A vége felé jár a kishegyesi községben a roma gyerekek oktatásügyi rendszerbe történő bevonását célzó világbanki kezdeményezés. Egyelőre nem tudni, mennyire eredményes, de a gyerekek nagyon kedvelik.
Tizennégy
hónapra szólt a Minden roma gyereket az oktatási rendszerbeelnevezésű
akció, amely a kishegyesi községben hamarosan véget ér, és amely a jelek
szerint a lezárást követően szép eredményeket tud majd felmutatni.Mészáros
Tibor pedagógiai asszisztens, a program koordinátora szerint a tartalmakat
az óvodával, a hegyesi és bácsfeketehegyi iskolákkal, valamint az újvidéki
székhelyű romaszervezettel és a Vajdasági Demokratikus Romaszövetséggel közösen
dolgozták ki, s ez az együttműködés egész idő alatt jól működött.
– Huszonnyolcezer-háromszáz
eurót kaptunk a Világbanktól, de ehhez hozzá kellett tennie a községnek a saját
hozzájárulását, így az egész program keretösszege 32 ezer euró körül mozog.
Ebből legtöbbet a kishegyesi iskola kapott, 12,5 ezret, 6400-at a
bácsfeketehegyi iskola , háromezer-kétszázat az óvoda és négyezer-kilencszázat
a romaszervezet. Ebből a pénzből meg tudtuk szervezni a napközis
foglalkozásokat, ami nem is olyan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy például a
kishegyesi iskola esetében 67 gyerekről van szó, akik naponta részt vesznek
ebben a szolgáltatásban, uzsonnát és ebédet kapnak, és folyamatosan négy-öt
pedagógus foglalkozik velük, hogy elkészítsék házi feladataikat, és megtanulják
a tananyagot. Bácsfeketehegyen a program harminc gyereket ölel fel, az óvodában
pedig ilyen alapon 17 gyereket tartunk számon – mondja Mészáros Tibor.
A gyerekek,
főleg a fiatalabbak játékos módszerekkel illeszkednek be a környezetükbe, nem
maradnak el a többitől a házi feladatok elkészítésében, és a tananyagot is
jobban elsajátítják a pedagógusok segítségével.
– Nagyon fontos,
hogy fórumokat is szervezünk a szülők számára. A községben élő cigányok
sokfélék, Hegyesen például úgynevezett romungrók élnek, vagyis magyar cigányok,
és ennek megfelelően a cigány, a magyar és a szerb nyelv keverékét beszélik.
Bácsfeketehegyen viszont a koszovói menekült cigányok élnek, ők cigányul és
albánul beszélnek. Közös lehetne a roma nyelv, de meg sem értik egymást, ezért
anyanyelvápolást nem is szervezhettünk számukra. Az azonban nagyon sokat jelent,
hogy éppen a pedagógiai asszisztenseken keresztül napi kapcsolatban tudunk
állni a szülőkkel. Jómagam hetente többször is ellátogatok a kishegyesi
romatelepre, de ugyanígy a bácsfeketehegyi roma házakba is, sokszor különösebb
ok nélkül. Úgy látom, belátták, hogy a gyerekeknek iskolába kell járniuk. És ez
az első lépés. Elfogadják a segítséget is, és hajlandóak együttműködni. A heti
rendszerességgel történő találkozások miatt egy kicsit bizalmi kapcsolatba is
kerültünk egymással. Ha sem az óvodában, sem az iskolában nincs semmi gond,
akkor tudunk bármi másról is beszélgetni, és ez szerintem nagy dolog – mondja a
koordinátor.
Azt egyelőre nem
lehet tudni, hogy tanulmányi előmenetel szempontjából az akció mennyit hozott
„a konyhára”, vagyis lesz-e a roma gyerekek között is kimagasló teljesítményű
gyerek, az viszont biztos, hogy a foglalkozásokat szeretik.
– Az év végén
majd megmutatkozik, milyen eredményeket tudnak felmutatni a programban felölelt
gyerekek, egyelőre csak azt lehet tapasztalni, hogy a kisdiákok nagyon élvezik
a napközis foglalkozást, és az is nagy eredmény, hogy iskolát például már nem
tartják „szükséges rossznak” – mondja a koordinátor.
A program a
tervek szerint június közepén ér véget, és a befejező rendezvények egyike az
úgynevezett etnonap lesz, amelyen elsősorban a romák, de mások is ízelítőt
adnak kultúrájukból, dalaikból, táncaikból és ételkülönlegességeikből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése