Minden évben nagy sikert arat a Halloween-disco diákjaink körében. Az idén is kérték, hogy szervezzük meg számukra. Köszönet Morel Mártonnak (Marci apukájának és Marcinak is) valamint Fülöp Valentin tanár bácsinak, hogy elvállalták a DJ szerepét. A disco felsős diákoknak szól, és csak azok bulizhatnak, akiknek példás a magaviseletük... A többiek meg, reméljük, tanultak a hibáikból... Jó szórakozást a gyerekeknek és az ügyeletes tanároknak is! :)
Akik véletlenül nem tudják, azoknak egy kis információ, mit is ünneplünk október 31-én:
Az angol
Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét
jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon
ünnepelték az újévet - a Samhain-t, vagyis "a nyár végét", és
ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt. Legismertebb
jelképe Halloween-nek a faragott töklámpás.
A legtöbb országban ismerik a Halloween ünnepét.
Éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak és
természetesen töklámpásokat faragnak.
Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó
napján a legvékonyabb a választóvonal az élők és a holtak világa között. Az
eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem
találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a
világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény
ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne
vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében
szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig
megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék.
Október 31-én,
miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú, hideg télre,
megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt
gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be,
tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor
eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal
új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el
a hideget.
Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt
töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt
távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak
szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
Jack a
hiedelem szerint egy részeges, ám tréfás és leleményes kovács volt. Olyannyira,
hogy még az ördögöt is megviccelte; mikor az eljött érte, hogy elvigye, Jack
felzavarta őt egy hatalmas fa tetejére, aztán keresztet rajzolt a fa törzsére.
Mivel az ördög köztudottan irtózik a kereszt érintésétől, nem tudott lejönni a
fáról. Jack csak azután engedte le az alvilági figurát a fáról, miután az
megígérte, hogy nem kísérti őt többé. Amikor Jack meghalt, a mennyországba nem
engedték be iszákossága és csínytevései miatt, ám a pokolban sem találhatott
otthonra, mert az ördög is haragudott rá, amiért korábban túljárt az eszén.
Ezért csak odadobott Jacknek egy izzó fadarabot a pokol tüzéből, hogy legalább
vak sötétben ne kelljen kóborolnia az idők végezetéig. Jack beletette a mécsest
egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába), azóta bolyong
lámpásával a mennyország és a pokol között. A kelta retket (répát) az
amerikaiak időközben tökre változtatták, (állítólag azért, mert abból több volt
nekik) és a világító sárga gömb lassan Halloween szimbólumává vált.
Napjainkra már nálunk is egyre inkább divatos lett a
Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyermekek
kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy boszorkányos és ijesztő ruhákat
öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. De a szeretteinkért való
gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés
és a lélek halhatatlanságába vetett hit a legfontosabb. És a
külföldről átvett vidám szokások nem tudják ezt megváltoztatni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése