"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)

2012. július 19., csütörtök

ISKOLANAPTÁR - ŠKOLSKI KALENDAR

ELSŐ FÉLÉV - ПРВО ПОЛУГОДИШТЕ
(78 tanítási nap - 78 наставни дан)
(szeptember 3. – december 21.)
(3. септембра – 21.  децембра)
I. NEGYEDÉV - 1. КВАРТАЛ
(40 tanítási nap - 40 наставних дана) 
Септембар 2012                       20
Н.Н
П
У
С
Ч
П
С
Н
1





1
2
3
4
5
6
7
8
9
2







10
11
12
13
14
15
16
3







17
18
19
20
21
22
23
4








24
25
26
27
28
29
30
SZEPTEMBER 3. – KEZDŐDIK A TANÍTÁS – A FELSŐSÖK ÉS A 3. ÉS 4. OSZTÁLYOSOK DÉLELŐTT (7,30), AZ 1., 2. OSZTÁLY ÉS A KISEGÍTŐ TAGOZAT DÉLUTÁN (13,00) KEZD

SZEPTEMBER 8. - MUNKASZOMBAT





Октобар 2012                            20
Н.Н
П
У
С
Ч
П
С
Н
5
1
2
3
4
5
6
7







6
8
9
10
11
12
13
14







7
15
16
17
18
19
20
21*







8
22
23
24
25
26
27
28








OKTÓBER 26. – NEGYEDÉV VÉGE 









II. NEGYEDÉV - 2. КВАРТАЛ
(38 tanítási nap - 38 наставни дан)
Октобар 2012                            3
НН
П
У
С
Ч
П
С
Н
9
29
30
31












Новембар 2012                             20
Н.Н
П
У
С
Ч
П
С
Н
 9



1
2
3
4
5
6





10


7
8*
9
10
11**
12**
13
14




11



15
16
17
18
19
20





12


21
22
23
24
25
26
27





13


28
29
30









NOVEMBER 1.-2. – ŐSZI SZÜNET
NOVEMBER 12. – ÁLLAMI ÜNNEP
NOVEMBER 17. - TANÍTÁSI SZOMBAT – PÉNTEKI ÓRAREND SZERINT TANÍTUNK
NOVEMBER 23. - ISKOLANAP
Децембар 2010                        15
Н.Н
П
У
С
Ч
П
С
Н
13





1
2
3
4





14


5
6
7
8
9
10
11





15


12
13
14
15
16
17
18





16


19
20
21
22
23








24
25
26
27
28
29
30
31






DECEMBER 21. – I. FÉLÉV VÉGE – KEZDŐDIK A TÉLI SZÜNET!
DECEMBER 19-ÉN A PÉNTEKI ÓRAREND SZERINT TANÍTUNK
A MÁSODIK FÉLÉV 2013. JANUÁR 15-ÉN (KEDDEN) KEZDŐDIK!

2012. július 16., hétfő

ÉDESANYÁM MESÉT MESÉLT


     Édesanyám minden este mesét olvasott nekem a Minden napra egy mese című könyvből.
    Mielőtt olvasni kezdett volna, behívta apát és a testvéremet, Edinát is. A televíziót kikapcsoltuk. Csak ezután kezdődhetett a barangolás a mesék országában. A Bors Péter című volt a kedvencem. Mindig izgatottan hallgattam, habár már kívülről fújtam az egészet. Mivel anya jól tudta, hogy tej nélkül nem alszom el, ezért mindig odakészítette az asztalra, és a kakaóport sem felejtette ki belőle.
    Minden este boldogan aludtam el. Még most is, amikor visszagondolok ezekre az estékre, mosoly ül az arcomra.
TÓTH Péter
5.b

