"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)

2012. augusztus 30., csütörtök

AZ OROSZLÁN

VILÁGOS Adrianna, 2. osztály Ady Endre Kísérleti Általános Iskola, Kishegyes

Az oroszlánt az állatok királyának nevezzük. Az oroszlánok Afrikában falkában élnek. Húst esznek. A kedvenc ételük a zebra és az antilop. A felnőtt oroszlánok közül nekem a hímek tetszenek, mert a sörényüket csinosnak tartom. Mégis a kis oroszlánok tetszenek a legjobban. A vágyam, hogy egy élő kis oroszlánt dajkálhassak és játsszak vele. Amíg ez a vágyam nem teljesül, kedvencem a plüssoroszlánom, Szimba marad. Ő nemcsak az Oroszlánkirály című rajzfilmben, hanem az én gyerekszobámban is uralkodik.

 A lyukas fülű nyúl
Hereföldön nyuszi szalad,
Nagyot szökken gyorsan halad.
Bundácskája világos,
Az árnyéka homályos.
Puskaravasz közel kattan,
A lövedék szertepattan.
Nyuszi füle kilyukadt,
De ő fürgén elszaladt.
Cicajaj!
Hol volt, hol nem volt,
Volt egy cica megy egy polc.
A polcocskán köcsög volt,
A köcsögbe tejci folyt.
Hol volt, hol nem volt,
A kiscica torkos volt.
A köcsögöt fellökte,
A tejecskét megette.
Hol volt, hol nem volt,
A gazdasszony mérges volt.
Új seprűjét felkapta,
Cili fejét elrakta.
Hol volt, hol nem volt,
Hát bizony ez igaz volt.

FOLYTASSA, ÖNKÉNTES! - 4. NAP

photo by Utasi Brigitta

PALICSON A LEGJOBBAK

Az Önkormányzat jóvoltából a legjobb 40 diákunk Palicsra, a Majkin szállásra kirándult. Jártak az állatkertben, Szabadka központjába, de maradt idő fürdésre és játszásra is.

A BARÁTNŐM

CSINCSÁK Tiffany 5/a Ady Endre Kísérleti Általános Iskola, Kishegyes
Van egy barátnőm, a neve Barbara.
Nagyon aranyos lány, szeretek vele játszani. A szeme barna színű. A haja világosbarna. A kedvenc színe a fekete és a piros. Sokféle ételt szeret, de a kedvence a pizza.
A kedvenc itala pedig a Coca-cola. Nem szeret tanulni, úgy ahogy én sem. A legjobb barátnője én vagyok. Sokszor meglátogatnak minket. A divatos ruhákat is nagyon kedveli. Szeret takarítani. Kedveli a macskákat, de a kedvenc állata mégis a ló. Van is otthon nekik, és sokat lovagol rajtuk. A hobbija a tánc. Ő is szeretne úgy énekelni, ahogy én. Nem szereti az olyan lányokat, akik kényesek. Okos, segít mindig mindenkinek, szépen tanul, és ha valakinek szüksége van akármire, ha lehet, kölcsönadja neki. Ezért nekem is jó barátnőm. Ő kézilabdára és hittanra jár. Rövid a haja, és nem kövér, hanem arányos testalkatú. Néha együtt megyünk templomba. Minden szombaton eljön hozzám egy kicsit játszani, ha tud, és ha tanult már. Régen lovasklubba járt, velem együtt.
Barbara nagyon jó barátnőm, remélem, a barátságunk kiállja az idő próbáját.

2012. augusztus 28., kedd

KEZDŐDIK AZ ISKOLA!


SZEPTEMBERI VÁLTÁS
SMENE ZA SEPTEMBAR

DÉLELŐTTI VÁLTÁS /  PREPODNE (7,30)
1.d-2.c, 3.a, 3.c, 4.a, 4.b, 3.d-4.c, 5.a, 5.b, 5.c, 6.a, 6.b, 6.c, 6.d, 7.a, 7.b, 7.c, 8.a, 8.b, 8.c
DÉLUTÁNI VÁLTÁS / POSLEPODNE (13,00)
1.a, 1.b, 1.c, 2.a, 2.b, 3.b, 4. spec, 5.spec, 6.spec, 7.spec, 8.spec


Az elsősök ünnepélyes fogadása szeptember 3-án (hétfőn) 16 órakor lesz az iskola ebédlőjében.
VÁRUNK BENNETEKET!
Svečani prijem prvaka će biti 3. septembra (ponedeljak) u 16 časova u trpezariji škole.
ČEKAMO VAS!

KÉZILABDAPÁLYA - ÖNKÉNTES MUNKAAKCIÓ - 2.NAP

photo by Dudás Mária

2012. augusztus 27., hétfő

ÍJÁSZAINK SIKERE


A tavalyi évhez hasonlóan idén is íjászversenyt szervezett augusztus utolsó vasárnapján a Hunor Íjászegyesület a temerini parkban. A megmérettetésre Vajdaság mintegy 10 településéből érkeztek íjászok, de voltak résztvevők Magyarországról is. A fák között zajló versenyt idén sem tekinthette meg közönség, hiszen elsődleges szempont a biztonság volt, így a parkot lezárták. A több órás gumiállatokra folyó vadászat után az íjak típusától,valamint a résztvevők életkorától és nemétől függően több kategóriában osztottak érmeket.
A verseny az idén is tömegesnek számított, összesen 80 íjász nevezett be. A vendégeket saját állításuk szerint nem utolsó sorban a kitűnő vendéglátás és a csodás környezet vonzotta ismét a temerini parkba.
Diákjaink is voltak a versenyen, díjakkal is tértek haza.
IB Junior fiúk kategóriában Butterer Bence első, IB Junior nők kategóriában Fabó Dudás Réka első, Kálmán Virág második lett. A versenyen részt vett Papp Linda is. Gratulálunk!
A csapat edzője: Szalma István - Európa-bajnok íjász.
photo by Kovacsics Tóbiás és Lukács István

KÉZILABDAPÁLYA - ÖNKÉNTES MUNKAAKCIÓ - 1. NAP

Újra összefogtak fiataljaink! Köszönet érte!!!! Kérjük, segítsék munkájukat! 

„Ma megkezdődtek az önkéntes munkálatok a kishegyesi kézilabdapályán. A kapuk mindenki előtt nyitottak. A mai nap terepfelméréssel és takarítással zajlott. Amint látjuk, sok a tennivaló. DE nem adunk alább, folytatjuk, az önkéntes szívek nem ismerik a határokat!” (Dudás Mária)

photo by Dudás Mária, Bacsó Lajos

2012. augusztus 25., szombat

VAKÁCIÓ-BÚCSÚZTATÓ

ISMÉT A LEGJOBBAK KÖZÖTT


A Vöröskereszt egy nyári táborral, mondhatni jutalomkirándulással fejezi ki köszönetét a legjobb vajdasági szervezeteinek. A 42 vajdasági szervezet élbolyában, a legjobbak között szerepel a kishegyesi szervezet – tudtuk meg Sípos Etelkától, a Vöröskereszt kishegyesi szervezetének titkárától.  „Immár hagyományosan meghívást kap a kishegyesi Vöröskereszt szervezete erre a jutalomkirándulásra. Nagy megtiszteltetés ez számunkra, mert minden évben 6-7 szervezet érdemli ezt ki a Vöröskereszt vajdasági szervezetei közül.
Idén Kishegyesről négy hatodik osztályos tanuló utazhatott Versecre.”  Sípos elmondta, a pedagógusokkal együttműködve úgy döntöttek, hogy a legjobb tanulókat díjazzák. Ezen kívül feltétel volt mindkét nyelv (magyar és szerb) ismerete, mivel az előadások szerb nyelven zajlottak. Figyelembe vették a család egzisztenciális helyzetét is, hisz olyan tanulókat választottak, akiknek egyébként nem lett volna lehetősége az üdülésre. 
Az ismerkedés, barátkozás kötetlen hangulata megfelelő feltételeket teremtett a foglalkozásokhoz, melynek célja, hogy elhintsék a fiatalokban a Vöröskereszt eszmei magvát. Az előadások folyamán a Vöröskereszt munkájába is betekintést nyertek, megismerték a laikus elsősegélynyújtás alapvető lépéseit, de a Vöröskereszt megalapításának történetével is megismerkedtek a tanulók.
Véleményem szerint a jutalomkirándulás alkalmával hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek ők négyen, amit a későbbiekben kamatoztatni tudnak majd. – tette hozzá a titkár.
Megtudtuk azt is, hogy Kishegyes községben szeptembertől rendszeres elsősegély tanfolyamokat szervez a Vöröskereszt helyi szervezete, két képzett oktató segítségével. Egyebek mellett ebbe a munkába is szeretnék bevonni a jutalomkiránduláson résztvevő tanulókat, akik név szerint a következők: Pravilović Aleksandra, Kancsár Karolina, Ristić Siniša és Ivošević Ivan.
Szabó Andrea
 

2012. augusztus 20., hétfő

ELSŐSÖK FOGADÁSA

AZ ELSŐSÖK ÜNNEPÉLYES FOGADÁSA SZEPTEMBER 3-ÁN, HÉTFŐN 16 ÓRAKOR LESZ AZ ISKOLA EBÉDLŐJÉBEN!

2012. augusztus 17., péntek

SZÜLETÉSNAPOM VOLT

Szeptember 17-én van a születésnapom. Meghívtam néhány barátomat, hogy együtt ünnepeljünk.
Előző nap anya megsütötte a tortát. Én pedig kidíszítettem a szobámat. Elérkezett a várva várt nap. Két óra körül érkeztek a vendégek. Egy ideig a szobában játszottunk, de a jó idő hamar kicsalt bennünket a szabadba. Anya érdekes játékokat talált ki.
Volt kötélhúzás és gyümölcsevés. Bekötött szemmel kellett kitalálni, hogy milyen gyümölcsnek az ízét vagy illatát érezzük. Jól szórakoztunk, de már mindenki kíváncsi volt a tortára. Anya a kedvencemet készítette, csokisat, melyet verdás képpel díszített. Mikor behozta kilenc gyertya égett rajta, amit a barátaimmal együtt fújtunk el. Estefelé jöttek a szülők. Míg ők kávéztak, addig én kibontottam az ajándékokat. Sok szép mindent kaptam.
ZELENKA Flórián, 3/a Ady Endre Kísérleti iskola, Kishegyes

2012. augusztus 3., péntek

IZGALMAS GYERMEKKORI KALAND - ÚJSÁGÍRÓSZEMMEL


Idén nyáron én, Tamás, Dani és Kristóf elmentünk régi, elhagyatott házakat felkutatni, oda bemenni és szétnézni.
Sikerrel jártunk! Nem kellett sokáig keresgélni a faluban, hiszen egy utcával feljebb már volt is egy régi ház, ahol senki sem lakott. Szerencsére be bírtunk menni. Nagyon régi, romos ház volt. Szép lehetett ez a ház akkor, mikor építették. Viszont minket csak az érdekelt, hogy találjunk valami érdekeset.
Az egész házat átnéztük, sehol semmit nem találtunk, de a padlásra fel lehetett menni, ahonnan nagyon szép volt a kilátás. Nem voltunk ott sokáig, mert a szomszéd kutya hevesen ugatni kezdett. Siettünk lefelé. Nagyon féltünk, nehogy észrevegyenek bennünket. Sikerült kijutnunk. Később elmentünk újabb ház után kutatni. A következő házat is megtaláltuk, az se volt messze. Óvatosan bementünk. Ez volt az a ház, amit igazán kerestünk! Sokkal romosabb volt, mint az előző. Szétváltunk, mert nagyon nagy volt ez a ház. Kristóf és én a földszintet néztük meg, Dani és Tamás az emeletet. Zajt hallottunk Kristóffal,és egy tégla esett le az emeletről. Megijedtünk. Dani leszaladt a lépcsőn, és bocsánatot kért, mivel ő volt, aki miatt leesett a tégla. Félretolta a lábával, és úgy esett le. Később mindannyian felmentünk az emeletre megnézni a padlást. Ott találtunk egy lelakatolt ajtót. Nem bírtunk bemenni, ezért pár perc múlva elmentünk, és befejeztük a házkeresést.
Mindenki hazament. Gyorsan vége lett ennek a napnak, de legalább jól szórakoztunk. Nemsokára újra elmegyünk házak után kutatni, talán többet találunk, mint eddig.
 LÉNÁRT Martin, 7/a Ady Endre kísérleti iskola, Kishegyes
VÉLEMÉNYEZTÜK
A fogalmazást Nagy Magdolna újságíró véleményezte.
Kedves Martin!
Amikor én felsős voltam, alig volt elhagyatott ház nemcsak a szülőhelyemen, hanem Bácskában általában. Ez a hetvenes évek első felében volt. Azért ismerem a tiédhez hasonló kalandokat, így azt hiszem, tudom miféle izgalmakat vetettél papírra. Akkoriban ugyanis ha üres ház nem is, de egyedül élő, megözvegyült idős néni bőven akadt környezetemben, akik alig várták, hogy beszélgethessenek valakivel. Amikor feléjük jártunk, gyakran szívességre kértek meg bennünket, mondjuk, hozzunk le valamit a padlásról. Az volt ám a furcsa, szinte ijesztő világ! Pókhálóba burkolt bútordarabok, használati eszközök, szerszámok, újságok, könyvek, duncos üvegek... Mekkora izgalommal járt egy ilyen „kirándulás”! Ma is könnyedén fel tudom idézni.
Akkortájt tehát tele voltak a házak, tele a padlások múltat idéző tárgyakkal. Sajnálom, hogy nektek ez az élmény nem adatott meg. Fogalmazásod alapján ugyanis üres házakat találtatok, az igazi élmény pedig az lett volna, ha lett is volna benne valami.
Azért két intelmet hallgass meg! Csak abba a házba menjél be, amelyről tudod kié, tudod, hogy veszélytelen és nem sértesz meg senkit vele. Egy ilyen „látogatást” ugyanis könnyen betörésnek is minősíthetnek. A másik, igaz apró, intelem a következő: felsorolást sohasem kezdünk magunkkal, udvariasabb magunkat utoljára hagyni.

