A TANTERMEK FELE TELJESEN MEGÚJULT

A FELÚJÍTOTT MŰSZAKI TEREM

                                   A végéhez közelednek azok a felújítási munkálatok a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában, amelyek egész nyáron át tartottak és amelyeknek köszönhetően teljesen megújul a tantermek fele.

Megújul a műszaki terem, a zeneterem, az ebédlő és nyolc tanterem, négy az emeleten és négy a földszinten. Az emeleti tantermekben kicseréltük az ablakokat is és minden tanteremben kerámialapokra cseréltük a padlózatot, új lámpákat szereltünk fel, minden terem kapott egy zöld és egy fehér táblát és a tantermeket körben préselt falemezekkel burkoltuk be. A beruházáshoz a pénzt pályázatokon szereztük be. Másfél millió dinárt kaptunk a Tartományi Oktatásügyi Titkárság pályázatán és kétmillió forintot a Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési Kollégiumának A biztonságosabb oktatásért elnevezésű pályázatán. Ezenkívül a magyarországi Örkény település adott még segítséget, továbbá a helyi vállalkozók és természetesen az önkormányzat – mondja Molnár Márta igazgatónő. A tartományi pályázat eszközeiből sikerült megvenni a táblákat is és egy kivetítőt, a Szülőföld Alap pályázatából hangszereket is vásárolhattak. Külön említést érdemel Örkény, amellyel Kishegyesnek valójában csupán a sport terén vannak kapcsolatai és dr. Deák Tibornak és Dudás Bélának köszönhetően a kishegyesiek minden évben részt vesznek az Örkényi Vitézi Napok rendezvénysorozat kispályás labdarúgótornáján. Ezen a tornán Lusták István és Erzsébet minden évben jótékonysági gyűjtést szervez a határon túli iskolák számára és ezt a pénzt az idén a kishegyesi iskola kapta, összesen 888 ezer forintot, 5000 szlovák koronát és 10 000 dinárt. Mindenképpen meg kell azt is említeni, hogy a tavasszal a testvértelepülés Budapest XVI. Kerülete önkormányzatának segítségével sikerült felújítani a kiállítótermet. 

– Az úgynevezett 56-os épületben (akkor épült) az idén nem volt beruházás, mégis azt kell megállapítani, hogy az idei munkálatok során a termek felét sikerült úgy felújítani, hogy az elkövetkező években csak kisebb karbantartási munkálatok lesznek szükségesek. Reméljük, hogy ennek folytatása is lesz, annál is inkább, mert a Tartományi Oktatási Titkárságnál még két pályázaton nyertünk összesen 6 millió dinárt. Ebből a pénzből szeretnénk felújítani végre a tornaterem padlózatát és befejezni a kézilabdapálya felújítását is – hallottuk az igazgatónőtől, aki hozzátette, hogy az iskola szerteágazó kapcsolatokat tart fenn számos intézménnyel, szervezettel és testülettel, de magánszemélyekkel is, olyan emberekkel, akik tudnak és akarnak is segíteni. 

http://www.magyarszo.com/fex.page:2008-08-28_topolya-kishegyes.mobile

JUTALOMKIRÁNDULÁSOK, JÁTSZÓHÁZAK

Az iskola és a civil szervezetek a nyáron át is gondoskodtak a gyerekek tartalmas szünidei időtöltéséről

Éveken, sőt évtizedeken át volt gyakori megjegyzése a szülőknek, hogy a gyerekek azért kallódnak nyáron, mert senki sem szervez számukra semmilyen rendezvényt, foglalatosságot. Úgy látszik azonban, hogy e téren merőben megváltozott a helyzet, amelyik gyereknek csak egy kis kedve is van arra, hogy a semmittevésen kívül mással is eltölthesse a szünidőt, az most találhatott magának szórakozási lehetőséget.

A lehetőségek bemutatását valószínűleg a legkézenfekvőbbekkel, a játszóterekkel kell kezdeni. Az utóbbi néhány esztendőben ugyanis több játszótér létesült Kishegyesen, többi között az Alvég és a Malom utcákban, a parkban és a romatelepen. Iskolaidőben csak hétvégeken lehet látni ezeken hintázó, labdázó gyerekeket, most, a szünidő alatt szinte minden este volt használója a hintáknak, libikókáknak. Nem feledkeztek meg a gyerekekről a Női Fórumban sem. Kattanj a nyárra! elnevezésű akciójuk egész nyáron át tartott, amelynek keretében a Dombos Polgárok Egyesületével közösen szerveztek kerékpártúrát a Kaszálóban, amelyen elsősorban családok vettek részt. Ugyanitt zajlott egy másik megmozdulás is, a füvészkedés, amikor a gyerekek a határt járva elsősorban gyógyfüveket gyűjtöttek, hogy egy későbbi teadélutánon elfogyasszák azt. Több alkalommal volt játszóház például Dombosi kaszinójátékok címmel, utána a művelődési egyesülettel közösen volt Búcsúfia alkotóház, kőfestés és szénrajz, valamint sakkverseny is. Legutóbb a Szent István-napi sokadalomnak örülhettek a gyerekek és felnőttek egyaránt, hisz a játszóházon kívül volt szalonnasütés, nosztalgiadiszkó és tűzijáték is, de volt rendőrségi és tűzoltó-bemutató is. Azoknak tehát, akiknek nem futotta nyaralásra, majdnem minden hétvégén volt szórakozási lehetősége.

Az élménydús nyári elfoglaltságok szervezéséből az iskola sem maradt ki. A múlt hétvégén érkezett haza egy egyhetes budapesti, XVI. kerületi látogatásról egy harminc fős csoport, mint megtudtuk, elsősorban azok voltak jutalomkiránduláson, akik valamilyen versenyen képviselték az iskolát, legyen az akár matematika verseny, vagy atlétika. A csoportban elsősorban felsősök voltak, és nemcsak Budapesten jártak, hanem számtalan kirándulásra vitték el őket, többek között Esztergomba, Visegrádra, a gödöllői kastélyba, a veresegyházi medvefarmra, de megtekinthették a Parlamentet és a budai várat is. Vonattal utaztak, az útiköltséget a község fizette, a topolyai állomásra pedig a bácsfeketehegyi birtok autóbusza vitte őket. Júliusban egy tízfős csoport Isaszegen, a testvértelepülésen járt táborozáson, az ottani Damjanich János Általános Iskola vendégei voltak. A kiemelkedő eredményeket elért gyerekek utazhattak, s a táborban elsősorban kézműves foglalkozásokkal ismerkedtek, de ők is sokat kirándultak a környéken. Szintén júliusban volt kétnapos vendégségben Békésszentandráson az iskola húszfős csoportja, ezúttal sporttalálkozókra mentek.

Az idei nyár kapcsán tehát aligha mondhatja bárki is, hogy a gyerekeknek nem volt lehetőségük a hasznos időtöltésre, és magukra voltak utalva, ha szórakozni akartak.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-26_Jutalomkirandulasok_jatszohazak.xhtml

A KISEGÍTŐ TAGOZATRÓL

MINDEN TIZEDIK KISEGÍTŐ TAGOZATRA JÁR

A cél visszahozni a gyerekeket a normál tagozatokba — Alig van „rendes” családi körülmények között nevelkedő gyerek

-- A jelenlegi 499 gyerekből valóban 40-en, vagyis hozzávetőlegesen a tíz százalék jár speciális, más szóval gyógypedagógiai tagozatra. Ez szerintem is nagyon nagy arányszám, de még nagyobb gond, hogy az úgynevezett „normál” tagozatokon is számos gyerek van, akiknek a speciális tagozatokba kellene járniuk, és mindenáron ott is tartjuk őket, mert az oktatási rendszernek is az az elsődleges célja, hogy ezek a gyerekek a többiekkel együtt tanuljanak. A speciális tagozatokba járók között nagyon sok (körülbelül fele) a roma származású gyerek, akikkel a legnagyobb gond mégis az, hogy nagyon rendszertelenül járnak az iskolába. Nagy segítséget jelent, hogy a község újabban megvásárolja számukra a tankönyveket, és negyven gyereknek az étkeztetést is fizeti — mondja Molnár Márta, a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola igazgatónője.

