photo by Rózsa Viktor
A kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola diákjainak, tanárainak mindennapjai...
"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)
2013. április 13., szombat
2013. április 10., szerda
A SÁRGA PULÓVER
PARÓCZI Orsolya | 2013.4.10 Jó pajtás
Óvodás koromban volt egy sárga pulóverem, amit
szerintem maga az ördög kötött a gyermekek kínzására.
Ez a pulcsi nem olyan volt, mint a többi, nem volt
átlagos ruhanemű. Kézzel kötötték, a színe sárga volt, fonaldarabkák álltak ki
belőle, amiktől nem lehetett mozogni, kényelmesen elhelyezkedni. Magas gallérja
az államat is eltakarta. Csíkos volt, mint minden hétköznapi pulóver, de mégis
más volt. Mikor még nagy volt rám, a térdemig ért, és az ujjaim sem látszottak
ki belőle. Mindig abban a szekrényben tartottam, amit gyerekkoromban nagy
szekrénynek neveztem, mivel ez volt otthon a legnagyobb. Itt kapott tehát
helyet az említett pulcsi és néhány ünneplőruha is, amelyek szintén
kényelmetlenek voltak. A szekrény soha nem volt poros, nem nyikorgott az
ajtaja, mégis borzalmas volt a kisugárzása. Talán a pulóver miatt. Szerencsére
csak akkor kellett felhúznom, amikor anyám rám erőltette — de néha még akkor
sem. A felnőttek szerint tündérien festettem benne. Szerintem viszont egy
tündér voltam, aki a borzalmas, kényelmetlen ruha rabja lett, s aki nem dönthette
el maga, mit akar magára ölteni.
A pulóvert gyűlöltem, gyűlölöm a mai napig, és tudom,
hogy egész éltemben gyűlölni fogom. Mindig eszembe jut, hogy mennyit
vakaróztam, szenvedtem tőle, és persze azt sem felejtem el soha, hogy milyen
sokáig kellett várnom, hogy kinőjem. Most a pulcsit egy rokonunk lánya hordja,
én pedig boldog, pulóvermentes életet élek.
Lehet, hogy az a kislány nyolc év múlva ugyanilyen
fogalmazást ír majd erről a szörnyű ruhadarabról?!
PARÓCZI Orsolya, Kishegyes
Ady Endre Kísérleti Általános
iskola, 5. b
2013. április 9., kedd
DUDÁS DANI FOCISIKERE!
Iskolánk sok kiváló sportolóval büszkélkedhet.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el szabadidejüket,
csapatban gondolkodjanak, levegőn legyenek, egészséges életet éljenek. Nem
véletlen, hogy tornatermünk, kézilabdapályánk állandóan foglalt.
2011-ben a generáció sportolója díjat egy olyan
diákunk érdemelte ki, aki mindig bizonyított. Tudásával és sportszerűségével
is. Nem csak a csapatsportok és az atlétika kiváló művelője, de rendkívül érett
és tudatos módon viszonyult a tudásszerzéshez is. Egyaránt tehetséges a
természettudományokban és a nyelvekben. Udvarias, illemtudó. Tanárai és
tanulóink körében rendkívül népszerű volt, aki nem csak önmagáért, hanem a
tágabb közösségért is tudott tenni, mert van hozzá adottsága, szellemi, lelki
és testi ereje.
Dudás Dániel 2011-ben fejezte iskolánkban a 8.
osztályt VUK-díjasként. Ő volt a generáció sportolója. A Kosztolányi Dezső
Tehetséggondozó Gimnázium Sport tagozatára iratkozott, február 18-a óta pedig
Győrben éli a középiskolások életét. Sporttehetségére többen is felfigyeltek,
de Halasi Szabolcs tornatanár volt az, aki folyamatosan „egyengette” Dani
útját.
Elmondása szerint már anyukája hasában rugdosott
folyamatosan, ovisként a FOCISULIba kezdett járni, Halasi Szabolcs edző
utasításait pontosan követte. Fejelni Kovács Róbert tanította, majd a lovćenaci
NJEGOŠ focicsapat igazolta le először 12 évesen, mert a kishegyesi Egységben
nem regisztrálták. 16 évesen már a topolyai AIK első csapatában játszott.
Halasi Szabolcs látta, hogy többre képes, elvitte próbajátékra Győrbe, Dani
pedig bizonyított.
A Győri ETO FC
jelen pillanatban a magyar bajnokság (NB I.) első helyén áll. Dani az ETO
U17-es csapatába került, de két hét után már az U18-asban debütált. Itt
játszotta első bajnoki meccsét Pápa csapata ellen, és 8:0-ra nyertek is.
Megszerették, segítik, bátorítják, Szabó Bence szobatársára is mindenben
számíthat. Dani -15 fokban is fut, éjszaka felkapcsoltatják a barátaival az ETO
stadion fényeit, edzenek.
