Kishegyesen hétfőn
gyermekparlament alakult. Az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola felső
tagozatos diákjai foglalták el a tanácstermet és Magó Fabó Emese tanárnő
kíséretében kérdéseket tettek fel a polgármesternek. Mint kiderült, a gyereket
is érdeklik azok a problémák, melyekkel nap mint nap szembetalálják magukat az
utcákon, az egészségházban, utazások közben. Ezért érdeklődve hallgatták Csóré
Róbert polgármester válaszait, hogy hogyan küzd a község az egészségház
orvoshiányával, hogyan lehetne újra havi kirakodóvásárt rendezni Kishegyesen,
kihez tartozik a vasútállomás épülete és annak rendbetétele. A gyermekhét
alkalmából csütörtökön két tanuló fogja ellátni a polgármesteri teendőket,
7,30-tól a munkaidő végéig.
A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjainak, tanárainak mindennapjai...
"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)
2010. október 6., szerda
Romea és Julio - Szerelmi történet másképpen
Kishegyes Község Fejlesztési Társulása 2008-ban kezdte el fiataloknak szóló projektjét, a Művészeti Műhelyeket, amelynek keretében a képző-, a film-, a zene-, a szín- és táncművészet (mozgáskultúra) segítségével, eszközeivel dolgoztak fel egy-egy időszerű társadalmi témát (pl. függőségi betegségek, fajgyűlölet, agresszió stb.). A munkába szerb és magyar ajkú vajdasági fiatalok kapcsolódtak be. Tíz hétvégén (minden hónapban egyszer) találkoztak, s neves szakemberek társaságában próbáltak választ kapni a kérdésekre - és megpróbáltak változtatni világképükön, elgondolkodni és elgondolkodtatni, kitárulkozni, őszintén elbeszélgetni egymással, érzelmileg gazdagodni...
A program 2009-ben már regionális jelleget öltött, a 2010/2011-es projekt nemzetközi szintűre emelkedett, és Magyarország-Szerbia IPA határon átnyúló együttműködési programja keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Partnerként a szentesi (magyarországi) Szivárvány Művészeti Alapfokú Iskoláért Alapítvány kapcsolódott be a munkába.
Az első foglalkozást szeptember 24-étől 26-áig tartották meg Kishegyesen, a Kátai-tanyán. A színművészeti műhely keretében a fajgyűlölet témakörét vetették fel a 13-18 éves szentesi, újvidéki, kishegyesi, topolyai fiatalok. Shakespeare Rómeó és Júlia című drámáját dolgozták fel szerepcserével. A roma származású Júlia így lett Romea, s a magyar fiú Julio. A napi foglalkozások Pavle Pekić belgrádi színész és Szebeni Zoltán, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium magyar- és drámatanára közreműködésével teltek.
- A szerelem/szeretet, illetve az ellenpólus: a gyűlölet az élet minden területén megnyilvánulhat. Ezért olyan helyzetgyakorlatokat tartottunk, amelyeket maguk is megéltek/megélhetnek a fiatalok. Egyik alkalommal pl. a hereföldön alakítottunk ki egy kört. A kör közepébe beállt valaki, s kívülről mindenki csúnya szavakkal illethette az egyedülállót, akinek némán, szemtől szembe nézve kellett eltűrnie a megalázó, becsmérlő szavakat. Miután mindenkire sor került, elmondhatták, hogy mit éltek át lelkileg. Megrázó energiahullámokról, feszültségekről esett szó. Azután ennek a fordítottját is eljátszottuk. Kizárólag csak szép, dicsérő szavakat mondtunk egymásnak, majd ismét értékeltük az élményeket... A fiatalok sokszor nincsenek is tudatában annak, milyen apró szikra váltja ki a másik emberből a (faj)gyűlöletet. Hang, szag, viselkedés, valamilyen tudatalatti, elnyomott érzelmi trauma, aminek talán nincs is semmi köze a gyűlölet tárgyához. Mindez megtörténhet bárhol, bármikor: utcán, strandon, diszkóban, vonatban, iskolában, otthon... Ezt próbáltuk tudatosítani a fiatalokban. Ha tudja, mi a gyűlölet, és azzal milyen fájdalom okozható, ha mindezt átélte, talán óvatosabban és felelősségteljesebben kezeli a jövőben saját fellángoló, negatív érzéseit. Talán... Mindenesetre ezt nem tanítják az iskolákban, viszont ki-ki a maga környezetében nap mint nap találkozik vagy szembesül vele - mondja Szebeni Zoltán.
- Érdekes dolgok kerültek felszínre e három nap alatt - folytatta a beszélgetést Kálmánné Szabó Erzsébet, a Szivárvány művészeti iskola igazgatónője, aki elkísérte első szerbiai útjukra a szentesi és környékbeli gyerekeket. - Tulajdonképpen a fiatalok mindenre nyitottak, arra is, hogy elmondják a véleményüket - ha hagyjuk beszélni őket, s ha látják, hogy van is, aki meghallgatja a gondolataikat. Amikor például megérkeztek a tanyára, meghökkentek, hogy a világ végére kerültek, s majd egy fa alatt kénytelenek lesátorozni. Hiába, a kényelem és a bezártság előítéleteket szül. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a gyerekek minél többet utazzanak, táborozzanak, ismerkedjenek: tájakkal, kultúrákkal, hagyományokkal, kortársakkal. A nyelv - e hétvégén ez is kiderült - sohasem akadály a kommunikációban. A falakat, gátakat elménk és érzelmeink építik fel a külvilággal szemben.
Pavle Pekić, a belgrádi Drámai Színház színésze két éve rendszeresen foglalkozásokat tart a gyerekek számára a fővárosban létrehozott művészeti központban, amelyet a vračari tehetségápoló alapítvány finanszíroz. Itt a színházi drámapedagógia módszereivel mindennapjaink időszerű témáit dolgozzák fel. A gyerekek mindig aktívan közreműködnek a különféle személyiségfejlesztő, önépítő játékokban.