2012. július 31., kedd

BALATONSZÁRSZÓN JÁRTUNK

A kocséri Önkormányzat, élén Bodnár András Polgármester Úrral, az idén is meghívta diákjainkat a balatonszárszói táborba. Fürdés, hajókázás, bátorságpróba - mindez közösen a kocséri diákokkal, nevelőkkel. Köszönet érte!

2012. július 27., péntek

JÓL ÉREZTEM MAGAM


Május elsején reggel izgatottan ébredtem, mert mentünk Palicsra az állatkertbe. Sétáltunk, és láttunk mindenféle állatot. Megsimogattam egy király siklót és tarajos gőtét. Voltunk a játszótéren. Ettünk fagyit és hamburgert. Volt egy új állat, a szurikáta. Estére, amikor hazaértünk, nagyon kifáradtam. Nagyon jól éreztem magam.
A Holdon jártam
A postás egy nagy színes levelet hozott. Meghívást kaptam az űrközponttól, hogy elmehetük velük a világűrbe. Nagyon megörültem, hogy rám esett a választás. A legkisebb űrruhát keresték nekem a bácsik, akik szintén az űrhajó utasai voltak. Bekötöttük a biztonsági öveket. Közben elmondták nekem, hogy a Föld legközelebbi szomszédja a világűrben a Hold. Elértünk a Holdra. Amikor kimentünk az űrhajóból, a levegőben járkáltunk. Nagyon könnyűnek éreztem magam. Csodálattal néztem a kavicsos felszínt. A Holdon nem láttunk egy élőlényt sem. Ekkor anya hangját hallottam a távolból. Egyre hangosabban szólítgatott. Felébredtem. Iskolában kellet menni. Kiderült, hogy mindez, csak álom volt.
KALAUZ Katrina, 2. osztály
Ady Endre iskola, Kishegyes

2012. július 26., csütörtök

A KIRÁLYFI ÉS A SONKÁK


    Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl volt egy király és annak három fia.
    A király már nagyon öreg volt, ezért nem tudta eldönteni, hogy melyik fiára hagyja az országát. Összehívta a tanácsosokat, és megbeszélték, hogy amelyik fiú a legszebb lányt, a legszebb lovat hozza haza meg egy aranypénzt, azé lesz a királyság.
    Mind a hárman egy úton indultak el. Amikor megunták egymást, megálltak egy kocsmánál. Látják, hogy ott háromfelé ágazik el az út. A legidősebb elindult jobbra, a középső balra, a legfiatalabb pedig a középső úton ment. 
    A legidősebb találkozott egy öregasszonnyal, és köszöntötte:
 - Jó napot, öreganyám!
 - Jó napot, fiam!
 - Tudja, hogy hol találom meg a legszebb királylányt, a legszebb lovat meg az aranypénzt?
 - Tudom. Ha egyenesen haladsz előre, látsz majd egy hidat, ami telis-tele van sonkával, de vigyázz, nehogy egyél belőle, mert te is sonka leszel.
-          Köszönöm, öreganyám, a jó tanácsot. Viszontlátásra!
    A fiú elindult. Meglátta a finom, ízes sonkákat, és azt gondolta, biztosan hazudott az asszony, ezért beleharapott. Nyomban sonka lett belőle.
    A középső fiú sem hallgatott az asszonyra, belőle is sonka lett. A legkisebb fiú azonban hallgatott az asszonyra.
     Ott termett az öregasszony.
-          Na, fiam, te nagyon merész vagy - mondta.
-     Köszönöm, anyám.
-     Menj el ahhoz az erdőhöz, amit innen látsz, és ott megtalálod, amit keresel.
    Elment a fiú, és talált egy lovat. Aranyló volt, így gondolta, jó lesz ez neki legszebb lónak.  Ment, mendegélt, talált egy királylányt.
    - Én vagyok a legszebb királylány a vidéken - mondta a lány, - és van egy aranypénzem.
    A fiú felültette a lóra, hazavitte, és megmutatta az apjának.
    Az övé lett a királyság. Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
KÁLMÁN Virág, 5. b

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=6526&no=411

GAZDAG PALKÓ


   Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény ember és annak két fia. Az idősebb fiút Bandinak, a fiatalabbat pedig Palkónak hívták. Palkót kicsit együgyűnek tartották. Szegények voltak, mint a templom egere. A fiúkat az apjuk etette.
    Egy nap az apa megbetegedett. A fiúk eldöntötték, hogy pénzt hoznak a házhoz. Még aznap az ország királya kihirdette, hogy annak adja a fele királyságát, aki megmondja, hogy mi az ő becsületes neve. A királyt is Palkónak hívták, de ezt senki sem tudta, csak a palota öreg tanácsosa. A két fiú elment szerencsét próbálni. Az idősebb legény úgy döntött, hogy beáll szolgának a közeli fogadóshoz. Palkó egyedül folytatta az útját. Nemsokára beért a királyi udvarba. Akkora tömeg volt ott, hogy az orra hegyéig se látott el. Palkó estére a király elé került. A király megkérdezte tőle: 
-          No, fiam, hogy hívnak?
A fiú csak azt hajtogatta, hogy: 
  - Palkó, Palkó, Palkó!
    Olyan együgyű volt, hogy azt hitte a király az ő becses nevére kíváncsi.
    Megörült a király, hogy végre kitalálták a nevét. Mindjárt Palkónak adta a fele királyságát. Palkó örömében hazáig futott. Gazdaggá tette az apját, aki így kigyógyult a betegségéből. Ő pedig továbbra is akkor érezte jól magát, ha mindennap bukfencezhetett a porban.
    Aki nem hiszi, járjon utána! 
TUMBÁSZ Kincső, 5.b

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=6526&no=411

KISHEGYESI KALAUZ MARS-LAKÓK SZÁMÁRA


   Kishúgom komoly elhatározásra jutott a jövőjét illetően: csillagász lesz. Ez az ötlete akkor támadt, amikor nyáron a holdfogyatkozást néztük. Azóta a Csillagok és bolygók című könyvet bújja.
    Egy este alig tudta letenni a könyvet. Villanyoltás után megkérdezte tőlem:
    - Blanka, te hiszel abban, hogy más bolygókon is van élet? Mit gondolsz, ha egyszer eljönnének hozzánk a Mars-lakók, mit mutatnánk meg nekik?
    Nem voltam még annyira álmos, hagytam, hadd kalandozzon a fantáziánk.
    - Szerintem - válaszoltam - a tévét és a számítógépet kellene megmutatni először.
    - Á, az nem érdekes - szólt közbe Emese -, nekik biztos jobb és modernebb van.
    Testvérem első ötlete a játszótér volt, mert náluk biztos nincs csúszda, hinta és mókuskerék. Már szemem előtt láttam a kis manókat, amint éppen kipróbálják a játékokat. Az iskolába is elvezetnénk őket, és megmutatnánk, hogy mi hol és hogyan tanulunk.
    Lehet, hogy az ő bolygójukon nincsenek állatok, ezért a falusi állatokat is bemutatnánk nekik. Biztosan meglepődnének, hogy nagyobb hányadukat mi meg is esszük. Talán kannibáloknak tartanának bennünket?
    Esetleg, ha fiatalok is lennének közöttük, elmennénk velük a diszkóba - biztosan nagy sikert aratnának.
    Jó volna tudni, hogy láttak-e már egyáltalán kerékpárt, vagy esetleg tudnak-e biciklizni, mert egy túrát is megszerveznénk nekik a Velkerre, és közben elmagyaráznám, hogy melyik növény mire való és miért termesztik.
    Kétségkívül nagyon érdekes lenne, ha eljönnének hozzánk más bolygó lakói, de még érdekesebb lenne, ha mi utazhatnánk el hozzájuk, és ők kalauzolnának el bennünket.
TOLDI Blanka, 8.a    

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=6526&no=411

SZÍNHÁZBAN VOLTUNK


    Nagyon örültem, hogy végre színházba mehetek, eddig ugyanis még sohasem jártam ott.
    Csütörtökön a nagy izgalomtól már kora reggel felébredtem. Sok időm maradt indulásig, így felöltöztem és reggeliztem. Fél kilenckor várt ránk az autóbusz az iskola előtt. Gyorsan felszálltunk, és elindultunk úti célunk felé. Egy kicsit fáradtan és álmosan érkeztünk a helyszínre. Csodálkozva néztünk körül a színház épületében. Elfoglaltuk a helyünket. Az Óz, a nagy varázsló című mesejátékot néztük meg. Egy kislányról, Dorkáról és a kutyájáról, Totóról szólt. Dorka álmában eltévedt. Miközben kereste a hazavezető utat, találkozott a madárijesztővel, a bádogemberrel és az oroszlánnal. Jó Tünde segítségével mindenki megtalálta azt, amit keresett. Az előadás után a McDonald's-ban ebédeltünk.
    Nekem legjobban Dorka tetszett, mert szépen énekelt és táncolt. A mese is tanulságos volt. Az igaz barátságról szólt. Máskor is szívesen elmennék Szabadkára, a Gyermekszínházba.
SZŐKE Rebeka, 3. b osztály

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=6526&no=411

ÉDESANYÁM MESÉT MESÉLT

Édesanyám minden este mesét olvasott nekem a Minden napra egy mese című könyvből.
Mielőtt olvasni kezdett volna, behívta apát és a testvéremet, Edinát is. A televíziót kikapcsoltuk. Csak ezután kezdődhetett a barangolás a mesék országában. A Bors Péter című volt a kedvencem. Mindig izgatottan hallgattam, habár már kívülről fújtam az egészet. Mivel anya jól tudta, hogy tej nélkül nem alszom el, ezért mindig odakészítette az asztalra, és a kakaóport sem felejtette ki belőle.
Minden este boldogan aludtam el. Még most is, amikor visszagondolok ezekre az estékre, mosoly ül az arcomra.
Tóth Péter, 5.b

2012. július 20., péntek

SZÜLETÉSNAPOM VOLT

     Tavasszal van a szülinapom. Meghívtam a barátaimat.
   A Mozart cukrászdában süttettük a tortát. Apával elmentünk Topolyára, hogy bevásároljunk. Vettünk szalvétát, üdítőt, csemegét, kisgyertyákat és poharakat. Vásárlás után anyával összerakodtunk. Délután érkeztek a vendégek. Anya frissen sütött kiflivel kínálta őket.
Nagyon jó játékot találtunk ki. Ismeritek a szembekötőcskét? Orsinak a szemét kendővel kötöttük be. Így kellet megfognia valakit a pajtások közül. Nagyon mulatságos volt, ahogy keringtünk körülötte. Később zenét hallgattunk és táncoltunk. Anya szólt, hogy felvágjuk a tortát. Egyből sikerült elfújnom az összes gyertyácskát. Kívántam közben valamit, de az maradjon az én titkom, hogy mit.
– Sok boldogságot a szülinapodra! – kiabálták a többiek. Mindenki kapott egy szeletet a finom tortából.
    Így ért véget a kellemes délután. Boldog voltam, mert sok szép ajándékot kaptam és mindenki jól érezte magát.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...