ELSŐÁLDOZÁS KISHEGYESEN

Az elsőáldozó kislányok

A vasárnapi nagymise keretében Kishegyesen ünnepélyesen megtartották az idei elsőáldozást. Az idén húsz kislány és tizennégy kisfiú járult első ízben az oltári szentséghez. Ft. Brasnyó Ferenc plébános azt kérte a gyerekektől, hogy a kegyelem pillanatait használják ki arra, hogy imádkozzanak szüleikért, családtagjaikért, tanáraikért és mindazokért, akik lehetővé tették számukra, hogy eljussanak eddig a pillanatig.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-05-15_Elsoaldozas_Kishegyesen.xhtml

A GYEREKKOR LEGKEDVESEBB TÁRGYAI

Mindenki szeretettel idézi fel azoknak a tárgyaknak az emlékét, amelyek örömtelivé varázsolták a legkedvesebb időszakot, a gyermekkort. Megszületett az ötlet, hogy az óvodás színjátszó találkozóra készítsünk egy kiállítást az 50-es, 60-as és 70-es évek játékaiból, babákból, mackókból, más játékszerekből és meséskönyvekből. A tárgyakat az óvónők gyűjtötték be, és el kell mondani, hogy a helybeliek szívesen bocsátották egykori játékaikat és meséskönyveiket a rendelkezésünkre – mondta dr. Szőke Anna a Gyermekkorunk játékai című kiállítás megnyitóján az iskola kiállítási csarnokában.

A múlt héten Kishegyesen megtartott óvodás színjátszó találkozó résztvevői után a helybeliek is megtekinthették a régi játékok és meséskönyvek kiállítását. A megnyitó keretében a játékok tulajdonosai elmesélték a tárgyak történetét, keletkezési időpontjukat. A legrégebbi játékszer egy 1931-ben készült játékbútor-komplett, amelyet tulajdonosa az év karácsonyára kapott szüleitől, s azt a mai napig féltve őrzi. A vele járó baba tönkrement, az újabb 1961-ben került a bútorok mellé.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-05-15_A_gyerekkor_legkedvesebb_targyai.xhtml

ELSŐÁLDOZÁS A SZENT ANNA TEMPLOMBAN

Elsőáldozás volt ma a kishegyesi Szent Anna templomban. Már hagyományosan, minden év májusának második vasárnapján, az első szentgyónást követően a kisfiúk és kislányok megújítják keresztségi fogadalmukat, amit egykor szüleik és keresztszüleik tettek helyettük. Idén 34 kisfiú és kislány tapasztalta meg a Jézussal történő első szimbolikus találkozást. Az eső sem zavarta az érdeklődőket, rokonokat, ismerősöket, falubelieket és vidékieket abban, hogy nagy számban jelen legyenek az ünnepélyes eseményen.
Kocsis Miklós kishegyesi kántor elmondta, hogy sajnos évről évre kevesebb elsőáldozó van a faluban. Ennek elsősorban két oka van: egyik, hogy nem minden gyermek jár hitoktatásra, a másik pedig, hogy évről-évre mind kevesebb gyermek születik. Képünkön az elsőáldozók Ft. Brasnyó Ferenc plébános úrral, Kocsis Miklós kántor úrral, valamint hitoktatóikkal, Kecskés Erzsébettel és Mirnics Józseffel láthatóak, közvetlenül a szentmisét és a szentáldozási emlék átvételét követően.

                                 

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13518/

ÓVODÁS SZÍNJÁTSZÓK SZEMLÉJE

Diákjaink is ellátogattak rendezvénye.                                                 

                                                           

Megtartották Kishegyesen a XVII. Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozót. Dr. Szőke Anna, a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Szövetségének elnöke, a rendezvény eredeti megálmodója és egyik mindenkori szervezője, az utolsó műsorszámot követően, láthatóan nagy megelégedettséggel állapította meg, mennyire jól sikerült a szemle, és milyen jól érzi magát mindenki. Elmondta, hogy 310 kisgyermek, 70 pedagógus és még mintegy 50, főként a szakmát képviselő vendég jelent meg a kishegyesi Művelődési Házban. Zentáról, Oromhegyesről, Bácsfeketehegyről, Horgosról, Szeghegyről, Csókáról, Muzslyáról, Adáról, Magyarkanizsáról, Temerinből, Szenttmásról, Óbecséről, Újvidékről és Péterrévéről is eljöttek az óvodások és felkészítőik. Valószínűleg nem sok ilyen rendezvény van, mely egy nap leforgása alatt ennyi embert megmozgatna. A tizenhét előadott műsorszámból tizenötöt maguk az óvódások adtak elő, emellett a magyarországi jászszentmiklósi óvónők csoportja, és a zentai Dárika bábcsoport egy-egy ajándék fellépéssel emelte az esemény színvonalát, és szórakoztatta egyben a legkisebbeket. Két produkció inkább a modern tánc kategóriájába sorolható, ami egyáltalán nem baj, de mint Szőke Anna elmondta, az elsődleges cél és elképzelés az volt, hogy a produkciók a magyar néphagyományokból merítkezzenek, hogy az óvónők is elsajátítsák a folklórkincsünket, népi gyermekjátékainkat és néphagyományainkat, gazdag mesevilágunkat. A főiskolákon és az egyetemeken ugyanis ezzel nagyon keveset foglalkozhatnak, ebből a szempontból hézagpótló a szemle. A gyermekelőadásokat, már hagyományosan, nem rangsorolták, és nem díjazták, de egy háromtagú szakmai zsűri részletesen értékelte a teljesítményeket. A zsűrit idén felfiatalították, Híres Laurát hívták meg Zentáról, Sóti Évát pedig Adáról, a harmadik tag Gödöllőről érkezett Fauszt Erika Brunszvik Teréz-díjas óvónő személyében. A szemle hangulatából szépen érződött az, amit dr. Szőke Anna üzenetnek szánt köszöntőjében megfogalmazott: „A rendezvény legnagyobb üzenete és célja a magyar nyelvnek, mint nemzeti kincsünknek az erősítése, amely mind nagyobb veszélynek van kitéve. Kifejezésre juttatni folklórkincsünket, anyanyelvünk igazi értékét, néphagyományunk gyermekdalainak és népmeséinknek az ízes, zamatos szókincsének elsajátítása, továbbadása gyermekeinkkel. Az itt lévő gyermekek letéteményesei a magyar oktatás megmaradásának. Az alapozás itt kezdődik. Az igazi hagyományápolás sohasem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem, hogy elibe álljon a pusztulásnak, amit az idő, a feledékenység és a dolgok természetes halála hoz elénk. Mi elibe szeretnénk menni annak, hogy néphagyományaink eltűnjenek.” 

Az időjárás is nagyon kedvezően alakult, a kísérőrendezvénynek szánt szabadtéri programok így maradéktalanul megvalósulhattak. A gyermekek önfeledtek játszottak, szórakoztak, és kipróbáltak különféle kézműves foglalkozásokat.

http://www.vajma.info/cikk/kultura/7389/

TORNASZEREK AZ ISKOLÁNAK

Megjelent a Vajdasági Magyar Hírlap 2012. április 27-i számában!

Tornaszerek az iskoláknak!

Kishegyes község általános iskoláinak és óvodáinak Dr. Bíró István jelenlegi tartományi képviselő immár sokadjára biztosított tornaszőnyegeket és labdákat Modest Dulić Ifjúsági és Sport Minisztérium tartományi titkára által. 

