photo by Kovács Burján Anikó
A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjainak, tanárainak mindennapjai...
"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)
2012. június 2., szombat
ELBÚCSÚZTAK A NYOLCADIKOSOK
A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában elbúcsúztak a nyolcadikosok. Ebben az évben, négy osztályban 63 tanuló fejezte be az általános iskolát, három magyar és egy szerb tannyelvű tagozatban. Az utolsó osztályfőnöki óra után a végzősök léggömböket eregetve vonultak fel, a főutcán keresztül a színházteremig, ahova a nagyszámú érdeklődő, az önkormányzat, az egyházak, és az intézmények képviselői, tanárok, szülők, rokonok, ismerősök jószerivel be sem fértek. Minden osztály külön búcsúzott prózával és dallal, majd Molnár Márta az iskola igazgatónője is elköszönt tőlük. Elmondta, hogy kiemelkedően eredményes és tehetséges generáció távozik most. Sokban nekik köszönhető, hogy a tanintézmény az ország iskolái között is a legjobbak között van, az elért eredmények alapján. Nem csak azokhoz szólt, akik versenyeredményeikkel az iskola és a közösség hírnevét öregbítették, hanem, mint mondta, minden diák értékes, és a legjobb valamiben, talán közöttük vannak a jövő Mozartjai, Michelangelói, tudósai, kiemelkedő sportolói. Kiosztotta a Vuk-diplomákat, amit összesen 18-an érdemeltek ki, majd a versenyeken elért eredmények alapján, külön diplomákat és ajándékokat adott át. Az egyik legrangosabb elismerést, a tantestület által odaítélt Ady Endre - díjat, az azonos pontszám miatt, idén két tanuló vehette át, Rácz Ramóna és Trombitás Orsolya. A korosztály legjobb sportolóinak járó elismerést és ajándékokat Fodor Mónika és Gelányi Leonszió kapta meg. A legrangosabb elismerést, a generáció diákja címért járó oklevelet és ajándékot Miljković Zoran vehette át.
2012. június 1., péntek
2012. május 29., kedd
HÁLÁT ADNI AZ ÉVEKÉRT
Ötvenöt éves
osztálytalálkozót tartottak szombaton Kishegyesen az Ady Endre Kísérleti
Általános Iskola egykori diákjai, s ennek keretében szentmisét szolgáltattak
tizenhét elhunyt osztálytársukért, valamint tanáraikért és osztályfőnökeikért.
A találkozó
résztvevői a megemlékező szentmisén
– Azért jöttünk
a templomba, hogy hálát adjunk az évekért, és emlékezzünk egykori
osztálytársakra és tanárokra, lelkipásztorokra. Az egyház most ünnepli a
Szentlélek eljövetelét, a tudás és bölcsesség, a vigasztalás és jámborság
lelkének, az erősség és megújulás lelkének eljövetelét, és ez biztosan a
legjobb alkalom egy ilyen találkozóra és megemlékezésre. Ez jó emlékeztető arra
is, hogy nem csak a tudásban, hanem a lelkiekben is állandóan meg kell
újulnunk, és hetvenévesen sem szabad félni a lelki megújulástól, attól, hogy
megváltoztassuk életünket a szeretet és az odaadás értelmében – mondta többi
között ft. Brasnyó Ferenc plébános a megemlékező és hálaadó
szentmisén.
Az egykori
diákok a délután folyamán osztályórát tartottak az iskolában, majd közös vacsorán
idézték fel az iskolás évek emlékeit. A megemlékezésen jelen voltak a
vidéken és külföldön élő osztálytársak is.
2012. május 26., szombat
KŐKETÁNC II. hely
XVI. Kőketánc, Óbecse 2012.
Szalakóta táncegyüttes (Kishegyes), Mezőföldi táncok
Koreográfus, művészeti vezető: Kovács Hanna, Patyerek Csaba
Felvételt készítette: Linka Szabolcs
Koreográfus, művészeti vezető: Kovács Hanna, Patyerek Csaba
Felvételt készítette: Linka Szabolcs
KŐKETÁNC
XVI. Kőketánc, Óbecse 2012.
Kurnyák Rajmond és Szőke Boglárka (Szalakóta táncegyüttes, Kishegyes), Rábaközi
táncok
Koreográfus, művészeti vezető: Kovács Hanna, Patyerek Csaba
Felvételt készítette: Linka Szabolcs
Koreográfus, művészeti vezető: Kovács Hanna, Patyerek Csaba
Felvételt készítette: Linka Szabolcs
2012. május 25., péntek
A LEGFONTOSABB A KAPCSOLATTARTÁS
A vége felé jár a kishegyesi községben a roma gyerekek oktatásügyi rendszerbe történő bevonását célzó világbanki kezdeményezés. Egyelőre nem tudni, mennyire eredményes, de a gyerekek nagyon kedvelik.
Tizennégy
hónapra szólt a Minden roma gyereket az oktatási rendszerbeelnevezésű
akció, amely a kishegyesi községben hamarosan véget ér, és amely a jelek
szerint a lezárást követően szép eredményeket tud majd felmutatni.Mészáros
Tibor pedagógiai asszisztens, a program koordinátora szerint a tartalmakat
az óvodával, a hegyesi és bácsfeketehegyi iskolákkal, valamint az újvidéki
székhelyű romaszervezettel és a Vajdasági Demokratikus Romaszövetséggel közösen
dolgozták ki, s ez az együttműködés egész idő alatt jól működött.
– Huszonnyolcezer-háromszáz
eurót kaptunk a Világbanktól, de ehhez hozzá kellett tennie a községnek a saját
hozzájárulását, így az egész program keretösszege 32 ezer euró körül mozog.
Ebből legtöbbet a kishegyesi iskola kapott, 12,5 ezret, 6400-at a
bácsfeketehegyi iskola , háromezer-kétszázat az óvoda és négyezer-kilencszázat
a romaszervezet. Ebből a pénzből meg tudtuk szervezni a napközis
foglalkozásokat, ami nem is olyan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy például a
kishegyesi iskola esetében 67 gyerekről van szó, akik naponta részt vesznek
ebben a szolgáltatásban, uzsonnát és ebédet kapnak, és folyamatosan négy-öt
pedagógus foglalkozik velük, hogy elkészítsék házi feladataikat, és megtanulják
a tananyagot. Bácsfeketehegyen a program harminc gyereket ölel fel, az óvodában
pedig ilyen alapon 17 gyereket tartunk számon – mondja Mészáros Tibor.
A gyerekek,
főleg a fiatalabbak játékos módszerekkel illeszkednek be a környezetükbe, nem
maradnak el a többitől a házi feladatok elkészítésében, és a tananyagot is
jobban elsajátítják a pedagógusok segítségével.
– Nagyon fontos,
hogy fórumokat is szervezünk a szülők számára. A községben élő cigányok
sokfélék, Hegyesen például úgynevezett romungrók élnek, vagyis magyar cigányok,
és ennek megfelelően a cigány, a magyar és a szerb nyelv keverékét beszélik.
Bácsfeketehegyen viszont a koszovói menekült cigányok élnek, ők cigányul és
albánul beszélnek. Közös lehetne a roma nyelv, de meg sem értik egymást, ezért
anyanyelvápolást nem is szervezhettünk számukra. Az azonban nagyon sokat jelent,
hogy éppen a pedagógiai asszisztenseken keresztül napi kapcsolatban tudunk
állni a szülőkkel. Jómagam hetente többször is ellátogatok a kishegyesi
romatelepre, de ugyanígy a bácsfeketehegyi roma házakba is, sokszor különösebb
ok nélkül. Úgy látom, belátták, hogy a gyerekeknek iskolába kell járniuk. És ez
az első lépés. Elfogadják a segítséget is, és hajlandóak együttműködni. A heti
rendszerességgel történő találkozások miatt egy kicsit bizalmi kapcsolatba is
kerültünk egymással. Ha sem az óvodában, sem az iskolában nincs semmi gond,
akkor tudunk bármi másról is beszélgetni, és ez szerintem nagy dolog – mondja a
koordinátor.
Azt egyelőre nem
lehet tudni, hogy tanulmányi előmenetel szempontjából az akció mennyit hozott
„a konyhára”, vagyis lesz-e a roma gyerekek között is kimagasló teljesítményű
gyerek, az viszont biztos, hogy a foglalkozásokat szeretik.
– Az év végén
majd megmutatkozik, milyen eredményeket tudnak felmutatni a programban felölelt
gyerekek, egyelőre csak azt lehet tapasztalni, hogy a kisdiákok nagyon élvezik
a napközis foglalkozást, és az is nagy eredmény, hogy iskolát például már nem
tartják „szükséges rossznak” – mondja a koordinátor.
A program a
tervek szerint június közepén ér véget, és a befejező rendezvények egyike az
úgynevezett etnonap lesz, amelyen elsősorban a romák, de mások is ízelítőt
adnak kultúrájukból, dalaikból, táncaikból és ételkülönlegességeikből.
2012. május 23., szerda
A NŐI FÓRUM TAGJAI IS NÁLUNK TANULNAK!
Számítógép ajándékba
A hétvégén a munkaügyi, foglalkoztatási és nemek egyenjogúságával foglalkozótartományi titkárság osztrák anyagi támogatással 38 számítógépet osztott ki vajdasági női szervezeteknek. A kedvezményezettek között volt a kishegyesi Női Fórum is, amely kiemelt feladatának tekinti, hogy a falusi nőket kellő számítógép-ismeretekkel vértezze fel. Zsidai Erzsébet, a női fórum elnöke fontosnak tarja, hogy az egyesület tagjai az internet segítségével tájékozódni tudjanak, ölteteket gyűjtsenek, és bemutassák munkáikat (főként kézimunkákat).
http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-05-23_Szamitogep_ajandekba.xhtml
– Az a célunk, hogy minél többen el tudják sajátítani a számítógép-kezelést. Jelen pillanatban 18 nő jár kezdő szintű számítógép-tanfolyamra, amelyet Kovács Ernő informatikatanár tart az Ady Endre Általános Iskolában – mondta Zsidai. Az új gépet adminisztrációs célokra fogják használni, de az egyesület bármely, számítógéppel nem rendelkező tagja igénybe veheti majd – tudtuk meg az elnöktől.
ILYENNEK LÁTOM MAGAM
Reggelente,
amikor a fürdőszobában fésülöm sűrű hajszálaimat, egy meglepően hirtelen
kamaszlánnyá változott személy képe néz rám vissza a tükörből.
Fehér, néhol
pattanásos arcbőrömre, úgy érzem, már elkelne ez-az anya kozmetikai
készletéből. A púder és a szájrúzs helyett mégis csak Labellót és
szempillaspirált használok. Az órákon többnyire elégedett vagyok önmagam
teljesítményével, kivéve a tornaórát. Nem az a baj, hogy nem szeretek
sportolni. A nagyobb baj az, hogy az alkatomon sajnos ez látszik is. Anya és
apa is szokott vigasztalni, hogy majd idővel kinövöm a súlyfeleslegemet, de én
tudom, hogy a legjobban kedvelt édességeimet és sós nassolnivalóimat kellene
elfelejtenem, illetve helyettük gyümölcsöt, zöldségfélét ennem. Ezen már
dolgozom is egy ideje. Kissé zárkózott természetű vagyok, de a régi
barátnőimmel szeretek közös programokra, kirándulásokra és művelődési
eseményekre járni. Szabadidőmet legtöbbször a számítógép és a televízió előtt
töltöm, mint általában az osztálytársaim.
A környezetem
elfogadta szűkszavúságomat, de azt is tudják rólam, hogy segítőkész, vicces és
őszinte vagyok, s ha kell, kiállok a magam igazáért.
Fabó Margarita, 7.a
EGYEDÜL MARADTAM A FÉLELMEMMEL
Egy nyári
délután a nagy forróság ellenére is a szabadban, a szikicsi híd melletti
határban játszadoztunk barátaimmal. Egyszer csak eszünkbe jutott, hogy
,,áthatolunk” a szemben levő kis erdőrészen.
