KÖZSÉGI SZAVALÓVERSENY HÁZIGAZDÁI VOLTUNK

Iskolánk volt a házigazdája a Községi versmondó találkozónak („Pesniče naroda mog”). Az Oktatási Minisztérium községi versenyén több mint 30 diák vett részt. Az alsós korosztályból 23 kisdiák lépett közönség elé, míg a felsősök közül nyolcan mutatkoztak be. Az idén sem vettek részt a bácsfeketehegyiek a versenyen. A gyerekek nagyon ügyesek voltak. A zsűri tagjai Krizsán Szilvia, az Újvidéki Színház Sterija-díjas színésznője, Vučinić Nataša díjazott versmondó és Molnár Márta magyartanár voltak. Nem volt könnyű dolguk, hiszen nagyon sok kiváló szavalatot hallhattak, jó munkát végeztek a lovćenaci és kishegyesi felkészítő tanárok: Gordana Krivokapić, Zorica Krivokapić, Sonja Kostić, Vera Miranović, Vesna Bigović, Jasna Knežević, Milijana Vučković, Aleksandra Vučinić, Toldi Kornélia, Sárándi Gyöngyi, Szűgyi Petri Gizella, Gavlik Valéria és Molnár Krekity Olga. 

Az eredmények:

Az alsósok közül a szabadkai regionális versenyre Violeta Kalajdžić 2.d (Kishegyes) és Dragana Kovačević (Lovćenac, 3. razred) jutott tovább.

A felsős korosztályból Papp Viktor 8.b  (Kishegyes) és Tina Bigović (Lovćenac, 7. razred) érdemelte ki a továbbjutást.

Ők képviselik községünket a szabadkai körzeti versenyen március 7-én. Gratulálunk minden versenyzőnek és felkészítő tanárnak, és sok sikert Szabadkán!

 Hajvert Ákos igazgató köszönti a megjelenteket

 Jovana Ivošević

 Miljan Marković

 Violeta Kalajdžić

 Halasi Annabella

 Molnár Barbara

 Molnár Réka

 Milica Savković

 Petri Vivien

 Almási István

 Bácsi Virág

 Lana Zoranović

 Márkus Anna

 Vanja Zorad

 Dragana Kovačević

 Kőműves Csenge

 Nagykanász Bianka

 Vanka Réka

 Vuk Apostolovski

 Popović Sára

 Sanja Grujić

 Karna Enikő

 Stefan Mihajlović

 Luka Gadžunović

 Eredményhirdetés - alsósok

 A két továbbjutó: Violeta Kalajdžić és Dragana Kovačević

 Šćepan Roganović

 Major Lili

 Paulyuk Jenifer

 Jovana Banović

 Tina Bigović - továbbjutó

 Nikola Gadžunović

 Papp Viktor - továbbjutó

Tóth Zalán

A díszlet Mohácsi Zoltán munkája, photo by Kormos Ferenc.

DOMBOS ASZTALITENISZKLUB - KATARINA ÚJABB ÉRME

Asztaliteniszezőink részt vettek az Európai Unió által támogatott, IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló „InterPingpong-2” versenyen Szegeden, a határ két oldalán élő pingpongosokat megmozgató kétnapos rendezvényen.

Az első napon megrendezett  9 utánpótlás versenyszámban 207 versenyző küzdött a kupákért, érmekért. Gvozdenović Katarina, a „Dombos” Asztaliteniszklub játékosa is felkerült a dobogó harmadik fokára, megelőzve több magyarországi és szerbiai versenyzőt.  Gratulálunk!

Szeretnénk mindenki figyelmébe ajánlani a klub blogját, Bíró Zsófia 8.a osztályos tanuló készítette. Reméljük, sok-sok éremről szerezhetünk tudomást a továbbiakban is!

http://dombosasztaliteniszklub.blogspot.com/

HOLNAP NINCS TANÍTÁS - SUTRA NEMA NASTAVE

AZ ÁLLAMISÁG NAPJA

Gyertyaszentelő - Szerbia államiságának napja, állami ünnep.

Ezen a napon 1804-ben Orašacon kitört az első szerb felkelés. A szerbek Karađorđeval az élen fellázadnak a több évszázados török fennhatóság ellen.

Ugyanezen a napon, 1835. február 15-én a francia alkotmányos rendszer mintájára kihirdették a modern Szerbia első alkotmányát.

Az 1878-as Berlini kongresszus óta Szerbia nemzetközileg elismert és 1882-től királyság. Az újkori Szerbia első királya Milan Obrenović volt. 1903-ban dinasztiaváltásra került sor. Petar Karađorđević lett az 1918.december 1-én megalakuló SzHSz Királyság uralkodója is.

A II.világháború után demokratikus, federatív, népi, végül pedig 1963-tól szocialista köztársaság lett.

A múlt század végén dúló polgárháborúk következményeként először Montenegróval alakított államszövetséget, majd 2006-tól ismét önálló állam.

Szimbólumai: a királyság kicsi és nagy címere, állami zászló és a Bože pravde  kezdetű himnusz.

2001-óta ünnepeljük az államiság napját.

(Összeállította: Magó F. Emese)

Sretenje - dan državnosti Srbije.

15. februara 1804. godine u Orašcu pod Karađorđevim vođstvom doneta je odluka o početku oružanog ustanka protiv otomanske vlasti - tj. početak I. srpskog ustanka.

Istog dana  1835. godine u Kragujevcu proglašen je prvi ustav moderne Kneževine Srbije, poznat kao Sretenski Ustav.

1878. godine na Berlinskom kongresu Kneževina Srbija međunarodno priznata za nezavisnu i samostalnu državu, a od 1882. godine proglašena je za kraljevinu. Prvi kralj je bio Milan Obrenović.

Sa majskom prevratom iz 1903. godine došlo je do promena vladarske porodice. Tako je Petar Karađorđević postao kralj Kraljevini SHS, koja  je proglašena 1. decembra 1918. god.

Nakon II. svetskog rata država  nije više monarhija. Prvo demokratska, pa federativna, a na kraju od 1963. godine Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija.

Krajem prošlog veka došlo je do građanskog rata i raspada Jugoslavije. Srbija je ostala u zajedničkoj državi sa Crnom Gorom do  2006. godine.

Državni simboli Republike Srbije su Veliki i Mali grb Kraljevine Srbije, narodna zastava i himna „Bože pravde”.  

VALENTIN-NAPI DISCO - KÉPEKBEN

Photo by Valesz - BOLDOG NÉVNAPOT! :)