Az átadáson részt vett Dr. Biró István tartományi képviselő, Dragan Ilić községi alpolgármester és Branko Vujić az Ifjúsági és Sport Minisztérium tartományi titkárság tanácsadója. Az óvodák igazgatónője Kőműves Gizella és a szeghegyi általános iskola igazgatónője Jelica Tomašević örömmel átvették a tornaszereket, de a kishegyesi igazgatónő és bácsfeketehegyi iskola igazgatója sajnos sürgős elfoglaltságra hivatkozva nem vették át személyesen a csomagokat, de azért az átadás nélkülük is megtörtént.

http://www.facebook.com/pages/Ping-pong-terem-Sala-za-stoni-tenis/277234218985594

VENDÉGSÉGBEN AZ EGRIEK

Az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola Általános Iskola hetedikes tanulói a „Határtalanul!” program keretében vendégségbe érkeztek hozzánk.

„...A költő és közönség kergetőznek...” - Megtartották a III. Arcok üveg mögött versmondó versenyt

                             

A bácsfeketehegyi kultúrotthonban szombaton megtartották a Vajdasági Magyar Versmondó Egyesület fordításirodalomnak szentelt versenyét, amelyre ezúttal 32-en jelentkeztek, alsós kisdiákok, felsősök és középiskolások, valamint felnőttek. A versenyzőket, szülőket és érdeklődőket Szatmári Melitta, a VMVE alelnöke üdvözölte, és József Attilát idézte: „...Az a kérdés: költő és közönség kergetőznek, hogyan keresik és hogyan találják meg egymást...” Majd hozzátette, hogy a versmondók továbbítják a hallgatóknak az írók, költők üzenetét, és ezáltal a vers életre kel, és megtalál mindenkit.

– Nagy dolog, és legyetek büszkék magatokra, hogy képesek vagytok arra, hogy költők által leírt helyeken és helyzetekben kalandozzatok. Ez nem könnyű dolog, egyedül kiállni a színpadra és tolmácsolni egy költő gondolatát – mondta.

A zsűri végül úgy döntött, hogy ezúttal sem az alsós, sem pedig a felsős korosztályokban nem oszt ki első helyezést. A Molnár Krekity Olga, Csőke Csilla és Hajvert Lódi Andrea összetételű zsűri a következőképpen döntött: az elsős és másodikos korosztályban a 2. Horváth Kamilla (Csantavér), 3. Vorkapić Anja (Újvidék).

Különdíjat kapott: Gyűlvészi Réka, Békési Hektor, Mohácsi Imre, Török Richárd és Békési Orion (Újvidék), valamint Sándor Ferenc (Törökkanizsa). A harmadikos és negyedikes korosztályban a 2. Molnár Anna (Bácsfeketehegy), 3. Kecsenovics Kitti (Csantavér) 3. Bede Noémi (Bácsfeketehegy). A felsősök korosztálya: 2. Kovács Bertina (Törökkanizsa), 3. Kőműves Csaba (Kishegyes). Különdíjat kapott Hodik Anabella (Bácsfeketehegy) és Tóth Zalán (Kishegyes). A középiskolások kategóriájában 1. Rizsányi Attila (Szabadka), 2. Ficze Árpád (Bácsfeketehegy). A felnőtt kategóriában egy különdíjat osztottak, és ezt Dávid Ilona magyarkanizsai versmondó kapta.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-04-24_A_kolto_es_kozonseg_kergetoznek.xhtml

A KÖLTÉSZET NAPJÁN

,,Csendes estéken leülni veletek''

Április 11-én a költészet napja alkalmából Dudás Kálmán költő, műfordító születésének 100. évfordulójára emlékeztek szülőfalujában, Kishegyesen

Szülőfalujában ma már kevesen ismerik. Korántsem volt olyan népszerű, mint Csépe Imre. Nevét egy utca és a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének rendezvénye, a Dudás Kálmán Nemzetközi Versmondó Találkozó őrzi     Dudás Kálmán 1912-ben született Kishegyesen. Általános iskolai     tanulmányai után a verbászi gimnáziumba járt. Szülei papi pályát szántak neki, el is küldték a diakóvári (đakovói) szemináriumba, de nem volt maradása. Zágrábba utazott, és végül ott diplomázott gyógyszerészként 1935-ben. Később a travniki tiszti iskolát is elvégezte, hadnagyi rangot szerzett. Már középiskolás korában megjelentek első versei és műfordításai a Vajdasági Írásban, a Bácsmegyei Naplóban, az újvidéki Reggeli Újságban, majd a Kalangyában. Az erdélyi irodalmi lapoknak is írt. 1935 és 1944 között gyógyszerészként dolgozott Csáktornyán, majd a II. világháború idején hazatért szüleihez. Noha a szocialista eszmék elkötelezettje volt, soha sem lépett be a kommunista pártba. Hogy elkerülje az 50-es évek politikai viharát (és Goli otokot), 1948-ban Budapestre költözött, ahol meg azzal gyanúsították, hogy jugoszláv kém, és börtönbe csukták másfél évre. Szabadulása után az irodalomnak szentelte életét. A délszláv irodalom (Krleža, Ivo Andrić, Oskar Davičo...) egyik legjelesebb ismerője és fordítója. Munkásságáért 1971-ben megkapta a szerb PEN Club díját, 1978-ban pedig a horvát Julie Benešić-díjat is.     Megjelent kötetei: Déli szél (versek, Szabadka, 1930), Vád helyett (versek, Bp., 1941); Szederillat (25 év verseiből, Bp., 1961); Percek pillaközén (versek, Bp., 1975); Sugaras evezőkkel (versek, Bp., 1971); Kettős szélárnyék (versek, Bp., 1981).     Az irodalomtörténet Dudás Kálmánt a Nyugat nemzedékét követő költők közé sorolja. Formavilága impresszionista. Időmértékes, jobbára jambikus verseket írt, melyekben mindenekelőtt a festői hatások váltak az árnyalás eszközeivé. Verseinek az egyik fő témaköre a szülőföldhöz való ragaszkodás és szeretet. A kishegyesi táj ihlető hatása később még jobban nyomon követhető költészetében. De a szülőföld Dudás Kálmán számára nemcsak a tájat vagy az ifjúkort idézte, hanem a szellemi horizontot is jelentette. Talán ezzel magyarázható, hogy a pesti kritika igazából sohasem fogadta el költőként, líráját, formaérzékét, technikai tudását kisszerűnek ítélték meg, s inkább műfordítói tevékenységét hangsúlyozták.     ,,Dudás Kálmán tehetsége, szerencsés helyzete, tartalmi gazdagsága, amit a Délvidék adott táji és szellemi hatásaival, egyénibb szerepbe és sajátosabb helyre vihette volna a költőt. Ahogy Tompa László Erdély, úgy ő -- és egyedül ő! --a Délvidék költője lehetett volna. Ez pedig több mint a Nyugat egyébként kitűnő fiataljaival kórust alakítani... Dudás Kálmán az a költő, aki a Délvidéket, ezt az egészen sajátos geográfiai és szellemi egységet ki tudta volna fejezni. S akkor szülőföldjéről lépett volna ki, mint hódító, nem pedig Budapestről tért volna vissza, hogy megcsodáljuk'' -- írta róla Herceg János, majd hangsúlyozta: ,,A kor költészetének együttesébe beállni jó, emberi és irodalmi szempontból is dicséretes, mert csak így vihetők diadalra azok az eszmények, amelyeket a háború utáni magyar fiatalság vállalt magára. A magatartással azonban még nem kellett volna átvenni a modort és hangot is. Reméljük azonban, hogy Dudás Kálmán fejlődésében ez az eltérés a hazai tájakról nem végleges. Hogy előbb-utóbb maga is belátja, ennyi gazdagságot és költészetében az egyéni, mindenki mástól megkülönböztető elemeket nem szabad könnyelműen feladnia. Mert csak ezekkel juthat az őt megillető magasabb helyre és csak így maradhat a mienk.''     Az irodalmi esten megjelenteket Vörös Julianna, a kishegyesi könyvtár igazgatónője üdvözölte. A költő munkásságát, életútját Papp Imre, a Magyar Szó újságírója méltatta. A 75 éves Vígh Rudolf pedig gyermekkori élményeit idézte fel: mikor és hogyan találkozott tízéves korában a költővel, hogyan várták haza Dudás Kálmánt 1962-ben Illyés Gyula és Veres Péter társaságában...     ,,Galambszemű, nagyon szelíd, barátságos ember volt Dudás Kálmán, noha a későbbiek folyamán azt is hallottam egykori tanítványaitól, pl. Németh Istvántól, hogy a topolyai gimnáziumban kíméletlenül nyírta a hegyesi fiatalokat. Később ő volt az, aki Csépe Imrét is eltanácsolta a versírástól. Hosszú időre nekem sem volt ínyemre a rímfaragás, miután az egyik költeményemet jól megkritizálta. Következetesen ragaszkodott az időmértékes verseléshez, a jambushoz, hexameterhez, a görög strófákhoz. Legkedvesebb költője József Attila volt. Szinte bálványozta őt. Egy József Attila-kötetet lobogtatott a kezében akkor is, amikor a kishegyesi vasúti töltésen legeltette a teheneket, s én Csépe Imre társaságában mentem őt megismerni. Nagyon termékeny irodalmár volt, hét verseskötetén túl mintegy harminc kötetnyi fordítása jelent meg, és csaknem ötven tankönyv társszerzőjeként ismert. Annak idején ő lopta be olvasókönyvünkbe Ivan Goran Kovačić Tömegsír című versét is'' -- emlékezett Vígh Rudolf, aki többek között elmesélte azt is, hogy saját szemével látta Zágrábban, az ottani Ady Endre Kultúrkörben azt az emléktáblát, amelyen ez állt: ,,Itt járt Dudás Kálmán, a magyar irodalom kiemelkedő alakja, aki Miroslav Krleža leghitelesebb fordítója''.     A költészet napi műsorban láthattunk egy vers-filmet is Hajvert Ákos rendezésében, amelyben Bojko Andrej, Dudás Nikolett és Lengyel Ágnes -- az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjainak tolmácsolásában néhány Dudás Kálmán-vers is felcsendült.    http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=6311&no=397

OKTATÁSI SIKER

A következő bejegyzés Bozóki Antal honlapján olvasható:

Kisebbségjogi jegyzetek

A szerb nyelvű Blic belgrádi napilap (április 14-i száma) a Magazin című színes mellékletében közétette a „legjobb iskolák listáját”.  A 61 szerbiai oktatási intézmény között 21 vajdasági általános iskolát számoltam meg. A listán Csantavér, Csonoplya, Futak, Kishegyes, Klek, Kúla, Magyarkanizsa, Muzslya, Palánka, Pancsova, Pivnice, Szőreg, Sremska Mitrovica, Versec, Zenta és Bácskertes egy-egy, Szabadka (2), Újvidék pedig (3) iskolával szerepel. 

A legjobb szerbiai iskolák között hat magyar tannyelvű is van: a bácskertesi József Attila, a csantavéri Hunyadi János, a kishegyesi Ady Endre, a muzslyai Szervó Mihály, a szabadkai Széchényi István és az újvidéki Petőfi Sándor Általános Iskola.
A listát az Oktatásügyi Minisztérium valamint az oktatás és nevelés értékelésével megbízott intézet állították össze. A kiválasztásnál „egyebek mellet a kisérettségin és a tanulmányi versenyeken elért eredményeket, a különböző programok és pedagógus-továbbképzések szervezését, valamint a Magyar Nemzeti Tanács ajánlását vették figyelembe”.

– Ahol a szülők képzettsége alacsony szintű, a záróvizsgán elért eredmények pedig jók, az azt jelenti, hogy a diákok jó pedagógiai nevelésben részesültek – mondta Želimir Popov, az oktatási minisztérium államtitkára, majd hozzátette, hogy pontos szelekciót végezetek, és kihagyták azokat az iskolákat, amelyekről kitűnt, hogy a záróvizsgán másolások voltak.
– Azt is számításba vették, hogy milyen a gyermekek családi háttere, ugyanis nem mindegy, hogy az általános iskolát vagy egyetemet végzett szülők gyermeke érte el a 19–20 pontot a felvételin. Ezért van az, hogy a mi iskolánk került a legjobbak közé, és nem például egy belgrádi intézmény, hiszen esetükben a családi helyzet és más körülmények is sokkal jobbak. Nálunk rengeteg a szegény sorsú gyermek, akinek ruhagyűjtéseket szerveztünk, étkeztetjük őket, és az önkormányzat segítségével tankönyveket adományozunk nekik. Minden pályázási lehetőséget is megragadtunk, aminek látszik is az eredménye – nyilatkozta Molnár Márta, az egyik legszegényebb vajdasági község, a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola igazgatónője a napilap magyar nyelvű, Édes Otthon c. mellékletének (Sz. Á: Közös a munka – közös a siker). Az említett magyar tannyelvű iskolák is bizonyítják, hogy szerény körülmények között is lehet kiváló eredményeket elérni. Az iskolák tanárai és igazgatói alapos munkát végezetek, példát mutattak és minden elismerést megérdemelnek.

Bozóki Antal 

Újvidék, 2012. április 14.

http://bozokiantal.blogspot.com/2012/04/oktatasi-siker.html

"KI SÍRNI NEM TUDOTT SOHA"

Vígh Rudolf és Papp Imre (Fotó: Lakatos János)

A Kishegyesi Könyvtár szerda este tematikus műsort szervezett a költészet napja és Dudás Kálmán költő, műfordító születésnek 100 évfordulójának alkalmából. A program első részében Papp Imre újságíró, lapunk munkatársa bemutatta Dudás életét és munkásságát. A hányattatott sorsú és gyakran nélkülözött költő életútját tényszerűen bemutató Papp-pal szemben Vígh Rudolf író a személyes emlékezés perspektívájából beszélt Dudásról. Rudi bácsi mindössze 10 éves volt, amikor először találkozott a költővel, később már könyvtárosként vette fel vele a kapcsolatot. A két remekbe szabott előadás után 3 fiatal: Bojko Andrej, Dudás Nikolett és Lengyel Ágnes közreműködésével egy versfilmet láthattunk, melyet Hajvert Ákos rendezett.

A népszerű trendeket követve akár úgy is fogalmazhatunk, hogy a közönség egy 4D-s filmet látott, hiszen a szereplők a „vászonról kilépve” élőben folytatták a produkciót.
A kellemes estét követően kötetlen beszélgetés következett.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-04-13_Ki_sirni_nem_tudott_soha.xhtml

A KÖLTÉSZET NAPJA

Szeretettel  várjuk Önt és kedves családját műsorunkra:

„Ki sírni nem tudott soha..”

100 éve született Dudás Kálmán

A költőre emlékezik:

Vigh Rudolf

Papp Imre

A műsorban részt vesznek:

Bojko Andrej,

Dudás Nikolett,

Lengyel Ágnes

A verseket válogatta és összeállította:

Hajvert Ákos

Helyszín: Kishegyesi Könyvtár

2012. április 11., 19 óra

CSUPA NYUSZI ALKOTÓHÁZ

Köszönet a Női Fórum tagjainak a szép napért!

http://www.noiforum.org.rs/galeria.html

NAGY JÁTÉKOSOK LEHETNEK

Csóré Róbert átadja az elismerő okleveleket

Ünnepélyes fogadást adott Csóré Róbert kishegyesi polgármester a két pionír focicsapatnak, amelyek igen szép eredményt értek el a szabadkai téli bajnokságon. A 2000/2001-es korosztály első lett, a fiatalabbak, a 2002-es és 2003-as korosztály pedig a második helyen végzett. 

A polgármester gratulált a gyerekeknek a kiváló eredményért, s mint mondta, biztos abban, hogy évek múlva, ha kitartóan edzenek és tanulnak, nagy csapatok tagjai lehetnek majd. Köszönetet mondott a szülőknek és a csapatok szponzorainak, valamint az Egység labdarúgóklubnak, támogatásuk nélkül a gyerekek nem tudták volna elérni ezt az eredményt. A köszöntőt követően a polgármester és ifj. Juhász Bálint a gyerekeknek a község és a helyi közösség elismerő oklevelét adták át. Nikola Perlićtől, a gyerekek edzőjétől megtudtuk, hogy két és fél éve foglalkozik a gyerekekkel, s eddig is szép eredményeket értek el. Az idősebb korosztály háromszor volt első, kétszer második és egyszer harmadik a különböző tornákon, a fiatalabbak pedig egyszer elsők és kétszer másodikak. A kishegyesiek közül került ki a torna legjobbja is, mégpedig Tóth Péter.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-03-30_Nagy_jatekosok_lehetnek.xhtml

FALUNAP 2012

Iskolánk diákjai is részt vettek a falunapi ünnepségen.

243 év ünnepe – meglepetéssel

Kicsit több, mint egy héttel azután, hogy közel 60 vajdasági „testvérünk” állampolgársági esküt tett településünkön, ismét ünnepelni gyűltünk össze, immáron azonban Kishegyesen, ahol a falu újratelepítésére emlékeztünk.

A nap a helyieknek és a sportág kedvelőinek a Hegyalja utcában kezdődött, ahol a tavalyi év után ismét nemzetközi íjászversenyt rendeztek.

Az ünnepségsorozat hivatalos részét a „Tavaszi ébredés” c. komolyzenei koncert nyitotta az iskola galériájában, melyen a helyi zeneiskolások apraja-nagyja mutatta meg tudását, tehetségét.

Ezt követően a művelődési otthonban folytatódott a rendezvény „A Köröstől a Bácsérig” (a testvériség 43 éve) c. fotókiállítással, melyet március 14-15-én településünk lakosai is megtekinthettek, hiszen az itt összeállított tárlat került bemutatásra. A kissé átalakított és néhány fotóval kiegészített kiállítást Vígh Rudolf költő, író nyitotta meg. Az elmondottakat személyes élményeiből merítette, hiszen egyike volt azoknak, akik 1969-ben, az újratelepítés 200. évfordulója alkalmából felvették a kapcsolatot Békésszentandrás vezetésével.

A nap legfontosabb és legfelemelőbb eseménye természetesen a koraesti órákban kezdődő ünnepi műsor volt, melyen a kitüntető díjak átadásának a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület néptáncosai adtak keretet a legkisebbektől a legnagyobbakig.

A 2011-es év eseményeit bemutató fotókból készült összeállítás és az ovisok népi játékai után ifj. Juhász Bálint, a helyi közösség Tanácsának elnöke mondta el ünnepi beszédét. Kishegyest, címeréből kiindulva egy hölgyhöz hasonlította, aki számos értékkel bír. Az értékek között felsorolta az iskolát - mely Szerbia 60 legkiemelkedőbb oktatási intézményének egyike - , a település ma is élő és alkotó díszpolgárait, valamint mindazokat, akik az elmúlt év folyamán díjakban, kitüntetésekben részesültek. Kiemelte továbbá ifj. Virág Gábort (Aaron Blumm), a helyi közösség titkárát, aki azért nem ünnepelt velünk, mert épp azokban az órákban vett át rangos irodalmi kitüntetést, Sziveri János – díjat Veszprémben, Biciklizéseink Török Zolival c. könyvéért.

Ezt követően került sor a kitüntetések, díjak átadására, mely küldöttségünk számára is szolgált meglepetéssel.

Az idei év díszpolgára Holló András, a kishegyesi kézilabda szakosztály korábbi elnöke lett. Miután lánya átvette a díjat, következett a meglepetés, ugyanis a helyi közösség Tanácsa 2012. március 12-ei döntésével (a település történetében először) tiszteletbeli polgári címet adományozott Molnár Imre Zoltán képviselő úrnak, a Hunyadi János Ált. Iskola korábbi igazgatójának. Molnár Márta, a helyi iskola igazgatónője méltatásában elmondta, Molnár Imre nagy szerepet vállalt a testvértelepülési kapcsolat életben tartásában, a két iskola kapcsolatának kialakításában. „Akkor sem feledkezett meg hegyesi barátairól, amikor sokan mások elfelejtettek bennünket” – mondta.  Mindig szeretettel fogadta az onnan érkező vendégeket, segítő kezet nyújtott a délszláv háború idején, a bombázások alatt és azóta is, ha szükség volt rá.

Köszönő oklevelet kapott továbbá a Kishegyesi Nők Fóruma és a Dombos kamarazenekar.

A műsort a Rizgetős néptáncegyüttes zárta „Anyám balladát táncol” című – 35 perces - programjával, melyért a 2011-es évben Martin György Emlékplakettet érdemeltek ki, a közönség pedig vastapssal díjazta a produkciót.

Ahogyan születésnapkor illik, ajándékot is vittünk magunkkal. Sinka Imre polgármester úr egy, a Békésszentandrási Sörfőzde különböző termékeiből álló válogatást adott át az esti állófogadás előtt, mely hozzájárult a jó hangulathoz, s a hajnali órákra már csak az emléke maradt az üvegek tartalmának.

Mi pedig ismét szép közös emlékekkel gazdagodva tértünk haza, várva a következő találkozás lehetőségét.

 http://www.bekesszentandras.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=316:243-ev-uennepe--meglepetessel&catid=35:polgarmesteri-hivatal

FITNESZ TEREM

A Pannon TV is beszámolt a fitnesz terem átadásáról.

ÁTADTÁK A FITNESZ TERMET

Csikos János, tartományi sportügyi és ifjúsági titkárhelyettes Kishegyesen járt ma, ahol az Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában átadta, az általa képviselt titkárság segítségével kialakított fitness termet. Elmondása szerint 3 millió dinár értékben ajándékozott a titkárság az iskolának olyan amerikai gyártmányú professzionális szereket, melyek jól bírják a folyamatos igénybevételt. Erre valószínűleg nem kell sokat várni, hiszen Molnár Márta az iskola igazgatónője elmondta, hogy a diákok, de a tanárok is már alig várják, hogy használatba vegyék modern a gépeket, illetve egy részüket mrá ki is próbálták a hivatalos átadás előtt. Csikos elmondta még, hogy haladni kell a korral, a világon ma már az ilyen fitness termek a népszerűek, a titkárság pedig Vajdaság-szerte több ilyet adományozott már, pl. Topolyának kettőt, Pacsérnak, Zombornak, Bácskertesnek stb. 

Csóré Róbert községi elnök, ifj. Juhász Bálint ifjúsági-, és sporttanácsosa kíséretében jelent meg az ünnepélyes átadáson és elmondta, a község stratégiai céljai között szerepel a mozgáskultúra fejlesztése, és ebben partner a Csikos János képviselte titkárság, mivel az elmúlt években anyagi támogatásukkal és segítségükkel tenisz-, és röplabda-pályát építettek, felújították a kézilabda-pályát és a tornatermet is. Az új szereket nem csak az iskola diákjai, dolgozói, hanem azok is igénybe vehetik majd, akik komolyabban szeretnének sporttal foglakozni. 

tp

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13212/

VAJDASÁGI KÁLVÁRIÁK

A kishegyesi falunapok keretében szerdán este az iskola kiállítási csarnokában Beszédes Valéria megnyitotta a Vajdasági kálváriák című kiállítást. Vajdaságban, mint mondta 85 kálváriát találtak és dolgoztak fel, s nyilván nem mellékes, hogy ezek a köztéri szoboregyüttesek leggyakoribb formái, tehát nyilvánvalóan a lelki élet egyik legfontosabb kifejezői is.

– A legkorábbi a magyarkanizsai, amely 1753-ban épült. Ma már nem az eredeti, de tájolása megmaradt. Ez egyébként jellemző, vagyis a templomok és kálváriák közötti tájolási szabály. Az első kálváriák hét stációsok voltak, a tridenti zsinat után azonban 14 stáció lett, vagyis tizennégy képben dolgozzák fel Jézus szenvedéstörténetét. Külön-külön ezeknek az épületeknek, szobroknak nincs nagy értékük, együttvéve azonban kincset jelentenek, a katolikus lelkiség emlékei, a vajdasági magyar vallásos néprajz jelentős részét képezik – mondta megnyitójában Beszédes Valéria.

                                          
Tavaszi ébredés

Szombaton zárul a kishegyesi falunapi rendezvények programsorozata a színházteremben egy ünnepi műsorral. A rendezvények múlt szombaton egy községközi asztalitenisz-versennyel kezdődtek, majd hétfőn és kedden egy-egy dokumentumfilmet mutattak be, mindkettő témája a vajdasági németek háború utáni kálváriája volt. Szerdán a Vajdasági kálváriák című kiállítást nyitotta meg Beszédes Valéria, tegnap este pedig a könyvtárban bemutatták Farkas Zsuzsa Arcok gyertyafényben című kötetét. A szerzővel Ágoston Pribilla Valéria beszélgetett. Az est vendégei Bányai János és Németh Ferenc voltak. Holnap, szombaton délelőtt 10 órakor a Hegyalja utcában a nyílt vajdasági terepbajnokságot, az íjászok nemzetközi versenyét tartják meg. Délután 16 órakor az iskola galériájában Tavaszi ébredés címmel komolyzenei hangversenyt tartanak. 17 óra 15 perckor a művelődési otthon előcsarnokában Vígh Rudolf megnyitja a Kőröstől a Krivajáig ( a testvériség 43 éve) című kiállítást, amely Kishegyes és Békésszentandrás testvértelepülési kapcsolatairól szól. Az ünnepi műsor, amelynek keretében értékelés hangzik el az elmúlt esztendőről, és átadják a díszpolgári oklevelet, este 18 órakor kezdődik a színházteremben.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-03-23_Egyutt_jelentenek_erteket.xhtml

A nemek egyenjogúságáról és a falusi nők helyzetéről tanácskoztak

Tanáraink is részt vettek az eseményen.

Danica Todorov, a tartományi ombudsmannak a nemi egyenjogúság megvalósításban illetékes helyettese Kishegyesen járt ma, ahol előbb egy kerekasztal-beszélgetést tartottak a közigazgatási szervek, a közvállalatok, intézmények, szolgálatok és a polgári egyesületek képviselőinek részvételével. Az ombudsman-helyettes kíséretében volt Ankica Dragin, a jogvédő hivatalnak a nyilvánossággal történő kapcsolattartással, valamint az együttműködési programok koordinálásával megbízott tanácsosa, aki magyar nyelven is kitűnően beszél, így zavartalan volt a kommunikáció a nagy számban megjelent, többnyire a közszférában dolgozó nő és a vendégek között. 

Danica Todorov, Csóré Róbert községi elnök üdvözlő szavait követően elmondta, hogy a tartományi ombudsman intézménye, az ENSZ a nemek egyenjogúságával és a nők helyzetének erősítésével foglalkozó ügynöksége (UN Women) támogatásával az idén egy célzott projektumot valósít meg. Ennek célja az ombudsman intézményének bevonása és erősítése a nemek egyenjogúsága területén folytatott eljárásokban. A nők személyes jogainak megsértésének felismerését emelte ki, mint fontos feladatot, külön figyelmet szentelve a vidéken élő, tehát a falusi nők specifikus helyzetének. A projektum, és egyben első kishegyesi látogatásának céljaként jelölte meg még, hogy elsősorban a nők tudatában legyenek annak, milyen esetben kérhetik az ombudsman segítségét, de azt is, hogy a közigazgatásban, közvállalatokban és intézményekben dolgozóknak hogyan kell az ügyfelekhez viszonyulniuk. A kerekasztal-beszélgetést követően az ombudsman-helyettes és az intézmény tanácsosa külön fogadták azokat a polgárokat, akik konkrét panaszos, megoldatlan ügyeikkel fordultak hozzájuk, a segítségüket kérve. 

http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/13199/

ÖTSZÖ

Legjobb iskoláink

ÖTSZÖ

Bemutatjuk a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolát

Molnár Márta igazgatónő: ,,Büszke vagyok az iskolánkra''     ,,Nagy megtiszteltetés a számomra, hogy a nemzeti tanácsokkal és a tanfelügyelőségekkel való egyeztetések után, valamint a 2011. évi záróvizsgák elemzése alapján arról értesíthetem Önt, hogy iskolájuk bekerült a legjobb szerbiai iskolák közé, vagyis azok közé tartoznak, akik pedagógiai többlettörekvéseikkel' igen magas színvonalra emelték az oktatás minőségét és tanulóik eredményességét...'' - valahogy így kezdődött az a hivatalos levél, amelyet február végén postáztak az oktatásügyi minisztérium pecsétjével a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola igazgatónőjének, Molnár Mártának. A csaknem 2000 szerbiai általános iskola közül mindössze 62 tanintézetet tiszteltek meg ezzel az elismeréssel - köztük 7 vajdasági magyar iskolát! A már említetten kívül a bácskertesi József Attila, a muzslyai Szervó Mihály, a csantavéri Hunyadi János, a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj, a zentai Stevan Sremac, valamint a szabadkai Széchenyi István Általános Iskola került a ,,legjobbak társaságá”-ba.     A hivatalos ,,eredményhirdetés''-re március 1-jén, egy nemzetközi konferencia keretében került sor, melyet a belgrádi Sava Központban tartottak meg, és amelyet Žarko Obradović oktatásügyi miniszter nyitott meg. A hatékony, a színvonalas és az egyenrangú oktatás kulcsa a jó ötletek megvalósítása és a hasznos partnerség - ez volt expozéjának és a kétnapos értekezletnek is a témája. A meghívott iskolaigazgatóknak jeles hazai szakemberek és külföldi vendégek tartottak előadást. Jelen voltak az EU és a Világbank képviselői is (pl. Vincent Dogert, az Európai Bizottság szerbiai képviselője, Ervin Hofer, Svájc belgrádi nagykövete, Loup Brefert a Világbanktól, Judit Szira, a REF - Roma Education Fond magyarországi igazgatója). Semmi gyakorlás - mégis sikerült a ,,tűzoltás''  Az ünnepi megnyitó után egy-egy kisfilmmel bemutatták a kiemelt iskolákat.     - Az első megdöbbenés után - mármint hogy hogyan is kerültünk mi reflektorfénybe, hiszen minden létező pályázatot megcélzunk ugyan, de ilyen ,,titulus''-ért, ha emlékezetem nem csal, mégsem indultunk soha - jó érzés volt ott lenni a kiválasztottak között. Büszke voltam/vagyok iskolánkra. Végre elismerték a munkánkat! Az évek során egy pedagógus rengeteg sikertelenséget megél, és sajnos a rossz élmények sokkal mélyebbre fúrják be magukat az ember emlékezetébe, mint a jók. Így hát kellett ez a sikerélmény nagyon. Mindenkinek. Tanároknak, tanulóknak egyaránt. A szülőknek is. Bizonyításképpen, hogy mégis van értelme annak, amit csinálunk - nyilatkozta nemrégen Molnár Márta, aki 2001-ben magyartanárnőként kezdte el pályafutását az iskolában, majd 2006-ban bízták meg először az igazgatói teendőkkel. Most már a második körét ,,futja''.     - Belgrádban azt is megtudtam: ahhoz, hogy egy iskola a legjobbak közé kerüljön, nem feltétlenül szükséges a maximális felszereltség. A belgrádi központi iskoláknak szinte mindenük megvan, mégsem kerültek a 62 kiemelt tanintézet közé. Ám mindenképpen kell lennie valami pluszértéknek, ún. pedagógiai többletmunkának, amelyet csakis összefogással és kitartással, sok-sok fáradozás árán lehet felmutatni. Az, hogy a csaknem kétezer szerbiai általános iskola közül a kishegyesi a legjobbak egyike, elsősorban ennek köszönhető. Hogy rendre minden versenyen megjelennek a tanulóink, és sikert sikerre halmoznak, hogy az elmúlt évek alatt rengeteg pályázatot megnyertünk, hogy felújíthattuk kívül-belül az iskolát... és sorolhatnám, ez nemcsak a kollektíva, hanem az egész falu érdeme. Az önkormányzaté, a helyi közösségé, a helyi intézményeké (könyvtár, egészségház, művelődési egyesület, tűzoltók, ifjúsági iroda), a működő civilszervezeteké (Községi Fejlesztési Társulás, Női Fórum, nagycsaládosok egyesülete, cserkészek), hiszen bármi történik, legyen az falunap, a Dombos Fest vagy a Gyöngyösbokréta, mi mindenben közreműködünk. Ha bárki bármit megtud, mondjuk, megjelenik egy pályázat, máris szól a ,,sükettelefon'': add tovább!...     A kishegyesi oktatói-nevelő munka valamikor az 1800-as években kezdődött el az egyház keretén belül. A háborúk, a rendszerváltozások, az államosítás után 1956-ban kapott egy új iskolát a település. Az ,,Ady'' 1970-ben épült és az E-75-ös autóút felé néz. Ma tehát három, korántsem egyforma minőségű épületben tanul 502 gyerek, közülük 414-en magyar anyanyelven. A szerb ajkú diákok alsóban összevont tagozaton tanulnak, a felsős osztályokban sem haladja meg a létszámuk a tízet. Évente általában 2-2 magyar osztály nyílik (kivétel a mostani 5. és 8.), őszre is várhatólag 52 elsőst köszöntenek majd. Emellett 34 gyerek jár kisegítő tagozatra, noha az új oktatási törvény ezen tanulók fokozatos felzárkóztatását irányozza elő (az elsősök-másodikosok esetében ez már meg is történt, bár ezt nem mindenki fogadta örömmel a faluban). 69 roma tanulója van az iskolának, és mintegy 15 gyerek vallja magát egyiptominak. Az ő vallásgyakorlásuk érdekében ebben az iskolaévben új hitoktatást vezettek be az Adyban. A romák és az egyiptomiak inkluzíve oktatására a minisztérium hathatós anyagi támogatást ad (DILS-projektum), s ebből a pénzből - az igazgatónő szavai szerint - további 50 szegény sorsú gyerek napi étkeztetését is meg tudja oldani.     A kollektívában hatvankilencen vannak. A tanerőt iskolapszichológus, pedagógus és pedagógus asszisztens támogatja.     - Ez utóbbi foglalkoztatására is pályáztunk. És pályáztunk fénymásolókra, fitneszfelszerelésre is. Egyszer már össze kellene írnom, hogy mi mindenre... Miért ne? Egészen nyugodtan írd le: sz...ból csak így lehet várat építeni. Hiába akarnám én az ablakokat kicserélni, amikor arra nem tudok pénzt szerezni. Nemrégen bekapcsolódtunk a GIZ-projektumba is. Ez a program a pályaválasztással foglakozik. Különféle műhelymunkák keretében felkészítjük a fiatalokat minden rájuk várható eseményre, önéletírásra, szakmai bemutatkozásra például. Még el nem felejtem!: Sok-sok köszönettel tartozom testvértelepüléseinknek is (Békésszentandrás, Kelebia, Isaszeg, a budapesti XVI. kerület), mert amikor csak rászorultunk, mindig kisegítettek bennünket. Kaptunk tőlük tankönyveket, házi olvasmányokat, hangszereket, különféle tanfelszereléseket stb. Emellett a budapestiek minden évben 45 tanulót elvisznek egyhetes kirándulásra. De a diákjaink voltak már isaszegi táborban is, és voltak vendégei Kelebiának is. Legeredményesebb tanulóinkat például így tudjuk megjutalmazni az év végén.     Szűgyi Bettina frissen diplomázott iskolapszichológus ugyan, de mivel az Ady diákja volt, kedvvel fogott munkához. Épp egy váratlan folyosói radiátorcső meghibásodásának és megjavításának a történetét meséli el az igazgatónőnek csuromvizesen, amikor megismerkedem vele. Rajta kívül igen sok fiatal pedagógus is erősíti lendületével a kollektívát. Az ÖTSZÖ (Önkéntes Tanítók Szövetsége) is az ő ötletük alapján alakult meg. Tanítási órán kívül segédkeznek a gyengébb diákok felzárkózásában, a ,,nehéz gyerekek'' megnevelésében, a romák napközijét vezetik, higiéniára tanítják a szegényebb sorsúakat... Az ún. gyermekbarát környezet kialakítása (különféle színű tantermek, sötétítőfüggönyök, rajzok, festmények, dekorációk, pannók, plakátok...) azonban mindannyiuk közös szorgalmát dicséri. Talán sehol annyi cserepes virág nincs, mint itt, mert ha a növények ,,kinövik” eredeti otthonukat, általában itt töltik ,,nyugdíjaséveik”-et. Magam is hoztam be már jó néhány, méteresre megnőtt ,,házi kedvenc''-et.     Kifelé menet érdeklődéssel olvasom az agresszióellenes plakátokat. Jópofa beszólások, tanári intelmek, őszinte vallomások... Közben elmesélik a tűzoltós sztorit is. Egyszer volt, hol nem volt... az igazgatónő fogadott a helybeli tűzoltóparancsnokkal, hogy ugyan biz 30 perc alatt sem tudná kiüríteni az iskolát... Ezt ő nem hiszi el. Az esemény - minden előzetes beharangozás és felkészülés nélkül - megtörtént, mindössze 11 perc alatt. A mentősökkel, rendőrökkel, villogó tűzoltókocsival... Ahogy az már lenni szokott. Hogy nehezítse a feladatot, az igazgatónő titokban cinkostársakat keresett: öt vagány gyerekkel megbeszélte, az akció kezdetén léceljenek le, de úgy, mintha a föld nyelte volna el őket. Ám az említett 11 perc alatt ők is meglettek. Aztán volt ám, ami még soha: nagy locsolkodás, szirénázás, játék és móka. Mindenki nagy-nagy örömére. Bemutatjuk -- képekben. MOLNÁR KREKITY Olga

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=6255&no=393

ISKOLAI KAPCSOLATOK KÉPEKBEN

A testvériség 43 éve

2012. MÁRCIUS 19. HÉTFŐ, 10:29

ÍRTA: BABÁK Z

A rokonok egymásra találásának 43 évnyi emlékét gyűjtötték össze a paravánokon ezzel a címmel a szentandrási Körös Művelődési Ház munkatársai. A képanyag gerincét Bolgár Tünde fotói adták, az emlékeket pedig a résztvevők hozták magukkal. Molnár Imre megnyitójában reményét fejezte ki, hogy a kishegyesiekkel való kapcsolatuknak nem csak múltja van, hanem jövője is, remélhetőleg addig, amíg magyar él a földön. A délvidéki Kishegyesnek és Szentandrásnak nem csak 43 évnyi közös múltja van, hanem 243 évnyi, ugyanis Békésszentandrásról telepedett ki 80 család akkor, és alapították meg a községet. Ahogy azt, Horváth László, Kishegyes korábbi polgármestere elmondta, mikor a szentandrási temetőben sétál, olyan, mintha az otthoniban tenné, olyan ismerősek a családnevek. Nem csoda. Nagy örömmel jöttek vissza.

Dr. Virág Gábor, kishegyesi helytörténész a kezdeti emlékekről mesélt. Megható szavakkal emlékezett a szégyenletes 2005-ös népszavazásra és az azóta történt szívmelengető emlékekre.A kiállítás csak néhány napig lesz látható, mert néhány nap múlva a szentandrási küldöttség elviszi azokat a kishegyesi falunapokra, majd onnan remélhetőleg újabb képekkel kibővülve tér vissza és lesz közszemlére téve ismét.

ASZTALITENISZEZŐINK SIKERE

ASZTALITENISZ: Falunapi torna Kishegyesen

A falunapi rendezvénysorozat keretében asztalitenisz tornát szerveztek ma Kishegyesen, általános iskoláskorú sportolók számára. A falubeli játékosokon kívül a bajsai klub növendékei és reménységei is asztalhoz álltak. A jó hangulatú versenyen végül szoros küzdelmek után a lányok kategóriájában a bajsai Mészáros Kata szerezte meg az első helyet. Második lett Kincses Anita, harmadik Milo Vanessza, negyedik pedig Lengyel Ágnes, ők mind kishegyesiek. A fiúknál a kishegyes iHorváth Árpád nyerte meg a tornát, második a bajsai Szűcs Tamás, harmadik a kishegyesi Horváth Sándor, negyedik a bajsai Kiskároly Sándor. Lejátszották a torna szuperdöntőjét is, amikor az első helyezett fiú megmérkőzött az első helyezett lánnyal. Ezt a döntőt is Horváth Árpád nyerte. Minden résztvevő oklevelet kapott, az első három helyezett pedig érmeket is, melyeket Csóré Róbert községi elnök adott át. 

A Dombos Asztaliteniszklub mintegy két évvel ezelőtt alakult, ligában még nem neveztek csapatot, egyelőre az utánpótlás nevelésén dolgoznak a lelkes aktivisták. Kishegyesnek a múlt század 70-es éveiben sikeres asztalitenisz klubja működött, mind jobb eredményekkel, és mind több kiváló képességű saját nevelésű játékossal, egészen addig, míg a nyolcvanas években az egyesülettől el nem vették a termet. Megfelelő helyiség hiányában a klub néhány évi „vegetálás” után megszűnt. Most az iskola tornatermében tartják az edzéseket. Az egyesület vezetősége, az edzők, és a szakvezetőség most azon dolgozik, hogy ismét tömeges, sikeres és népszerű sport legyen a pingpong a településen.

Képünkön a torna részvevői és az edzők láthatók.

tp

http://www.vajma.info/cikk/sport/13459/

MÁRCIUS 15. - KÉPEKBEN

               
  
 

A bácsfeketehegyiek nélkül - A köztársasági szavalóverseny községi szemléjét tartották meg február 27-én a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában

                                               

A váratlanul jött téli kényszerpihenő ellenére sem kaptak halasztást a főszervezőktől az iskolák a verseny megtartásában, így a január végén kézbesített felhívásnak nem nagyon örültek a felkészítő pedagógusok és a diákok, hiszen megint ''hórukkhajrá”-ban kellett teljesíteniük. Talán ezért született felemás eredmény is: noha az idén a vártnál is több tanuló (szám szerint 36-an) jelent meg a szavalóversenyen, a vetélkedő színvonala mégsem nevezhető kimagaslónak. És nemcsak azért, mert a községi szemlét ismét ''bojkottálták” a bácsfeketehegyiek! (Ennek okára nyilvánosan még sohasem derítettek fényt. A szóbeszéd szerint viszont azért maradtak el a versenyről az ottani diákok az utóbbi egy-két évben, mert a szabadkai és szécsányi selejtezőkbe, továbbá a valjevói döntőbe jutó tanulók és kísérőik útiköltségére nem volt elég pénze az iskolának...)
    A Nemzetem költője elnevezésű országos szavalóversenyt 1968 óta rendezik meg. A szemle felmenőrendszerű: az iskolabajnokságok után a községi, majd a zónai és a regionális megméretés következik. A döntőre végül májusban kerül sor Valjevón, ahol minden résztvevő a saját anyanyelvén mondja el a választott költeményt. A mindenkori zsűri a három korcsoport (alsósok, felsősök, középiskolások) legjobbjait jutalmazza. Sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt legtöbbször ''kulcsszerűen” ejtik meg, azaz igyekeznek minden képviselt nemzet (nemzetiség) szavalója közül legalább egyet kiemelni. Mivel a bírálóbizottságban csak elvétve ülnek magyar, szlovák, ruszin, román stb. anyanyelvű szakemberek, az elbírálás a szubjektív benyomás és a benyújtott szövegfordítás alapján történik. Nem csoda tehát, ha nagyon sok pedagógus és még több ''szenvedő alany”, vagyis diák -- mondjuk ki őszintén -- egyszerűen rühelli ezt, a kommunista érából örökölt, a ''testvérig-egység” szellemét kitartóan sugalló kirakatversenyt.
    Jómagam is átéltem ennek élményét (amikor még egy mukkot sem tudtam szerbül), és nagyon berzenkedtem az ilyen és ehhez hasonló találkozóktól, mert nem láttam értelmét. Most, sok-sok évnyi versmondói tapasztalat után azt mondom: erre is szükségünk van. Hiszen hogyan is mutassuk meg a velünk, a mellettünk élő nemzeteknek, milyen is a mi anyanyelvi kultúránk, ha begubózunk? És miként tanuljuk meg értékelni mások szellemi kincsét, ha struccpolitikát folytatva homokba dugjuk a fejünk, és nem veszünk róluk tudomást? (Egy operát ritkán hallgatunk magyarul, legtöbbször olasz, német nyelven szólalnak meg a csodaszép áriák, ugye...). Persze mindeme ''üres beszéd” ellenére vitathatatlan, hogy a köztársasági szavalóverseny mind szervezési, mind eszmei szempontból némi módosításra szorul...
    De hogy visszatérjek a mondandóm lényegéhez: miért tartottam gyengének a kishegyesi selejtezőt?
    Minden magyartanár, minden tanító évtizedek óta már a tanév kezdetén tudja, hogy van ez az ''izé”. Akkor nem értem, miért nem készül rá? Miért nem készíti fel idejében, tisztességesen néhány versmondást kedvelő diákját? Tisztelet a kivételeknek! Ehelyett az ötös tanulók közül kiválaszt néhányat (az utolsó pillanatban), s a már megtanult -- a tanmenet szerint kötelező! -- repertoárból kiválaszt valamit. Móra Ferenc: A cinege cipője, A csókai csóka, Radnóti Miklós: Himnusz a békéről -- hogy csak néhány példát említsek. Ja persze, esetleg ''felcsípjük” még Kányádi Sándort vagy Varró Dánielt. Tök unalmas! Mint amikor az ember mindennap aranyló húslevest eszik.
    A versmondásban is van egy aranyszabály: ne erőltessük (rá mindenkire)! Ha magunk nem szeretjük, hogyan várjuk el tanítványainktól, hogy rájuk ragadjon valami a költészet szeretetéből? Vagy ha a gyerek színötös tanuló is, még nem biztos (sőt!), hogy örömmel vesz részt bármilyen versenyben. Ámbátor, lehet hogy a gyengécske tudású, kissé csintalanabb lurkó épp fel szeretné hívni magára a figyelmet. Lehet, hogy éppen így akarna tanítónőjétől ''kicsikarni” egy bravót, egy fejsimogatást... Természetesen mindehhez ismernem kell(ene) az osztályt: vajon kiben mi lakozik? Erre meg nincs idő. Most új anyag, most feleltetés, most ellenőrző, most dolgozatírás, most téli kényszerszünet, most pótóra... Diáknak is, tanárnak is annyi a felesleges batyu a hátán, hogy belepúposodik a végén...
    Mondjam tovább? Mert a szép beszéd hiányosságairól (pöszeség, raccsolás, hadarás, ritmustalanság stb.) még nem is beszéltem. Azt is jó lenne, ugye, idejében észrevenni, és logopédushoz, esetleg pszichológushoz küldeni a gyereket... Mert nemcsak a szem a lélek tükre ám, hanem a mindennapi (írott vagy beszélt) nyelvhasználat is! Na de kit érdekel a lélek bugyra?! (Megdöbbentő élmény volt számomra a szeghegyi nyolcadikos Biljana Brkljač előadása. Egy csalódott tinédzser szerelmi bánatát mondta el a megfelelően kiválasztott költemény soraival olyan meggyőzően, olyan nyíltan, mintha épp egy pszichoanalitikus díványáról kelt volna fel. Micsoda felszabadult érzelmi energia! Ugyancsak felejthetetlen számomra Dudás Nikolett produkciója. Ő Kemény István Hajnal című, mondanivalójában igen összetett versét tolmácsolta magabiztosan, átéléssel. Bátor nekiveselkedés volt!)
    Végezetül... Ha verseny, akkor legyen verseny! A kiválasztottaké. A legjobbaké. A szorgalmasoké. A tehetségeseké... Akik teljesítményében megmutatkozik -- mint egy tükörben -- az oktató-nevelő pedagógusok rátermettsége is, és nem utolsósorban az iskola szellemi kapacitása. S ha verseny, akkor az legyen ünnep. A fellépőket kísérje el a tanár-tanító, egy-két szurkoló osztálytárs, és legyen közönség, hogy megmutatkozhassanak, hogy tapsot kaphassanak -- azaz sikerélményben részesüljenek. Még ha csak egy rövid időre is (mert vissza kell menni órára). Csak így érdemes. Csak így ''nemesülhet” meg a miniszteri ''rendelet”.
    A kishegyesi községi szavalóverseny továbbjutói a március 9-ei, szabadkai körzeti versenyen iskolájukat képviselték.
    Alsósok: Dragana Kovačević (1. osztály), Popović Sára (2. osztály). Dicséretben részesült Vuk Apostolovski (2. osztály) és Povázsánszki Róbert (4. osztály).
    Felsősök: Dudás Nikolett (6. osztály), Biljana Brkljač (8. osztály).
    Dicséretben részesült Tina Bigović (5. osztály) és Nyírádi Léna (8. osztály).

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=6242&no=392

SZERBIA LEGJOBB ISKOLÁI KÖZÖTT

A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában jártunk

A tanulmányi eredmények, a versenyeken elért eredmények, a továbbképzéseken való részvétel, a pályázatokon való sikeres szereplés és a környezettel való kapcsolattartás emelte a kishegyesi iskolát Szerbia legjobbjai közé.

Március elsején és másodikán kétnapos belgrádi tartózkodás és műhelyfoglalkozás keretében fogadta az oktatásügyi miniszter annak a hatvanegy iskolának a vezetőit, amelyek a minisztérium kritériumai alapján legjobbaknak bizonyultak az országban. Közöttük volt a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola igazgatónője, Molnár Márta is.

– Az említetteken kívül figyelembe vették azt is, hogy az iskola milyen körülmények között ért el kimagasló eredményt. Más a helyzet például egy belgrádi környezetben, ahol a szülők is magas képesítésűek, és más egy faluban, ahol ez a szint sokkal alacsonyabb. Kikérték természetesen a nemzeti tanácsok véleményét is, és szeretném kiemelni, hogy a hatvan legjobb iskola között hét magyar tannyelvű (is). Külön elismerést, dokumentumot erről nem osztottak, így nem tudjuk bekeretezni kifüggeszteni, de bizonyára sokat fog majd jelenteni pályázataink elbírálásakor. Ez valóban közös érdem, a tantestületé, a tehetséges diákoké, az iskolát támogató szülőké. Szerencsére nagyon tehetséges gyerekeink vannak. Most zajlott a községi matematikai verseny és az egyik diákunk 100 pontot ért el – mondja Molnár Márta.Az iskola kitűnő kapcsolatot ápol nemcsak az önkormányzattal és a helyi közösség testületeivel, hanem a helybeli civil szervezetekkel és intézményekkel is.– Sokat köszönhetünk a civil szervezeteknek, a Vöröskeresztnek, a Kishegyesi Nők Fórumának, a nagycsaládosok egyesületének, a Kishegyesi Fejlesztési Társulásnak, a művelődési egyesületnek, a tűzoltótestületnek, a könyvtárnak, a vadászegyesületnek... Ha rendezvényeik vannak, bevonják a diákjainkat is. A nagycsaládosokkal és a fejlesztési társulással kirándultak, a tűzoltókkal legutóbb tüzet oltottak és kijelölték a lehetséges menekülési útvonalat tűz esetére. A vadászokkal az ősszel vadat számláltak. Kis sportolóink is kimagaslóan teljesítettek. Nincs olyan szervezet, amellyel nem működtünk volna együtt. Természetesen az önkormányzattal és a helyi közösséggel is, de nagyon jó a kapcsolatunk Kishegyes minden testvértelepülésének iskolájával, a békésszentandrásiakkal, a XVI. kerülettel, ahová minden évben egy hétre ellátogathatnak a legjobb diákok, kis focistáink, akik Kelebián táborozhattak, Örkényben vesznek részt egy versenyen – hallottuk az igazgatónőtől. A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola épülete (fotó: Papp Imre) Jelenleg két nagy projekt van folyamatban az iskolában.– Az egyik a roma gyerekek beiskolázásának programja (DILS-program), amelynek keretében 69 roma gyerekkel foglalkozunk, beleértve az egyszeri étkeztetést is. A másik nagyon fontos programunk a hetedikesek és nyolcadikosok továbbtanulását segítő műhelymunkák. Iskolánk tanári kara összefogott, lefordította magyarra az idevágó kézikönyvet, és elküldtük a magyar tannyelvű iskoláknak, hogy ők is használni tudják. Ilyen jó csapat kovácsolódott össze az iskolában. Azt sem tudom pontosan, hogy hány helyen pályáztunk és pályázunk, de ha ezeket az adatokat felsorolja az ember, máris hihetetlenül soknak tűnik – mondja Molnár Márta.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-03-14_topolya-kishegyes.mobile

KÉZILABDAPÁLYA: ILYEN VOLT - ILYEN LETT