Együtt
indultunk el a fák közötti kacskaringós úton. Már jó ideje barangoltunk.
Különösen szép, csiripelő madarakat, érdekes növényeket fedeztünk fel, nem is
gondolva arra, hogy éppen merre járhatunk. Egy háromfelé ágazó úthoz értünk.
Közös megegyezéssel a középső utat választottuk. Az erdő kezdett egyre nyirkosabb
és sötétebb lenni. Egyszer csak egy bokor mögül mozgást hallottunk. Nagyon
megijedtünk, s a barátaim rögtön futásnak eredtek, én azonban, mintha földbe
gyökerezett volna a lábam, nem tudtam mozdulni sem. Úgy éreztem, egyedül
maradtam a félelmemmel. Nem kellett sokat várni, és nagy megkönnyebbülésemre a
bokor mögül egy kisnyúl ugrott ki.
A barátaim
hangját követve végre én is kivergődtem az erdőből. Elmondtam nekik, hogy egy
nyuszi volt a ,,félelemkeltő”. Ezenkívül azt is megígértettem velük, hogy máskor
nem hagynak egyedül. Remélem, betartják az ígéretüket.
Tóth Lúcia, 8.b
A 9. NYÚL
Az
Óperenciás-tenger közepén volt 99 sziget, a 99. szigeten volt 99 fa, a 99. fán
volt 99 ág, a 99. ágon volt egy tarisznya, aminek 99 zsebe volt és a 99.
zsebben volt egy könyv. Ebben a könyvben 99 mese volt, a 99. így szólt:
Egy 999 éves
faluban élt egy 99 éves ember, akinek volt 9 nyula. A kilenc nyúl közül az
egyik sportolt: focizott, pingpongozott, kézilabdázott, röplabdázott. Egy másik
zenélt zongorán, fuvolán, gitáron, dobon, hegedűn. A harmadik sütött, főzött,
rántott, pirított mindent. A negyedik takarított, mosogatott, porolt, söpört.
Az ötödik regényt, mesét, verset írt és olvasott. A hatodik vicces volt,
olyannyira, hogy az egész falut megnevettette. A hetedik erős volt, bátor és
udvarias. A nyolcadik annyira szép volt, hogy mindenki megbámulta. A
kilencediket meg nem tartották semmire, még csak meg sem próbálták valamire
megtanítani. Szegény így elhatározta, hogy világgá megy. Nyolcszor körbejárta a
Földet, de semmiben sem ügyeskedett. Amikor 9. alkalommal is körbejárta a
Földet, találkozott 9 varázslóval, akik megtanították a nyuszit mindenben a
legjobbnak lenni. Visszament az öregemberhez, aki már 109 éves volt. A faluban
mindenki csodálta a kis nyuszit, csak vele foglalkoztak, a testvéreivel már
senki sem törődött. Ezért a többi nyolc nyúl úgy döntött, hogy a kilencedik
nyuszit elteszik láb alól. Este, amikor már aludt, megpróbálták megölni, de
sehogy sem sikerült. Amikor a 9. nyúl látta, hogy milyen irigyek a testvérei,
azt ajánlotta nekik, hogy utazzák ők is körbe a Földet 9-szer, keressék meg a 9
varázslót, és akkor talán olyanok lehetnek, mint ő.
A nyolc nyúl
elindult hát körbeutazni a Földet és megkeresni a 9 varázslót. Hogy
szerencsével jártak-e, azt nem tudom, mert a könyv utolsó 99 szavát megette a
hörcsögöm.
Kőműves Csaba Bence, 5.c
2012. május 22., kedd
"FALUSI KRÓNIKÁS" VERS- ÉS PRÓZAMONDÓK
Másodszor szervezte meg a
Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete a Falusi Krónika országos és határon
túli vers- és prózamondó találkozó vajdasági elődöntőjét. A versenyzőket és az
érdeklődőket Hajvert Ákos elnök köszöntötte a szervezők nevében, kiemelve
hogy a magyar országos verseny szervezőjével, a Zala Megyei Közművelődési
Intézménnyel nagyon jó együttműködés alakult ki. A találkozóra ezúttal
harmincegy versenyző érkezett, s korosztálytól függően öt kategóriában
versenyeztek. A Szatmári Melitta, Török Károlyné Miszori Mariann és
Farkas Hajnalka összetételű bírálóbizottság döntése alapján tizenegyen
nyerték el a „falusi krónikás” címet, és ezzel a jogot arra, hogy részt vegyenek
a Zala megyei döntőben. A harmadikos és negyedikes kisdiákok korosztályából
Bede Anett (Bácsfeketehegy), Gábrics Viktor (Szabadka), Kovács
Dorina (Törökkanizsa) és Kecsenovics Kitti (Csantavér), az ötödik és
hatodik osztályosok közül Szemerédi Krisztián (Törökkanizsa), Hodik Anabella
(Bácsfeketehegy) és Tóth Zalán (Kishegyes), a hetedik–nyolcadikos
korosztályból Papp Ágnes (Kishegyes), a középiskolások közül Benkő
Krisztián (Szabadka), Géber Diána (Székelykeve), a felnőttek közül
pedig Csikósné Pajor Gizella (Szabadka) nyerték el a falusi krónikás címet
és a döntőben való részvételt.
KÖZTÁRSASÁGI MAGYAR VERSENY
Lezajlott a köztársasági szintű magyar nyelvi és nyelvhelyességi verseny
A szabadkai Széchenyi István Általános
Iskolában rendezték meg a magyar nyelvi és nyelvhelyességi verseny köztársasági
döntőjét.
Az ötödik osztályosok mezőnyében első helyen
végzett Vojter Kitti,
Csáki Lajos iskola, Topolya, második lett Galac
Zsófia, Testvériség-egység
iskola, Zombor és Szűgyi Levente Cseh
Károly iskola, Ada, a harmadik helyezettek: Fárbás
Tamara, Csáki Lajos iskola, Topolya, Kolompár
Blanka, Samu Mihály iskola, Óbecse, Obu
Katalin, J. J. Zmaj, Magyarkanizsa, Kónya
Leon, Szervó Mihály iskola, Muzslya.
A hatodik osztályosok közül a legjobb
lett Hencsár Dorottya,
Petőfi Sándor iskola, Doroszló, a második helyezettek Homolya Nikolett, Október 18.,
Zentagunaras, Krezsó Krisztián,
Emlékiskola, Zenta, a harmadik helyen végzett Tóth
Zalán, Ady Endre iskola, Kishegyes, Solymosi
Kornél, Samu Mihály iskola, Péterréve, Úri
László, Testvériség-egység iskola, Zombor, Horváth Kátai Krisztina,
Emlékiskola, Zenta.
A hetedikeseknél az első díjas Berényi
Vivien, Október 10. iskola, Kispiac, második Tápai Ramóna, Petőfi Sándor
iskola Újvidék, harmadik helyezettek Nagyabonyi Lúcia, Emlékiskola,
Zenta, Bencsik Blanka,
Csáki Lajos iskola, Topolya, Kiss
Gergely, Ivo Andrić iskola, Tiszakálmánfalva (Budiszava) és Major József,
Testvériség-egység iskola, Bezdán.
A nyolcadikosoknál a legmagasabb pontszámmal szereplő Detelin Brigitta, Ivo Andrić
iskola, Tiszakálmánfalva, második Huszár
Lídia, Vuk Karadžić iskola, Bajmok, Bálint
Tiffany, id. Kovács Gyula iskola, Bácskossuthfalva ésPéter Luca,
Svetozar Marković iskola, Bácsföldvár, a harmadik Gregus Mária, Svetozar Marković
iskola, Bácsföldvár.
A díjazott diákok felkészítő tanárai: Apró József, Csáki Lajos
iskola, Topolya,György Mária, Testvériség-egység iskola, Zombor, Dobrotka Mária, Cseh Károly,
Ada. Józsa Zsuzsanna, Samu
Mihály, Óbecse, Varga Tünde,
J. J. Zmaj, Magyarkanizsa, Labancz
Elvira, Szervó Mihály, Muzslya, Brindza Ildikó, Petőfi Sándor iskola,
Doroszló, Üveges Gizella,
Október 18. iskola, Zentagunaras, Kormányos
K. Gyöngyi, Emlékiskola, Zenta, Gombár Judit, Ady Endre, Kishegyes, Samu Barbara, Samu Mihály,
Péterréve, Papp Melinda,
Október 10., Kispiac, Rokvić
Erzsébet, Petőfi Sándor iskola, Újvidék, Répási
Zsuzsanna, Ivo Andrić iskola, Tiszakálmánfalva, Fejes Eszter, Vuk Karadžić
iskola, Bajmok, Horkai G.
Etelka, Id. Kovács Gyula iskola, Bácskossuthfalva, Berec Éva, Svetozar Marković,
Bácsföldvár.
2012. május 21., hétfő
HATÁRTALANUL: BUDAPEST - KISHEGYES
A budapesti, XIV. kerületi Herman Ottó Általános Iskola honlapján olvasható:
A Herman Ottó Általános Iskola a
Határtalanul! Program keretében ellátogatott a Vajdaságban található Kishegyes
Ady Endre Általános Iskolába. A kiránduláson az iskola 7. évfolyamának 37
tanulója vett részt.
A kirándulás május 16-18-án
történt. Iskolánk igyekezett segíteni az ott folyó oktató-nevelő munkát, és a
magyar identitás erősítését, ezért könyvgyűjtést is szerveztünk, melynek
eredményeként 716 könyvet, 3 interaktív CD-t és 69 tanári zsebkönyvet vittünk
magunkkal. A kiránduláson tanulóink meglátogatták Szabadkán Kosztolányi Dezső
szobrát és a róla elnevezett gimnáziumot, majd a kishegyesi tanulókkal együtt
egy élő történelemórán vettek részt Kishegyesen, ahol a 48-49-es szabadságharc
utolsó győztes csatáját vívta a magyar honvédsereg. Szintén együtt látogatták
meg a nándorfehérvári ostrom és csata helyszínét, majd a péterváradi erődöt és
az alatta húzódó kazamatákat. A kirándulást egy közös rózsabokor-ültetéssel
zártuk.
2012. május 20., vasárnap
VENDÉGEINK ÉRKEZTEK BUDAPESTRŐL
A Határtalanul Pályázat keretében
a budapesti, XIV. kerületi Herman Ottó Általános Iskolával közös programot
dolgoztunk ki. 3 napig vendégszeretetünket élvezhették, reméljük, sok szép
élménnyel gazdagodtak. A kishegyesi diákok és szüleik kedves vendéglátónak bizonyultak. Köszönet érte! Köszönet a pesti iskola igazgatójának, Tószegi Attilának és
rendezvényszervezőjének (náluk ilyen is van! J), Turcsán Szabolcsnak
az ajándékokért! Találkozunk még!
photo by Valesz
2012. május 16., szerda
ÁMV
Az Általános Iskolások Művészeti Vetélkedőjének eredményei
Május 12-én rendezték meg 33 vajdasági iskola 470 diákjának részvételével az Általános Iskolások Művészeti Vetélkedőjét az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. A Szabadkán 10 kategóriában lebonyolított megmérettetés eredményeit az alábbiakban közöljük.
Iskolánk diákjai most is bizonyítottak!
Versmondás: 7–8. osztály:1. Némedi Emese, Október 10. Á. I., Szabadka, 2. Rácz Renátó, Szervó Mihály Á. I., Muzslya, 3. Paróczi Elvira, Ady Endre KÁI., Kishegyes.
Prózamondás: 3–4. osztály: 1. Kecsenovics Kitti, Hunyadi János Á. I., Csantavér, 2. Kovács Dorina, J. J. Zmaj Á. I., Törökkanizsa, 3. Lipták Lóránt, Október 10. Á. I., Szabadka. 5–6. osztály:1. Bojkó Andrej, Ady Endre KÁI., Kishegyes, 2. Csipak Erik, Jovan Mikić Á. I., Szabadka, 3. Cérna Martina, Kis Ferenc Á. I., Orom. 7–8. osztály: 1. Papp Ágnes, Ady Endre KÁI., Kishegyes, 2. Kéringer Karina, Petőfi Sándor Á. I., Óbecse, 3. Futó Krisztián, Széchenyi István Á. I., Szabadka.
2012. május 15., kedd
ELSŐÁLDOZÁS KISHEGYESEN
Az elsőáldozó
kislányok
A vasárnapi nagymise keretében
Kishegyesen ünnepélyesen megtartották az idei elsőáldozást. Az idén húsz
kislány és tizennégy kisfiú járult első ízben az oltári szentséghez. Ft.
Brasnyó Ferenc plébános azt kérte a gyerekektől, hogy a kegyelem pillanatait
használják ki arra, hogy imádkozzanak szüleikért, családtagjaikért, tanáraikért
és mindazokért, akik lehetővé tették számukra, hogy eljussanak eddig a
pillanatig.
A GYEREKKOR LEGKEDVESEBB TÁRGYAI
Mindenki szeretettel idézi fel
azoknak a tárgyaknak az emlékét, amelyek örömtelivé varázsolták a legkedvesebb
időszakot, a gyermekkort. Megszületett az ötlet, hogy az óvodás színjátszó
találkozóra készítsünk egy kiállítást az 50-es, 60-as és 70-es évek játékaiból,
babákból, mackókból, más játékszerekből és meséskönyvekből. A tárgyakat az
óvónők gyűjtötték be, és el kell mondani, hogy a helybeliek szívesen
bocsátották egykori játékaikat és meséskönyveiket a rendelkezésünkre – mondta dr.
Szőke Anna a Gyermekkorunk játékai című kiállítás megnyitóján az
iskola kiállítási csarnokában.
A múlt héten Kishegyesen
megtartott óvodás színjátszó találkozó résztvevői után a helybeliek is
megtekinthették a régi játékok és meséskönyvek kiállítását. A megnyitó
keretében a játékok tulajdonosai elmesélték a tárgyak történetét, keletkezési
időpontjukat. A legrégebbi játékszer egy 1931-ben készült játékbútor-komplett,
amelyet tulajdonosa az év karácsonyára kapott szüleitől, s azt a mai napig
féltve őrzi. A vele járó baba tönkrement, az újabb 1961-ben került a bútorok
mellé.
2012. május 13., vasárnap
ELSŐÁLDOZÁS A SZENT ANNA TEMPLOMBAN
Elsőáldozás volt ma a kishegyesi
Szent Anna templomban. Már hagyományosan, minden év májusának második
vasárnapján, az első szentgyónást követően a kisfiúk és kislányok megújítják
keresztségi fogadalmukat, amit egykor szüleik és keresztszüleik tettek helyettük.
Idén 34 kisfiú és kislány tapasztalta meg a Jézussal történő első szimbolikus
találkozást. Az eső sem zavarta az érdeklődőket, rokonokat, ismerősöket,
falubelieket és vidékieket abban, hogy nagy számban jelen legyenek az
ünnepélyes eseményen.
Kocsis Miklós kishegyesi kántor elmondta, hogy sajnos évről évre kevesebb elsőáldozó van a faluban. Ennek elsősorban két oka van: egyik, hogy nem minden gyermek jár hitoktatásra, a másik pedig, hogy évről-évre mind kevesebb gyermek születik. Képünkön az elsőáldozók Ft. Brasnyó Ferenc plébános úrral, Kocsis Miklós kántor úrral, valamint hitoktatóikkal, Kecskés Erzsébettel és Mirnics Józseffel láthatóak, közvetlenül a szentmisét és a szentáldozási emlék átvételét követően.
Kocsis Miklós kishegyesi kántor elmondta, hogy sajnos évről évre kevesebb elsőáldozó van a faluban. Ennek elsősorban két oka van: egyik, hogy nem minden gyermek jár hitoktatásra, a másik pedig, hogy évről-évre mind kevesebb gyermek születik. Képünkön az elsőáldozók Ft. Brasnyó Ferenc plébános úrral, Kocsis Miklós kántor úrral, valamint hitoktatóikkal, Kecskés Erzsébettel és Mirnics Józseffel láthatóak, közvetlenül a szentmisét és a szentáldozási emlék átvételét követően.
2012. május 9., szerda
ÓVODÁS SZÍNJÁTSZÓK SZEMLÉJE
Diákjaink is ellátogattak rendezvénye.
Megtartották Kishegyesen a XVII. Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozót. Dr. Szőke Anna, a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Szövetségének elnöke, a rendezvény eredeti megálmodója és egyik mindenkori szervezője, az utolsó műsorszámot követően, láthatóan nagy megelégedettséggel állapította meg, mennyire jól sikerült a szemle, és milyen jól érzi magát mindenki. Elmondta, hogy 310 kisgyermek, 70 pedagógus és még mintegy 50, főként a szakmát képviselő vendég jelent meg a kishegyesi Művelődési Házban. Zentáról, Oromhegyesről, Bácsfeketehegyről, Horgosról, Szeghegyről, Csókáról, Muzslyáról, Adáról, Magyarkanizsáról, Temerinből, Szenttmásról, Óbecséről, Újvidékről és Péterrévéről is eljöttek az óvodások és felkészítőik. Valószínűleg nem sok ilyen rendezvény van, mely egy nap leforgása alatt ennyi embert megmozgatna. A tizenhét előadott műsorszámból tizenötöt maguk az óvódások adtak elő, emellett a magyarországi jászszentmiklósi óvónők csoportja, és a zentai Dárika bábcsoport egy-egy ajándék fellépéssel emelte az esemény színvonalát, és szórakoztatta egyben a legkisebbeket. Két produkció inkább a modern tánc kategóriájába sorolható, ami egyáltalán nem baj, de mint Szőke Anna elmondta, az elsődleges cél és elképzelés az volt, hogy a produkciók a magyar néphagyományokból merítkezzenek, hogy az óvónők is elsajátítsák a folklórkincsünket, népi gyermekjátékainkat és néphagyományainkat, gazdag mesevilágunkat. A főiskolákon és az egyetemeken ugyanis ezzel nagyon keveset foglalkozhatnak, ebből a szempontból hézagpótló a szemle. A gyermekelőadásokat, már hagyományosan, nem rangsorolták, és nem díjazták, de egy háromtagú szakmai zsűri részletesen értékelte a teljesítményeket. A zsűrit idén felfiatalították, Híres Laurát hívták meg Zentáról, Sóti Évát pedig Adáról, a harmadik tag Gödöllőről érkezett Fauszt Erika Brunszvik Teréz-díjas óvónő személyében. A szemle hangulatából szépen érződött az, amit dr. Szőke Anna üzenetnek szánt köszöntőjében megfogalmazott: „A rendezvény legnagyobb üzenete és célja a magyar nyelvnek, mint nemzeti kincsünknek az erősítése, amely mind nagyobb veszélynek van kitéve. Kifejezésre juttatni folklórkincsünket, anyanyelvünk igazi értékét, néphagyományunk gyermekdalainak és népmeséinknek az ízes, zamatos szókincsének elsajátítása, továbbadása gyermekeinkkel. Az itt lévő gyermekek letéteményesei a magyar oktatás megmaradásának. Az alapozás itt kezdődik. Az igazi hagyományápolás sohasem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem, hogy elibe álljon a pusztulásnak, amit az idő, a feledékenység és a dolgok természetes halála hoz elénk. Mi elibe szeretnénk menni annak, hogy néphagyományaink eltűnjenek.”
Az időjárás is nagyon kedvezően alakult, a kísérőrendezvénynek szánt szabadtéri programok így maradéktalanul megvalósulhattak. A gyermekek önfeledtek játszottak, szórakoztak, és kipróbáltak különféle kézműves foglalkozásokat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)