"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)

2013. április 13., szombat

AZ ELSŐ ELSŐSEGÉLY ÓRA

photo by Rózsa Viktor 

ÁPRILISI JÁTSZÓHÁZ A NŐI FÓRUM SZERVEZÉSÉBEN

photo by Papp Kancsár Rózsa és Zsidai Erzsébet

2013. április 10., szerda

A SÁRGA PULÓVER


PARÓCZI Orsolya | 2013.4.10 Jó pajtás


Óvodás koromban volt egy sárga pulóverem, amit szerintem maga az ördög kötött a gyermekek kínzására.
Ez a pulcsi nem olyan volt, mint a többi, nem volt átlagos ruhanemű. Kézzel kötötték, a színe sárga volt, fonaldarabkák álltak ki belőle, amiktől nem lehetett mozogni, kényelmesen elhelyezkedni. Magas gallérja az államat is eltakarta. Csíkos volt, mint minden hétköznapi pulóver, de mégis más volt. Mikor még nagy volt rám, a térdemig ért, és az ujjaim sem látszottak ki belőle. Mindig abban a szekrényben tartottam, amit gyerekkoromban nagy szekrénynek neveztem, mivel ez volt otthon a legnagyobb. Itt kapott tehát helyet az említett pulcsi és néhány ünneplőruha is, amelyek szintén kényelmetlenek voltak. A szekrény soha nem volt poros, nem nyikorgott az ajtaja, mégis borzalmas volt a kisugárzása. Talán a pulóver miatt. Szerencsére csak akkor kellett felhúznom, amikor anyám rám erőltette — de néha még akkor sem. A felnőttek szerint tündérien festettem benne. Szerintem viszont egy tündér voltam, aki a borzalmas, kényelmetlen ruha rabja lett, s aki nem dönthette el maga, mit akar magára ölteni.
A pulóvert gyűlöltem, gyűlölöm a mai napig, és tudom, hogy egész éltemben gyűlölni fogom. Mindig eszembe jut, hogy mennyit vakaróztam, szenvedtem tőle, és persze azt sem felejtem el soha, hogy milyen sokáig kellett várnom, hogy kinőjem. Most a pulcsit egy rokonunk lánya hordja, én pedig boldog, pulóvermentes életet élek.
Lehet, hogy az a kislány nyolc év múlva ugyanilyen fogalmazást ír majd erről a szörnyű ruhadarabról?!

PARÓCZI Orsolya, Kishegyes
Ady Endre Kísérleti Általános iskola, 5. b

2013. április 9., kedd

DUDÁS DANI FOCISIKERE!


Iskolánk sok kiváló sportolóval büszkélkedhet. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabadidejüket, csapatban gondolkodjanak, levegőn legyenek, egészséges életet éljenek. Nem véletlen, hogy tornatermünk, kézilabdapályánk állandóan foglalt.
2011-ben a generáció sportolója díjat egy olyan diákunk érdemelte ki, aki mindig bizonyított. Tudásával és sportszerűségével is. Nem csak a csapatsportok és az atlétika kiváló művelője, de rendkívül érett és tudatos módon viszonyult a tudásszerzéshez is. Egyaránt tehetséges a természettudományokban és a nyelvekben. Udvarias, illemtudó. Tanárai és tanulóink körében rendkívül népszerű volt, aki nem csak önmagáért, hanem a tágabb közösségért is tudott tenni, mert van hozzá adottsága, szellemi, lelki és testi ereje.
Dudás Dániel 2011-ben fejezte iskolánkban a 8. osztályt VUK-díjasként. Ő volt a generáció sportolója. A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Sport tagozatára iratkozott, február 18-a óta pedig Győrben éli a középiskolások életét. Sporttehetségére többen is felfigyeltek, de Halasi Szabolcs tornatanár volt az, aki folyamatosan „egyengette” Dani útját.
Elmondása szerint már anyukája hasában rugdosott folyamatosan, ovisként a FOCISULIba kezdett járni, Halasi Szabolcs edző utasításait pontosan követte. Fejelni Kovács Róbert tanította, majd a lovćenaci NJEGOŠ focicsapat igazolta le először 12 évesen, mert a kishegyesi Egységben nem regisztrálták. 16 évesen már a topolyai AIK első csapatában játszott. Halasi Szabolcs látta, hogy többre képes, elvitte próbajátékra Győrbe, Dani pedig bizonyított.
 A Győri ETO FC jelen pillanatban a magyar bajnokság (NB I.) első helyén áll. Dani az ETO U17-es csapatába került, de két hét után már az U18-asban debütált. Itt játszotta első bajnoki meccsét Pápa csapata ellen, és 8:0-ra nyertek is. Megszerették, segítik, bátorítják, Szabó Bence szobatársára is mindenben számíthat. Dani -15 fokban is fut, éjszaka felkapcsoltatják a barátaival az ETO stadion fényeit, edzenek.
A győriek biztosítják az iskoláztatását, szállását, étkezését. A Győri ETO FC Kft. 2006 júniusában egy alapítványt hozott az utánpótlás-nevelés segítése érdekében, melynek fő céljai között szerepelt egy közoktatási intézmény létrehozása és fenntartása. A Fehér Miklós Labdarúgó Kollégium 2007 januárjában kezdte meg működését. A kollégium működésének fő feladata, hogy stabil bázist teremtsen a Győri ETO FC Kft. utánpótlás nevelése számára, lakhatási lehetőséget biztosít a Győrtől távol élő családokból érkező tehetséges labdarúgók számára. Dani a Fehér Miklós Gimnázium tanulója lett. Szigorú rend szerint folyik az oktatás, napi kétszer másfél órás fociedzés beiktatásával.
Játékára már felfigyeltek a cseh és osztrák szakértők is, amikor Csehországban egy tornán vettek részt, ahol jelen voltak a bécsi Rapid, valamint a prágai Spartak és Slavia játékosai.
Június 30-ig „próbaidőn” van Győrben, ha jól teljesít, profi szerződést is ajánlhatnak neki. Olyan híres sportolók karolták fel, mint pl. Vincze Ottó, magyar válogatott labdarúgó.
Dani előtt nincs lehetetlen. Van egy célja. Van egy álma. A sportnak él, ezt szereti, profi labdarúgó szeretne lenni. Kitartó mindenben, a fociban és a szerelemben is. Tamara a Mindene, nem gond a több mint 300 km távolság, tudják, hogy vannak egymásnak…
Mit is kívánhatnánk? Csak ennyit: Dani, teljesüljön az álmod!
fotók: Dudás Dani facebook profilja

HAJAGOS TAMÁS A 2012-ES ÉV LEGÍGÉRETESEBB SPORTOLÓJA TOPOLYÁN


A topolyai községi sportszövetség átadta az elismeréseket elmúlt év legjobb sportolóinak. A községi képviselő-testület nagytermében összegyűlt versenyzőket, edzőiket, az érdeklődőket elsőként Predrag Lalović és Hajvert Eszter, a községi sportszövetség elnöke, illetve titkára köszöntötték, majd Kókai Mernyák Melinda, Topolya község polgármester asszonya szólt az egybegyűltekhez.
— Sajnos, sokunk csak gyermekkorában foglalkozik sporttal, később abbahagyjuk a sportolást. Ezúttal szeretném megköszönni az edzőknek és a tanároknak a befektetett munkát, hiszen ők nap mint nap arra törekednek, hogy olyan fiatalokat neveljenek ki, akikre Topolya méltán lehet büszke — mondta.
        Dušan Dimitrijević, a Szerbiai Sportszövetség alelnöke először Aleksandar Šoštar elnök, Dane Korica főtitkár és Velizar Đelić, a másik alelnök üdvözletét adta át a jelenlevőknek, majd kiemelte, hogy a topolyai sportvezetőkkel azon dolgoznak, hogy minél többen sportoljanak, hiszen ezáltal egy egészséges életszemlélet alakul ki a fiatalokban.
A csapatsportokat tekintve 2012 legjobb egyéni sportolója Laczkovics Iván (Topolya Kosárlabdaklub) és Jovana Đurović (Topolčanka Ifjúsági Kosárlabdaklub) lett, az egyéni sportágakban pedig Nenad Vrekić (Soko Taekwondoklub) és a bajsai Truzsinszki Viktória (Novi Sad Asztaliteniszklub) vehette át a legjobbnak járó díjat. A legjobb férfiklubnak a Topolya Kosárlabdaklubot, a legjobb női egyesületnek pedig a Topolčanka Ifjúsági Kosárlabdaklubot választották. A legjobb edzőnek járó díjat Marinko Stojaković (bajsai Taekwondo) érdemelte ki. A fiatal, ígéretes sportolókat 14 év alatti, valamint 14 és 18 év közötti kategóriában jutalmazták. A 14 év alattiak mezőnyében Jelena Stojanović (kosárlabda), Daku Angéla (kosárlabda), Ana Pešut (kosárlabda), Luka Janjić (kosárlabda), Marijana Stojaković (taekwondo), Mészáros Dávid (taekwondo), Anton Konshin (taekwondo) és Predrag Medić (labdarúgás) részesült elismerésben. A 14 év fölötti lányoknál Milica Bojović (kosárlabda), Dajana Popović (kosárlabda), Holovics Helga (karate), Kristina Simić (taekwondo) és Miklós Adél (sakk) kaptak elismerést, a 14 év fölötti fiúknál pedig Hajagos Tamás (labdarúgás), Isidora Katić (kosárlabda), Bojan Zorić (taekwondo), Aleksandar Vrekić (taekwondo) és Loncsárevity Adrián (teke) lettek a 2012-es év legígéretesebb sportolói.

2013. április 8., hétfő

ALKOTÓMŰHELY NEKTEK!


ELSŐSEGÉLY CSOPORT INDUL!