2012. július 11., szerda

TÁNC, ÉNEK, JÁTÉK

Etnonap volt a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában
     A roma gyerekek beilleszkedésével és felzárkóztatásával foglalkozó DILS-projektum - melybe az iskola is bekapcsolódott - sikeresen befejeződött, s ennek megünneplésekor bemutatkoztak a község területén élő nemzetiségek. A színes művelődési műsorban felléptek az iskola tanítványai, a falu néptáncosai, a roma gyerekek és a Kszénia Hercegnő Montenegrói Művelődési Egyesület tagjai. Maguk a tanárok is szerb, magyar, montenegrói, roma és szlovák népviseletbe öltözve várták a vendégeket. Molnár Márta igazgatónő például káprázatos kalocsai népviseletben tűrte a mintegy 40 fokos hőséget - mi tagadás: hősiesen és mosolyogva. Akárcsak mi mindannyian, hiszen nem mindennapi látványosságban - és végeredményben játékban, közös örömben volt részük az egybegyűlteknek.
    A műsort a kishegyesi és a feketicsi iskola, valamint a Pán Péter óvoda szervezte, természetesen a községi önkormányzat támogatásával.
    Az etnonap vendégváró ínyencségekkel és zenével kezdődött az iskolaudvarban, majd különféle, a gyerekek által tervezett tánc- és énekszámokkal folytatódott. A kitűnő hangulat az alkalmi műhelymunkák - melyek lebonyolításába a Nők Kishegyesi Fóruma is bekapcsolódott - során sem lanyhult. Volt papírhajtogatás, aszfaltrajzolás, gyöngyfűzés és... közös tánc.
    Hogy mindez nem tartott a kifulladásig, annak csak egy oka volt: elkészült a babgulyás, melynek senki sem tudott ellenállni.
    A rendezvény pillanatait Szabó Attila fotóriporterünk örökítette meg.


2012. július 10., kedd

JELENREMIX A HATÁR TÚLOLDALÁN - ÍRÁS A NÉPSZABADSÁGBAN

Kishegyesből újra Dombos lett

Vakmeleg júliusi délután érkeztünk Kishegyesre. Az egyszerűség kedvéért a templom a találkozási pont, ide kaptunk kalauzt, aki egy kis parkon, a templomkerten át vezet minket az iskolába. Az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola udvarán most ülőalkalmatosságként funkcionáló szalmabálák, néhány hagyományos székpad, a legtöbben napernyők alatt. Az udvaron felállított színpadon éppen a Híd Kör tagjait és az őket kérdező moderátorokat figyelte az a körülbelül negyven ember (fiatalok és szépek), akit a kánikula sem rettent el az irodalomtól.

