossal: Kishegyes kereskedelme ilyenkor kicsit fellendül, sokan konkrét pénzkereseti forráshoz is juthatnak. Például kiadják üresen álló szobáikat, házaikat, hogy a fesztiválozóknak legyen hol aludniuk, vagy éppen a lebonyolításban segédkezhetnek, sok fiatal pedig önkéntes munkával teszi zökkenőmentessé a hétvégét. Virág arról is beszámol: az ilyen önkéntes fiatalok egy része ma már önállóan szervez bizonyos programokat, úgyhogy a vetéstől végül is eljutottak az aratásig. „A Dombos Fest előtt is voltak különböző nyári rendezvényeink, csak akkor még nem tudtuk, hogy ezt fesztiválnak hívják” – így a szervező. 2001-ben jött a lehetőség, hogy ebből az egészből egy összművészeti fesztivált csináljanak. „Eleiben egy egész hónapon át tartó rendezvénysorozat volt a Dombos, az első hétvégén nagy zenei eseményeket, a másodikon kisebb koncerteket és irodalmi programokat rendeztünk, a harmadik hétvége az építészeté és a képzőművészeté volt, a negyedik pedig a közösségformáló rendezvényeké, a közös főzéseké, a kötetlen együttlété.” Idővel aztán úgy döntöttek, célszerűbb az elszórt programokat egyetlen szűk hétre koncentrálni, keddtől vasárnapig. Az idén az iskolában és egy Hegyalja utcai, egykor illegális szemétlerakóként működő, mára európai szintű fesztiválhelyszínné varázsolt területen zajlottak a rendezvények.
S hogy Kishegyes népe mit szól a fesztiválhoz? Kezdetben nagyon szerették a Dombost, tudtam meg, most viszont már jól látszik egy réteg, amelynek nem tetszik a dolog. Például az, hogy egyes zenei rendezvények esetén a szervezők ma már kénytelenek belépődíjat szedni, ami különben még a jelképesnél is jelképesebb összeg: esténként 100-200 dinárért, vagyis mintegy 250-500 forintért lehet hallgatni a jobbnál jobb bandákat. S az sem tetszik néhány helybélinek, hogy a szervezők nem engednek a nyomásnak, és továbbra is mellőzik az általuk túl kommersznek vélt zenét. A legtöbben eddig az ugyancsak kishegyesi Rúzsa Magdi koncertjén voltak pár éve, hatezren, egyébként egy-egy fesztivál alkalmával összesen úgy tízezren fordulnak meg a településen.
A falut egyébként körülbelül ötezren lakják.
Virág azt mondja, bár Belgrádból nem nagyon látszanak, Újvidékről annál inkább. A vajdasági kormány mellett például az NKA is támogatja őket. Az biztos, hogy a programokkal nem bántak szűkmarkúan: a Dombosi történetek – remix című irodalmi programsorozat keretében keddtől vasárnapig eljött felolvasni/beszélgetni mások mellett Csobánka Zsuzsa, Gerőcs Péter, Márton László, Krusovszky Dénes, Bencsik Orsolya, Zalán Tibor, Grecsó Krisztián, Horváth Viktor, Tamás Gáspár Miklós, Balázs Attila, Sopotnik Zoltán és a Slam Poetry Budapest ötfős delegációja. A vajdasági Híd Kör mindennapos vendég volt az iskolaudvaron, de a Symposion, az Ex-Symposion és a Prae.hu is képviseltette magát. Az irodalmi programok tető alá hozásában Virágék segítségére volt a József Attila Kör (JAK) és a Fiatal Írók Szövetsége is. A Hegyalja utcában pedig Ferenczi György és a Rackajam, a Béla Műhely, a Vad Fruttik, Juhász Gábor, Balázs Elemér, Lajkó Félix, a Meszecsinka és Dresch Mihály nevével csábítottak. Ottjártunkkor lépett fel a Kaláka, majd a Harcsa Veronika Quartet, tizenegykor pedig hatalmas tábortűz is megvilágította az egyébként is gyönyörű löszfalat, és bevalljuk, hogy itt láttunk először kemencekápolnát is. A pljeskavica-szüzességünket ugyan nem Kishegyesen volt szerencsénk elveszteni, de ilyen jól talán még sehol sem esett. A magyarországi pénztárcának igen kellemes árfekvésű luxuscikkek után, a másnap délelőttjén ideális regenerálónak bizonyult a Fő utca egyik szinte jeltelen krimójában felszolgált kvázi hamburger (100 dinár),meg a kedvesség és az egyenes minimálhumor, ami (éljenek a sztereotípiák:) az itt élőkre oly jellemző.
És különben is: mi bajunk lehet ott, ahol az egyik sört úgy hívják, hogy Lav? A másikat meg hogy Jelen.

2012. július 6., péntek

SLAM POETRY ÉS BEATNEMZEDÉK

Két számot kitevő anyagot sikerült összegyűjtenie a fiatal szerzőket foglalkoztató Híd Kör szerkesztőinek a Híd folyóirat számára. Tegnap este a június–júliusi Híd szám fiatal alkotói mutatkoztak be a Dombos Fest keretében zajló Dombosi történetek – remix nevet viselő irodalmi fesztiválon a kishegyesi Ady Endre Általános Iskolában.
A délután kezdődő rendezvénysorozat a dupla szám bemutatásával kezdődött, az irodalmi táborra is ellátogatott szerzők színpadra szólításával folytatódott, majd pedig Barlog Károly és Kiss Tamás prózaíróval, Benedek Miklós és Oláh Tamás költővel Mészáros Krisztina és Sági Varga Kingabeszélgetett az alkotói folyamatról, vajdasági irodalomról és írókról, a beatnemzedék és az amerikai irodalom hatásáról a szerzők írásaira.
Benedek Miklósnak a 2012-es budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg első önálló verseskötete Nem indul hajó címmel. A fiatal poéta földijének, Podolszki Józsefnek és Csáth Gézának a hatásáról beszélt, valamint elárulta, hogy noha a Híd legújabb számában prózával jelentkezett, marad a versfaragásnál. Barlog Károly a Kovács Istenke álmodik című novelláiról szólt, Újvidék- és Budapest-élményeit fejtegette, s bevallotta, hogy nem szívesen olvasná fel tanárként az osztályteremben saját írásait a diákjainak. Kiss Tamás a Forum Könyvkiadó regénypályázatáról beszélt, amelyre őt is meghívták, továbbá az amerikai irodalom, kivált Chuck Palahniuk hatásáról. Oláh Tamás, folytatva a tengeren túli irodalomról szóló párbeszédet, a beat irodalom rá gyakorolt hatását taglalta, de szót ejtett a távol-keleti haikukról is. Mind a négy szerzőt élénken foglalkoztatja a szexualitás és a testiség kérdése, leginkább a mai fiatalságot érintő témákat dolgoznak fel, s szívesen kísérleteznek – derült ki a pódiumbeszélgetésből.
Az est folytatásában Csobánka Zsuzsa költővel és Gerőcs Péterrel Tülkös Terézia és Kelemen Emese beszélgetett, majd Márton László regényírót Gerőcs Péter kérdezte, s végül Gábor Tamás Indiana, Bencsik Ádám Ponza, Simon Márton, Csider István Zoltán és Pion István mutatták be, mi fán terem a slam poetry.

2012. július 5., csütörtök

SZALMABÁLA - BOHÉM KÁVÉ

Elmélyült figyelemmel – az irodalmi tábor részvevői (Fotó: Ótos András)
Újra szalmabálákkal telt meg a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola udvara. De nem a helyi földművesek leltek új szérűre, hanem július 3-án elkezdődött a Dombos Fest zenei programjaival párhuzamosan tartó, harmadik alkalommal megrendezett Dombosi történetek – remix című irodalmi fesztivál és tábor.
Az első napon Szegő János kritikus a magyarországi politikai költészetről beszélt a táborba jelentkezett, nagyrészt bölcsészhallgatókból, a Híd Körhöz tartozó pályakezdő írókból, kritikusokból, költőkből és műfordítókból, zenei tanulmányokat folytató diákokból verbuválódott közönségnek. Az irodalmi tábor résztvevői jövő hétfőig Szegő Jánostól Bodor Ádám munkásságáról – kitüntetett szereppel a Verhovina madarai ímű prózakötetről – hallhatnak előadásokat, valamint árton László író a kreatív írásról tart gyakorlatokat, melyben prózaírói fogásokkal, tanácsokkal látja el az érdeklődőket. Az irodalmi tábor programját szabadon látogatható előadások, filmvetítések, a Híd Kör tagjainak fellépése és dombosi kerékpártúra, valamint étel- és italkülönlegességek, többek mellett bohém kávé színesíti.
Formálisan idén a topolyai Mara Amatőr Színház fellépésével kezdődött el a Dombos Café rendezvénysorozata, akik Moliére A fösvény című komédiáját mutatták be. Az estet Keszég Ákos és a Fokos zenekar táncháza zárta.
Szerdán Márton László tartotta meg szemináriumának kezdő előadását, melyben írásgyakorlatokkal, az elbeszélői nézőpontokat tudatosító feladatokkal, példák révén ismertette meg az irodalmi tábor közönségét a kreatív írással. A műfordítóként és drámaíróként is tevékeny regényíró elmondása szerint, ha a művészi írásra nem is lehet mindenkit megtanítani, a tehetséget nem lehet átadni, de az íráshoz kötődő fortélyokkal érdemes foglalkozni. Márton László érintette az írói hitelesség kérdését, az író és egyes korok irodalmának érettségéről beszélt, majd csoportmunka során, egy kitalált történet gerince mentén konkrét elbeszélési, elbeszélői problémákra mutatott rá. Tegnap este dombosi kerékpártúra frissítette fel az előadások során megfáradt elméket. A másfél órás tekerésen részt vevőket ifj. Virág Gábor, a tábor szervezője vezette a kishegyesi határban, bizonyságát adva, hogy nemcsak regénybeli és képletes, de a valóságban és tényleges értemében is híve a biciklizésnek. A túra után filmvetítésekkel, többek közt Gerőcs Péter: Privát Mészöly című alkotásának bemutatásával búcsúztatták a napot a kishegyesi általános iskola udvarában.

2011. július 7., csütörtök

DOMBOS IRODALOM

Kishegyesi irodalmi tábor

A Rituális labdajátékok bemutatója (A képen: Szerbhorváth György, Aaron Blumm, Terék Anna és Benedek Miklós)
Kishegyesen másodízben megrendezésre került a dombosi irodalmi tábor, ahol többek között a Híd Kör egy része is jelen volt. A sok érdekes és izgalmas irodalmi műelemzés és „fejtágítás” mellett, könyvbemutatókra, irodalmi beszélgetésekre is sor került neves írókkal, költőkkel és irodalomtudósokkal. Mindemellett esténként fergeteges koncertek és bulik voltak, de volt ott bohémtérkép – amely segítségével a látogatók tájékozódni tudtak a különböző helyszínek között –, bohémital, bohémkaja is. A táborról részletesen Berényi Emőke, a Híd Kör tagja írt.
Irodalom kacsazsírból
DOMBOSI IRODALMI TÁBOR
Kedd hajnalban újra Csépe Imre kísértete vette át az irányítást Kishegyes szellemi aurája felett, véget ért ugyanis a lassan hagyományossá váló dombosi irodalmi tábor: a négynapos fejtágításban megfáradt táborozók az utolsó estén a Hands up! világzenéjére és a Lábos Electric Orchestra pajtamuzsikájára engedhették szabadjára a művészetfogyasztás közben felgyülemlett energiáikat. A mintegy harmincfős, főként az újvidéki Magyar Tanszék hallgatóiból és frissen végzett diákjaiból verbuválódott csoportnak két fiatal teoretikus tartott szemináriumokat a Dombos Cafféban, vagyis az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola udvarán és galériájában: a tanult kollégám szavaival élve „elegáns és szellemileg lenyűgöző” Vári György , aki a kortárs magyar dráma kiemelkedő teljesítményeiről, így többek között Spiró György, Térey János és Borbély Szilárd darabjairól értekezett, valamint az elsősorban vizuális kultúrával foglalkozó Gaborják Ádám , aki egy-egy problémakört (mint a női irodalom, a poszthumanitás vagy a medialitás) felvázolva mutatott rá a líra és a próza legújabb jelenségeire, az evés kapcsán például Parti Nagy Lajos és Cserna-Szabó András novelláiból kiindulva.
Néhány vendégelőadó is letelepedett a részvevők közé, az iskolaudvarban elhelyezett szalmabálákra: Turi Tímea a tárcairodalomról tartott ismertetőt, Végel László pedig a naplóírás fontosságára hívta fel huszonéves hallgatósága figyelmét. Mint mondta, az éppen aktuális politikai garnitúra minősítette már őt kispolgári nacionalistának és fésületlen balliberálisnak is, s a napló segített neki abban, hogy ellenőrizze: mindettől függetlenül még megvan a gerince. A pénteken este felolvasó Kemény István Márai Sándor-díjas költő és író is ennek a bizonyos hitelességnek a megőrzésére figyelmeztetett, különösen, mikor szóba került nagy port kavart március 15-e alkalmából készített, a hazafias versírási tradíciót visszavonó verse, a Búcsúlevél, melyben megszólítottjáról, az „édes hazáról” provokációképp azt írja: „Gonosz lettél, vak és régi, / egy elbutult idegen néni, / aki gyűlöletbe burkolózva még / ezer évig akar élni.” Persze nem csak lelkiismereti kérdésekről volt szó az irodalmi beszélgetések alatt: Kollár Árpád például az érettség elérésének szükségességéről szólt; Nemes Z. Márió a tőle megszokott kántálással adta elő verseit a testköltészet körében mozgó, torz figurákat felvonultató második kötetéből, aBauxitból; Tallér Edina a kreatívírás-tanfolyamok abszolút befutójaként mutatta be A húsevő című novellagyűjteményét; a nemrégiben Déry Tibor-díjjal kitüntetett Szvoren Edina „keserű orvosságából”, az idei év legsikerültebb debütkötetének tartott Pertu című könyvéből szemezgetett; Aaron Blummtól egy tőle szokatlan, már-már szentimentális példázatot hallottunk a szerelem erejéről, meg egy szintén meghatót saját szétcsúszásáról;Orcsik Roland többek között a Mahlerhez fűződő viszonyáról szólt legújabb verseskötete kapcsán; Vladimir Kopicl,Srđan Srdić és Siniša Tucić a Kikinda Short fesztiválról érkezve a szerb próza helyzetéről beszélt; Vickó Árpád a fordítás nehézségeiről, nem mellékesen Esterházy fordítók iránti kedvességéről mesélt; Darvasi László méltán hasonlította össze szülőfaluját, Törökszentmiklóst az abszolút igazság és a helyi alkoholisták világhírű találkozási pontjának, a Pöndöl kocsmának otthont adó Kishegyessel (mondván: „Itt is az van, ami nálunk: semmi!”). Bár a programban szerepelt, a művészet és a társadalmi felelősségvállalás összefüggéseiről is faggatható Lovas Ildikó végül lemondta a fellépését, helyette Forgách András, az Élet és Irodalom vitriolos tollú színikritikusa, író, műfordító szórakoztatta a közönséget a tavalyi idény legjobb magyarországi színházi előadásairól szóló beszámolójával.
Nemcsak egyes szerzők, hanem irodalmi csoportosulások is megmutatták magukat, így a Híd KörRituális labdajátékok című antológiájának szerzői (Terék Anna, Benedek Miklós, Szerbhorváth György), az Ex-SymposionPizsama számának összeállítói (Józsa Márta, Rajsli Emese, Mesés Péter, Keresztury Tibor) a főszerkesztő, Bozsik Péter felkonferálásával, a József Attila Kör tagjai (Benedek Anna, Deres Kornélia, Szabó Marcell) az elnök, Balogh Endre vezényletével, valamint a librarius.hu körtárs irodalmi univerzum csapata (Hartay Csaba és Bakos András). A szervezők a más művészeti ágak iránt érdeklődőkre is gondoltak: volt több színielőadás (Krizsán Szilvia De ki viszi haza a biciklit? című „stand up tragikomédiája”; Pál Ágnes és Raffai Ágnes Beépített holmik című színpadi lírája, továbbá a Szent Genéziusz Kultúrkommandó Csapdája), sőt egy képregény-kiállítás is a Symposion szerzőitől, és persze minden nap hajnalig lehetett bulizni a Dombos Fest after partyján Pionir 10, Defa és Fman, DJ soup-O-lizer, a Hands up! és a Lábos Electric Orchestra zenéjére.
A múlt héten a szervező, ifj. Virág Gábor úgy nyilatkozott, szeretné, ha a jövendőbeli értelmiség nem formális továbbképzésének fontos pontjaként tekintenének erre a rendezvényre, s most, a tábor végeztével úgy hiszem, ezt sikerült is megvalósítani. A kurzusok alatti beszélgetéseken ugyan nem alakult ki konstruktív vita, de hát – mint az az utóbbi időben bebizonyosodott – az érvek ütköztetésének kultúrájában a vajdasági magyarság eddig sem jeleskedett. Amit ezek az egyetemisták mégis a magukévá tehettek, az a többszempontú látásmód és a nem csupán szakmai nyitottság, ami különösen jelentős a pályakezdésnél. Jövőre remélhetőleg sokan meg mernek majd szólalni, hogy elmondják a véleményüket, és akkor talán abban is hihetünk, hogy nem maradunk a Bólogató Jánosok társadalma. Addig is maradnak az idei emlékek a sok íróról, költőről és a radioaktív kacsazsíros kenyérről. Na, és ismét jön Csépe Imre meg az ebéd után horkolók...
Berényi Emőke
(forrás: http://www.magyarszo.com//fex.page:2011-07-07_Irodalom_kacsazsirbol.xhtml)

2011. március 14., hétfő

FALUNAP


Szeretettel meghívjuk Kishegyes újratelepítésének 242. évfordulója alkalmából
szervezett programjainkra!

Március 22., kedd
Tűzoltóotthon
18.00 Szőke Anna Etnikai jelenségek Kishegyesen – fejezetek a településtársadalomrajzához c. könyvének bemutatója
A szerzővel Dr. Papp Árpád beszélget

Március 24., csütörtök
Könyvtár
18.00 Linka László: A romantika zenéje

Március 26., szombat
Galéria, Iskola
16.00 Szent Anna-kórus, Falunapi koncert

Művelődési otthon
18.00 Ünnepi műsor

Március 27., vasárnap
Hegyalja utca
10.00 Nemzetközi íjászverseny
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...