Születésének napján, szeptember
23-án emlékeztek meg a helybeliek és vendégeik Kishegyesen Csépe Imre íróról,
költőről, immár 38. alkalommal. Az irodalmi nap a könyvtár falán lévő
Csépe-emléktábla megkoszorúzásával kezdődött, ahol elsőként Németh István, a
falu díszpolgára helyezte el a kegyelet virágait, majd Szigeti András,
Magyarország szabadkai főkonzulátusának alkonzula, Papp Árpád, a Magyar Nemzeti
Tanács képviseletében, Mackó József Kelebia polgármestere és Hévízi Róbert,
Békésszentandrás alpolgármestere.
A rendezvény a községi képviselő-testület tanácstermében folytatódott, ahol Lovas Ildikó, a Csépe Emlékbizottság tiszteletbeli elnöke köszöntötte a díszülés közönségét, szólva a kishegyesi irodalmi életről, az azt képviselőkről, akik közül néhányan nem is olyan régen még „elcsépelt napokat” rendeztek, mára pedig már az emléknap főszervezőivé lettek.
Az irodalmi emléknap keretében idén is megszervezésre került az Aranyeső elnevezésű vers- és prózamondó verseny, amely ezúttal Benedek Elek, a 150 éve született nagy magyar mesemondó emlékét idézte. A versenyben mintegy négyszáz tanuló vett részt a kishegyesi község általános iskoláiból, akik közül a legjobban szerepelt, mint Papp Imre, a bíráló bizottság elnöke kihirdette, Csoma Balázs, a III-IV. osztályosok, Török Noémi, az V-VI-osok és Lénárt Tícián a VII-VIII. osztályosok korcsoportjában.
A Csépe-emléknap további jubileumok jegyében zajlott, így Bányai János a Kazinczy-évfordulót, illetve a magyar nyelv évét találta alkalmasnak arra, hogy Nemzeti irodalom idegen nyelven című, Nyelvcsere és nemzetirodalom alcímet viselő előadásában keressen választ olyan kérdésekre, hogy írók hogyan váltanak nyelvet, hogyan írnak más nyelven, mint amit gyerekkorukban megtanultak, mennyiben épülnek be a más nyelven író magyar származású alkotók munkái a magyar irodalmi kánonba, beszélhetünk-e kulturális egységesülésről, és eljött-e a nemzeti irodalomakban való gondolkodás revíziójának, újragondolásának és átalakításának ideje. Előadásának végén a szervezők köszöntötték őt 70. születésnapja alkalmából.
A Csépe-napok egyik kezdeményezője, Fehér Ferenc húsz éve hunyt el, akinek Vallomás című versét hallhatta a közönség Hajvert Ákos előadásában, majd pedig Toldi Évát, aki a költészetéről értekezett, amihez, mint megállapította, rafinált korszerűség, ugyanakkor finom klasszicitás szükségeltetik, és szólt az 1950-es nemzedékről, akik közül többek a Hídban is publikáltak, mely folyóirat ugyancsak jubileumot ünnepel. Ez alkalomból került bemutatásra Kishegyesen is az idén 75 éves folyóirat Forum Kiadó által készült kiadványaiból álló kiállítás, melyet annak szerzője, Csáky Sörös Piroska nyitott meg és ajánlott a közönség figyelmébe. Ezt követően mutatkozott be a folyóirat, illetve munkatársai, Bencsik Orsolya, Böndör Pál, Harkai Vass Éva, Kiss Tamás és Pressburger Csaba, akiket Faragó Kornélia, a Híd főszerkesztője mutatott be.
A rendezvény a községi képviselő-testület tanácstermében folytatódott, ahol Lovas Ildikó, a Csépe Emlékbizottság tiszteletbeli elnöke köszöntötte a díszülés közönségét, szólva a kishegyesi irodalmi életről, az azt képviselőkről, akik közül néhányan nem is olyan régen még „elcsépelt napokat” rendeztek, mára pedig már az emléknap főszervezőivé lettek.
Az irodalmi emléknap keretében idén is megszervezésre került az Aranyeső elnevezésű vers- és prózamondó verseny, amely ezúttal Benedek Elek, a 150 éve született nagy magyar mesemondó emlékét idézte. A versenyben mintegy négyszáz tanuló vett részt a kishegyesi község általános iskoláiból, akik közül a legjobban szerepelt, mint Papp Imre, a bíráló bizottság elnöke kihirdette, Csoma Balázs, a III-IV. osztályosok, Török Noémi, az V-VI-osok és Lénárt Tícián a VII-VIII. osztályosok korcsoportjában.
A Csépe-emléknap további jubileumok jegyében zajlott, így Bányai János a Kazinczy-évfordulót, illetve a magyar nyelv évét találta alkalmasnak arra, hogy Nemzeti irodalom idegen nyelven című, Nyelvcsere és nemzetirodalom alcímet viselő előadásában keressen választ olyan kérdésekre, hogy írók hogyan váltanak nyelvet, hogyan írnak más nyelven, mint amit gyerekkorukban megtanultak, mennyiben épülnek be a más nyelven író magyar származású alkotók munkái a magyar irodalmi kánonba, beszélhetünk-e kulturális egységesülésről, és eljött-e a nemzeti irodalomakban való gondolkodás revíziójának, újragondolásának és átalakításának ideje. Előadásának végén a szervezők köszöntötték őt 70. születésnapja alkalmából.
A Csépe-napok egyik kezdeményezője, Fehér Ferenc húsz éve hunyt el, akinek Vallomás című versét hallhatta a közönség Hajvert Ákos előadásában, majd pedig Toldi Évát, aki a költészetéről értekezett, amihez, mint megállapította, rafinált korszerűség, ugyanakkor finom klasszicitás szükségeltetik, és szólt az 1950-es nemzedékről, akik közül többek a Hídban is publikáltak, mely folyóirat ugyancsak jubileumot ünnepel. Ez alkalomból került bemutatásra Kishegyesen is az idén 75 éves folyóirat Forum Kiadó által készült kiadványaiból álló kiállítás, melyet annak szerzője, Csáky Sörös Piroska nyitott meg és ajánlott a közönség figyelmébe. Ezt követően mutatkozott be a folyóirat, illetve munkatársai, Bencsik Orsolya, Böndör Pál, Harkai Vass Éva, Kiss Tamás és Pressburger Csaba, akiket Faragó Kornélia, a Híd főszerkesztője mutatott be.
Nagy Klára