A kísérleti általános iskola nevéhez méltón valóban egy kísérletnek ad otthont már jó pár éve: immár 12. alkalommal rendezik meg Kishegyesen a Dombos Festet, a Vajdaság egyik, ha nem a legfontosabb nyári kulturális fesztiválját július 3–8-ig. Két helyszínen zenei és irodalmi rendezvények, koncertek, pódiumbeszélgetések, fórumok és viták, felolvasóestek várták a zene és az irodalom kedvelőit, a program egyáltalán nem volt kispályás. S hogy mi ebben az egészben a „kísérleti”?
A Dombos Festet magyarországi minták, például a Művészetek Völgye vagy a József Attila Kör (JAK) tatai és szigligeti alkotótáborai nyomán hívták életre egy tucat esztendővel ezelőtt, tudom meg Virág Gábortól, a programsorozat egyik főszervezőjétől. Korábban a szomszédos településeken is voltak kísérőprogramok, az idén csak helyben rendezték meg a fesztivált. A kísérlet eredeti célja az volt, hogy a környéken élőket felrázzák „a Milosevics utáni apátiából”, hogy kiderüljön, a kilencvenes évek háborúi után is van élet a környéken. S hogy megmutassák a régiónak, a településnek a környező országokban születő kulturális produkciók egy részét. A fesztivál nyomán a falu képe is megváltozik idővel, például köztéri alkotások, festmények, a tanyarekonstrukciós programnak köszönhetően pedig kiszínesedett pusztai házak révén. A Monarchia korabeli vasútállomás hasznosítása még ezután következik.
A fesztivál egyébként egy irodalmi antológia, a Dombosi történetek után kapta a nevét, amelyből egy fiktív Kishegyes képe rajzolódott ki. Az viszont már nagyon is valóságos, hogy nemcsak a kultúrszomjasak, de a falu népe is jól tud járni a Dombossal: Kishegyes kereskedelme ilyenkor kicsit fellendül, sokan konkrét pénzkereseti forráshoz is juthatnak. Például kiadják üresen álló szobáikat, házaikat, hogy a fesztiválozóknak legyen hol aludniuk, vagy éppen a lebonyolításban segédkezhetnek, sok fiatal pedig önkéntes munkával teszi zökkenőmentessé a hétvégét. Virág arról is beszámol: az ilyen önkéntes fiatalok egy része ma már önállóan szervez bizonyos programokat, úgyhogy a vetéstől végül is eljutottak az aratásig. „A Dombos Fest előtt is voltak különböző nyári rendezvényeink, csak akkor még nem tudtuk, hogy ezt fesztiválnak hívják” – így a szervező. 2001-ben jött a lehetőség, hogy ebből az egészből egy összművészeti fesztivált csináljanak. „Eleiben egy egész hónapon át tartó rendezvénysorozat volt a Dombos, az első hétvégén nagy zenei eseményeket, a másodikon kisebb koncerteket és irodalmi programokat rendeztünk, a harmadik hétvége az építészeté és a képzőművészeté volt, a negyedik pedig a közösségformáló rendezvényeké, a közös főzéseké, a kötetlen együttlété.” Idővel aztán úgy döntöttek, célszerűbb az elszórt programokat egyetlen szűk hétre koncentrálni, keddtől vasárnapig. Az idén az iskolában és egy Hegyalja utcai, egykor illegális szemétlerakóként működő, mára európai szintű fesztiválhelyszínné varázsolt területen zajlottak a rendezvények.
S hogy Kishegyes népe mit szól a fesztiválhoz? Kezdetben nagyon szerették a Dombost, tudtam meg, most viszont már jól látszik egy réteg, amelynek nem tetszik a dolog. Például az, hogy egyes zenei rendezvények esetén a szervezők ma már kénytelenek belépődíjat szedni, ami különben még a jelképesnél is jelképesebb összeg: esténként 100-200 dinárért, vagyis mintegy 250-500 forintért lehet hallgatni a jobbnál jobb bandákat. S az sem tetszik néhány helybélinek, hogy a szervezők nem engednek a nyomásnak, és továbbra is mellőzik az általuk túl kommersznek vélt zenét. A legtöbben eddig az ugyancsak kishegyesi Rúzsa Magdi koncertjén voltak pár éve, hatezren, egyébként egy-egy fesztivál alkalmával összesen úgy tízezren fordulnak meg a településen.
A falut egyébként körülbelül ötezren lakják.
Virág azt mondja, bár Belgrádból nem nagyon látszanak, Újvidékről annál inkább. A vajdasági kormány mellett például az NKA is támogatja őket. Az biztos, hogy a programokkal nem bántak szűkmarkúan: a Dombosi történetek – remix című irodalmi programsorozat keretében keddtől vasárnapig eljött felolvasni/beszélgetni mások mellett Csobánka Zsuzsa, Gerőcs Péter, Márton László, Krusovszky Dénes, Bencsik Orsolya, Zalán Tibor, Grecsó Krisztián, Horváth Viktor, Tamás Gáspár Miklós, Balázs Attila, Sopotnik Zoltán és a Slam Poetry Budapest ötfős delegációja. A vajdasági Híd Kör mindennapos vendég volt az iskolaudvaron, de a Symposion, az Ex-Symposion és a Prae.hu is képviseltette magát. Az irodalmi programok tető alá hozásában Virágék segítségére volt a József Attila Kör (JAK) és a Fiatal Írók Szövetsége is. A Hegyalja utcában pedig Ferenczi György és a Rackajam, a Béla Műhely, a Vad Fruttik, Juhász Gábor, Balázs Elemér, Lajkó Félix, a Meszecsinka és Dresch Mihály nevével csábítottak. Ottjártunkkor lépett fel a Kaláka, majd a Harcsa Veronika Quartet, tizenegykor pedig hatalmas tábortűz is megvilágította az egyébként is gyönyörű löszfalat, és bevalljuk, hogy itt láttunk először kemencekápolnát is. A pljeskavica-szüzességünket ugyan nem Kishegyesen volt szerencsénk elveszteni, de ilyen jól talán még sehol sem esett. A magyarországi pénztárcának igen kellemes árfekvésű luxuscikkek után, a másnap délelőttjén ideális regenerálónak bizonyult a Fő utca egyik szinte jeltelen krimójában felszolgált kvázi hamburger (100 dinár),meg a kedvesség és az egyenes minimálhumor, ami (éljenek a sztereotípiák:) az itt élőkre oly jellemző.
És különben is: mi bajunk lehet ott, ahol az egyik sört úgy hívják, hogy Lav? A másikat meg hogy Jelen.

2012. július 9., hétfő

A KÉT LEGJOBB OSZTÁLY!

A két legjobb osztályt: a 7.b-seket - osztályfőnök Magyar Aletta - és a 8.a-sokat - osztályfőnök Selić Julijana - adai kirándulással, fürdéssel jutalmaztuk. Ők voltak azok, akik tanulmányi eredményükkel, magaviseletükkel, segítőkészségükkel példát mutattak mindenkinek. 

2012. július 6., péntek

SLAM POETRY ÉS BEATNEMZEDÉK

Két számot kitevő anyagot sikerült összegyűjtenie a fiatal szerzőket foglalkoztató Híd Kör szerkesztőinek a Híd folyóirat számára. Tegnap este a június–júliusi Híd szám fiatal alkotói mutatkoztak be a Dombos Fest keretében zajló Dombosi történetek – remix nevet viselő irodalmi fesztiválon a kishegyesi Ady Endre Általános Iskolában.
A délután kezdődő rendezvénysorozat a dupla szám bemutatásával kezdődött, az irodalmi táborra is ellátogatott szerzők színpadra szólításával folytatódott, majd pedig Barlog Károly és Kiss Tamás prózaíróval, Benedek Miklós és Oláh Tamás költővel Mészáros Krisztina és Sági Varga Kingabeszélgetett az alkotói folyamatról, vajdasági irodalomról és írókról, a beatnemzedék és az amerikai irodalom hatásáról a szerzők írásaira.
Benedek Miklósnak a 2012-es budapesti Ünnepi Könyvhétre jelent meg első önálló verseskötete Nem indul hajó címmel. A fiatal poéta földijének, Podolszki Józsefnek és Csáth Gézának a hatásáról beszélt, valamint elárulta, hogy noha a Híd legújabb számában prózával jelentkezett, marad a versfaragásnál. Barlog Károly a Kovács Istenke álmodik című novelláiról szólt, Újvidék- és Budapest-élményeit fejtegette, s bevallotta, hogy nem szívesen olvasná fel tanárként az osztályteremben saját írásait a diákjainak. Kiss Tamás a Forum Könyvkiadó regénypályázatáról beszélt, amelyre őt is meghívták, továbbá az amerikai irodalom, kivált Chuck Palahniuk hatásáról. Oláh Tamás, folytatva a tengeren túli irodalomról szóló párbeszédet, a beat irodalom rá gyakorolt hatását taglalta, de szót ejtett a távol-keleti haikukról is. Mind a négy szerzőt élénken foglalkoztatja a szexualitás és a testiség kérdése, leginkább a mai fiatalságot érintő témákat dolgoznak fel, s szívesen kísérleteznek – derült ki a pódiumbeszélgetésből.
Az est folytatásában Csobánka Zsuzsa költővel és Gerőcs Péterrel Tülkös Terézia és Kelemen Emese beszélgetett, majd Márton László regényírót Gerőcs Péter kérdezte, s végül Gábor Tamás Indiana, Bencsik Ádám Ponza, Simon Márton, Csider István Zoltán és Pion István mutatták be, mi fán terem a slam poetry.