Mit tennél, ha segíthetnél egy helyzetben, de nem mersz, mert nem vagy biztos a tudásodban?
A kishegyesi Vöröskereszt elsősegély csoportot indít iskolánkban 6., 7. osztályosoknak, és ajánljuk azoknak a nyolcadikosoknak is, akik egészségügyi középiskolába szeretnének iratkozni. A csoport pénteken, április 12-én, 18-kor kezdi az ismerkedést az elsősegélynyújtás alapjaival. Fontosnak tartjuk a segélynyújtói szemlélet kialakítását, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulását, a balesetek megelőzését. Várunk Benneteket!

„Prva pomoć” -  nova sekcija u našoj školi u organizaciji Crvenog krsta! Prva pomoć ne samo da je zabavna i razigrana sekcija već i vrlo edukativna, zato što znanje koje steknemo nam može trebati u svakodnevnom životu, jer ko zna u kakvoj se situaciji možemo naći.
         Čekamo Vas u petak (12. aprila) u 18,00!

2013. április 7., vasárnap

JÖTTEK, LÁTTAK, ÉS GYŐZTEK!


Megtartották az I. Kárpát-medencei versmondó verseny döntőjét – Öt díjat hoztak el a délvidéki szavalók

Budapesten, a Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartották meg 2013. április 6-án a „Quo vadis, Domine?” elnevezésű I. Kárpát-medencei szavalóverseny döntőjét. A versmondó versenyt a Mária Rádió indítványozta a Kárpát-medencében élő 14–20 éves korú fiatalok részére, akik az istenes versek megszólaltatásával a hit erejét állították középpontba. A verseny tervezetét Pásti József rendező, tanügy-igazgatási szakértő készítette el, és ő volt a tíz hónapig tartó munka fő koordinátora is. A helyi megmérettetések után következtek az elődöntők, melyek hat helyszínen zajlottak le, a többi között Szabadkán is, a Mária Rádió stúdióházában, ez év február 16-án. Több száz résztvevő nevezett be, és közülük kerültek ki az országos döntő résztvevői, 49-en. Már a döntőig eljutni is kitűnő teljesítménynek számított, hát még a szép helyszínen részt venni a gálaműsorban, melyben fellépett Szvorák Katalin népdalénekes és Sinkovits Vitay András színművész is. Az országos döntő zsűrije pedig a következő felállásban dolgozott: Dúl Géza, a magyarországi Mária Rádió műsorigazgatója, Németh Miklós Attila, az MTI főszerkesztője, Soósné dr. Veres Rózsa irodalomtörténész, Wiegmann Alfréd rendező, versszínházi alelnök, Bényi Ildikó, az MTVA műsorvezetője, Pásti József rendező, tanügy-igazgatási szakértő. Fontos kiemelni, hogy a zsűri csak a neveket és az előadókat látta, nem tudta, ki honnan érkezett, ki a felkészítő tanár stb., éppen azért, hogy bármilyen részrehajlás ki legyen zárva. Mind a zsűri, mind a jelenlévők meglepődtek, amikor kihirdették az eredményeket. Az első korcsoportban (14–16 évesek) első helyezett lett az óbecsei Csernyák Hunor, második a szabadkai Pásztor Anasztázia, harmadik pedig a kishegyesi Papp Ágnes. A második korcsoportban (17–20 évesek) harmadik helyezett lett a szabadkai Rizsányi Attila, és különdíjat kapott a szintén szabadkai Prcsity Dejan. Az eredményhirdetést óriási taps kísérte, és Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője találóan fogalmazta meg az eseményt átszövő érzést: „A délvidéki szavalók jöttek, láttak, és győztek!” Büszkék is lehetnek a pedagógusaink munkájukra, tanulóikra. A szavalóversenyt és az utána készített beszélgetéseket a Duna TV műsorán lehet majd megnézni május 18-án, a délelőtti órákban.
A délvidéki szavalók a Mária Rádió szervezésében utaztak az országos döntőre, ft. Palatinus István igazgató és Kovács Csaba koordinátor vezetésével. A döntőben részt vettek még a kishegyesi Kőműves Noémi és a zentai Andrasity Anett is, akik szintén sok munkát fektettek be az előkészületekbe. Az elődöntő sikeres szervezéséért a délvidéki Mária Rádió is kitüntetést kapott. A szavalók csapata a döntő után meglátogatta a Szent István-bazilikát, ahol közösen imádkoztak a Szent Jobb-kápolnában, majd folytatták útjukat a Párbeszéd házába a Jezsuita rendházban, ahol Horváth Árpád fogadta őket, és rövid ismertető után szerény ünneplés következett a jezsuiták által működtetett Loyola caféban.
Kovács Csaba

RÚZSA MAGDI ÉS DIÁKJAINK... EGY ELSŐ HELY ÉS HÁROM KÜLÖNDÍJ BUDAPESTEN!

