A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA

December 1-jén és 3-án iskolánkba drámapedagógusok érkeztek Budapestről. Elsős és másodikos diákjainknak foglalkozást tartottak, a Császár új ruhája című mesét dolgozták fel. A gyerekeknek és tanítók is jól érezték magukat, hiszen ők is részesei és alakítói lehettek a történetnek. 

HÁROM LÁNY!

Kolléganőnk, Jasna tanító néni hármasikreknek adott életet! Mia, Mila és Jelena, a három pici lány mindenkit lenyűgözött!

A KEREKASZTAL SZÍNHÁZ VAJDASÁGBAN

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2009. december 1-3-ig három vajdasági település iskoláiban: Kishegyesen, Bácsfeketehegyen és Bácsgyulafalván tartott színházi nevelési foglalkozást a budapesti Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. A Fogságban című foglalkozás a hatalom kérdéskörét vizsgálja, célközönsége pedig az 1.-2. osztályos kisiskolás korosztály. Nekik és velük játszották A császár új ruhája című Andersen-klasszikus feldolgozásával készült foglalkozást Perényi Balázs rendezésében. A IV. Országos Gyermekszínházi Szemlén 2007-ben különdíjat nyert foglalkozásban Bethlenfalvy Ádám, Hajós Zsuzsa, Lipták Ildikó és Nyári Arnold színész-drámatanárok vettek részt. Habár a hozott munkaformák és feladattípusok ismeretlenek voltak a gyerekek számára, azonnal bekapcsolódtak a játékba, és örömmel fogadták a felkínált szerepeket. 

A képeket a következő linken nézhetik meg:

http://www.feketics.com/dramaped/magyar/data/galery-2009.html

SZÍNHÁZ AZ ISKOLÁBAN

Az aktív gyerekközönség

A budapesti Kerekasztal Színházi Nevelési Központ a héten Vajdaság iskoláiban, Kishegyesen, Bácsfeketehegyen és Bácsgyulafalván játszik. Fogságban című foglalkozásuk A császár új ruhája című Andersen-mese alapján készült első és második osztályos gyerekek számára Perényi Balázs rendezésében.

A foglalkozás igényesen kidolgozott színházi jelenetekből áll, amelyet a négy színész-drámatanár ad elő (Bethlenfalvy Ádám, Hajós Zsuzsa, Lipták Ildikó, Nyári Arnold), de a kész jelenetek mellett a gyerekeket megmozgató és elgondolkodtató részei is vannak a programnak. A gyerekek így nem csupán szemlélői egy történetnek, hanem aktív részesei is. Szerepbe lépve élik át – a császár fiának játszótársaként, katonaként – a történetnek azt a vonalát, amelyet a társulat ebben a foglalkozásban kiemelt: a hatalommal való visszaélés, az igazságtalanság, a hazugság kérdéskörét. Ezzel adnak lehetőséget a gyerekek számára, hogy gondolkodjanak az említett problémákról, és kifejezhessék véleményüket – adott helyzetekben, a szerep nyújtotta biztonságban. A program a Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társasággal együttműködésben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával érkezett Vajdaságba. Bácsgyulafalván ma 9 órai kezdettel élvezhetik a gyerekek a produkciót, 13 órakor pedig még egyszer Kishegyesen is előadják.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-03_Szinhaz_az_iskolaban.xhtml

Tizenöt év az tizenöt év! - Bácsfeketehegyen ünnepeltek a versmondók

Az egyesület érdeme az is, hogy évről évre megszervezi a vajdasági versmondók legnagyobb szintű vers- és prózamondó versenyét, a Dudás Kálmán vers- és prózamondó találkozót. November 21–22-én immár a XIII. találkozót tartották meg a bácsfeketehegyi Kultúrotthonban, s ezt az eseményt használták ki az ünneplésre is. Az idei találkozó volt az eddigi legnépesebb, ötven benevezés érkezett Vajdaság minden részéből, s ismét köreinkben üdvözölhettük a nagykanizsai és a lendvai versmondó barátainkat is. Vagyis volt kivel ünnepelni. A szombati ünnepélyes megnyitón közreműködött a kishegyesi Dombos Kamarazenekar Gál József vezetésével. A versenyt Szatmári Melitta, a VMVE alelnöke nyitotta meg, s bemutatta a zsűri tagjait is: Barta Júlia óvónő, Magyar Életfa díjas, Krekity Olga Radnóti-díjas versfelkészítő pedagógus, Kovács Frigyes, Csernik Árpád, Pálfi Ervin színművészek, Pataki András rendező. A találkozó keretében került sor délután a Palikatúrák – Kismagyar délvidéki panoptikum elnevezésű karikatúrakiállításra Léphaft Pál alkotásaiból. A „szerzőt” megnyitotta Heinermann Péter hivatásos jótevő. Késő délután a színházban folytatódott a program, a budapesti TrainingSpot Társulat Emeletek című előadását tekinthettük meg. A társulatot olyan színházzal huzamosabb ideje foglalkozó személyek alkotják, akik számára alapelv a következetes és folyamatos kísérletezés, az alkotóművészet új kifejezésmódjainak keresése a mozgásművészet a zene és a színház közös forrásvidékén, de érdeklődésük kiterjed a báb- és tárgyanimáció, a képzőművészet és a performance világára is. A társulat munkáját a színész-mozgásművész Víg Ágnes és a kreatív zenész-zeneszerző Pap Gábor irányítja. Az Emeletek című előadásuk középpontjában Zend Róbert Bérház című verse áll: az emeleteken felfelé haladó én végig önmagát figyeli, érzékeli, elemzi. Este következett a születésnapi gálaműsor, ahol Hajvert Ákos, a versmondó-egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Krekity Olga, az egyesület és a találkozó megalapítója emlékezett vissza az elmúlt tizenöt évre, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke pedig díszoklevelet adott át a születésnaposnak. Majd átengedték a terepet a költészetnek. Olvasom a kezembe nyomott szórólapról, hogy „közreműködnek az egyesület egykori és jelenlegi tagjai”, és felsorolja név szerint őket: dr.Berkovits Csaba, Brindza Beatrix, Dudás György, Elor Emina, Farkas Hajnalka, Fekete Ágnes, Gazsó Hargita, Góli Kornélia, Hajvert Ákos, Kasza Zsanett, Kokrehel Júlia, Kormos Irén, Móra Klára, Nagybali Tamara, Orovec Krisztina, PálÁgnes, Páfi Ervin, Rác Lívia, Raffai Ágnes, Rókus Zoltán, Simonyi Lili, Szarka Ákos, Tamás Krisztina, Zakinszky Toma Viktória és TóthAnita. Olyan jó volt látni a régi arcokat, versek, előadások idéződtek fel bennünk: ahogyan Kőműves Kelemenék építik magos Déva várát, Adrien Mole szenved, Hotz úr dühbe gurul… A régiek újra színpadra álltak, egy produkció erejéig félretették a hivatalos szakmájukat, most nem a fogorvost, színészt, újságírót, dramaturgot, magyartanárt, közgazdászt, tanítót láthattuk; újból a lelkes versmondóké volt a színpad. Volt ott meghatódás, elkomolyodás, móka, elérzékenyülés, könnyezés, ismét kacagás. Vers, próza, népballada, népdal, mese, nosztalgiázás, énekszó, tánc és mozgás. És taps, taps, újból csak taps, és végül vastaps, meghajlás. És utána ölelkezés, ünneplés, ki meddig tudott. Nem is tudom, hogy a gálaműsor volt-e a Dudás Kálmán-találkozó kísérő rendezvénye, avagy fordítva. Azért ne maradjon ki az írás végéről az sem, hogy kik lettek az idei találkozó díjazottjai, mert megérdemlik, hogy itt álljon a nevük. Gyermek kategóriában a legjobb Petrás Ármin (Topolya) lett, második Varga Döniz (Nagykanizsa), harmadik pedig Csőke László (Hajdújárás). Itt két különdíjat osztottak ki, Kancsár Larissa (Kishegyes) és Kúti István (Mohol) kapta. Ifjúsági kategóriában első Gál Desiré (Lendva), a második Simonyi Lili (Bácsfeketehegy), a harmadik pedig Szarka Ákos (Bácsfeketehegy). Ebben a kategóriában is két különdíjat osztottak ki, Rókus Zoltánnak (Óbecse) és Csőke Dórának (Hajdújárás). A felnőttek kategóriájában mindhárom benevezett különdíjban részesült: Tóth Péter (Kunszentmiklós), Vass Veronika (Nagykanizsa) és KapornyaiLívia (Szabadka). A legjobb felkészítőnek járó különdíjat gyermek kategóriában Hajvert Ákos (Topolya) kapta, ifjúsági kategóriában pedig Schmidt István. A Dudás Kálmán-díjat, melyet másodszor ítélt oda a zsűri, Gál Desiré szlovéniai versmondó kapta. Kívánom, hogy újabb tizenöt év múlva egy hasonlóan szép gálaesttel ünnepelhessük meg a harmincadik születésnapot. Elor Emina, Zakinszky Toma Viktória, Góli Kornélia és Orovec Krisztina újra együtt a színpadon Kokrehel Júlia és Rác Lívia a jubileumi ünnepség gálaműsorán Pálfi Ervin, mára már kétszeres pataki gyűrű díjas.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-02_Tizenot_ev_az_tizenot_ev.mobile

AIDS VILÁGNAPJA

December 1-jén a Kishegyesi Ifjúsági Iroda aktivistái előadást tartottak a 8.-osoknak az AIDS világnapja alkalmából. Az előadás nem csak az AIDS-ről szólt, hanem a nemi betegségekről általában. 

                                            

SZÍNHÁZBAN

November 30-án iskolán tanulói az Újvidéki Színházba látogattak, a Portugál c. előadást nézték meg.  

                                                               

ZONGORAVERSENYEN

November 28-án Lazarevácon zongoraversenyt tartottak. Az eredmény a következő:

Csőke Noémi 1. helyezett,

Péter Fanni 2. helyezett

Toldi Blanka 3. helyezett lett.

FOTÓSAINK

Tehetséges fotósaink műhelymunkán vettek részt Újvidéken. A műhely a szenvedélybetegségekkel foglalkozott. 

ELISMERŐ OKLEVÉL

Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa szem előtt tartva a hazai és külföldi versenyeken szerzett első helyezés kritériumát, Gavlik Zénót elismerő oklevéllel jutalmazta.

VERSMONDÓK

Lezajlott Bácsfeketehegyen a XIII. Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozó. Azonban a kétnapos rendezvény nem csak a Vajdaságból, Magyarországról és Lendváról benevezett ötven versmondó és a szakmai zsűri (Barta Júlia, Csernik Árpád, Kovács Frigyes, Krekity Olga, Pálfi Ervin és Pataki András) találkozója volt. A verseny keretében megtartott kísérőprogramokon bemutatkozott a budapesti-felvidéki TrainingSpot Társulat nyolc színésze és a négytagú kishegyesi Dombos Kamarazenekar Gál József vezetésével, Heinermann Péter megnyitotta Léphaft Pál karikatúra-tárlatát, hegedűn játszott a kishegyesi Dudás Virág Ervin, tanárnője, Szűcs-Budai Klára zongorakíséretével, az esti gálaműsoron pedig fellépett a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének huszonnégy egykori és jelenlegi tagja: dr. Berkovits Csaba, Brindza Beatrix, Elor Emina, Farkas Hajnalka, Fekete Ágnes, Gazsó Hargita, Góli Kornélia, Hajvert Ákos, Kasza Zsanett, Kokrehel Julia, Kormos Irén, Nagybali Tamara, Orovec Krisztina, Pál Ágnes, Pálfi Ervin, Rácz Lívia, Raffai Ágnes, Rókus Zoltán, Simonyi Lili, Szarka Ákos, Szalajevics Viktor, Tamás Kriszta, Toma Viktória, és Tóth Anita. 

Ha jól számolok, kilencven „szereplőnél” tartunk, és akkor még nem tettem említést a felkészítő tanárokról, akik diákjaikat elkísérték, nem említettem a versmondókért kitartóan szurkolókat – például Mess Attilát és Németh Ervint –, sem a jubileumi emlékfilm elkészítésében szerepet vállaló Kálló Bélát, sem a megjelent közéleti személyiségeket: Pál Károlyt, Józsa Lászlót, Hajnal Jenőt, Dudás Károlyt és Mezei Zoltánt; sem a szülőket, akik anyagilag és erkölcsileg mindig segítették a vajdasági versmondó mozgalmat – és most ideutaztak Palicsról, Adáról, Bezdánból, Zentagunarasról… Nem említettem a sajtó munkatársait, sem a bácsfeketehegyi közönséget, akik szintén Találkoztak. A nagy Találkozás apropója a versmondók egyesületének tizenötödik születésnapja volt, melyet a Dudás Kálmánról elnevezett verseny keretében tartottunk meg. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy az összegzés, a visszapillantás, az újbóli találkozás percei alkalmat adtak az új erővel való feltöltekezésre a versmondó mozgalom résztvevői és pártolói számára.

Történt mindez a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Feketics Művelődési Egyesület és a Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság, valamint számos önkéntes és adakozó összefogásával, a Szekeres László Alapítvány és a Szülőföld Alap támogatásával 2009. november 21-22-én. 

Visszakanyarodva magához a versenyhez: a vasárnapi döntőbe huszonöten jutottak be. Az eredmények pedig az alábbiak szerint alakultak. A legjobb felkészítőnek járó díjat gyermek kategóriában Hajvert Ákos (Kishegyes) nyerte, ifjúsági kategóriában pedig Schmidt István (Nagykanizsa, Magyarország). Gyermek kategóriában 1. helyezést ért el Petrás Ármin (Topolya), második helyezést Varga Döniz (Nagykanizsa), harmadikat Csőke László (Hajdújárás), különdíjat kapott Kancsár Larissa (Kishegyes) és Kúti István (Mohol). Ifjúsági kategóriában 1. díjat nyert Gál Desiré (Lendva, Szlovénia), másodikat Simonyi Lili (Bácsfeketehegy), harmadikat Szarka Ákos (Bácsfeketehegy). Különdíjat érdemelt Rókus Zoltán (Óbecse) és Csőke Dóra (Hajdújárás). A felnőtt kategóriában nem osztottak ki helyezéseket, ellenben különdíjakat igen: Tóth Péternek (Kunszentmiklós, Magyarország), Vass Veronikának (Nagykanizsa) és Kapornyai Líviának (Szabadka). A verseny fődíját, a Nemes Fekete Edit keramikusművész készítette kerámiát, a Dudás Kálmán-díjat pedig a lendvai Gál Desiré érdemelte ki. 

http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=hir&id=763

A KÖLTÉSZET EGYBEKOVÁCSOL, ÖSSZEKÖT

Bácsfeketehegyen megtartották a XIII. Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó Találkozót

Az idei vetélkedőnek több mint ötven résztvevője volt

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete sikeresen fennmaradt, sőt azt is el lehet mondani, hogy hagyományt teremtett, hiszen az idén már tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó Találkozót.

Az irodalom és a költészet egybekovácsol, összeköt bennünket, s ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén is több mint ötven gyermek, fiatal és felnőtt vett részt a kétnapos vetélkedőn.

A fentieket Szatmári Melitta, a versmondók egyesületének alelnöke mondta a vetélkedőt megnyitóján. Mint mondta, a versenyzők ezúttal tizenöt településről jöttek, de érkeztek külföldről is, Nagykanizsáról és a szlovéniai Lendváról. A verseny előtt a Dombos Kamarazenekar Gál József vezényletével Mozart Kis éji zenéjének két tételét adta elő, majd ezt követően megejtették a verseny első és második fordulóját gyermek-, ifjúsági- és felnőtt kategóriában. Az egyesület szombat esti jubileumi gálaműsora miatt a döntőt vasárnap délelőtt tartották meg. A versenyzők munkáját a Barta Júlia, Krekity Olga, Kovács Frigyes, Pataki András, Csernik Árpád és Pálfi Ervin összetételű zsűri értékelte. Döntésük alapján az alábbi eredmények születtek. Gyermekkorosztályban különdíjat kapott Kancsár Larissa (Kishegyes) és Kúti István (Mohol), 3. lett Csőke László (Hajdújárás), 2. Varga Döniz (Nagykanizsa, Magyarország), 1. Petrás Ármin (Topolya). Ifjúsági korosztályban különdíjat kapott Rókus Zoltán (Óbecse) és Csőke Dóra (Hajdújárás), 3. lett Szarka Ákos (Bácsfeketehegy), 2. Simonyi Lili (Bácsfeketehegy), 1. Gál Desiré (Lendva, Szlovénia). Felnőtt kategóriában csak különdíjakat osztottak, s ezt Tóth Péter (Kunszentmiklós, Magyarország), Vass Veronika (Nagykanizsa, Magyarország) és Kapornyai Lívia (Szabadka) kapták. A verseny fődíját Gál Desiré nyerte. A gyermekkorosztály legjobb felkészítője Hajvert Ákos (Kishegyes), az ifjúsági korosztályé pedig Schmidt István (Nagykanizsa, Magyarország) lett.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-11-24_A_kolteszet_egybekovacsol_osszekot.xhtml

SZAVALÓVERSENYEN

November 22-én a Dudás Kálmán szavalóversenyen (Bácsfeketehegyen szervezték meg) Kancsár Larissza (8.b) különdíjat kapott. 

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

Iskolatörténet

A két világháború közötti drasztikus kísérletek a nemzeti önazonosság elnyomására – Bemutatták dr. Virág Gábor legújabb helytörténeti munkáját • A kishegyesi iskolák első világháborúig terjedő történetét egy könyvében már feldolgozta dr. Virág Gábor helytörténész, a most megjelent könyv a két világháború közötti időszakot öleli fel. Erre az időszakra mindenekelőtt a magyar nyelvű oktatás megcsonkítása volt jellemző, ez volt az eddigi legdrasztikusabb kísérlet a magyarság önazonosságának teljes elnyomására. A fenti megállapítás áll Vígh Rudolf írónak a könyvvel kapcsolatos recenziójában, amelyet a szerda esti könyvbemutatón az iskola diákjai olvastak fel. A kishegyesi iskola története 1919 és 1945 között című könyv bemutatóján Molnár Márta, az iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, a szerzőt és a vendégeket, Németh Ferencet a Forum Kiadó igazgatóját, Bordás Győző magisztert a könyv szerkesztőjét, Vígh Rudolfot a könyv recenzensét, és Németh István írót. A könyvről szólva Bordás Győző kiemelte, hogy ez nemcsak iskolatörténet, hanem szociológiai tanulmánynak is nevezhető, hiszen gyakorlatilag leírja az akkori társadalmi viszonyokat is. Nem véletlen tehát, ha az emberek a könyvet olvasván párhuzamot vonnak a mai szlovákiai és ukrajnai helyzettel. Könyvéről szólva dr. Virág elmondta, hogy az iskolák történeteit feldolgozva nagyon sok konkrét adatot tudott meg, de megismerte a társadalmi körülményeket is, és ezek segítették azt, hogy a könyv ilyen alapos legyen. A recenzens megállapításával egyetértve rámutatott, hogy a magyar nyelvű oktatás erőteljes elnyomása igazából az 1929-ben bevezetett diktatúra után következett be, amikor a tantestületben nemzeti alapú összetűzések is voltak. A könyvet méltatva Németh Ferenc hangsúlyozta, hogy dr. Virág több évtizede foglalkozik kultúrtörténettel, és ez a tapasztalata előnyére válik minden könyvének. Mint mondta, hasonló stílusban és formátumban jelentették meg ezt is, akárcsak a legutóbbi könyvét, mert mi sem természetesebb, mint hogy az iskolatörténet feldolgozása folytatódni fog. Az est végén a szerző a könyv tíz példányát ajándékozta az iskolának. – Papp Imre

(Magyar Szó, 2009. november 20.)

http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=kronika&id=3430

ISKOLANAP - ELMARADT

Az iskolanap idén a Vírus miatti óvintézkedéseknek köszönhetően elmaradt. Pihenéssel ünnepeltünk, mivel november 20-án nem volt tanítás. 

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

ISKOLATÖRTÉNET - VIRÁG GÁBOR KÖNYVBEMUTATÓJA

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

Vigh Rudolf

Virág Gábor: Kishegyes iskolatörténete

         Szervezett oktatás és nevelés taglalásakor, a bácskai Kishegyes település vonatkozásában, a helytörténet-kutatók általában „az iskola történetéről” beszélnek. Ilyen meghatározásban találkozunk ezzel a tárgykörrel néhány munkában, és természetesnek vesszük a kifejezést, értjük is rögtön miről van szó, legalábbis első pillantásra. „Az iskola története” azonban a jártas szakember, dr. Virág Gábor feldolgozásában ráébreszt bennünket arra, hogy monográfiába illesztve ezt a fogalmat, már nem csak az iskola fennállásáról van szó, hanem az óvodai neveléstől kezdve az oktatás különböző formáiról, történeti/történelmi szakaszairól egy adott helyen, nemzeti közösségünk létfontosságú színhelyén, rendkívül szeszélyesen váltakozó feltételek közepette.

        Szerzőnk ebben a nagy munkában, a szóban forgó monográfia szakaszos (jelen állás szerint három könyvben való) feldolgozása és megjelentetése mellett döntött, amit a típusbeli, vagy a kézirati jelölés értelmében az ideológia diktálta változások indokolják, szinte külön-külön korszakot alkotva.

      A monográfia első kötete: Egy bácskai magyar népiskola krónikája (I.); A kishegyesi római katolikus felekezeti iskola története (1770–1920); Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság; Újvidék; 1999. E könyv szubjektív előszavában szerzőnk leszögezi, hogy a felekezeti iskolai nevelés tanulmányozása hozzásegít bennünket vidékünk emberei sajátos arculatának, mentalitásának a megismeréséhez. Ez pedig jelentősen meghatározza az egymásközti egészséges viszonyokat, az eszmeiséget, a másság elfogadását. Másrészt, az iskola felekezeti hovatartozása azért is kívánkozott külön, részletes megmunkálásra, mert mint ilyen, a kialakuló település lakosságának jellemvonásait hordozta, és ezzel távlatosan magát a településtörténetet határozta meg, és íme, megörökítésre is talált.

      Az első világháború után az oktatás és nevelés terén új korszak kezdődött, mégpedig megkülönböztetett anyanyelvi hátrányban. A régi „iskola” az emberek beszédében csak az épületeket jelentette, amelyekben újfajta szellem éledt, az itteni lakosság számára nem a legbarátságosabb.

      A monográfia most kiadás előtt álló, második kötetének kéziratában szerzőnk 1919-re teszi az iskola újabb korszakának kezdetét. A tényállást bátran vállalja, felsorakoztatja azokat a levéltári és egyéb dokumentumokat, amelyek hűen bizonyítják a magyar nyelvű tanítás megcsonkítását, vagy teljes eltörlését. A hiteles bizonyítás és a szerző kiváló esszéírói készsége értékes dolgozatot adott a kezünkbe.

     A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság energikus intézkedéseinek nagy jelentőséget tulajdonít, és részletesen bizonyítja a magyar tannyelv többrétű elnyomását. Felsőbb utasításra, miniszteri megbízott határozta meg, milyen mértékű lehet kisebbségi nyelven a tanítás, ki taníthat, és ki tanulhat magyar osztályban. A magyar népiskola történetében ez volt a legdrasztikusabb korszak az önazonosság megváltoztatására, ám a teljes megsemmisítés mégsem következett be. Szerzőnk tárgyilagosan sorakoztatja fel a hatalmi érveket és ellenérveket, mind az ún. „szerbesítés”, mind az ürügyként emlegetett egykori „magyarosítás” tényszerű megvilágításában. A nacionalista ihletésű intézkedéseket sem hallgatja el. Az Új ország, új viszonyok munkacímet viselő fejezetben konkrétan kimondja: „Az osztályvezető, dr. Milan Petrović feladata az volt, hogy likvidálja a magyar népiskolákat, a középiskolákat, amelyek, úgymond a magyarosítás céljait szolgálták a korábbi időszakban.” Mindez ékesen bizonyítja, hogy a „vad ideológia” könyörtelen eszközökkel sem lehet „eredményes”: kis nemzeti közösségünk viharoktól tépázottan máig vallja és őrzi őseitől örökbe kapott anyanyelvét. A dolgozatnak egyébként ez az egyik nagyon fontos üzenete.

      Maga a kézirat munkacímek alá sorakoztatja az időrendi fejezeteket, 1919-től 1945-ig. Külön taglalja az óvodai nevelés helyzetét és fennállási körülményeit. (A kishegyesi óvodáról ilyen dolgozat még nem készült, tehát, mindenképpen fontos része a monográfiának.)

        A tárgyalt időszak lezárásaként, a szerző leszögezi: „A kishegyesi iskola levéltári anyaga 1938-tól hiányzik. Erre nincs magyarázat. Csak találgathatunk, miért nem őrizték meg a dokumentumokat. Egyedül kivételt képeznek a törzskönyvek, amelyek teljes egészében fennmaradtak, meg egy-két tanítói névsor, fénykép. Ezekből rekonstruálhatjuk az iskola szervezeti felépítését. Különben csak általános vonásokban tudjuk megrajzolni a kort.”

       Nyilvánvaló, hogy egy nem éppen könnyű korszak lezárásával, 1944 őszén egy újabb, egy még nehezebb kor vette kezdetét. De ez már a monográfia III. kötetének kéziratába készül, amelyet érdeklődéssel várunk a kishegyesi iskolával és az óvodával több mint egy évtizede foglalkozó kutatótól, akinek az említett iskolatörténeteken kívül, tucatnyi más helytörténeti és hasonló jellegű könyve jelent meg eddig. (Többek között, már a múlt század 80-as éveiben volt szerencsém, Topolyán, személyesen szerkeszteni az egyik ottani iskola-monográfiáját, tehát kutatói alapossága, illetve szakszerű pontossága nem újdonság számomra.)

       Végül szólni kell a kézirat gazdag felszereltségéről. Táblázatok, grafikonok, névsorok, másolatok, fényképek és egyéb mellékletek, szemléltetők egészítik ki, teszik változatossá az olvasmányos törzsszöveget.

ISKOLÁNKBAN ISKOLÁNKRÓL

Jó napot – estét  kívánok és szeretettel köszöntök minden kedves jelenlévőt!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én köszönthetem dr. Virág Gábort, akinek a tollából egy újabb könyv született Kishegyes iskolatörténete címmel.  Külön öröm számunkra, hogy itt van Németh Ferenc – a Forum könyvkiadó igazgatója és főszerkesztője, Bordás Győző, a Forum könyvkiadó szerkesztője, Németh István és Víg Rudolf falunk neves írói.

El kell mondanom, hogy Virág Gabi bácsinak meglepetéssel készültünk, ő sem tudta, hogy legisdősebb unokája zongorajátékával kezdtük az estet. Köszönjük Csőke Andreának. 

(zongorajáték)

A könyv megjelenése arról tesz tanúbizonyságot, hogy iskolánknak van múltja, jelene és mi tudjuk: jövője is. Hogy mindig is komoly és becsületes munka folyt itt, és az iskola dolgozói nem csak az oktatás területén fejtették ki tevékenységüket, hanem részt vállaltak egyéb aktivitásokban is (gondolok itt a népművelésre, színjátszásra és minden másra).

Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, hisz ezért vannak itt vendégeink. Víg Rudolf  recenziót írt a könyvről. (Víg Rudolf)

Ezennel át is adnám a szót diákjainknak – Vass Nikitának és Papp Orsolyának, akik felolvassák most ezt. (Niki, Orsi felolvas)

És akkor most felkérem Bordás Győzőt, hogy beszélgessen az újonnan megjelent könyvről Virág Gáborral. (Beszélgetés)

Papp Ágnes részletet olvas a könyvből. Egy olyan szemelvényt választottunk, mely hűen tükrözi az 1924-es állapotokat, milyen is volt a gyerek – szülő – tanár viszony. (Ági felolvas)

Köszönöm, hogy jelenlétükkel megtisztelték Virág Gábort, akinek a könyvét meg is vásárolhatják és dedikálja is, köszönjük, hogy megtisztelték iskolánkat, és hogy iskolanapi ajándékként velünk töltötték az est egy részét. Hozzánk bármikor ellátogathatnak, hiszen mindig van valami újdonság, nálunk mindig történik valami. Most pedig kötetlen beszélgetésre invitálom Önöket. Fogyasszanak egészséggel!

Molnár Márta

TOLERANCIA KÉPEKBEN

Készítették:
Papp Orsolya, Sarnyai Ajnó, Tóth Karolina, Tóth Petra.

A TOLERANCIA VILÁGNAPJA

November 16-án, Topolyán, a Tolerancia Világnapja alkalmából ünnepséget és képzőművészeti kiállítást tartottak Az ünnepségen kiosztásra kerültek az ez évi Tolerancia Díjak, melyet dr. Bojan Pajtićnak, a Vajdasági Végreható Tanács elnökének, Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés volt elnökasszonyának, és a topolyai községnek ítéltek oda. A tolerancia fejlesztéséért és ápolásáért kiírt képzőművészeti pályázatban való részvételért diplomát adtak át iskolánknak is. 5 tanulónk – Tóth Karolina, Tóth Petra, Sarnyai Ajnó, Becskei Anikó és Papp Orsolya Mohácsi Zoltán rajztanár vezetésével kolázst készített. 

TOLERANCIA-NAP

Idén harmadik alkalommal szerveznek nagyszabású ünnepséget november 16-án, a tolerancia nemzetközi napján Topolyán.

A moziteremben 10 órakor kezdődő rendezvényen a megjelenteket Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke, dr. Slavica Đukić Dejanović, a köztársasági parlament elnök asszonya, Svetozar Čiplić emberjogi és kisebbségügyi miniszter köszönti, valamint dr. Radoš Radivojević, a tolerancia kutatásával megbízott munkacsoport vezetője beszámol az eddigi eredményekről. Az ünnepség második részében kiosztásra kerülnek az ez évi Tolerancia Díjak, melyet dr. Bojan Pajtićnak, a Vajdasági Végreható Tanács elnökének, Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés volt elnök asszonyának, és a topolyai községnek ítéltek oda. Végül a tolerancia fejlesztéséért és ápolásáért kiírt képzőművészeti pályázatban való részvételért diplomát adnak át a torontálvásárhelyi (debeljačai) Moša Pijade, a topolyai Csáki Lajos és Nikola Tesla és a kishegyesi Ady Endre általános iskoláknak. A műsorba bekapcsolódnak a topolyai Dositej Obradović Gimnázium tanulói is.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-11-14_Tolerancia-nap.xhtml

TOLERANCIA - MŰHELYMUNKÁK

Iskolánk tehetséges tanulói a Női Fórum segítségével részt vehetnek különböző műhelymunkákon, melyek a tolerancia jegyében zajlanak Újvidéken. Eddig színészeink és rajzosaink bővíthették tudásukat e módon. Mozgással és fordulatokkal foglalkozó műhelymunkán Perović Gordana, Povázsánszki Elek, Lakatos Szabrina és Jovanović Margaretta vett részt, ahol abba tanultak bele, milyen módon érthetik meg egymást a különböző kultúrából érkező emberek. November 14-én pedig ügyes képzőművészeink Becskei Anikó, Tóth Petra és Tóth Karolina vettek részt egy hasonló műhelymunkán. A gyerekek mind jól érezték magukat és új tapasztalatban volt részük. 

Ha már a toleranciánál tartunk, iskolánk tanulói Tóth Karolina, Tóth Petra, Papp Orsolya, Becskei Anikó és Sarnyai Ajnó Mohácsi Zoltán rajztanár segítségével a nemzetközi tolerancia napra érdekes és elgondolkodtató alkotást készítettek. 

MÉG NINCS MEGBETEGEDÉS

A kishegyesi Járványügyi Bizottság megtartotta alakuló ülését – Vitamin kapható, maszk nincs a gyógyszertárakban

A Járványügyi Bizottság alakuló ülése

A kishegyesi községben egyetlen újtípusú influenzás megbetegedést sem regisztráltak, de biztosra vehető, hogy a járvány eléri majd a községet is. A tartományi rendelet értelmében az iskolákban szünetel az oktatás. A legfontosabb a megelőző intézkedések betartása.

A fentiek az újonnan alakított Járványügyi Bizottság alakuló ülésén hangzottak el, amit Csóré Róbert polgármester elnökletével tartottak meg. Dr. Deák Tibor, az egészségház igazgatója bevezetőjében rámutatott, hogy a községben nem regisztráltak újtípusú náthalázas megbetegedést, de az intézmény napi kapcsolatban áll a minisztériummal, és azonnal reagálni fognak, ha jelentkezik a járvány. Védőoltás még nem érkezett a községbe, de nem kell pánikba esni, az újtípusú náthaláz az esetek túlnyomó részében hasonló lefolyású lesz, mint a korábbi járványok. Várható, hogy a védőoltás is hamarosan megjelenik, és azt azok kapják, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol nagyszámú ember megfordul. Az elsőbbségi listát is várhatóan hamarosan elküldik az intézménynek. Mint hangsúlyozta: a legfontosabb a megelőző intézkedések betartása, főleg az, hogy aki teheti, kerülje a tömeges összejöveteleket.

A bizottság ülésén elhangzott, hogy az iskolákban a héten a tornatermek nem használhatók sem edzésre, sem pedig rekreációra. A bizottság külön intézkedések meghozatalának szükségét egyelőre nem látta, legközelebb akkor tart ülést, amikor megjelenik az első megbetegedés.

Értesüléseink szerint a gyógyszertárakban C-vitamin kapható minden formában, tablettaként, por alakban és pezsgőtablettaként is, maszk azonban nincs. Egyedül az egyik magángyógyszertárban kapható filteres maszk, de ennek igen borsos ára van, darabonként 780 dinárba kerül.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-11-12_Meg_nincs_megbetegedes.xhtml

FELÚJÍTOTT INFORMATIKATEREM

A kishegyesi iskola a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától kapott tizennégy komputert—A zeneiskolások is helyben tarthatják az órákat, ha zongorázni akarnak

Március végén, a falunapi ünnepség keretében kaptuk el hivatalosan azt a 14 új kompjutert, amelyet testvérvárosunk a XVI. Kerület közvetítésével a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ajándékozott a kishegyesi gyerekeknek. Az ajándékot hivatalosan Szatmáry Kristóf, a kamara elnöke, országgyűlési képviselő adta át, de meg kell mondanom, hogy a gyerekek akkorra már használatba is vették a gépeket, mert néhány nappal korábban érkeztek. Ezek nem a legújabb gépek, de nagykapacitásúak és kitűnő állapotban vannak. A korábbi 486-os gépekhez képest ez óriási előrelépést jelent. Ugyanakkor az oktatásügyi minisztérium jóvoltából ADSL vonalat is kaptunk, így az internethasználat is megoldódott — mondja Molnár Márta. A budapesti testvérönkormányzat eddig is és a jelek szerint ezután is nagy figyelmet fordít arra, hogy a maga részéről segítse az oktatási folyamatokat. - Akárcsak az elmúlt esztendőkben a XVI. Kerület önkormányzata az idén is 43 kishegyesi gyereket lát vendégül augusztusban, mi természetesen a legjobb diákokat küldjük, elsősorban azokat, akik valamilyen versenyen elért eredményükkel öregbítették iskolánk nevét. A tervek szerint a gyerekek ellátogatnak több pesti neves intézménybe, például a Csodák Palotájába, de elviszik őket Veresegyházra, Gödöllőre és Esztergomba is. Úgy időzítették, hogy a gyerekek élőben tekinthessék meg az augusztus 20-i tűzijátékot. Külön köszönetet szertnék mondani Kovács Zoltán rendőrparancsnok helyettesnek, azért, hogy a rendőrség illetékes osztálya szombatonként a gyerekek útleveleit intézi. Nagyon jó kapcsolatunk alakult ki a kerületben működő Rácz Aladár Zeneiskolával is, tőlük szintén a falunapi ünnepségre kaptunk egy Rösler- zongorát. Ez is nagy segítséget jelent számunkra, hiszen sok zeneiskolásunk van, akik valóban szép eredményeket értek el a szerbiai és nemzetközi versenyeken is, de ha zongorán kellett játszaniuk utazniuk kellett. Ezután Csőke András vezetésével itt tarthatják az órákat az iskola kiállítási csarnokában, mert ott helyeztük el a hangszert — mondta az igazgatónő, s elmondja azt is, hogy az utóbbi időben mintha megnövekedett volna az iskola iránti adakozó kedv. Nemrégiben a Vöröskereszt helyi szervezete tagtoborzást végzett és a befolyó pénzt a tantermek felújítására ajánlották fel. A napokban kapott az iskola 250 eurót egy ausztráliában élő kishegyesi jószándékű embertől. Ez ugyan nem nagy összeg, de néhány tanteremben fel lehet vele újítani a világítást, vagyis minden adománynak van helye.

Magyar Szó, Papp Imre, 2009. április 16., csütörtök

http://mszkik.hu/rolunk/sajtoszoba/felujitott-informatikaterem

NEGYEDSZER TALÁLKOZTAK

         2009. október 31-én tartották meg Bácsfeketehegyen a IV. Záporka vers- és prózamondó találkozót a tanulásban és fejlődésben akadályozott gyerekek és fiatalok részére a helybeli Izida Anya- és Gyermekvédelmi Társulat, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és a Feketics ME szervezésében. A találkozón - a helybelieken kívül - ötvenhét résztvevő jelent meg Szabadkáról, Zentáról, Magyarkanizsáról, Adáról, Óbecséről, Szanttamásról, Kishegyesről, Temerinből.

    A szervezők nevében a vendégeket és kísérő pedagógusaikat Pál Ágnes, Hajvert Ákos, majd Papp Julianna köszöntötte.

    A megnyitóünnepségen az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói közreműködtek.
    A versenyzők teljesítményét Barta Júlia óvónő, valamint Dudás Zita és Jelacsics Sutus Ágota logopédusok-gyógypedagógusok bírálták el. A versenyzők három korosztályban vetélkedhettek, ezen belül pedig -- fogyatékosságuk jellege alapján -- két csoportba, a Napraforgó és a Szivárvány csoportba tömörülve léphettek színre. A házigazda szerepében Szombati Dorottya, Tamás Krisztina, Kasza Zsanett és Papp Boglárka tüsténkedett egész nap a vendégek körül.

     A versmondás mellett a szervezők nagy hangsúlyt fektettek a résztvevők szórakoztatására is. Bagaméry Orsolya és Fekete Ágnes kitűnően összeválogatott drámapedagógiai játékokkal kötötték le a fiatalok figyelmét, de sokan bekapcsolódtak a rögtönzött kézműves-foglalkozások műhelyébe is képeslapokat és egyéb, hazavihető emléktárgyakat készítve.
    A délutáni gálaműsoron és díjosztó ünnepségen a bírálóbizottság értékelése után a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola speciális tagozatú tanulói léptek fel. Irodalmi műsorukat tanítójuk, Hajvert Ákos rendezte.

    A díjazottak:
    7--11 évesek korosztálya
    Szivárvány csoport: 1. Mészáros Szanella, (Óbecse), 2. Jovanovics Izabella (Kishegyes), 3. Goda Krisztián (Kishegyes).
    Napraforgó csoport: 1. Pénzes Julianna (Óbecse).    
    12--15 évesek korosztálya
    Szivárvány csoport: 1. Lengyel Albert (Szabadka), 2. Jovanovity Lazo (Kishegyes), 3. Zelenka Daniella (Kishegyes).
    Napraforgó csoport: 1. Kovács Adrián (Temerin), 2. Kelemen Krisztina (Bácsfeketehegy).
    15--30 évesek
    Szivárvány csoport: 1. Barna Heléna (Szabadka), 2. Bárány Tihomir (Szabadka).
    Napraforgó csoport: 1. Engi Lívia (Magyarkanizsa), 2. Ágoston Ferenc (Zenta) és Vásár Róbert (Magyarkanizsa), 3. Hegedűs Gabriella (Magyarkanizsa).
    Továbbjutók Kiskörösre (akik az ottani, országos szintű vetélkedőn képviselhetik a Vajdaságot): Mézsáros Szanella (Óbecse), Fehér Dániel (Temerin) és Barna  Heléna (Szabadka). 

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=4701&no=270