- A drámapedagógia a Nyugaton már beépült az iskolai tanórákba. Nálunk még felfedező útját járja. Pedig ez a legjobb módszer arra, hogy a számítógép mellett felnövő, zárkózott fiataljainkban felébresszük a kreativitást, a fantáziát, a játékosságot, a másság iránti érdeklődést, az együttérzést, az önbizalmat... A színházi drámapedagógia ezt még csak erősíti, mert a nyilvános ,,megmérettetés” ún. önszabályozó folyamata magabiztossá, nyitottá teszi a gyerekeket mozgásban, kommunikációban és kapcsolatteremtésben egyaránt - hangsúlyozta a művész.
Zoran Tairović belgrádi filmrendezőtől és operatőrtől, az Interkulturális Színház tagjától megtudtuk azt is, hogy a háromnapos műhelymunkát rögzítették, az anyagból oktatófilmet készítenek, a projekt befejezésekor (kb. 2012 februárjában) mutatják majd be. A filmkészítésben közreműködött: Jovan Kiš és Dragan Jablanov újvidéki, valamint Dragiša Marinković trsteniki amatőr színészek.
A következő műhelyfoglalkozás októberben és novemberben lesz, majd a téli vakáció és ünnepek után tovább folytatódik a munka Szentesen. A tizedik ,,kör'' után gálaműsort rendeznek kiállítással egybekötve.
A Művészeti Műhelymunkák kishegyesi szervezői: Gordana Radulović és Csernik Teréz.
A program 2009-ben már regionális jelleget öltött, a 2010/2011-es projekt nemzetközi szintűre emelkedett, és Magyarország-Szerbia IPA határon átnyúló együttműködési programja keretében az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Partnerként a szentesi (magyarországi) Szivárvány Művészeti Alapfokú Iskoláért Alapítvány kapcsolódott be a munkába.
Az első foglalkozást szeptember 24-étől 26-áig tartották meg Kishegyesen, a Kátai-tanyán. A színművészeti műhely keretében a fajgyűlölet témakörét vetették fel a 13-18 éves szentesi, újvidéki, kishegyesi, topolyai fiatalok. Shakespeare Rómeó és Júlia című drámáját dolgozták fel szerepcserével. A roma származású Júlia így lett Romea, s a magyar fiú Julio. A napi foglalkozások Pavle Pekić belgrádi színész és Szebeni Zoltán, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium magyar- és drámatanára közreműködésével teltek.
- A szerelem/szeretet, illetve az ellenpólus: a gyűlölet az élet minden területén megnyilvánulhat. Ezért olyan helyzetgyakorlatokat tartottunk, amelyeket maguk is megéltek/megélhetnek a fiatalok. Egyik alkalommal pl. a hereföldön alakítottunk ki egy kört. A kör közepébe beállt valaki, s kívülről mindenki csúnya szavakkal illethette az egyedülállót, akinek némán, szemtől szembe nézve kellett eltűrnie a megalázó, becsmérlő szavakat. Miután mindenkire sor került, elmondhatták, hogy mit éltek át lelkileg. Megrázó energiahullámokról, feszültségekről esett szó. Azután ennek a fordítottját is eljátszottuk. Kizárólag csak szép, dicsérő szavakat mondtunk egymásnak, majd ismét értékeltük az élményeket... A fiatalok sokszor nincsenek is tudatában annak, milyen apró szikra váltja ki a másik emberből a (faj)gyűlöletet. Hang, szag, viselkedés, valamilyen tudatalatti, elnyomott érzelmi trauma, aminek talán nincs is semmi köze a gyűlölet tárgyához. Mindez megtörténhet bárhol, bármikor: utcán, strandon, diszkóban, vonatban, iskolában, otthon... Ezt próbáltuk tudatosítani a fiatalokban. Ha tudja, mi a gyűlölet, és azzal milyen fájdalom okozható, ha mindezt átélte, talán óvatosabban és felelősségteljesebben kezeli a jövőben saját fellángoló, negatív érzéseit. Talán... Mindenesetre ezt nem tanítják az iskolákban, viszont ki-ki a maga környezetében nap mint nap találkozik vagy szembesül vele - mondja Szebeni Zoltán.
- Érdekes dolgok kerültek felszínre e három nap alatt - folytatta a beszélgetést Kálmánné Szabó Erzsébet, a Szivárvány művészeti iskola igazgatónője, aki elkísérte első szerbiai útjukra a szentesi és környékbeli gyerekeket. - Tulajdonképpen a fiatalok mindenre nyitottak, arra is, hogy elmondják a véleményüket - ha hagyjuk beszélni őket, s ha látják, hogy van is, aki meghallgatja a gondolataikat. Amikor például megérkeztek a tanyára, meghökkentek, hogy a világ végére kerültek, s majd egy fa alatt kénytelenek lesátorozni. Hiába, a kényelem és a bezártság előítéleteket szül. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a gyerekek minél többet utazzanak, táborozzanak, ismerkedjenek: tájakkal, kultúrákkal, hagyományokkal, kortársakkal. A nyelv - e hétvégén ez is kiderült - sohasem akadály a kommunikációban. A falakat, gátakat elménk és érzelmeink építik fel a külvilággal szemben.
Pavle Pekić, a belgrádi Drámai Színház színésze két éve rendszeresen foglalkozásokat tart a gyerekek számára a fővárosban létrehozott művészeti központban, amelyet a vračari tehetségápoló alapítvány finanszíroz. Itt a színházi drámapedagógia módszereivel mindennapjaink időszerű témáit dolgozzák fel. A gyerekek mindig aktívan közreműködnek a különféle személyiségfejlesztő, önépítő játékokban.
- A drámapedagógia a Nyugaton már beépült az iskolai tanórákba. Nálunk még felfedező útját járja. Pedig ez a legjobb módszer arra, hogy a számítógép mellett felnövő, zárkózott fiataljainkban felébresszük a kreativitást, a fantáziát, a játékosságot, a másság iránti érdeklődést, az együttérzést, az önbizalmat... A színházi drámapedagógia ezt még csak erősíti, mert a nyilvános ,,megmérettetés” ún. önszabályozó folyamata magabiztossá, nyitottá teszi a gyerekeket mozgásban, kommunikációban és kapcsolatteremtésben egyaránt - hangsúlyozta a művész.
