Hogyan szocializálni az agresszivitást?

A gyermek mindenáron el akarja nyerni a felnőttek tetszését - Kiszorítósdi, kiutálás a közösségből, az agresszivitás egyik gyakori formája - Játszóház és tanácskozás a Dombos Fest keretében megtartott családi napon

A Dombos Fest keretében hagyományosan minden évben megtartják a családi napot, amelyet ezúttal is a kishegyesi Női Fórum és nagycsaládosok egyesülete a KINCSE szervezett. A vasárnap délután játszóházzal kezdődött, amelynek keretében a gyerekek a két szervezet aktivistáinak irányításával gyurmafigurákat készítettek, különböző színű terményeket raktak üvegbe, nemezeltek, rajzoltak, ragasztottak, egyszóval akadt munka a mintegy 50-60 gyerek mindegyike számára.

                           

A szülők és pedagógusok közben egy tanácskozáson vettek részt, amelyet Maruzsenszki Erna vezetett s amelyen megjelent Krizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládosok Szövetségének elnöke is. A beszélgetés témája a mind nagyobb gondot jelentő agresszivitás kezelése volt. Az agresszivitást, mint Maruzsenszki Erna mondta, sokan nem merik vállalni, pedig az egy egyszerű, nagyon fontos emberi tulajdonság, amelyre gyakran van szüksége. Az a kérdés egyedül, hogy ezt hogyan szocializálni, hogy a gyerek ez esetben hogyan nyilvánítsa ki. A szülők előbb azt mondják gyerekeiknek, hogy ne verekedjenek, majd ha esetleg azt látják, hogy túlzottan visszahúzódóak, akkor azt, hogy védjék meg magukat. Az agresszivitás egyébként 2-3 éves korban jelentkezik, amikor nem adja oda játékait másoknak, és megpróbál harcolni azért, ami szerinte neki jár. Agresszivitásnak rendszerint azt a támadó magatartásformát nevezik, amely kárt okoz és irányulhat mások ellen és maga az egyén ellen is.

                               

Az utóbbi időben gyakran jelentkezik a kollektív agresszivitásnak az a formája, amikor egy közösség megpróbálja kiszorítani magából az egyik vagy másik egyént. Sajnos ezt a fajta agresszivitást gyakran megtűrik a vállalatokban és iskolákban is azzal indokolva, hogy a szervezet kiveti magából a nem oda valót. Az ilyen egyének nagyon nehezen tudnak védekezni és gyakran megtörténik, hogy agresszívvá válnak, ami azután ürügy a többiek számára, hogy kiközösítsék. Ezek a viselkedésformák leggyakrabban ott jelentkeznek, ahol kalap alatt támogatják az agresszivitást, ami gyakran tragédiába is torkollik (amerikai iskolai mészárlások). Mint a beszélgetésből is kiderült, az agresszivitásnak ezt a formáját néha nálunk is megtűrik, s a legnehezebb az a helyzet, amikor egyik-másik szervezet figyelmeztet egy esetre, de sem a pedagógusok, sem pedig az igazgatók nem reagálnak rá, nem tartják problémának. A szakember szerint a pedagógusoknak van az ilyen helyzet kezelésében a legfelelősségteljesebb feladatuk. Ilyenkor szoktak szociogramokat készíteni az osztályokban arról, hogy ki, vagy kik a legnépszerűbbek és természetesen kik azok, akik a legnépszerűtlenebbek. A baj rendszerint az, hogy az ilyen szociogramokat azután nem beszélik meg a gyerekekkel, azt, hogy milyen érzés kiközösítettnek lenni, mik azok a rossz tulajdonságok, amelyek a kiközösítést okozzák.

A tanácskozáson csoportmunka keretében próbáltak megoldási módozatokat találni is egy-egy konkrét esetre.
http://archiv.magyarszo.com/arhiva/2007/07/24/main.php?l=b19.htm