2012. július 5., csütörtök

SZALMABÁLA - BOHÉM KÁVÉ

Elmélyült figyelemmel – az irodalmi tábor részvevői (Fotó: Ótos András)
Újra szalmabálákkal telt meg a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola udvara. De nem a helyi földművesek leltek új szérűre, hanem július 3-án elkezdődött a Dombos Fest zenei programjaival párhuzamosan tartó, harmadik alkalommal megrendezett Dombosi történetek – remix című irodalmi fesztivál és tábor.
Az első napon Szegő János kritikus a magyarországi politikai költészetről beszélt a táborba jelentkezett, nagyrészt bölcsészhallgatókból, a Híd Körhöz tartozó pályakezdő írókból, kritikusokból, költőkből és műfordítókból, zenei tanulmányokat folytató diákokból verbuválódott közönségnek. Az irodalmi tábor résztvevői jövő hétfőig Szegő Jánostól Bodor Ádám munkásságáról – kitüntetett szereppel a Verhovina madarai ímű prózakötetről – hallhatnak előadásokat, valamint árton László író a kreatív írásról tart gyakorlatokat, melyben prózaírói fogásokkal, tanácsokkal látja el az érdeklődőket. Az irodalmi tábor programját szabadon látogatható előadások, filmvetítések, a Híd Kör tagjainak fellépése és dombosi kerékpártúra, valamint étel- és italkülönlegességek, többek mellett bohém kávé színesíti.
Formálisan idén a topolyai Mara Amatőr Színház fellépésével kezdődött el a Dombos Café rendezvénysorozata, akik Moliére A fösvény című komédiáját mutatták be. Az estet Keszég Ákos és a Fokos zenekar táncháza zárta.
Szerdán Márton László tartotta meg szemináriumának kezdő előadását, melyben írásgyakorlatokkal, az elbeszélői nézőpontokat tudatosító feladatokkal, példák révén ismertette meg az irodalmi tábor közönségét a kreatív írással. A műfordítóként és drámaíróként is tevékeny regényíró elmondása szerint, ha a művészi írásra nem is lehet mindenkit megtanítani, a tehetséget nem lehet átadni, de az íráshoz kötődő fortélyokkal érdemes foglalkozni. Márton László érintette az írói hitelesség kérdését, az író és egyes korok irodalmának érettségéről beszélt, majd csoportmunka során, egy kitalált történet gerince mentén konkrét elbeszélési, elbeszélői problémákra mutatott rá. Tegnap este dombosi kerékpártúra frissítette fel az előadások során megfáradt elméket. A másfél órás tekerésen részt vevőket ifj. Virág Gábor, a tábor szervezője vezette a kishegyesi határban, bizonyságát adva, hogy nemcsak regénybeli és képletes, de a valóságban és tényleges értemében is híve a biciklizésnek. A túra után filmvetítésekkel, többek közt Gerőcs Péter: Privát Mészöly című alkotásának bemutatásával búcsúztatták a napot a kishegyesi általános iskola udvarában.

2012. június 30., szombat

TANÉVZÁRÓ

Az iskola munkaközössége játékosan búcsúzott a tanévtől...
photo by Kovács Ernő

BABUS NÉNI NYUGDÍJAS LETT

Drága Babus nénink, szakácsnőnk nyugdíjba vonult. Egy kis ünnepséggel búcsúztattuk.
A megérdemelt nyugdíjhoz jó egészséget és boldog napokat kívánunk!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...