A budapesti székhelyű Mozdulj! Közhasznú Egyesületből kereste meg iskolánkat Tálos Mónika, és egy pályázatra hívta fel a figyelmünket. Mi pedig részt is vettünk a pályázaton, a képzőművészet terén Mohácsi Zoltán tanár bácsi segített, a versírásban pedig Hajvert Ákos tanár bácsi. Köszönet érte!
Az Egyesület az év elején írt ki művészeti pályázatot A pillanat varázsa címmel, melyre egészséges és fogyatékkal élő művészek alkotásait várták képzőművészeti, illetve versírói kategóriában. A képzőművészeti alkotások technikáját illetően a pályázat kiírói szabad kezet adtak, hogy a lelkes, amatőr mesterek szabadon engedhessék fantáziájukat. A legjobb pályamunkákat egy szakmai zsűri értékelte, a nyertes műveket pedig egy kiállítás keretein belül láthatta a közönség.
„Nem véletlen, hogy A pillanat varázsa címet kapta a kiállítás, hiszen azt szerettük volna, ha a művészek szabad kezet kapnak alkotásaik elkészítése közben. A jelige az egyesület szemléletét is hirdeti: lépjünk ki a múlt fogságából és koncentráljunk azokra a csodákra, amik körülöttünk vannak, és minden pillanatban megélhetünk – legyen szó a napsütés szépségéről, egy színpompás virágról vagy a család szeretetéről. Talán ennek az inspiráló témának köszönhető az, hogy több, mint 140 képzőművészeti alkotás és nagyjából 30 vers érkezett a pályázatra” – mondta dr. Tálos Marianna, a Mozdulj! Közhasznú Egyesület elnöke.
 A pályázatra érkezett művek a szakmai zsűri kezeibe kerültek, akik több kategóriában díjazták az alkotók munkáit.
 „Az esemény fővédnöke Rúzsa Magdi, akiről pályája alatt kiderült, hogy nagyon érzékeny a kisebbségben élők helyzetére – igaz ez a fogyatékosokra is. Ő egyébként egy különdíjat is kioszt majd, ugyanis Magdi iskolájának, a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolának növendékei is szép számmal küldtek be pályamunkákat, így az ő díjazásuk az énekesnő feladata. A képzőművészeti pályázat zsűrijének elnöke Fark László grafikus, tagjai pedig Kesselyák Rita grafikus, Kelemen Dénes festőművész és Tálosné Violányi Marianna, az egyesület amatőr festőművésze. 
A versíró pályázatra beküldött műveket Pogány Judit művésznő, Karácsonyi Zoltán színész és Ézsiás László költő, előadó művész bírálta el. Az ünnepélyes díjátadó egyben a kiállítás megnyitója is volt. A tárlat először a budapesti Aranykéz Kultúrházban mutatkozik be, utána azonban más városokban is látható lesz, például Egerben és Vácott. A megnyitót a Hermina Egyesület Horizont kultúrcsoportjának látássérült művészei, és Napsugár Anna jeltáncművész műsora színesítette” – tette hozzá Tálos Mónika, a Mozdulj! Közhasznú Egyesület titkára.
Diákjaink, Lőrik Ákos, Goda Krisztián, Uhor Nikolett és Herbut Diána, tegnap (2013. 04. 06-án) Budapesten jártak a Mozdulj! Közhasznú Egyesület A PILLANAT VARÁZSA címmel meghirdetett művészeti pályázatának ünnepélyes díjkiosztóján. Uhor Nikolett első helyezést ért el rajzával, a többiek pedig különdíjasok lettek. A díjakat Rúzsa Magdolna, az esemény fővédnöke, Pogány Judit, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművésznő, a szakmai zsűri elnöke és Fark László, grafikusművész adták át.
       Mivel a gyerekek először jártak Budapesten, a díjkiosztó előtt útvezetőjükkel (köszönjük Sipi!!!) megtekintették a főváros néhány főbb nevezetességét – az Országházat, Kossuth Lajos teret, Vörösmarty teret, Váci utcát, a Pesti Vigadót, illetve a Duna-partról megnézték a Budai Várat. A rendezvény után a Wekerle telepi játszótéren szórakoztak “kalandoraink”, ahol a kisbabáktól a kamaszokig mindenki számára vannak kreatív játékra, mozgásra ösztönző eszközök.
       A hosszú, élményben gazdag útról utazóink éjjel érkeztek haza. Eredményes kirándulást tudhatnak maguk mögött – négy oklevéllel, ajándékokkal és egy csomó élménnyel gazdagodtak.
Köszönjük Magdi, hogy gondolsz gyerekeinkre, ajándékokkal kedveskedtél nekik, felejthetetlen pillanatokat szerezve ezzel számukra!
Tálos Mónika személyében egy önzetlen embert ismerhettünk meg. Hálásak vagyunk minden segítségért! A kirándulás nem jött volna létre, ha nincs Varmuzsa Katalin tanárnő és Sipi! Köszönet! Megérte.
photo by Sipi

2013. április 6., szombat

PARÓCZI ORSI MÁSODIK HELYE A KÖRZETI MATEKVERSENYEN!


A szabadkai Kizur István Általános Iskola volt ma a házigazdája a körzeti matematika versenynek.   Paróczi Orsolya 5.b osztályos diákunk fantasztikusan teljesített, a második helyezést érdemelte ki! Büszkék vagyunk Rád! Felkészítő tanára Losonci Tamás és Magyar Tibor. Gratulálunk!

PAPP ÁGI HARMADIK A MÁRIA RÁDIÓ SZAVALÓVERSENY PESTI DÖNTŐJÉBEN!!!


(photo by Rózsa Viktor)
A Magyarország öt helyszínén és a Délvidéken megtartott regionális középdöntőkből 48-an jutottak be az I. Kárpát-medencei versmondó verseny országos döntőjébe, közöttük volt két kishegyesi is: Papp Ágnes és Kőműves Noémi. A szavalóversenyt hagyományteremtő szándékkal hirdette meg a hit évéhez kapcsolódóan a Mária Rádió. Nagyon szépen szerepeltek fiataljaink, Ági teljesítményét 3. díjjal jutalmazta a zsűri. Felkészítőjük Hajvert Ákos. Gratulálunk ehhez a kiváló eredményhez!
A háromfordulós, felmenő rendszerű szavalóverseny sok intézményt, pedagógust, több száz középiskolás tanulót lelkesített fel. Az országos döntőt ma délelőtt 10 órai kezdettel tartották a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban. A versmondók teljesítményét a zsűri tagjaként Bényi Ildikó, az MTVA műsorvezetője, Dúl Géza, a Mária Rádió műsorigazgatója, Németh Miklós Attila, az MTI felelős szerkesztője, Soósné Dr. Veres Rózsa irodalomtörténész és Wiegmann Alfréd rendező, versszínházi alelnök értékelte.

ÁPRILISI SULIDISCO


photo by Szűgyi Bettina, Fülöp Valentin

2013. április 4., csütörtök

BECSKEI ANIKÓ (VOLT DIÁKUNK) NEMZETKÖZI SIKERE


Rátermettségre, önállóságra és kitartásra nevel”
Díjazott diákok és mentoraik a diákkutatásról
Mengyán Pletikoszity Ildikó

A Tudományos Diákkörök XIII. Országos Konferenciáját idén Tatabányán rendezték meg március 22-23-án. A határon túli majd a magyarországi elődöntők után a legjobb kutatásokat mutathatták be a legfelkészültebb diákok. Vajdaságot 15 munkával képviselte 21 diák és 9 különböző szekcióban tartották meg multimédiával kísért előadásaikat. A 6 vajdasági díjazott munka szerzői közül vallanak néhányan a munkájukról, valamint megszólalnak mentor tanáraik, akik a tehetséggondozás körülményeit is ecsetelik.

Tornai Csilla a komposztálással foglalkozott környezetvédelem témakörben, így vélekedik a TUDOK jelentőségéről:
– Ez a verseny tette lehetővé számomra, hogy bemutassam több éves munkámat, amely mára már az érdeklődési körömmé vált. A motivációt azok az emberek adták, akiknek előadhattam a kutatásomat és biztattak, hogy folytassam. A konferencia befejeződött, az eredmények arra ösztönöznek, hogy ne álljak itt meg.
Kávai Zsuzsanna az önzetlen magatartásról tartott előadást pszichológia témakörben, a következőket nyilatkozta:
– Elsőéves egyetemistaként utolsó alkalmam volt részt venni a konferencián. Legfőképpen az motivált, hogy bizonyítsak magamnak, tanáromnak és a családomnak. Továbbá, hogy a kritikákkal együtt új meglátásokat kapjak, amelyek segítenek új irányt adni a kutatásnak. Megerősítést kaptam, hogy amit csinálok, annak értéke van. Az is jó volt, amikor az előadást követően több diák is odajött hozzám, hogy gratuláljanak előadásomhoz. Mindemellett, sok „KutDiákkal” tudtam találkozni, akik hasonló elszántsággal végzik munkájukat. Egy közösségi program keretében meséltek az élményeikről, miért jó a mozgalom tagjának lenni, milyen élményekkel gazdagodtak az eddigi évek alatt.
Becskei Anikó szintén pszichológia szekcióban lett díjazott, a személyiség és a rajzok összefüggését vizsgálta. Számára a kutatás a következőket jelentette:
– Nagyszerű lehetőség volt arra, hogy saját utamon bizonyságot szerezzek a rajzok önkifejező szerepéről – akár esztétikusak, akár nem –, és arról, hogy általuk másokat is megismerhetünk. A motivációm teljes mértékben személyes indíttatású volt. Gyerekkorom óta rajzolok, és egyre gyakrabban kaptam megjegyzéseket a munkáim fiktív jellege miatt. Szeretném tovább folytatni a kutatást, mivel a versenyre való készülés alatt még inkább felkeltette az érdeklődésemet a téma.
Gajda Gergely kémia szekcióban szerepelt, és gyógyszerkémiával foglalkozott:
– Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy bekapcsolódhattam egy, az SZTE Gyógyszertudományi Karán folyó kutatásba, melynek fő eleme a HPLC-vel végzett labormunka volt. Ezáltal betekintést nyertem az egyetemen folyó munkába és rájöttem, hogy el tudnám képzelni így a jövőmet. A TUDOK-on szerzett pozitív tapasztalat pedig csak erősítette bennem azt az érzést, hogy a jövőben is tudományos kutatással szeretnék foglalkozni.
Ternovácz Adél a történelem szekcióban szerepelt, a bélyegek és a történelem összefüggéseit vizsgálta:
– A legfőbb motivációt bátyámtól és mentoromtól, Ternovácz Bálinttól kaptam, aki végig segített és bátorított a munkámban. A bélyeggyűjtés nálunk családi hagyomány, és azoknak kivizsgálása, megértése egy külön élmény.
Kőrösi Sóti Beáta (Tornai Csilla mentora): – A kutatás lehetőség a tanulók számára, kiléphetnek az iskola szürke falai és korlátai közül. Rátermettségre, önállóságra és kitartásra nevel. Lehetőséget nyújt arra, hogy a kijelölt utat végigjárják. Felbátorodnak, vállalkozóbbá válnak, ami elengedhetetlen a sikerhez vezető úton. A felkészítő tanár olykor fáradságos munkának tekinti a felkészítést, mégis szívesen fedezi fel a gyöngyszemeket. Ha visszagondolok, az én sikereim is egyrészt kedves és figyelmes tanáraim odaadó munkájának gyümölcsei. Talán nem késő köszönetet mondanom nekik érte.”
Luhović Timea (Becskei Anikó mentora): „Egy-egy munka készítése folyamán derül ki, hogy micsoda tehetség és érdeklődés lakozik egy (akár nem is a legjobb tanulmányi átlagot elérő) diákban. A feladat felvállalása lehetőséget nyújt az elmélyülésre az adott témában, amit akár egy életen át kutathat, de legalábbis jó előkészület az egyetemi követelményeknek való megfelelésre. Segítséget nyújtani és irányt adni ebben a folyamatban számomra egy önfejlesztő, valamint tanulási lehetőség. Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, segíteni egy tehetséges diák kibontakozását, hivatásunk fénypontját jelenti.
Szórád Endre (Gajda Gergely felkészítő tanára): – Ma az élet szinte minden területét befolyásolja a kémiai tudás. A környező világ megismerése, megértése egyre komolyabb tudományos ismeretet igényel. A kémia rangja, elismertsége, kedveltsége mégis fokozatosan háttérbe szorul. Ennek több oka lehet, a kémia és természettudományos oktatás a leginkább költségigényes oktatási terület. A szűkös keretek egyre kevesebb lehetőséget biztosítanak a demonstrációs eszközök beszerzésére, ezek nélkül azonban az oktatás nem lehet eléggé szemléletes, gyakorlatias. Míg évekkel ezelőtt egy általános- vagy középiskolás önálló kísérletek sorozatát végezhette el az iskolában, addig ma már a bemutató gyakorlatok is csak elvétve jelennek meg a tanórán. Az általános és középiskolákban a kémiaórákon nem marad idő kutatásra, kísérletezésre. Az SZTE Gyógyszertudományi Karával már több éve gyümölcsöző kapcsolata van iskolánknak. Diákjaink lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak a kutató munkába. Célom, hogy már az alapfokú és középfokú képzés alatt meg tudjuk szerettetni a kémiát és természettudományos területet a fiatalokkal.”
Ternovácz Bálint, (Ternovácz Adél mentora):
– Az ELTE negyedéves hallgatójaként a húgomat készítettem fel a versenyre, ami nagyon érdekes és egyben megtisztelő volt számomra. Érdekes, mert sok tapasztalatot gyűjtöttem a mentorálás és a tanítás terén, és megtisztelő is egyben, hogy Adél húgom megkért, segítsem a felkészülésben. Jó volt vele dolgozni, érdeklődő, és – annak ellenére, hogy az idősebb bátyja vagyok – szófogadó is volt.

Muhi Béla (Ternovácz Adél felkészítő tanára): – Az idei TUDOK újabb alkalom volt arra, hogy a vajdasági diákok bemutatkozzanak egy rangos nemzetközi jellegű megmérettetésen. Az eredmény ékesen mutatja, hogy vannak tehetségeink, és vannak elkötelezett pedagógusaink, szakembereink, akik a legmagasabb szintű elvárásoknak is eleget tudnak tenni, mert szívügyüknek tekintik a tehetséggondozást. Az évente újra és újra megmutatkozó magas szintű teljesítmény egy hosszan tartó elkötelezettség, munka és tapasztalat eredménye, mely kitüntetett helyet és tekintélyt biztosít a vajdaságiak számára a Kárpát-medencei tehetséggondozás színterén.

2013. április 3., szerda

FELHŐNÉZŐK - VENDÉGÜNK VOLT NÉMETH ISTVÁN


MOLNÁR KREKITY Olga | 2013.4.3 | LXVIII. évfolyam 14. szám Jó pajtás

Felhőnézők címmel jelent meg Németh István legújabb novelláskötete a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában. A könyv szerzőjét a közelmúltban a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola felsős tanulói köszöntötték egy rendhagyó irodalmi órán.
A négy osztály diákjai zsúfolásig megtöltötték az ebédlőt, amelynek történetét elöljáróban röviden ismertette a kishegyesi születésű vendég. Beszámolt arról is, hogy az ő gyerekkorában hat elemi iskola működött Kishegyesen, a mosatni eggyel szemben, hogy a településnek 73 utcája van, valamint 2202 lakóháza, melyek közül sok már gazdátlan, romos.
A kötet egyik novelláját, a Színötös címűt Pap Ágnes tanuló olvasta fel. Az íróval ezután az iskolaigazgató, Molnár Márta beszélgetett:
* Milyen volt Németh István bizonyítványa? Színötös?
— Nem. Kijártam sok osztályt, de színötös bizonyítványom sosem volt, sőt, a szabadkai építészeti középiskolából ki is csaptak. Talán csak magyarból volt jó jegyem. Magamnak beismertem, de a szüleimnek nem mertem bevallani, hogy nem akarom az építészeti szakmát kitanulni, nem akarok pallért rakni valahol Szkopjéban. Itthon akartam maradni. Hegyesen találtak nekem egy tisztviselői munkahelyet a Žitoprometban, és csakhamar én lettem a Korpakirály. Azokban az években nem lehetett elegendő takarmányt beteremteni a jószágnak, és a Žitoprometban lehetet íratni korpát. Persze nem rajtam múlott, hogy lesz-e  vagy sem korpa, az emberek mégis hozzám jöttek. Hoztak egy liter pálinkát, és megkértek: „Pistikém, írass már föl nekem 50 kilót!” Korpakirályságom elmúltával elkerültem Újvidékre, és belemerültem az újságírásba. Így múlt el ez a 90 vagy 100 év fölöttem.
* Nehéz volt megírni a könyvet?
— Ezt még senki nem kérdezte meg tőlem. Nézd, ha olyan nehéz lett volna, amilyennek esetleg gondolod, akkor beletört volna a tollam. Amint látod, megértem a matuzsálemi kort, és — hála Istennek! — néhány könyvet is megírtam. Ha nehéz lett volna, abbahagyom, mint az építészeti középiskolát. A nagyon nehezen megírt könyvön az olvasó megérzi az izzadságszagot, az pedig nem a legkellemesebb illat.
* Mit szeretett jobban: az újságírást vagy az írást?
— Az egy és ugyanaz. Csak műfajilag más a regény, a tudósítás, esetleg a riport vagy a jegyzet. Valamilyen képesség azért szükségeltetik hozzá. A Magyar Szóból is azzal kerestek fel, hogy úgy vélik, van íráskészségem.
* Mi késztette az írásra?
— Nagy hatással volt rám az Egri csillagok. Annyira megfogott, hogy amikor befejeztem, azonnal, egy ültő helyemben újra hozzákezdtem az olvasásához. Egy délután — szintén olvasás közben — láttam, hogy a faleveleken átsüt a nap, mintha átvilágított volna rajtuk. Úristen, hogy ha ezt egyszer le tudnám írni!, gondoltam magamban. Lehet, hogy akkor ébredt fel bennem az írás iránti vágy.
* Melyik riportja volt a legemlékezetesebb?
— Ennél nehezebb kérdést fel sem tehettél volna. Nem tudom. Írtam talán vagy ezret az Ifjúságnak meg a Magyar Szónak. Szerencsére nem bíztak rám olyan feladatot, amit nem tudtam volna jól elvégezni, pl. ma sem tudnék megírni egy parlamenti tudósítást. Ehelyett azt mondták, írj arról, amit gondolsz, amit látsz, menj terepre, s én éveken át, hétről hétre ezt tettem. Most emeljem ki azt, amelyik a legjobb?! No, egyet mégis megemlítek, mert dicséretet kaptam érte egy olyan idős kollégámtól, akit nagyra tartottam. Egy földművelő keze — ez volt az írásom címe. Találkoztam egy emberrel, és nem az embert beszéltettem, hanem az ujjait. Azt írtam meg, hogy mi mindent csinált életében az a kéz.
* A műveihez a saját életéből merít, az tapasztalatai alapján ír?
— Nem tudom, hogy van-e olyan író, aki ne a saját életét venné alapul. Én sohasem tudtam olyanról írni, amit nem tapasztaltam meg. Sokszor eszemben jutott annak idején, hogyan tudnék egy kishegyesi jómódú családról írni, pl. a Nagy utca egyik vagy másik lakójáról, amikor meg se fordultam a házukban, a szobájukban. Nem is próbálkoztam ilyesmivel.
* Mesélne a szülőházáról?
— Az a ház már romokban hever, az udvarában régóta ócskavasat gyűjtenek. Amikor elmegyek az első utcabéli barátomhoz egy pohárka pálinkára, akkor onnan még látni azt a házat, amelyet a szüleim tulajdonképpen béreltek. Szerencsére készült róla fénykép, és ezt a képet az otthonom falán őrzöm. Amikor a szüleim a Bikaistálló mellett építeni kezdték a saját házukat, éppen katona voltam. Kétségbeesve írtam nekik, nehogy kiköltözzenek a régi házból addig, amíg haza nem érek, mert oda szeretnék visszatérni. Az újat össze se lehetett hasonlítani azzal, amiben addig laktunk. Annak csupán egy első szobája volt, közepén egy szabad kéményes konyhával meg egy hátsó szobája és a gang. A gangon pedig a létra, azon mentem fel a padlásra, ahol mindig nagyon szerettem bogarászni. Ezt tartom a szülőházamnak, ez volt a fészek, amelyben felnőttem.