Zoran Tairović belgrádi filmrendezőtől és operatőrtől, az Interkulturális Színház tagjától megtudtuk azt is, hogy a háromnapos műhelymunkát rögzítették, az anyagból oktatófilmet készítenek, a projekt befejezésekor (kb. 2012 februárjában) mutatják majd be. A filmkészítésben közreműködött: Jovan Kiš és Dragan Jablanov újvidéki, valamint Dragiša Marinković trsteniki amatőr színészek.
A következő műhelyfoglalkozás októberben és novemberben lesz, majd a téli vakáció és ünnepek után tovább folytatódik a munka Szentesen. A tizedik ,,kör'' után gálaműsort rendeznek kiállítással egybekötve.
A Művészeti Műhelymunkák kishegyesi szervezői: Gordana Radulović és Csernik Teréz.
(k. o.)
2010. október 5., kedd
TÚRA UTÁN
Véget ért a hegyesiek háromnapos, irodalmi kalandja
A Petőfi Sándor M. E.
záróműsora (Fotó: Lakatos János)
Szombaton a helyi Petőfi Sándor
Művelődési Egyesület műsorával zárult a HEGYESI literaTÚRA elnevezésű
háromnapos rendezvénysorozat. A záróműsor táncos vidámsága picit ellensúlyozta
az előző három nap komoly, irodalmi élményeit.
A művelődési egyesület fiatal
táncosai és a Szlovéniából érkezett, veterán tánccsoport egyaránt színvonalas
fellépéssel biztosították ezt. A rendezvénysorozat után az egyik főszervezőt,Linka
Gabriellát arról kérdeztük, hogy honnan a Csépe-emléknap kibővítésének ötlete.
– Kishegyesen annyi író,
költő, publicista és tollforgató ember él, hogy irodalmi szempontból kevésnek
bizonyult a Csépe-nap, többre volt szükség. A hagyományos Csépe-napokat így egy
háromnapos irodalmi rendezvénysorozattá bővítettük ki, és a HEGYESI literaTÚRA
nevet kapta. A jövőben ebben a formában fogjuk tovább vinni. Célunk a mai
magyar és vajdasági magyar íróink bemutatása, és ehhez a hagyományos felolvasás
mellett játékosabb formákat is felhasználtunk. Pl. az irodalmi kaszinót és az
irodalmi randevút. Természetesen nem akartuk lerombolni a Csépe-napok
tekintélyes tradícióját, de a mai olvasóközönségnek már mások az igényei, épp
ezért túlhaladottnak tűnt.
* Jövőre ismét lesz literaTÚRA.
Marad az idei forma, vagy változtatnak valamin?
– Ez nem a végeleges
formája, folyamatosan újítani fogjuk. Biztos vagyok benne, hogy jövőre lesznek
olyan irodalmi felüdülést okozó események, amik ide fogják vonzani a
közönséget. Emellett megpróbáljuk a kortárs magyar és vajdasági magyar
irodalmat idehozni Kishegyesre. Egykor a Csépe-napnak is ez volt a célja.
* Több szervezője volt eseménynek.
Ki mindenki vett részt benne?
– Az idén nem egy szervezet
vállalta magára a szervezést, hanem többen is együtt dolgoztak rajta. A
könyvtár, az iskola, a helyi közösség, a művelődési egyesület, a Szó-Beszéd és
a Dombos P.E. csapata dolgozott a rendezvénysorozaton. Emellett Vigh Rudolf is
részt vett a szervezésben, és ötleteivel sokat segített. Mellette a régi
Csépe-emlékbizottságból jelen volt még id.Virág Gábor és Radmila
Marković is. Itt azt is megemlíteném, hogy a rendezvényt anyagilag a
Small Steps, a Szekeres Alapítvány és leginkább a kishegyesi Helyi Közösség
támogatták.
2010. szeptember 30., csütörtök
ARANYESŐ ÉS IRODALMI KASZINÓ
– Az idei Aranyesővel 70 éves irodalmárjaink előtt tisztelegtünk, Domonkos István és Tolnai Ottó versei szerepeltek a döntőn. A diákok 3 kategóriában küzdöttek meg, 3-4. osztályosok kategóriájában Lódi Miklós lett az első, az 5-6. osztályosok között Papp Ágnes, 7-8. osztályos korosztályban pedig Kőműves Noémi. Az esti irodalmi kaszinónak Bencsik Orsolya, Kollár Árpád, Orcsik Roland és Sirbik Attila voltak a vendégei. Ma 19 órakor egy igazi irodalmi randevúval folyatódik a literaTÚRA, a könyvtárban Lovas Ildikóval Virág Gábor beszélget. Idén a rendezvénysorozat keretén belül fog sor kerülni a 39. Csépe-emléknapra, amely 16 órakor kezdődik a Csépe-emléktábla megkoszorúzásával. Ezt követően a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadványait tekinthetik meg az érdeklődők a könyvtárban, az ünnepi műsorra 16:30-tól fog sor kerülni a községháza tanácstermében. 18 órától kishegyesi festők műveit lehet majd megtekinteni az iskola kiállítótermében, 19 órától pedig a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület ad műsort a színházteremben.
2010. szeptember 27., hétfő
HEGYESI LITERATÚRA
Szeptember 29.,
szerda
Aranyeső-döntő
Irodalmi kaszinó - kiállítóterem, iskola
19.00 Bencsik Orsolyával, Kollár Árpáddal, Orcsik Rolanddal és Sirbik Attilával
Szeptember 30., csütörtök
Irodalmi randevú - könyvtár
19.00 Lovas Ildikóval Virág Gábor beszélget
Október 1., péntek
39. Csépe-emléknap
16.00 Koszorúzás, könyvtár
16.15 A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadványai - könyvtár
16.30 Ünnepi műsor - tanácsterem, önkormányzat
18.00 Hegyesi festők kiállítása - kiállítóterem, iskola
19.00 A Petőfi ME műsora - színházterem
Aranyeső-döntő
Irodalmi kaszinó - kiállítóterem, iskola
19.00 Bencsik Orsolyával, Kollár Árpáddal, Orcsik Rolanddal és Sirbik Attilával
Szeptember 30., csütörtök
Irodalmi randevú - könyvtár
19.00 Lovas Ildikóval Virág Gábor beszélget
Október 1., péntek
39. Csépe-emléknap
16.00 Koszorúzás, könyvtár
16.15 A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadványai - könyvtár
16.30 Ünnepi műsor - tanácsterem, önkormányzat
18.00 Hegyesi festők kiállítása - kiállítóterem, iskola
19.00 A Petőfi ME műsora - színházterem
2010. szeptember 17., péntek
HAZUG MESE
NYÍRÁDI Sándor, 5/b, Ady Endre iskola, Kishegyes
Nagyon vártam
a nyári szünidőt, ami december 24-én kezdődött.
A karácsonyfa
az udvar közepén állt a medence mellett. A fa csúcsán egy hatalmas sípálya
terült el, amit szánkóval lehetett megközelíteni. Nagyon fáztunk, ezért
fürdőruhában sieltünk. Síelés után a karácsonyfáról ugráltunk a forró vízbe.
Barátaimmal nagyon élveztük a nyári szünidőt. Hatalmas hóembert építettünk
szalmából, ami szakadatlanul esett a magasból. Dermesztő hideg volt. Anyukám
fagyival és jeges teával kedveskedett. A teát az udvarban felállított
kotlaházban hűtötte le. Ebédre pohárból ettük a levest, lyukas tálból ittuk a
paprikást. Délután mindenki a tetőre ment pihenni. Onnan nagyon szép volt a
kilátás a játszótérre. A nénik és a bácsik futkároztak és hintáztak. A gyerekek
a padon ülve vigyáztak rájuk. A nap végére mindenki nagyon kifáradt. A forró
vízben megmosakodtunk, hogy felfrissüljünk. Elalvás előtt rádiót néztünk.
Mindenki nagyon élvezte az esti mesét.
Végül pedig
nem titok, hogy számomra ez a nyár hozta el a legszebb karácsonyt. Aki nem
hiszi járjon után.
2010. szeptember 14., kedd
ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS
Lusták István átadja az ajándékot (Fotó: Papp Imre)
Az öregfiúknak szervezett nemzetközi focitornán részvevő örkényi csapattal Kishegyesre látogatott Lusták István és felesége. Alapítványuk két évvel ezelőtt segített az iskola felszerelésének felújításában. Az adományból fennmaradt összeg sorsáról egy alkalmi bizottság döntött: a pénzt tíz arra érdemes és rászoruló kisdiáknak adja iskolakezdési támogatásként, az egyiküknek pedig egy műtét elvégzéséhez. A támogatást alkalmi ünnepség keretében adták át, amelyen Molnár Márta, a kishegyesi iskola igazgatója rámutatott, hogy a Lusták házaspár ezúttal is tanúbizonyságot tett nagy szívéről és emberszeretetéről. Lusták István hangsúlyozta: alapítványuk számára rendkívül fontos, hogy a határon túliakat segítse lélekben, és képességeihez mérten anyagiakban is.
2010. szeptember 10., péntek
DIÁKMUNKÁK
Csacsi rímek
Voltam én a piacon,
mert nem volt ottan libacomb.
Holnap lesz a lakodalom,
de nem lesz ott a menyasszonyom.
Van nekem egy pacsirtám,
ki nagyokat kacsint rám.
Meghívlak egy vacsorára,
hogy eleget dalolj máma.
Volt nekem egy feleségem,
elhagyott a múlt télen.
A mesémnek íme vége fakad,
míg a folyó ki nem apad.
Holnap lesz a lakodalom,
Van nekem egy pacsirtám,
Meghívlak egy vacsorára,
Volt nekem egy feleségem,
A mesémnek íme vége fakad,
2010. szeptember 2., csütörtök
FÓKUSZBAN A FIATALOK
Szemétszedési akciókat és fesztivált szervez a kishegyesi Eco Enjoy
Szemétszedés a főút mentén
Néhány fiatal úgy gondolta, hogy
tenni kellene valamit, és alapítottak egy egyesületet. Környezetvédelemmel és
buliszervezéssel foglalkoznak, a közelmúltban Eco Fest elnevezéssel tartottak
egy háromnapos fesztivált
Tavaly decemberben alakult meg
Kishegyesen az Eco Enjoy ifjúsági egyesület. Egy maroknyi fiatal szükségét
érezte annak, hogy kicsit fölrázzák a falu unott mindennapjait és letegyenek
valamit az asztalra. Majtényi Mariannával, az egyesület elnökével és Perović Gócival,
az egyesület aktivistájával az Eco Enjoyról és tevékenységeikről beszélgettünk.
M.M.: Az egyesület tavaly
december 26-án lett bejegyezve, és kb. 15 tagja van. Az alapítás gondolata úgy
vetődött fel, hogy a faluban nem volt környezetvédelmi egyesület, a fiatalok
pedig arra panaszkodtak, hogy semmi sem történik. Összeültünk, elbeszélgettünk,
és úgy gondoltuk, hogy alapítani kell egy egyesületet, amely ezekkel a
dolgokkal foglalkozik.
* Mi mindent csináltatok ez alatt
a nem egész egy év alatt?
M.M.: Idáig három szemétszedési
akciót szerveztünk, amibe az általános iskola tanulóit is bevontuk. Akciónként 40–50
emberjött össze, és csoportokra osztva jártuk az utcákat.
P.G.: A diszkót néhány fiatal
tartja, akik saját pénzükből vásároltak felszerelést. Ők is tagjai lettek az
egyesületnek, mert közösen több mindent tudunk csinálni. A szervezet neve is
innen adódott, ők Club Enjoy néven működnek. Mi főként környezetvédelemmel
foglalkozunk, és a kettőből lett az Eco Enjoy. Jelenleg közösen dolgozunk azon,
hogy szebbé tegyük a diszkót. Befestettük az emeletet, az előteret és a mosdókat,
de szeretnénk az egét diszkót átfesteni.
* Nemrégiben szerveztetek egy
háromnapos fesztivált Eco Fest elnevezéssel. Honnan a fesztivál ötlete?
– Idén először vettünk részt
a zentai Ifjúsági Játékokon és az az öltelünk támadt, hogy Kishegyesen is
összehozhatnánk egy kisebb fesztivált. Kicsit utánajártunk, hogy mit lehetne
csinálni, és összeállítottunk egy programot. Az ötlet a helyi közösség
titkárának és a polgármesternek is tetszett, és mindketten támogattak
bennünket.
* Milyen programmal vártátok
a vendégeket?
P.G.: Délutánonként
környezetvédelmi előadások zajlottak, és szerveztünk egy szemétszedési akciót
is. Emellett volt dinnyeevő, sörivó és karaoke verseny, valamint activity. A
fiatalabbak számára műhelyfoglalkozásokat tartottunk, nemezeltek, gyöngyöt
fűztek, bőrből készítettek dolgokat és csináltunk ördöglakatot is. Esténkét
bulikat szerveztünk, az első este nosztalgiadiszkó volt, második este
Szabadkáról jött két dj., utolsó este pedig rockegyüttesek léptek föl. A
község, a helyi közösség és három magánvállalkozó támogattak bennünket.
Összesen kb. 500 ember vett részt a fesztiválon a három nap alatt, és
elmondhatjuk, hogy elégedettek vagyunk. Jövőre, természetesen nagyobb eseményt
szeretnénk szervezni.
* Mit terveztek még az idén?
M.M.: Egy pályázaton nyertünk
pénzt teniszfelszerelés vásárlására, ezt majd bérbe fogjuk adni és szervezünk
egy teniszbajnokságot. Az Ifjúsági Irodával közösen tartunk majd egy
asztalitenisz és röplabdabajnokságot október 16-án, emellett a közeljövőben lesznek
filmvetítések is a diszkóban. A diszkó melletti klubhelyiséget rendbe tettük,
de még nem tudjuk, hogy konkrétan milyen célokra fogjuk használni.
2010. szeptember 1., szerda
KAMASZKAPASZKODÓ
Augusztus 15-étől 22-éig tartott a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének nyári Szép Szó Műhelye a kishegyesi Kátai-tanyán
,,Ugye, beengedsz, hogyha kopogok? Ugye, meghallgatsz, hogyha suttogok...'' -- akár mottója is lehetett volna ez az Ágai-verssor az idei találkozónknak, hiszen olyan témák merültek fel ezúttal a műhelymunka során, amelyek messzemenően a tanár--diák kölcsönös bizalmára, odafigyelésére és megértésére épülve bontakozhattak ki természetesen ,,irodalmi nyelven'' -- azaz eszköztárul maradtak megint csak a szavak, a szavak... Szép szavak költőink kincsestárából válogatva. A legfiatalabb korosztállyal, a 10 12 évesekkel Lódi Andrea drámapedagógus foglalkozott. Kiss Ottó Csillagszemű Márió című verse alapján azt próbálták megfejteni: vajon valóban lehozhatók-e a csillagok az égről valakiért, akit nagyon szeretünk. Vagy az a feltűnően szép ragyogás, amelyet meglátunk valakinek a szemében, az már az a csillag, amit vágyainkkal ,,lesóhajtoztunk'' az égről? Persze volt itt szó szomorúságokról is: szülők válásáról, megbomlott gyermek--szülő kapcsolatról, egyedüllétről, barátkozásról, csalódásról is. És gátlásokról, szeméremről, arcpírról, kézizzadásról..., vagyis mindarról, ami a ,,felvilágosodás'' korával jár. A csoport tagjai voltak: Acsai Balázs, Rókus Álmos (Óbecse), Jaksa Csaba, Lukács Anna (Muzslya), Kovács Imola (Nagybecskerek), Lahos Anna és Igor (Újvidék), Lengyel Ágnes, Tumbász Kincső (Kishegyes), Morotvánszki Nikolett (Kikinda), Szalajevics Iván és Szarka Áron (Bácsfeketehegy). Önarckép, önkritika, önáltatás, önfelismerés és még milliónyi ehhez kapcsolódó fontos kérdés zaklatja általában a kamaszodó kamaszt, aki általában önmagára hagyottan barangol kérdései dzsungelében. A szülők nem érnek rá, őszinte barátra nehéz lelni az osztályban, ahol mindenki csak önmagával törődik, a tévé sem nyújt vigaszt, marad hát a számítógép a gomolygó gondolatfelhők elterelésére, no és persze a mobiltelefon és a bugyuta SMS-ezés... A 13-14 éveseket ezek a témák foglalkoztatták. Kamaszkapaszkodó címmel állították össze azokat a jeleneteket, amelyeket Fekete Ágnes és Bori Viktor drámajáték-vezetőkkel dolgoztak ki az egy hét alatt. Játszották: Ágoston Emília, Bacsa Tamás, Bencsik Rihárd, Sípos Zsanett, Szatmári Csilla, Dudás György (Topolya), Brasnyó Albert (Szenttamás), Csikos Dániel (Torda), Ficze Árpád, Nyírádi Sándor (Bácsfeketehegy), Jaksa Teodóra (Muzslya), Kúti István (Mohol), Pergel Sára (Péterréve) és Péter Lea (Óbecse). A legidősebb korosztály balladákkal foglalkozott. Arany-kor című összeállításukkal igyekeztek azt a régi korhangulatot is visszaidézni, amikor ezek a szellemi kincsek megszülettek, és szájról szájra hagyományozódtak évszázadokon keresztül. Pattogó rőzseláng mellett, kukoricamorzsolás közben ,,beszélték'' hát el a megesett leányok, csalódott szerelmesek történetét. Történeteiket Kocsis Tamás hegedűszója és népdal kísérte. A ,,kaláka'' részvevői voltak: Berze Angéla, Kovács Vecei Fanni (Zenta), Brindza Beatrix, Hegedűs Tímea (Doroszló), Faragó Emma, Hornyik Anna (Temerin), Farkas Beatrix, Lódi Csilla, Szarka Ákos (Bácsfeketehegy), Horváth Fruzsina (Veszprém), Kőműves Noémi (Kishegyes), Leist Brigitta (Szabadka), Német Anett (Péterréve), Petrás Ármin (Topolya) és Rókus Zoltán (Óbecse). A tábor munkáját Hajvert Ákos koordinálta. A műhelymunkába bekapcsolódott még Pál Ágnes (beszédtechnikai órák), Barta Júlia és Krekity Olga (versfelkészítő tanárok) és persze sokan, sokan mások is.
k. o.
| |
| http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=5173&no=312 |
2010. augusztus 31., kedd
ZÁRÓVIZSGA A TÁNCISKOLÁBAN
Szépszámú közönség előtt
tartották meg a hétvégén a tánciskolások számára az ünnepélyes záróvizsgát
Kishegyesen. Az idén a Petőfi Művelődési Egyesület alapfokú tánciskolájában
Miló Emília vezetésével húsz hetedikes és nyolcadikos diák tanult klasszikus és
standard táncokat. A fellépők tánctudását háromtagú szakzsűri értékelte, és
szavazatuk alapján a tánckirálynői címet Papp Orsolya, a tánckirályi címet
pedig Povazsánszki Elek érdemelte ki. A második helyen végzett Kancsár Larissa
és Dudás Dániel, a harmadikon pedig Sarnyai Ajnó és Hajagos Tamás. A közönség
szavazatai alapján megválasztották a bálkirálynőt és bálkirályt is, ezt a
titulust Papp Orsolya és Hajagos Tamás nyerték el.
VÁRJUK AZ ELSŐSÖKET!
Mikor
az elsős kisgyerek
a
küszöbére lép,
úgy
fogadja, mint jó Anya:
nyújtja
feléje kezét.
S
fogja a félénk kis kezet
nyolc
hosszú éven át,
megtanít
számot, betűt,
ezernyi
más csodát.
És
megtanítja kicsinyben
az
egész életet –
te
elhagyod – ő nem hagy el,
mindig
ott van veled.
Tanítód
és barátod ő,
testvéred
és Anyád,
kicsi
elsős és nagy diák:
szeresd
az iskolát!
2010. augusztus 25., szerda
MARAD A TAGOZATOK SZÁMA
Az egy hét múlva kezdődő tanév előkészületei az iskolákban -KISHEGYES, BÁCSFEKETEHEGY
Egy hét múlva
benépesülnek az iskolák: a kishegyesi elsősök tavalyi fogadása
Ősztől új módszer szerint folyik
az oktatás, így a kishegyesi község iskoláiban is megszűnnek a gyógypedagógiai
tagozatok, pontosabban csak a most beiratkozó elsősök esetében nem lesznek
speciális osztályok, mindenki többségi tagozatra jár majd. Ezzel a tagozatok
száma nem csökken lényegesen, ahogy a pedagógusok mondják, az intézkedés hatása
a tagozatok számára vonatkozóan csak évek múlva mutatkozik meg. Azoknak
ugyanis, akik gyógypedagógiai tagozatokon kezdték meg tanulmányaikat, úgy is
kell folytatniuk (a most kezdődő tanévben még mindenképpen), hiszen eddigi
tantervük miatt sem tudnak bekapcsolódni a többiek oktatásába.
Kishegyesen értesüléseink szerint
58 elsős kezdi meg az iskolás éveit, vagyis három magyar tannyelvű tagozat
lesz, kettő 19-19, egy pedig 20 tanulóval. Lesz továbbá egy szerb tagozat 6
diákkal. Mint elmondták, az idén is hat-nyolc olyan kisgyerek volt, akiket a
felmérések alapján a gyógypedagógiai tagozatokra irányítottak volna, a
szabályok értelmében azonban most ők is a többiekkel tanulnak majd.
Bácsfeketehegyen 28 magyar és 21
szerb elsőst írattak be, ami azt jelenti, hogy egy-egy tagozatot indítanak,
akárcsak a korábbi években. Az iskolában két magyar és két szerb tannyelvű
gyógypedagógiai tagozat is van, s remélik, hogy ezek meg is maradnak, mert ezek
a nebulók egészen biztosan nem tudnának bekapcsolódni a többségi tagozatok
munkájába. Számításaik szerint az inkluzív oktatás a tagozatok számát tekintve
már jövőre éreztetni fogja a hatását, azaz csökken majd a tagozatok száma.
A pedagógusok egyelőre nem bocsátkoznak
jóslatokba arra vonatkozóan, hogy az új oktatási módszer milyen hatással lesz a
tanítás eredményességére. Ez nyilvánvalóan a jövőben fog kiderülni. Végtére is,
ez nem egy egészen újfajta gyakorlat, a gyógypedagógiai osztályok bevezetése
előtt a szerényebb képességű vagy fogyatékos gyerekek is egy osztályba jártak a
többiekkel.
2010. augusztus 24., kedd
A VERSMONDÁS ÜNNEPE
Kétórás gálaműsorral zárult a Szép szó tábor – Közös produkciók és házibajnokság
A versmondók nyári
táborának részvevői (Fotó: Papp Imre)
Negyvennégy fiatal vett részt az
idén a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület nyári Szép szó táborában, amelyet
az idén is a kishegyesi Kátai-tanyán tartottak meg. Vasárnap kétórás gálaműsor
keretében mutatták be a szépszámú közönségnek a táborban készített
előadásaikat, a legjobbak pedig megcsillanthatták versmondó tehetségüket is.
A gálaműsor kezdetén Hajvert
Ákos, az egyesület elnöke üdvözölte a vendégeket, többek között Csóré Róbert
kishegyesi polgármestert, ifj. Virág Gábort, a kishegyesi helyi közösség
titkárát és Pál Károlyt, a VMSZ ügyvezető alelnökét, valamint a nagy számban
megjelent szülőket és helybelieket. Mint mondta, a táborban ezúttal is igen
komoly munka folyt, a fiatalok azonban nem csak a gálaműsorra készültek, hanem
az előttük álló őszi és téli versmondóversenyekre is. Három korosztályban folyt
a munka, mindegyik készített egy közös produkciót, és mindegyikben
megszervezték a házibajnokságot is. Hajvert köszönetet mondott a tábor
vezetőinek, Szatmári Melittának, Lódi Andreának, Fekete Ágnesnek, Pataki
Andrásnak, Pál Ágnesnek, Barta Júliának, Krekity Olgának, Bori Viktornak,
Farkas Hajnalkának, Csőke Csillának és természetesen a szülőknek, akik
érdemesnek tartották ideküldeni gyerekeiket, illetve a támogatóknak, akik
nélkül nem valósulhatott volna meg az igazi alkotómunka.
A legfiatalabbak csoportjában a
házibajnokság győztese Lukács Anna lett, az ő korosztályának produkciója, amely
elsősorban az egymás közti viszonyaikról szólt, versekkel, versrészletekkel
ötvözve a Csillagszedő nevet viselte. A középső csoport legjobbja
Csikós Dániel lett, közös előadásuk, a Kamaszkapaszkodó szintén a
kamasszá válás és a szerelem, valamint a családi kapcsolatok, konfliktusok
kérdésköréből merített. A legidősebb korosztályban Szarka Ákos lett a legjobb,
korcsoportja produkciójának pedig azAranykor nevet adták. A Pataki András
által rendezett, Arany János balladáiból készített, népdalokkal és népzenével
vegyített összeállítás kétségkívül a gála csúcspontja volt, és ehhez
természetesen hozzájárult a többnyire középiskolás versmondók már-már profi
hozzáállása is. A produkció önálló előadásként is bárhol megállja majd a helyét.
2010. augusztus 6., péntek
MI LESZEK, HA NAGY LESZEK?
ÚJSÁGÍRÓSZEMMEL
PERLIĆ Ivan, 6/a Ady Endre
iskola, Kishegyes
Már
kiskoromban nagy érdeklődést mutattam a főzés iránt.
Egész kicsi
voltam, amikor homokból és sárból palacsintát, tortát készítettem, amit persze
meg is ettem, és csodálkoztam rajta, hogy ennek nincs olyan íze, mint amit anyu
készít. A tengerparton is minden gyerek homokvárat készített, nekem akkor is az
evésen járt az eszem, és ott is tortát gyártottam. Mikor egy kicsit nagyobb
lettem, és anyukám beengedett a konyhába, az volt az igazi élmény. Szeleteltem,
aprítottam, pároltam, turmixoltam. Csodálatos volt. Ma már komplett ebédet
készítek, és persze meg is eszem, ami sajnos meglátszik rajtam. Imádok főzni,
de még jobban enni. Kedvenceim az olasz ételek.
Ha tehetném,
az egész napot a konyhában tölteném, és az iskolába is legszívesebben
szakácsként járnék, nem pedig diákként.
VÉLEMÉNYEZTÜK
A fogalmazást Lennert Géza újságíró
véleményezte.
Kedves Iván!
Jó hobbi, amiből aztán akár szakma is lehet. Méghozzá nem is
akármilyen, hanem egy nagyszerű szakma, melynek értő mívelői a jég hátán is megélnek.
A szakácsokra ugyanis mindenhol szükség van, magyar szakáccsal találkoztam
például tavaly Aberdeenben, Skócia északi részén, de a kuvaiti Burzs-al-Arab
szállodáról keresve anyagot egy nemrégi cikkemhez arra kellett rájönnöm, hogy a
világ egyetlen hétcsillagos szállodája összes szakácsának legfőbb főnöke egy
szarajevói bosnyák séf.
Persze nem csak pályaválasztási szempontból ragadott meg nyúlfarknyi
írásod: magam is „kulcsos gyerek” voltam annak idején, édesapám egy gyár
termelését irányítgatta elvileg hattól kettőig, gyakorlatilag éjjel-nappal;
édesanyám meg éppen itt, a Magyar Szó szerkesztőségében gépelte be az
újságírók, szerkesztők szövegeit. Munkaidő? Hol délelőtt, hol délután,
ügyeletkor pedig éjszaka (is). Így lettem én fiatal korom ellenére a család
szakácsa: hetente legalább kétszer-háromszor én főztem meg az ebédet. Mely aztán
hol rosszabbul, hol jobban sikerült, de idővel belejöttem, mint kiskutya az
ugatásba. Ismerős, ugye? Hiszen írásodból kiderül: magad is szívesen töltöd
akár az egész napot is a konyhában. A főzőcskézés mellet viszont a szavakkal is
jól bánsz, ami akkor sem fog megártani, ha netán valóban a szakácsszakmát
választod élethivatásként.
Sok sikert kíván ehhez egy félprofi haspók: Géza bá'
2010. augusztus 3., kedd
BÚCSÚVASÁRNAP
A búcsúvasárnapi
templomkoncert részvevői (Fotó: Papp Imre)
A búcsú Szent Anna napján, július
26-án van Kishegyesen, s ezen a napon tartották az ünnepi szentmisét is,
amelyet a környékbeli papok többsége, valamint az újmisés fiatal papok együtt
celebráltak. A hagyományos búcsút vasárnap tartották, ennek elmaradhatatlan
tartozéka az egy kirakodóvásár felhozatalával vetekedő bazár az iskola mellett
és a piactéren. A Petőfi Művelődési Egyesületnek köszönhetően a búcsúvasárnapi
hagyományok részévé vált a vasárnap esti templomkoncert, amelyet húsz éve
szerveznek meg minden évben, megszakítás nélkül. A vasárnap esti hangverseny
vendége a református egyház bácskossuthfalvi vegyeskórusa volt, amelyet Beke
Edit vezetett, de fellépett a helybeli Ady Endre Kísérleti Általános Iskola
kórusa, továbbá a Szent Anna Kórus Bulatović Gabriella vezetésével, a Dombos
Kamarazenekar Gál József vezetésével, Csőke Márk és Tóth András szólisták,
zongorán Linka László kísért. A műsoron középkori szerzők művei, a klasszikusok
közül Bach, Schubert, Händel, valamint magyar szerzők művei szerepeltek. A
hangverseny a Himnusz eléneklésével zárult. A koncert végén Brasnyó Ferenc
plébános mondott köszönetet a résztvevőknek.
2010. július 29., csütörtök
TEMPLOMKONCERT
2010. augusztus 1-jén (vasárnap) 17 órakor
Fellépnek:
a bácskossuthfalvi Református Egyház Kórusa,
vezényel Beke Edit
az Ady Endre KÁI és a Szent Anna-kórus,
vezényel Bulatović Gabriella,
Dombos-zenekar,
Csőke Andrea és Csőke Márk.
Mindenkit szeretettel várunk!
2010. július 28., szerda
2010. július 27., kedd
A KONYHÁK ÍZEI
Nemezelés
kézzel-lábbal (Fotó: Papp Imre)
A folyamatosan szemerkélő eső
ellenére is több százan vettek részt a hét végén a kishegyesi Hegyalja utcában
megtartott családi napon, amelyen a résztvevők megismerkedhettek a község
nemzeti konyháinak, a magyar, a montenegrói és a roma konyhák specialitásaival.
Az ételek elkészültéig a fiatalok számára alkotóházat szerveztek.
A fiatalok elsajátíthatták a
nemezelés, a fonás, a papírhajtogatás alapjait. Szintén a fiataloknak tartott
előadást a Tini-Actors kúlai színjátszó csapat, Németh Ervin Ludas Matyi című
gyermekszíndarabját mutatták be. Az eső miatt a darabot a Hegyalja utcai
kisszínpad helyett az iskolában mutatták be, de ez a legkevésbé sem zavarta sem
a lelkes közönséget sem pedig a szintén olyan lelkes fiatal színjátszókat. A
végén pedig a Hegyalja utcában mindenki kedvére kóstolgathatta az elkészült
ételeket.
Megérdemelt taps a
kúlai színjátszóknak
2010. július 14., szerda
A MUNKANÉLKÜLIEK INFORMATIKÁT TANULTAK ISKOLÁNKBAN
A Szülőföld Alap és a kishegyesi
község támogatásával 12-en fejezték be az ECDL informatikai tanfolyamot, őszre
még két képzést indítanak
A tanfolyam résztvevői a polgármesternél
A munkanélküliek közül sokan
igényelték az informatikai továbbképzést, hiszen ők is nagyon jól tudják, alig
van már olyan munkahely, ahol ne követelnék meg a számítógépek alapszintű
használatát. Éppen ezért a kishegyesi község megpályázta a Szülőföld Alapnál az
informatikai továbbképzést.
– Nyolc munkanélküli
továbbképzését nyertük meg a pályázaton, de mivel nagy volt az érdeklődés, a
község még négy munkanélküli képzését vállalta, így összesen 12-en fejezték be
a napokban a három hónapos ECDL-tanfolyamot. Minden hallgató sikeresen
vizsgázott, pedig sem a számukra, sem pedig az előadók számára nem volt
egyszerű a feladat, hisz a hallgatók informatikai ismeretei nagyon különböztek.
Ez egy államilag is elismert továbbképzés, és a munkaközvetítő is
nyilvántartásba veszi. – Jó hír mindannyiunk számára, hogy a diplomák
kiosztását követően ketten szinte azonnal el is helyezkedtek, és biztos vagyok
benne, hogy nagy hasznát veszik a tanfolyamon szerzett tudásuknak – mondta
Csóré Róbert polgármester a képzés befejezése kapcsán.
A tanfolyamot követően azonnal
egy újabb indult, amelynek költségeit a hallgatók viselik.
– Az informatikai
képesítésre a község nagy gondot fordít, a közigazgatás dolgozóinak egy része
már korábban elvégezte ezt a tanfolyamot, és a képzést őszre tovább szeretnénk
folytatni. A munkanélküliekre is gondoltunk és újabb két tanfolyam költségeire
pályáztunk, amelyek közül egy magyar egy pedig szerb nyelven folyik majd. A
munkanélküliek többsége is pontosan látja, hogy a számítógép használata
manapság alapvető követelmény, s informatikai ismereteik nagymértékben növelik
esélyeiket az elhelyezkedésre. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a hallgatók
elégedettek voltak a számukra átadott tudással az oktatók pedig a hallgatók
hozzáállásával – mondta a polgármester.
2010. július 2., péntek
NYÁRI UTAZÁSAINK
- Diákjaink immár hagyományosan az idén is ellátogathatnak békésszentandrási barátaikhoz. A gyerekek minden évben nagy izgalommal várják a találkozást.
- Kocsér Önkormányzatának jóvoltából 12 alsós diákunk nyaralhat Balatonszárszón július 20-27-ig.
- Egy hetes kecskeméti nyári táborozást nyert az Általános Iskolások Művészeti Vetélkedőjén Lénárt Tícián.
- A budapesti XVI. Kerületi Önkormányzat az idén is több mint 40 gyereket fogad augusztus 16-21-ig.
2010. július 1., csütörtök
ZENEISKOLÁSAINK SIKEREI
A topolyai zongoraversenyen díjat
nyert kishegyesi diákok: Toldi Emese, Csőke Noémi, Csincsák Tiffany, Bojko
Andrej, Pataki Tamás, Vojter Noémi I. díj, Tumbász L. Kincső, Péter Fanni,
Toldi Blanka II. díj, Trombitás Orsolya III. díj.
A Belgrádban megtartott Kis
virtuóz harmonikaversenyen Paróci Dominik II. díjat érdemelt ki.
A zentai Fesztiválon Csőke Márk
I. díjat, Patyerek Réka II. díjat kapott.
A lazarevaci fűvós versenyen
Csőke Márk II. díjas lett.
Toldi Blanka, Péter Fanni és
Trombitás Orsolya a belgrádi Kamazenei versenyen hatkezes zongoraművel második
helyezést érdemelt ki.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)