Természetesen nehezen viseli el az ember, ha egy közösségben mértéken felüli a gyenge képességű gyerekek száma; társadalmi, jóléti és egyéb problémákat próbál felfedezni a jelenség mögött, s nem egy esetben ez is a helyzet.

-- Nehéz megmondani, milyen mértékben és mi befolyásolja ezeket a folyamatokat. Biztos, hogy benne vannak a körülmények is, meg az adottságok is, de tény, hogy próbáltuk a rekategorizációt, megmértük az intelligenciaszintet, és egyszerűen nem felelnek meg a normális szintnek. Ugyanilyen gond, hogy azok is, akik esetleg megfelelnének a normál szintnek, a szülők kérik a speciális tagozatot. Magyarán, nagyon nagy társadalmi összefogás, rengeteg társadalmi reakció kell majd ahhoz, hogy egy kicsit is változzon a helyzet. Nagyon jó lenne, ha meg tudnánk oldani az egész napos foglalkozást, elsősorban a roma gyerekekkel, és jó lenne, ha lenne egy romaasszisztens is, aki behatóbban foglalkozna e népcsoport gyerekeinek problémáival. Tény, hogy a normál tagozatokon is vannak roma gyerekek, a legidősebb közülük most hatodikos, és egészen biztos, hogy a legjobb megoldás, ha a szerényebb képességűek is a normál tagozatokra járnak — mondja az igazgatónő.

A gyógypedagógiai tagozatokban olyan szinten folyik az oktatás, hogy azt azután nagyon nehéz folytatni.

-- Elsőben például ötig tanulnak számolni, és az olvasásban is alacsony szinten vannak, de nem is ez a legfontosabb, sokkal inkább az, hogy nincsenek magyar nyelvű tankönyvek, szakkönyvek a pedagógusok és a gyerekek számára sem. Az isaszegiektől kaptunk szerencsére szakkönyveket és tankönyveket is, és úgy próbáljuk megoldani a helyzetet, hogy ezeket a könyveket fénymásoljuk. A legnagyobb gond, hogy a gyerekek nagy száma ellenére sincs gyógypedagógusunk, sőt a minisztérium évek óta nem hajlandó jóváhagyni egy pszichológus alkalmazását. Szakember nélkül pedig nagyon nehéz bármit is lépni ezen a téren — mondja az igazgatónő rámutatva, hogy volt egy olyan megoldási változat is, hogy a gyerekek utazzanak a szabadkai speciális iskolába, de erre még kevésbé van esély, mint arra, hogy helyben járjanak rendszeresen iskolába.

-- A számok sajnos növekvő tendenciát mutatnak, de úgy látjuk, hogy hosszú távon talán némi javulás tapasztalható. Ahhoz azonban, hogy a problémamegoldás elmozduljon a holtpontról, szükség lenne egy egészségügyi nővérre is, mert igencsak gyakoriak a bőrbetegségek ebben a kategóriában, és állítólagos személyiségi jogokra hivatkozva nekem nincs jogom kérni az orvosi kivizsgálást, a nővér viszont minden további nélkül kérheti. Igaz, hogy a gyógypedagógiai tagozatokra járók esetében nehéz megteremteni a társadalmi elfogadottságot, a legnagyobb probléma, hogy a normál tagozatokon is hihetetlenül nehéz a tanítás — mondja Molnár Márta kiemelve, hogy igazából az a gond, hogy a normál tagozatosok túlnyomó többsége is csonka családokból származik, vagy mostohaapja illetve -anyja van, a szülők nem törődnek gyerekükkel, amíg viselkedésük törvénybe nem ütközik. A megélhetés megteremtésének örve alatt gyakorlatilag magukra hagyják a gyerekeket, akik legjobb esetben naphosszat a számítógép előtt ülnek, és nem a legközelebbi vendéglátóhelyen iszogatnak, interneteznek.

Amikor azt próbáljuk kielemezni, milyen mértékben oka ezeknek a jelenségeknek a pillanatnyi szociális helyzet, arra a következtetésre jutunk, hogy támogatni kell a felzárkózást, és azt, ha csak lehet, a diákok kerüljenek normál tagozatokba. A kérdésnek egyébként egészen biztosan nagyon mély társadalmi gyökerei is vannak, s a gondok várhatóan csak fokozódnak, ha tudjuk, hogy a gyerekek többsége mostohaszülővel él, ami önmagában még nem lenne baj, az viszont már igen, hogy a mostoha nem hajlandó foglalkozni élettársa gyerekének gondjaival. Ilyen körülmények között a normál tagozatosok is elkallódhatnak, és nem csak a gyöngébb képességűek.

Talán meg kell említeni, hogy a községben csak Kishegyesen ilyen nagymértékű a gyógypedagógiai oktatásra szoruló gyermekek aránya, a jelek szerint Bácsfeketehegyen már más a helyzet, mivel két magyar és két szerb tagozatuk van, és „legjobb” a helyzet Szeghegyen, ahol viszont egyetlen speciális tagozat sem működik.

(Papp Imre)

http://magyarszo.com/fex.page:2008-08-23_Minden_tizedik_kisegito_tagozatra_jar.wcag

SOSEM KÖNNYŰ A NÉP ÉLÉRE ÁLLNI

Bemutatók, játszóház, tűzijáték, szalonnasütés és nosztalgia diszkó a kishegyesi Szent István-napi rendezvényeken

Augusztus 20-án Kishegyesen is több rendezvénnyel ünnepelték meg Szent István napját. A rendezvények sora délelőtt kezdődött és estig tartott, tűzijátékkal, szalonnasütéssel ért véget.

Az alkalmi rendezvények szerdán délelőtt tíz órakor kezdődtek ünnepi szentmisével a Szent Anna-templomban. Délután Szent István-napi sokadalom címmel a Dombos Fest színhelyén, a Hegyalja utcában játszóházat, tűzoltó- és rendőrségi bemutatót, szalonnasütést, tűzijátékot és nosztalgiadiszkót tartottak.

–Egy nép élére állni sohasem volt könnyű. A példabeszédek könyve a Bibliában szintén arról tanúskodik, hogy mindenki előbbre tartja saját dolgainak intézését, mint azt, hogy vezető legyen és felelősséget vállaljon másokért, vagyis sosem volt könnyű a vezető szerep. Vagy ha esetleg ezt bárki megteszi, akkor gyakran jogot formál arra, hogy élet és halál ura legyen népe körében. Szent István erénye elsősorban az volt, hogy a krisztusi tanítást átengedte az egyháznak, mert krisztusi életre szerette volna nevelni népét. Minden Isten-ellenes rendszer viszont pontosan tudta: az a legfontosabb, hogy elvegyék az egyháztól a fiatalok tanításának esélyét – mondta többi között ünnepi szentbeszédében Brasnyó Ferenc plébános.

Az ünnepségek sora este a Dombos Fest színhelyén, a Hegyalja utcában folytatódott. Kora délután a legfiatalabbak számára játszóházzal, melynek keretében katonás és tűzoltós játékokat játszottak a gyerekek, és szemmel láthatóan élvezték a tűzoltási gyakorlatokat is és az Adj király katonát című gyermekjátékot is. A sokadalom folytatásában tábortüzet gyújtottak és szalonnát sütöttek, melyhez a szalonnát és kenyeret a szervezők biztosítottak, késő este pedig tűzijátékot tartottak, majd az idősebb korosztály számára nosztalgiadiszkót szerveztek.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-23_Sosem_konnyu_a_nep_elere_allni.xhtml

OKTATÁSI ÉS GAZDASÁGI FELZÁRKÓZTATÁS

Kerekasztal-megbeszélés a romák felzárkóztatásáról

A kutatások azt bizonyítják, hogy az összes kisebbség közül a többség legtöbb előítélettel a romák iránt viseltet, gyakran még a hivatalokban is hallani azt, hogy a romák így szeretnek élni. Ennek ellenére tény, hogy Szerbia komoly lépéseket tesz és szándékozik tenni a romák felzárkóztatása érdekében. Az egyik legnagyobb gond, hogy valójában nincsenek megbízható adatok a romákról, nemcsak azért, mert gyakran jönnek-mennek, hanem mert igen elterjedt az ún. rejtőzködő magatartás, vagyis másnak vallják magukat, mint amik – mondta a multietnikus karaván elnevezésű akció folytatásaként szervezett szombati kerekasztalon többi között Duško Jovanović, Vajdaság AT romaügyi hivatalának igazgatója.

Különösen Vajdaságban mondható jónak a légkör a helyzet rendezésére, az idén a tartományi kormány 300 millió dinárt juttatott a községeknek a romatelepek infrastruktúrája kiépítésére, s ugyanezt el kellene érni a köztársaságban is, hiszen az állam erre a célra az idén mindössze 500 millió dinárt szánt. Előadásában Zorica Rašković, a munkaügyi és szociális minisztérium munkatársa kiemelte, hogy az egyik legfontosabb teendő a községekben a tényleges helyzet megállapítása, a romák önszerveződésének elősegítése, a nappali tagozatos foglalkozás a gyerekekkel, az életminőség javítása a romatelepeken és a foglalkoztatás növelése. A felzárkóztató oktatás fontosságát emelte ki hozzászólásában Stevan Nikolić, az illetékes tartományi bizottság vezetője. Képzési szempontból, mint elhangzott, javul a helyzet, az idén 156 roma származású gyerek iratkozott be a középiskolákba, és több mint ötvenen járnak egyetemre. Az általános iskolai oktatásnak egy sarkalatos problémája, hogy a roma nyelvet többnyire csak azok beszélik, akik a többé-kevésbé zárt telepeken élnek, másutt ezért nem tartozik a fontos teendők közé az anyanyelvápolás megszervezése.

A romák helyzetének tarthatatlanságát bizonyítja az az adat, hogy a legszegényebb néprétegeknél is hatszor szegényebbek, és közülük csak minden századik éli meg a hatvanéves kort, és a gyermekhalandóság 25 százalékos. Egybehangzó megállapítás volt, hogy a dolgok elmozdultak a holtpontról, és csak most látszik valójában, mennyi a teendő ezen a téren, hiszen a társadalom eddig, mivel nem tudott mit kezdeni a problémával, többnyire szőnyeg alá söpörte.

A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a szociális felzárkózás legfontosabb kérdése a foglalkoztatottság növelése e népréteg esetében. Amíg ugyanis e téren nem javul a helyzet, más területeken is nagyon nehéz lesz előbbre lépni.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-19_Oktatasi_es_gazdasagi_felzarkoztatas.xhtml

SZENT ISTVÁN-NAPI SOKADALOM

Augusztus 20-án este 18 órától a Hegyalja utcában rendezvények sora kezdődik Szent István-napi sokadalom címmel. A műsor keretében lesz játszóház, elsősegély-, tűzoltó- és rendőrbemutató, szalonnasütés és tűzijáték. A rendezvény nosztalgiadiszkóval zárul. Az érdeklődők innivalót és nyársbotot a szalonnasütéshez hozzanak magukkal, szalonnát és kenyeret a szervezők biztosítanak.

SZENT ISTVÁN-NAPI SOKADALOM

Augusztus 20-án, szerdán 18:00 órától
a Hegyalja utcában

Játszóház, elsősegély, tűzoltóbemutató, rendőrbemutató, szalonnasütés, TŰZIJÁTÉK és nosztalgiadiszkó!!!!!

Szalonna és kenyér biztosítva, innivalót és nyársaló botot hozz magaddal!

Mindenkit szeretettel várunk!

FELZÁRKÓZTATÁSSAL A TOLERANCIÁIG

Kerekasztallal folytatódik a Multietnikus karaván

A hét végén kerekasztal-megbeszéléssel folytatódik a Multietnikus karaván elnevezésű megmozdulás, amelyen a legveszélyeztetettebb csoportok, elsősorban a romák szociális felzárkóztatása lesz a középpontban. A már hagyományos kishegyesi manifesztáció természetesen felhívja minden évben a figyelmet az etnikai csoport szociális helyzetére és közéleti szerepvállalásának hiányára, de nyilvánvaló az is, hogy a látványos rendezvényen kívül nagyon sok egyéb közös akcióra, fellépésre, a legfontosabb kérdésekben pedig a közös cselekvésre van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi állapot valamelyest változzon. Ezeket a kérdéseket próbálja jobban is megvilágítani a szombaton sorra kerülő kerekasztal-beszélgetés, amelyen a tervek szerint jelen lesz Zorica Rašković, a munkaügyi és szociális minisztérium munkatársa, Duško Jovanović, a Vajdaság AT Romaügyi hivatalának igazgatója és Stevan Nikolić, a felzárkóztatási oktatási program koordinátora.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-13_Felzarkoztatassal_a_toleranciaig.xhtml

ADJA TOVÁBB A NYELV SZERETETÉT

Középpontban a vers- és szövegtanulás – Megkezdődött a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének nyári Szép szó tábora

Vasárnap este a kishegyesi Kátai-tanyán megkezdődött a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének sorrendben ötödik tábora. A táborokat eddig több alkalommal Horgoson, majd Bácsfeketehegyen tartották. Az idén, mint Hajvert Ákos, az egyesület elnöke mondja, azért döntöttek a Kátai-tanya mellett, mert Bácsfeketehegyen, az egyesület székhelyén még nem készült el a felújítás alatt álló kultúrotthon, ahol az elszállásolást is meg lehet majd oldani.

– Örömünkre szolgál azonban, hogy az idei az eddigi legtömegesebb táborunk, és nagyon örülünk annak is, hogy sokan jöttek a szórványból. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak versmondók vannak itt, és nem is kell, hogy mindenki versmondóvá váljon. Már az is nagy eredmény lesz, és elértük célunkat, ha a táborozók tovább tudják majd adni a nyelv iránti szeretetet. Visszatértünk a klasszikus tábori formához, nem az az elsődleges cél, mint korábban többször is, hogy egy megadott műsort készítsünk és gyakoroljunk be, amivel azután esetleg tájolni is lehet. Ezúttal a vers- és szövegtanulás lesz a középpontban. Több csoportban dolgozunk, de foglalkozunk majd a felkészüléssel is, de ugyanígy például a balladák drámapedagógiai megközelítésével, a hangszerek használatával is. A legkisebbeket két csoportra, kezdőkre és haladókra osztottuk – hallottuk Hajvert Ákostól.

Az egyesületi elnök szerint a tábor egyik fontos momentuma lesz Mezei Zoltán Morcogi című filmjének bemutatója. Itt lesz a táborban a szerző és Wiegmann Alfréd rendező is, akikkel a fiatalok természetesen elbeszélgethetnek.

– Elsősorban a nagycsoportosokkal foglalkoznak majd, de rangos előadók lesznek a középső csoport esetében is, például Hajós Zsuzsa drámapedagógus, a legkisebbekkel pedig Lódi Andrea drámapedagógus, továbbá Singl Zsófia, Krekity Olga, valamint Pál Ágnes logopédus foglalkozik.

A tábor befejező napján, mint minden alkalommal, ezúttal is tartanak majd egy zárórendezvényt, amelyen bemutatkoznak a házibajnokság legjobbjai, vagyis mindenki azzal, amit a táborban tanult.

– A verstanulás lesz tehát a középpontban, de figyelembe vesszük azt, hogy az idén a reneszánsz és a Biblia éve van. A téli Szép szó tábort a reneszánsznak szenteltük, de most a nyárit nem szenteljük a Bibliának. Mivel azonban foglalkozunk a Kövek zsoltára című műsorunk kibővítésével, amelyben most már nemcsak versmondók lesznek, hanem előadóművészek is, valamilyen formában mégis megemlékezünk a Biblia évéről is. A zárórendezvény tehát egy gálaműsor lesz, ha úgy tetszik egy házi döntő. Lehet, hogy azután az itt tanultak majd részét képezik annak, amivel a gyerekek műsorokat készíthetnek és tájolhatnak, de mint mondtam, nem ez az elsődleges cél – mondta Hajvert Ákos.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-12_Adja_tovabb_a_nyelv_szeretetet.xhtml

ALKALOM EGYMÁS MEGISMERÉSÉRE

Beszédek szerb, magyar és cigány nyelven — Kishegyesen megtartották a harmadik Multietnikus Karavánt

A nemzeti ételek bemutatója és kóstolója

Az egymás kultúrájának megismerését, valamint a romák felzárkóztatását szorgalmazó megmozdulás ezúttal is a község három települését érintő fogatos karavánnal kezdődött. A karaván résztvevői Szeghegyen megtekintették a tájházat, Bácsfeketehegyen pedig részt vettek az iskolában a helybeli fiatal amatőr festők kiállításának megnyitóján. A központi rendezvényt Kishegyesen a Hegyalja utcában tartották, ahol a karaván résztvevői előbb elfogyasztották a Női Fórum aktivistái és a roma háziasszonyok által készített ételeket. Az alkalmi művelődési műsort három nyelven konferálták be szerbül, magyarul és cigány nyelven. Elsőként Csóré Róbert kishegyesi polgármester köszöntötte a többszáz résztvevőt, kiemelvén hogy, amikor a teleház vezetője és rendszergazdája volt, meggyőződött róla, hogy a roma gyerekek között is nagyon sok a tehetséges fiatal, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezek a tehetségek kamatoztatni is tudják tudásukat. Mint mondta, büszke arra is, hogy olyan község polgármestere, amelyben ilyen rendezvényeket tartanak. Az egybegyülteket üdvözölve ifj. Virág Gábor, a kishegyesi helyi közösség titkára rámutatott, hogy a kishegyesi községben egy kisebbségi nemzet van többségben, és éppen ezért rendkívül fontos, hogy ez a többség hogyan figyel a saját kisebbségére, kész-e megadni neki azt a figyelmet, amilyet a maga számára követel meg a társadalomtól. Duško Jovanović, a Tartományi Végrehajtó Tanács Romaügyi Irodájának igazgatója, cigány és szerb nyelven köszöntve az egybegyűlteket, kiemelte, hogy a kishegyesi község évek óta a nagyfokú tolereancia mellett tesz tanúbizonyságot. Maga az a tény is erről tanúskodik, hogy három nyelven szólnak a köszöntők. A rendezvényről szólva elmondta, hogy az az elmúlt esztendőkben bebizonyította, hogy nagyon jó alkalom arra, hogy az itt élők megismerjék egymás kultúráját, szokásait, hogy könnyebben elfogadhassák egymást. Az Európai Únió mint ismeretes néhány évvel ezelőtt hirdette meg a Romák Évtizede elnevezésű akcióját azzal a céllal, hogy a tagországok és a csatlakozásra várók is e tíz év alatt minden országnak az eddiginél sokkal többet kell tennie a romák felzárkóztatása érdekében. Annak indoklására, hogy ez mennyire szükséges bizonyítja az adat, hogy csak minden századik roma éli meg a hatvanéves kort. Köszönetet mondott az önkormányzatnak és a helyi közösségnek a támogatásért és a szervezőknek, hogy minden évben fáradságot nem sajnálva megszervezik ezt a manifesztációt.A művelődési műsorban felléptek a szenttamási és bácsmonostori roma egyesületek tánccsoportjai, a kishegyesi romák táncosai,valamint a bácsfeketehegyi iskola diákjai és a művelődési egyesület szavalói.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-06_Alkalom_egymas_megismeresere.xhtml

MEGRAJZOLOM SZÉNNEL

                               

A szénrajz technikájával ismerkednek a gyerekek

A kishegyesi Női Fórum a nyáron, vagyis július és augusztus folyamán több rendezvényt szervezett és szervez elsősorban a gyerekek számára. Ennek keretében pénteken Jasmina Perović vezetésével Megrajzolom szénnel címmel alkotóházat szerveztek az ifjúsági otthonban, amelyen a rajzolást kedvelő gyerekek jelentek meg. A pénteken készült rajzokból a nyári foglalatosságok következő állomásán, a Szent István-napi alkotóház keretében, amelyet augusztus 20-án délután tartanak a Hegyalja utcában, kiállítást készítenek. A hónap folyamán a gyerekek számára szerveznek még egy sakkversenyt, az István-napot követő hétvégén pedig egész napos sportnapot a futballpályán.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-05_Megrajzolom_szennel.xhtml

INDUL A KARAVÁN!

            

A VAJDASÁGI KERÁMIA MÉRFÖLDKÖVE

Ismét működik a Dévity Imre Kerámiai Művésztelep

Kishegyesen kedden több neves alkotó, amatőr és fiatal jelenlétében Nemes Fekete Edit és Szűgyi István, a művésztelep szervező bizottságának tagja megnyitották a sorrendben 49. Dévity Imre Kerámiai Művésztelep munkáját. A megnyitón Nemes Fekete Edit olvasott fel részletet egy nemrégi tanulmányából, amely Hódmezővásárhelyen is elhangzott, s amelyben a vajdasági kerámiaművészet történetét dolgozta fel, és ebben kiemelt helyet kapott a kishegyesi művésztelep is.

– Hódmezővásárhelyen egy összejövetelen a vajdasági kerámiaművészet történetét kellett bemutatnom, s ebben a kishegyesi művésztelep kiemelkedő szerepet tölt be. Magam is itt ismerkedtem meg ezzel a műfajjal, és számomra is ezen keresztül mutatkozik meg e művészet. A vajdasági kerámia kezdetei Baranyi Károly és felesége, Baranyi Markov Zlata munkásságához köthetők. Az első kishegyesi művésztelepet 1959-ben szervezték meg, és a telep 1972-ben vette fel egyik szervezőjének, Dévity Imrének a nevét. Munkájában a legrangosabb hazai alkotók vettek részt az akkori ország egész területéről, egy alkalommal Baranyiék is jelen voltak. Nemzetközi jellegűvé sajnos sohasem vált a szinte állandóan jelen levő anyagiak hiánya miatt. Köszönettel tartozunk azonban mindazoknak, elsősorban Pecze Józsefnek, Radmila Markovićnak és az iskolának, hogy megőrizték a művésztelep alkotásainak anyagát, és így a kishegyesi gyűjtemény a vajdasági kerámiaművészet igazi keresztmetszetét tudja bemutatni – mondta többi között Nemes Fekete Edit.

A megnyitón a művelődési egyesület énekesei és táncosai adtak alkalmi műsort, majd végezetül a szervezők nevében Szűgyi István mondott köszönetet a művésztelep támogatóinak, az önkormányzatnak, a helyi közösségnek, Kátai Géza vállalkozónak és a Winerberger Téglagyárnak.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-07-18_A_vajdasagi_keramia_merfoldkove.xhtml

SEGÍTÜNK

Segítsünk partner Egyesületünk,
a vajdasági Női Fórum tagjának, Erzsikének !

Nagyfokú gerinckárosodást állapított meg a mágneses rezonanciavizsgálat Tóth Erzsébet - Pösze kishegyesi tornatanár, sokéves kézilabdázó, a kézilabda lánycsapat jelenlegi edzője esetében. A károsodás olyan mértékű, hogy egyértelműen műtéti beavatkozásra van szükség, sőt nemcsak operációra hanem implantátum beépítésére is. Amennyiben ezt nem végzik el, csak idő kérdése, hogy a tanárnő mikor kerül tolókocsiba.
A vizsgálatokat végző pécsi klinikán szeptemberre jelölték ki a műtét időpontját, amely a számítások szerint mintegy 8000 euróba fog kerülni. Mivel az érintettnek erre anyagi lehetősége nincs, arra kéri a jószándékú embereket, akik megtehetik, hogy segítsenek neki.

Az adományokat a Raiffeisen Bank 265-0000000654898-48 dinár számlaszámra, vagy a
RZBSRSBG SWIFT RS35265050000010731139 IBAM devizaszámlára várják.

Az akciót támogatja: a kishegyesi önkormányzat a helyi közösség, a kishegyesi "Ady Endre" K.Á.I., a Női Fórum civilszervezete és a topolyai  Régió  Rádió.
Kérjük, akinek van lehetősége, bármilyen kis összeggel segítse a Pécsett elvégzésre kerülő műtét költségeiben Erzsikét.

http://www.falugondnoksag.hu/index.php?oldal=hirek_2008&nyelv=hu&rovid=0&cikkszam=154&tipus=egyenicikk

DOMBOS FEST A SPORT JEGYÉBEN

Kerékpártúra, sakkverseny, focitorna

                                       

Novák Attila

Összművészeti fesztiválról lévén szó, amelynek egyik mottója az életöröm volt, a múlt hétvégét a szokásokhoz híven ezúttal is a sportnak, a sporton keresztül létrehozott barátságoknak szentelték. Szombaton délután a rekkenő hőség ellenére 26-an vettek részt a Dombos legnagyobb hegyei, Kishegyes legnagyobb dombjai elnevezésű kerékpártúrán, amelyet a Capriolo cég támogatásával tartottak meg.

– A meleg ellenére huszonhat gyerek, fiatal és család indult el a túrára, amelyet ezúttal Bajsa helyett a hegyesi kaszálóban tartottunk meg. Ez most abban is különbözött a korábbiaktól, hogy nem versenyjellegű volt, hanem túra, melynek során körülbelül 15 kilométert karikáztunk, és mintegy két óra alatt tettük meg a távot. Amikor visszaértünk, a résztvevők között kisorsoltuk a topolyai Capriolo ajándékkerékpárját. A szerencsés nyertes Stanković Ádám lett – mondta Novák Attila, a túra vezetője.

Vasárnap a hagyományos sakkverseny volt műsoron délelőtt a tűzoltóotthon felújított nagytermében. Ezúttal is szép számban vettek részt rajta a helybeli és környékbeli sakkozók, összesen negyvenketten. A versenyt Petar Mijanović nyerte, Pacal Mihály és Milorad Kocić előtt. A versenyen sok fiatal is részt vett, őket külön is rangsorolták és természetesen külön is díjazták. Közülük a legjobb helyezést Filip Kumić érte el, második lett Lőrincz Renáta, harmadik pedig Miljković Viktor.

A kispályás futballtornán vasárnap délután a focipályán négy csapat versengett: az Egység ifjúsági csapata, valamint a Dombos Fest, a politikusok és a vállalkozók csapatai. A tornát az Egység ifjúsági csapata nyerte jobb gólkülönbségének köszönhetően.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-07-16_Dombos_Fest_a_sport_jegyeben.xhtml

DIÁKJAINK IS OTT VOLTAK A MEGEMLÉKEZÉSEN

Kápolnaszentelés és megemlékezés

A kishegyesi Nyugati temetőben megszentelték a felújított kápolnát és megemlékeztek a hegyesi csata évfordulójáról

                                   

Kettős ünnepséget tartottak pénteken este a kishegyesi Nyugati temetőben: Brasnyó Ferenc plébános felszentelte a felújított Pecze-kápolnát, majd pedig a hagyományokhoz híven megemlékeztek a magyar szabadságharc utolsó győztes csatájának évfordulójáról.

A kápolnaszentelés előtt Kovács Hédi Pesti Attila építész szavait idézte a kápolnáról, amelyben arról ír, hogy a holtak háza, ez a kápolna túlélte az élők házát, a Pecze-féle kastélyt, amely a sokszoros próbálkozások ellenére is az enyészet martalékává vált. Ez a sajátos tragédia a maga módján szenteli fel ezt az épületet. Brasnyó Ferenc plébános a szertartás előtt az egybegyűltekhez szólva rámutatott, hogy az elődök tiszteletét is jelenti a kápolna felújítása. Mint mondta, boldog az a nép, amely gondol elődeire és megőrzi azt, amit ősei felépítettek, boldog az a nép, amely áldozni tud legszebb épületeinek megőrzésére, Isten megjutalmazza áldozatkészségüket. Köszönetet mondott a tartományi, községi és helyi közösségi szerveknek és minden munkásnak, akik támogatták és részt vettek a munkálatokban.A hegyesi csata Nyugati temetőben levő emlékművénél a Himnusz elhangzása után elsőként Csóré Róbert kishegyesi polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelvén, külön öröm, hogy évről évre többen vannak jelen a megemlékezésen, különösen pedig az, hogy a fiatalok száma növekszik, azoké, akik majd továbbviszik ezt a hagyományt. Külön köszönetet mondott a budapesti XVI. kerületi, valamint a szegedi hagyományőrzőknek, akik korabeli egyenruhákba öltözve emelték a rendezvény színvonalát. A csata mozzanatairól az azt megelőző és az utána következő eseményekről dr. Virág Gábor helytörténész beszélt. Mint mondta, a magyar kormány sok reményt fűzött a nem sokkal előbb megalakított déli hadsereghez és ez a Jelasics elleni csatában be is igazolódott. A császári seregnek ugyanis hét százalékos volt a vesztesége, ami az akkori mércék szerint igen magasnak számított. A magyar csapatok esetében ez a veszteség három százalékot tett ki.A beszédeket követően a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai alkalmi műsort adtak, majd megkoszorúzták az emlékművet: a kishegyesi önkormányzat nevében Csóré Róbert, a kelebiai önkormányzat nevében Maczkó József polgármester, a kishegyesi helyi közösség nevében ifj. Virág Gábor és Pecze József, a VMSZ nevében Csáki Róbert és Bacsó Lajos, a bácsfeketehegyi Gazdakör nevében pedig Orosz Kálmán, Kelemen László és Kórizs József. Az ünnepi műsor a Szózat eléneklésével végződött, majd ezt követően a huszárok tartottak alkalmi bemutatót.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-07-15_Kapolnaszenteles_es_megemlekezes.xhtml

ISASZEGI TÁBORBAN

Iskolán büszkeségei közül 10 kisdiák:     Bakos Doris

                                                              Fodor Mónika

                                                              Lénárt Tícián

                                                              Csőke Márk

                                                              Dudás Virág Ervin

                                                              Paróczi Elvira

                                                              Márkus Mónika

                                                              László Andor

                                                              Péter Fanni

                                                és  Vajda Boglárka részt vehetett a július 7-11-ig tartó isaszegi táborozáson.

     Isaszeg Kishegyes testvérvárosa. Budapestől 33km Gödöllőtől 9km, a Gödöllői-Dombság, Rákosvölgy kapujában nagyon szép természeti környezetben terül el. Táborhelyünkre vonattal utaztunk, mely nagyon nagy élmény volt számunkra.

    Hétfőn a késő délutáni órában értünk a táborba, amely a Polgári Védelem Üdülője. Csendes, nyugodt hely, saját medencével, tenisz-, foci- és ping-pong pályával rendelkezik. Ezen a napon  elfoglaltuk szalláshelyünket, mely 4-6 fős sátor volt. Vacsi után játék következett, mely lehetővé tette az isaszegi kispajtások és a táborvezetők közelebbi megismerését.

    Másnap délelőtt megtekintettük a gödöllői Királyi Kastélyt.

  Szerdán Budapestre vittek bennünket, ahol a Természetmúzeumot, a Hősök terét, a Budai várat, a Szabadság szobrát, a Parlamentet mutatták meg nekünk.

  Csütörtökön túráztunk az isaszegi erdőben, megtekintettük a Falumúzeumot, mely Isaszeg történetét mutatja be az őskortól 1944-ig. Ezen programok mellett  a gyerekek minden nap strandolhattak, sport és sor, este ügyességi és logikai játékokban vehettek részt.

    Pénteken reggeli után csomagolás és a búcsú pillanatai következtek.

   Fantasztikus élmény volt számunkra ez az öt nap Magyarországon. Gazdag és felejthetetlen élményekkel tértünk haza, melyre a képek mindig emlékeztetni fognak.

    Köszönjük a lehetőséget!!!!!

                                                                    Kálmán Judit tanítónő, a csapat kísérője

ÖSSZETARTÁS ÉS JÓ HANGULAT

                                         

Gyermekkorban, illetve a felnőtté válás küszöbén alakulnak ki az emberben bizonyos szokások, ilyenkor azonban az emberpalánták még fogékonyabbak és nevelhetőbbek, mint később. A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola hatodik osztályos tanulói az elmúlt héten a topolyai tó partjánál, a mezőgazdasági középiskola kiserdejében táboroztak. Tóth Erzsébet testnevelő tanár ismertette a táborozás pedagógiai szempontjait és célkitűzéseit:

– Szemmel láthatóan nagyon élvezik a gyerekek a tábori életet. Azért esett a választás erre a helyszínre, mert itt a mezőgazdasági középiskola jóvoltából áramunk és vizünk is van, a tó pedig sportolási és kikapcsolódási lehetőségeket kínál, úszni taníthatjuk a diákokat. Oktatási-nevelési szempontból is nagyon hasznos. Játszva elsajátítják a tábori élet fortélyait, a napi teendők fontosságát, ugyanakkor önállóságot és alkalmazkodókészséget szereznek. Fejleszthetik a motorikus képességeiket, gyalogtúrák alkalmával pedig a kitartásukat. Különféle programokat is szervezünk, ellátogattunk a tájházba, valamint a kovács-bognár műhelymúzeumba. A szabadidőben játékos vetélkedőkkel ütjük el az időt, sakkozhatnak, asztaliteniszezhetnek és kajakozhatnak. A tábornak van házirendje, amit be kell tartani, éjszaka pedig felváltva ügyelnek, őrködnek, de minden nap van tisztaságfelelős, vannak, akik a konyhán segédkeznek, vagy a vizet biztosítják a táborlakók részére. Némely tanulók először vannak több napig a szülőktől távol. Összességében nagyon hasznos ez a táborozás, és ami nem mellékes, nagyon jól érzik magukat itt a gyermekek.

A tábor lakói is kivétel nélkül pozitívan nyilatkoztak. Sípos Melissa elmesélte a tábor egy átlagos napját:

– Általában reggel hétkor kelünk, a reggeli után összerakodunk a sátrainkban. Szabad tevékenység, majd fürdés következik, utána ebéd. Ebéd után pihenő, majd ismét szabad tevékenység, utána ismét úszás. Vacsora után különböző esti programok vannak, vagy séta, a takarodó pedig 10-kor. Jól érzem magam a táborban.

Kancsár Larissa elsősorban a jó társaságot emelte ki:

– Nagyon jókat bulizunk esténként, napközben pedig sokat fürdünk a tóban. Legjobban az az este ragadott meg, amikor a lányok fiúnak, a fiúk pedig lányoknak öltöztek, akkor mindenki nagyon jól szórakozott.

Gordana Perović már nem először van napokig távol a szülőktől:

– Annyira jó a hangulat, hogy szívem szerint még egy hetet maradnék, és a véleményemmel, gondolom, nem vagyok egyedül. A kisebb konfliktusokat gyorsan elsimítjuk, lényegében a társaság nagyon összetartó.

Fabó Csaba elmondása szerint a fiúk és a lányok viszonya a táborban jónak mondható:

– Kétszer is voltam éjjeli őrségen, vigyáztuk a többiek álmát. Gyorsan elmúlt az idő, beszélgettünk a társammal az őrség idején. A fiúk különösen sokat sportolnak, focizunk, kosarazunk a középiskola pályáin.

Molnár Zita a tábor ideje alatt tanult meg úszni:

– Nagyon élvezem a fürdést, az éjszakai ügyelet sem esett nehezemre, inkább még érdekes is volt. A fiúk rendesek voltak és magukra vállalták a hajnali váltásokat, így mi lányok csak este ügyeltünk. Összetartó kis társaság lett belőlünk, ez érezhető.

http://www.magyarszo.rs/fex.page:2008-07-08_Osszetartas_es_jo_hangulat.xhtml

Segítsünk Pöszének!

Nagyfokú gerinckárosodást állapított meg a mágneses rezonanciavizsgálat Tóth Erzsébet Pösze kishegyesi tornatanár, sokéves kézilabdázó, a kézilabda lánycsapat jelenlegi edzője esetében. A károsodás olyan mértékű, hogy egyértelműen műtéti beavatkozásra van szükség, sőt nemcsak operációra hanem implantátum beépítésére is. Amennyiben ezt nem végzik el, csak idő kérdése, hogy a tanárnő mikor kerül tolókocsiba. A vizsgálatokat végző pécsi klinikán szeptemberre jelölték ki a műtét időpontját, amely a számítások szerint mintegy nyolcezer euróba fog kerülni. Mivel az érintettnek erre anyagi lehetősége nincs, arra kéri a jószándékú embereket, akik megtehetik, hogy segítsenek neki. Az adományokat a Raiffeisen Banknál levő 265-0000000654898-48 dinár számlaszámra, vagy a RZBSRSBG SWIFT RS35265050000010731139 IBAM devizaszámlára várják. Az akciót támogatja a kishegyesi önkormányzat és a helyi közösség, az iskola, valamint a Női Fórum civilszervezete.

http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2008/07/03/main.php?l=b19.htm

ELSŐSÖK IRATKOZÁSA

Július elsején iratkoztak jövendőbeli kis elsőseink, ekkor osztottuk számukra a tankönyveket és füzeteket is.

                                                                  

TÁBOROZÁSON

Az idén sem maradhatott el a hatodikosok táborozása.  És az a-sok osztályfőnöke meghatódva mesélte a hazaérkezés után, hogy megérte az átvirrasztott éjszaka, az idegeskedés, a folyamatos készenlét, figyelés, mert az egyik Anyuka megköszönte, hogy vigyáztak a lányára. Aki még nem utazott el 26 gyerekkel, az nem is tudhatja, hogy mi minden történik a pár nap alatt. És mekkora felelősség vigyázni a kis kamaszokra.

Két variációban is elolvashatják az ott történteket.

Táboroztunk

Az idei táborozást a 6. osztály számára június 23-tól 28-ig szervezték meg. Még most is elevenen élnek bennem azok a pillanatok, amit a barátaimmal töltöttem el. Csak tervezgettünk, tervezgettünk... Hogy hívják majd a sátrunkat, kivel is leszünk? – mind-mind nagyon fontos kérdései voltak a tábornak. Persze, a tervezgetések nagy része június 22-én történt, amikor a táborozáshoz szükséges dolgokat, ruhával teli zsákokat, a wc kellékeit, a konyha részeit pakoltuk a kocsira. A szülők nagy segítséget jelentettek, mivel ők a nehezebb tárgyakat cipelték, mi a könnyebbeket igyekeztünk minél előbb a kocsihoz vinni. Egyre türelmetlenebbek voltunk. Még egy nap, és megyünk! Mi, Anikó, Góci, Zita, Karolina, Orsi és én, a padon ülve tervezgettünk a fáradságos munka után. De még nem tudtuk, mi vár ránk másnap.

Végre elérkezett a hétfő, az indulás napja. Reggel korán kipattant a szemem, bepakoltam az útravalót, és még a kedvenc plüssállatomról sem feledkeztem meg. Anyuval elindultunk a pék elé, ahonnan volt az indulás. Már többen ott toporogtak. Fél órát vártunk, míg minden készen állt az induláshoz, és elbúcsúztunk a szüleinktől. Végre elindultunk, énekeltünk, beszélgettünk a rövid út alatt. Mikor odaértünk, rövid reggeliszünet után nekiláttunk kialakítani a tábort, felverni a sátrakat, elrendezni a ruhákat. Egy-két óra múlva már szépen haladtunk a munkával, és a megérdemelt ebéd következett. Nagyon finom volt, paprikás káposztasalátával. Hmmm, még most is érzem a számban az ízét! Az egyik legjobb dolog a kaja volt, jobbnál jobbak következtek a napok során. Ügyes szakácsnőnk, Babus néni egyszerűen szuper. Ebéd után volt egy kis időnk szunyókálásra, ping-pongozásra, beszélgetésre. De még csak azután jött az igazi jó dolog, a STRANDOLÁS, FÜRDÉS, ÚSZÁS! Szépen sorba álltunk, a tanár bácsi fütyült egyet, akkor lehetett indulni. Később is ez a füttyszó jelentette, ha ki kellett masíroznunk végre a vízből. Amikor odaértünk, mindenki bekente magát naptejjel vagy napolajjal, és rohantunk volna a vízbe, de első nap a tanár bácsi megnézte, ki hogyan tud úszni. Aki nem tudott, azzal gyakoroltak, a jó úszók pedig úszkálhattak szabadon. Vagyis a megszabott „határig”. A strandolás után zuhanyoztunk (volt sikongatás a hideg víztől), majd vissza a táborba, ahol általában vendégek vártak minket: igazgatónő, titkárnő, magyartanárnő, matektanárnő, szerbtanárnő, töritanárnő, polgármester a feleségével és kisfiával, az osztályfőnökünk férje mind kíváncsiak voltak, hogyan telnek napjaink. Gyorsan. Egyik délelőtt Zobnaticára sétáltunk, máskor pedig a tájházat és a kovácsműhelyt néztük meg. Az eső egy kicsit megijesztett bennünket, de szerencsére a legtöbb sátor átvészelte a rossz időt. Az esti programokat is nagyon élveztük, különösen jól sikerült a fordított este, amikor mi lányok, beöltöztünk fiúknak, a fiúk pedig lányoknak. Nagy volt a kacagás. A versenyzők igyekeztek szellemes bemutatkozással felhívni magukra a zsűri figyelmét. Díjazottak: 1. Tóth József

                                                                                                    2. Pataki Imre

                                                                                                    3. Sipos Melissza

                                                                                                  Különdíj: Rácz Ronald

 A „Ki mit tud?” verseny helyezettjei: 1. Vojter Emese

                                                        2. Tóth József

                                                        3. Molnár Zita és Sipos Melissza

                                                        Különdíj: Tóth Anasztázia

Az esti programok után takarodó következett, és az őrök igyekeztek ellátni a feladatukat. 

Ilyen volt a táborozásunk, számomra egy feledhetetlenül szép emlék!

Sipos Melissza, 6. a osztály

Táborozás

Végre elérkezett június 23-dika, amikor nagy örömmel szálltunk be a buszba és elindultunk Topolyára táborozni. Egy hét kint a természetben!

Amikor megérkeztünk a táborhelyre, reggeli után elkezdődött a munka. Kijelölték, hol lehetnek a sátrak. A miénk, a Vad cicák nevet viselő sátor kezdte a sort. Sátortársam, Orsi apukája és a bátyám segítségével hamar készen lettünk. Egyesek többet bajlódtak a sátrukkal, nekik segítettünk. Utána a tanárnő kijelölt bennünket aznapra konyhafelelősnek, szívesen segítettünk az ebéd elkészítésében. A hagymapucolást még elvállaltuk, de szerencsére az aprítást már a szakácsnő végezte. Szépen berendezkedtünk a sátrunkban, és átöltöztünk. Ebédig sakkoztunk, különböző logikai játékokkal, ping-pongozással ütöttük el az időt. Mire belemelegedtünk a játékba, addigra ebédhez parancsoltak bennünket. Paprikás és káposztasaláta volt. Próbáltunk gyorsan enni, hogy előbb menjünk fürödni, de ez sajnos nem sikerült. A tanárok mondták, hogy csak később megyünk, mert még veszélyes az UV-sugárzás. Így a kényelmesebbeknek is volt idejük elmosogatni az edényeiket. Valaki még az utolsó napon is összekeverte, melyik tálban kell elmosni, melyikben öblíteni az edényt. Tehát türelmetlenül vártuk, mikor indulunk már a strandra. Ott azonban nem rohanhattunk egyenesen a vízbe, hanem a tanár bácsi csoportokba osztott bennünket. Két csoport volt: aki tud úszni, és aki nem. Engem az úszókhoz soroltak, habár nem voltam magamban olyan biztos. A tanár bácsi a mélyebb vízbe ment és nekünk oda kellett úsznunk hozzá. Mindenkinek sikerült a csoportban. Ekkor minket otthagyott, és azokkal foglalkozott, akik nem tudnak úszni. Jól éreztük magunkat, búvárkodtunk, egymás nyakából ugráltunk. Gyorsan elrepült a fürdési idő, füttyszóra lekonyult orral mentünk ki a vízből. Kimerülten visszasétáltunk a táborba, ahol már vacsorával vártak bennünket. Amikor teli hassal befejeztük, nagy ping-pong versenybe, sakkozásba kezdtünk. Sokat beszélgettünk. Páran elmentek a tanár bácsival pecázni, aznap még reménytelenül. 10-kor takarodót fújtak, de hiába, hiszen csak 11 körül mentek el a többiek aludni. Orsi és én 10-től 11-ig voltunk őrök, szóval nem unatkoztunk. Először nehézségekbe ütköztünk, hogy a többieket csendre utasítsuk, de végül a tanári szó elégnek bizonyult. Amikor Melisszáék leváltottak bennünket az őrségen, mi is aludni tértünk.

Ez volt a hétfő, az első nap eseményei, ami nagyon jól sikerült és remekül éreztük magunkat.

Molnár Zita, 6. a osztály

BÉKÉSSZENTANDRÁSON JÁRTUNK

Június 20-21-én Békésszentandrásra látogattak focistáink és kézilabdázóink. A találkozónak továbbra is ismerkedési jellege van, nem az a lényeg, hogy éppen ki nyeri a mérkõzéseket...

FELVÉTELI

Június 18-án volt a felvételi magyar nyelvből, másnap pedig matematikából. Mint minden évben, az anyanyelv sikerült jobban, de a felvételizőknek sikerült elérniük mindkét tantárgyból a szükséges 1 pontot. A maximális 2o pontot senki sem szerezte meg. A „kívánságlisták” kitöltése után feszült várakozás következett, vajon sikerül-e bejutnia mindenkinek a kívánt középiskolába. A többségnek sikerült is, de vannak olyan gyerekek is, akiket a második, harmadik vagy a negyedik választott iskolába soroltak be. Az idén a legnépszerűbb a közgazdasági és a számítógépkezelői középiskola volt.

CSENGŐ SZÓ - DÖNTŐ

                                                           Az énekszó és az együttlét öröme

Zenei anyanyelvünk éltetése jegyében - Emlékezetes marad a 3. Csengő Szó Gyermekfesztivál élményszerű döntője

                                     

Vasárnap, június 15-én az Újvidéki Színház virággal és léggömbbel díszített nagytermében a helybeli Szórakoztató Alkotóműhely társulata lebonyolította a 3. Csengő Szó énekversenyt. Bevezetőként hangfölvételről részlet csendült fel Mozart Varázsfuvola c. operájából, a hagyományos gyermekdalfesztivál himnuszaként. Kalapáti Norbert és Ladisity Adrianna középiskolás műsorvezetők köszöntötték a versenyző óvodás és diákénekeseket, a látogató gyermeksereget és a nagyszámú felnőtt érdeklődőt, vendéget.

A végső megmérettetésen vidám hangulatban újra együtt voltak a május 18-án, Újvidéken rendezett elődöntő győztes énekesei. Ismét előadták a választott, illetve a már bemutatott magyar népdalt, gyermekdalt, slágert vagy másféle szerzeményeket. Milosavljević Ildikó zenetanár gondoskodott a hangfölvételes zenei kíséretről. Tóth Ervin koordinálta a szereplők fellépését. Berényi Ilona a rendezvény népszerűsítője, szövegírója és műsorszerkesztője volt.

A Skorutyák Veronika, Vitkay-Kucsera Ágota, Erős Ervin, Fenesi Mária, Mandić Tamara, Tóth Árpád és Ördög László összetételű szakzsűri színvonalasnak és élményszerűnek minősítette a vetélkedőt, versenykategóriák szerint ítélte oda a díjakat. Az óvodások csoportjában 1. helyezett: Milosavljević Valentina, 2. Tóth Laura (mindketten újvidékiek), 3. díjazottak: Molnár Anna (Bácsfeketehegy), Kálóci Amália és Bece Lúcia (Újvidék). Az 1-2. osztályos kisdiákok köréből: 1. Király Ibolya, 2. Mozetity Adrián (újvidékiek), 3. Komiszár Orhidea (Temerin). A 3-4. osztályos kisdiákok mezőnyében: 1. Török Noémi (Bácsfeketehegy), 2. Erdei Tímea (Újvidék), 3. Hoffman Emese és Milosavljević Teodora (újvidékiek). Az 5-6. osztályos tanulók versenykategóriájában: 1. Borsos Dóra (Bácsgyulafalva), 2. Bíró Mónika (Temerin), 3. Nánási Andrea, Király Csilla (újvidékiek) és Óvári Dániel (Temerin). A 7-8. osztályos énekesek táborából: 1. Solymosi Laura (Péterréve), 3. Csőke Andrea (Kishegyes), 3. Takács Leontina (Újvidék), Povázsánszki Csilla (Kishegyes), Bartusz Krisztina (Péterréve), Miljković Tamara és Moldvai Anna (kishegyesiek). A zsűri Borsos Dórát nevezte ki az idei gyermekdalfesztivál győztes énekesének, a Ha itt lennél velem c. dal előadóját.

Tóth Katalin, a Szórakaténusz Alkotóműhely elnöke - a döntő vetélkedő főszervezője és rendezője - adta át a jutalmakat a kiváló énekeseknek. Az első helyezettek elnyerték a fesztivál serlegét. A második díjazottak ezüst, a harmadik helyezettek bronz emlékérmet kaptak. Mindannyian ajándékcsomagban és oklevélben részesültek, s nem utolsósorban az énekszó és az együttlét örömében.

Az ünnepi rendezvényen táncdalfesztiválok díjazott ifjú énekesei vendégszerepeltek: Radošević Kristina, László Judit, Vukadinović Nataša és Nagy Csongor. Az újvidéki alkotóműhely társulata virágcsokorral vagy ajándékkal jutalmazta őket.

E műsoros est látogatói a színház előcsarnokában megtekintették a Szórakaténusz Alkotóműhely különböző korosztályú csoportjainak a kiállítását: sokféle dísz- és közhasználati tárgyat, kelléket, képzőművészeti alkotást.

A gyermekdalfesztivál védnökei voltak: Újvidék Város Művelődési Igazgatósága, Sándol Attila aranyműves, az újvidéki Hobbikuckó, a helybeli Petőfi Sándor Általános Iskola, a Jó Pajtás és Mézeskalács lapok szerkesztősége. A tanév folyamán zenetanárok és óvónők készítették fel a versenyző énekeseket.

Az újvidéki alkotóműhely civil szervezete rendezi a következő 4. Csengő Szó Gyermekdalfesztivált is - a magyar énekszó megismerése és megkedveltetése, zenei anyanyelvünk megőrzése és a vajdasági kiváló gyermekénekesek felkutatása céljából.

http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2008/06/18/main.php?l=b8.htm

BOLDOG NYUGDÍJAS ÉVEKET!

Tanár bácsinkat, Tóth Pált, aki sok-sok éven át zenére tanított bennünket, elbúcsúztattuk. Boldog nyugdíjas éveket kívánunk!