2013. április 2., kedd

BOJANA HARMADIK HELYE! BOJANA TREĆA NA OPŠTINSKOM TAKMIČENJU!


         Danas je održano opštinsko takmičenje „Šta znaš o zdravlju?” u organizaciji Crvenog Krsta Mali Iđoš. Takmičenje se održava povodom 7. aprila, Svetskog dana zdravlja. Naša učenica 7.c razreda Bojana Stanković osvojila je 3. mesto. Čestitamo!
         Április 7-e, az Egészség világnapja alkalmából a kishegyesi Vöröskereszt vetélkedőt szervezett, Mit tudsz az egészségről? címmel. Iskolánk 7.c osztályos tanulója, Bojana Stanković 3. helyezést ért el. Felkészítő tanára: Selić Julijana. Gratulálunk! 
photo by Selić Julijana

2013. április 1., hétfő

GYÓGYULJ, NAGYFIÚ!

Többen érdeklődtek, hogy van-e segítségre szüksége a kórházban lévő ötödikes fiúnknak. Fontosnak tartom elmondani, hogy mindenféle híresztelés ellenére pénzre nincs szükség. A községi Önkormányzat kifizette a műtét költségeit, amire még nem tudjuk, mikor kerül sor. Köszönjük!
Köszönjük mindenkinek, aki támogatja humánus akciónkat, akár jó szóval, gyümölccsel, édességgel, telefonfeltöltéssel, sorolhatnám... Iskolánkból rendszeresen látogatjuk Szabit, valamint a testvéreit, az osztálytársait, barátait is levisszük, leviszik a segítőkész emberek. A fiú semmiben nem szenved hiányt részünkről. Köszönjük mindazoknak, akik szívükön viselik Szabi sorsát!
Gyógyulj, Nagyfiú!

SEGÍTSÜNK NYÚL ZOLTÁN CSALÁDJÁNAK!


A pacséri Nyúl családnak leégett a háza. A hétgyermekes családnak szinte mindene odaveszett a tűzben.
Cipőkre (25-ös, 31-es, 37-es és 39-es lány, 40-es fiú lábbelire, ruházatra, tisztálkodási szerekre, tanszerekre lenne szükségük. De szívesen fogadnak mindent, a függönyöktől kezdve az ágyneműn át játékszerekig, könyvekig.
       Iskolánk fontosnak tartja a bajbajutottak megsegítését. Diákjaink szülei ajánlására gyűjtési akciót szervezünk a Nyúl családnak. Adományaikat az iskolában adhatják át! Köszönjük!
Nyúl Zoltán, a családapa, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársaként hosszú évek óta mindenütt jelen volt, ahol szükséget szenvedtek az emberek, a topolyai Bethesda Szeretetszolgálat egyik alapító tagja, a karácsonyi cipős doboz-akciók koordinálója, a bácskossuthfalvi Missziós Központ létrehozója.
Sok kishegyesi gyermek is köszönheti a cipős dobozos ajándékokat neki! Emlékezzünk vissza, mennyire örültek a gyerkőcök a meglepetéseknek, és mennyire szükségük van nekik most a mi segítségünkre!

FŐZNI TANULNAK A GYEREKEK!


Az idősebb generáció biztosan emlékszik még a háztartástan órákra. Megtanultunk gombot varrni, kötni, krumplit hámozni, finomakat főztünk, mindezt meg is ettük, jókat szórakoztunk...
Valami hasonló ötlettel álltak elő a kisegítő tagozaton tanító tanárok (Kovács Hanna, Cékus Attila, Moszni Edit, Hajvert Ákos, Fülöp Valentin), akik szabadidős foglalkozásként már egy hónapja minden héten újabbnál újabb finomságokat készítenek a gyerekekkel együtt. A múlt heti menü bableves és fánk volt, de nagy sikert aratott a palacsinta sütése, a puding, paprikás készítése is. Nagyon finomra sikerült!


2013. március 30., szombat

HÚSVÉT - TOJÁSFESTÉS KOLLÁR ILUS NÉNIVEL


Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk az iskola diákjainak, dolgozóinak, a szülőknek, iskolánk minden barátjának!

Köszönjük Kollár Ilus néninek, hogy a tojásfestés hagyományait megmutatta gyerekeinknek! 

photo by Rózsa Viktor, Kollár Ilona

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...