ÚJSÁGÍRÓSZEMMEL
PERLIĆ Ivan, 6/a Ady Endre
iskola, Kishegyes
Már
kiskoromban nagy érdeklődést mutattam a főzés iránt.
Egész kicsi
voltam, amikor homokból és sárból palacsintát, tortát készítettem, amit persze
meg is ettem, és csodálkoztam rajta, hogy ennek nincs olyan íze, mint amit anyu
készít. A tengerparton is minden gyerek homokvárat készített, nekem akkor is az
evésen járt az eszem, és ott is tortát gyártottam. Mikor egy kicsit nagyobb
lettem, és anyukám beengedett a konyhába, az volt az igazi élmény. Szeleteltem,
aprítottam, pároltam, turmixoltam. Csodálatos volt. Ma már komplett ebédet
készítek, és persze meg is eszem, ami sajnos meglátszik rajtam. Imádok főzni,
de még jobban enni. Kedvenceim az olasz ételek.
Ha tehetném,
az egész napot a konyhában tölteném, és az iskolába is legszívesebben
szakácsként járnék, nem pedig diákként.
VÉLEMÉNYEZTÜK
A fogalmazást Lennert Géza újságíró
véleményezte.
Kedves Iván!
Jó hobbi, amiből aztán akár szakma is lehet. Méghozzá nem is
akármilyen, hanem egy nagyszerű szakma, melynek értő mívelői a jég hátán is megélnek.
A szakácsokra ugyanis mindenhol szükség van, magyar szakáccsal találkoztam
például tavaly Aberdeenben, Skócia északi részén, de a kuvaiti Burzs-al-Arab
szállodáról keresve anyagot egy nemrégi cikkemhez arra kellett rájönnöm, hogy a
világ egyetlen hétcsillagos szállodája összes szakácsának legfőbb főnöke egy
szarajevói bosnyák séf.
Persze nem csak pályaválasztási szempontból ragadott meg nyúlfarknyi
írásod: magam is „kulcsos gyerek” voltam annak idején, édesapám egy gyár
termelését irányítgatta elvileg hattól kettőig, gyakorlatilag éjjel-nappal;
édesanyám meg éppen itt, a Magyar Szó szerkesztőségében gépelte be az
újságírók, szerkesztők szövegeit. Munkaidő? Hol délelőtt, hol délután,
ügyeletkor pedig éjszaka (is). Így lettem én fiatal korom ellenére a család
szakácsa: hetente legalább kétszer-háromszor én főztem meg az ebédet. Mely aztán
hol rosszabbul, hol jobban sikerült, de idővel belejöttem, mint kiskutya az
ugatásba. Ismerős, ugye? Hiszen írásodból kiderül: magad is szívesen töltöd
akár az egész napot is a konyhában. A főzőcskézés mellet viszont a szavakkal is
jól bánsz, ami akkor sem fog megártani, ha netán valóban a szakácsszakmát
választod élethivatásként.
Sok sikert kíván ehhez egy félprofi haspók: Géza bá'
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése