Környezettudatos gondolkodásra nevelnek a kishegyesi iskolában
A legaktívabbak: a 7.b osztályosok
A környezettudatos gondolkodás, akárcsak maga a kifejezés, vidékünkön rövid múltra néz vissza. A „gyerekeiktől kölcsönbe kapott Föld birtokosai”, a szülők többsége annak idején, az iskolában nem is hallhatott erről a fogalomról. Számukra az jelentheti a kijózanodásra sarkalló ismeretanyagot, ami a médiából szűrten eljuthat hozzájuk, vagy az, amit maguk is a bőrükön érezhetnek, például a globális fölmelegedéssel járó, végletek között táncoló szeszélyes időjárás. A fiatalokkal más a helyzet, ők a szülők együttműködésével és az iskola bevonásával már idejekorán ránevelhetők a környezettudatos gondolkodásra. A kishegyesi általános iskolában nagy figyelmet fordítanak erre. A kis lépések módszeréhez folyamodtak. A műanyag üvegek gyűjtésével kezdték, azzal a kitűzött céllal, hogy az összegyűjtött hulladék után kapott pénzösszegből az iskolai könyvtárba egy számítógépet vásárolnak. Molnár Márta igazgatónő szavaiból az tűnt ki, hogy a gyerekeket nem kellett unszolni, a polgári nevelés tantárgyát választók ötleteikről levélben rendszeresen értesítik az igazgatónőt, és maguk vetették föl a javaslatot. – Már a fél pince tele van műanyag üvegekkel. Szöllősi Tamás készített egy présgépet, amivel összesajtolhatják a műanyagot. A hulladékért kapott összegből a polgárisok egy számítógépet szeretnének vásárolni, de ehhez egyelőre még sok üdítős palackra van szükség, ezért arra kérnék mindenkit, aki segíteni szeretne, hogy hozza el, vagy a diákokon keresztül juttassa el az iskolába az összegyűjtött palackokat – üzeni az igazgatónő. Magó F. Emese tanárnő, a műanyagüveg-gyűjtő akció főszervezője szerint a polgárisok maguk javasolták, hogy környezetvédelemmel foglalkozzanak. – A legújabb akciónkban plakátokat szeretnének összeállítani és kirakni az iskolába, amik arról tájékoztatnak, hogy miként lehet energiát megtakarítani, s a gyerekekben tudatosodjon, hány liter vizet használ el például egy háztartás. Az órán fölolvastuk, melyik anyag hány év alatt képes lebomlani. A gyerekek megtudhatták, hogy 1 kg szárazelem 8000 liter vizet képes beszennyezni. Ez egy háztartás egyhavi szükséglete – fejti ki a tanárnő. A iskolában egyébként a szárazelemeket és az elhasznált akkumulátorokat is gyűjtik. A környezettudatos nevelés hatása nem áll meg a gyerekeknél. – A gyerekek nagy lelkesedéssel dolgoznak, a legügyesebbek a 7 b-sek voltak, ők szekérszámra hozták a műanyag üvegeket. A gyerekek figyelmeztetik a szülőket a környezet kímélésére, akik eddig is tudtak az egyes hulladékok környezetkárosító hatásáról, de nem tettek ellene. A szelektív hulladékgyűjtés nem volt ismeretlen a kishegyesiek előtt, de ez azt jelentette, hogy a kertben égették el a kiválogatott műanyagot. A felnőttekre gyakorolt hatást én is tapasztalhattam, a piacon vásárolva, amikor legutóbb visszautasítottam a műanyag zacskót, azt a megjegyzést kaptam az árustól: már ön is környezetbarát? – mondja mosolyogva a tanárnő. Magó F. Emese tapasztalatai szerint a tanulóknak körülbelül 70 százaléka nyitott a környezettudatos gondolkodás iránt, 30 százalék lehet azoknak az aránya, akik még nem jöttek rá, hogy rajtuk is múlik, a gyerekeik milyen világban fognak fölnőni. A tanárnővel való beszélgetés előtt kérdéseket tettem föl a hatodikosoknak, s engem is meglepett, hogy mennyire tájékozottak. Pontosan tudják, mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, a globális fölmelegedés, az üvegházhatás stb. A legtalálóbb talán az a válasz volt, amit az ózonlyuk hatására rákérdezve kaptam: – Ha az ózonlyuk nagyobb lesz, ez azt jelentheti, hogy a mi gyerekeink is rákosak lesznek – mondta az egyik kislány a 6 a-ból.