A győriek biztosítják az iskoláztatását, szállását,
étkezését. A Győri ETO FC Kft. 2006 júniusában egy alapítványt hozott az utánpótlás-nevelés
segítése érdekében, melynek fő céljai között szerepelt egy közoktatási
intézmény létrehozása és fenntartása. A Fehér Miklós Labdarúgó Kollégium 2007
januárjában kezdte meg működését. A kollégium működésének fő feladata, hogy
stabil bázist teremtsen a Győri ETO FC Kft. utánpótlás nevelése számára,
lakhatási lehetőséget biztosít a Győrtől távol élő családokból érkező
tehetséges labdarúgók számára. Dani a Fehér Miklós Gimnázium tanulója lett.
Szigorú rend szerint folyik az oktatás, napi kétszer másfél órás fociedzés
beiktatásával.
Játékára már felfigyeltek a cseh és osztrák szakértők
is, amikor Csehországban egy tornán vettek részt, ahol jelen voltak a bécsi
Rapid, valamint a prágai Spartak és Slavia játékosai.
Június 30-ig „próbaidőn” van Győrben, ha jól teljesít,
profi szerződést is ajánlhatnak neki. Olyan híres sportolók karolták fel, mint
pl. Vincze Ottó, magyar válogatott labdarúgó.
Dani előtt nincs lehetetlen. Van egy célja. Van egy
álma. A sportnak él, ezt szereti, profi labdarúgó szeretne lenni. Kitartó
mindenben, a fociban és a szerelemben is. Tamara a Mindene, nem gond a több
mint 300 km távolság, tudják, hogy vannak egymásnak…
Mit is kívánhatnánk? Csak ennyit: Dani, teljesüljön az
álmod!
fotók: Dudás Dani facebook profilja
HAJAGOS TAMÁS A 2012-ES ÉV LEGÍGÉRETESEBB SPORTOLÓJA TOPOLYÁN
A topolyai községi sportszövetség átadta az
elismeréseket elmúlt év legjobb sportolóinak. A községi képviselő-testület
nagytermében összegyűlt versenyzőket, edzőiket, az érdeklődőket elsőként
Predrag Lalović és Hajvert Eszter, a községi sportszövetség elnöke, illetve
titkára köszöntötték, majd Kókai Mernyák Melinda, Topolya község
polgármester asszonya szólt az egybegyűltekhez.
—
Sajnos, sokunk csak gyermekkorában foglalkozik sporttal, később abbahagyjuk a
sportolást. Ezúttal szeretném megköszönni az edzőknek és a tanároknak a
befektetett munkát, hiszen ők nap mint nap arra törekednek, hogy olyan
fiatalokat neveljenek ki, akikre Topolya méltán lehet büszke — mondta.
Dušan Dimitrijević, a Szerbiai Sportszövetség alelnöke először Aleksandar
Šoštar elnök, Dane Korica főtitkár és Velizar Đelić, a másik alelnök üdvözletét
adta át a jelenlevőknek, majd kiemelte, hogy a topolyai sportvezetőkkel azon
dolgoznak, hogy minél többen sportoljanak, hiszen ezáltal egy egészséges
életszemlélet alakul ki a fiatalokban.
A csapatsportokat tekintve 2012 legjobb egyéni
sportolója Laczkovics Iván (Topolya Kosárlabdaklub) és Jovana Đurović
(Topolčanka Ifjúsági Kosárlabdaklub) lett, az egyéni sportágakban pedig Nenad
Vrekić (Soko Taekwondoklub) és a bajsai Truzsinszki Viktória (Novi Sad
Asztaliteniszklub) vehette át a legjobbnak járó díjat. A legjobb férfiklubnak
a Topolya Kosárlabdaklubot, a legjobb női egyesületnek pedig a Topolčanka
Ifjúsági Kosárlabdaklubot választották. A legjobb edzőnek járó díjat Marinko
Stojaković (bajsai Taekwondo) érdemelte ki. A fiatal, ígéretes sportolókat 14
év alatti, valamint 14 és 18 év közötti kategóriában jutalmazták. A 14 év
alattiak mezőnyében Jelena Stojanović (kosárlabda), Daku Angéla (kosárlabda),
Ana Pešut (kosárlabda), Luka Janjić (kosárlabda), Marijana Stojaković
(taekwondo), Mészáros Dávid (taekwondo), Anton Konshin (taekwondo) és Predrag
Medić (labdarúgás) részesült elismerésben. A 14 év fölötti lányoknál Milica
Bojović (kosárlabda), Dajana Popović (kosárlabda), Holovics Helga (karate),
Kristina Simić (taekwondo) és Miklós Adél (sakk) kaptak elismerést, a 14 év
fölötti fiúknál pedig Hajagos Tamás (labdarúgás), Isidora
Katić (kosárlabda), Bojan Zorić (taekwondo), Aleksandar Vrekić (taekwondo) és
Loncsárevity Adrián (teke) lettek a 2012-es év legígéretesebb sportolói.
2013. április 8., hétfő
ELSŐSEGÉLY CSOPORT INDUL!
Mit tennél, ha segíthetnél
egy helyzetben, de nem mersz, mert nem vagy biztos a tudásodban?
A kishegyesi Vöröskereszt elsősegély csoportot indít
iskolánkban 6., 7. osztályosoknak, és ajánljuk azoknak a nyolcadikosoknak is, akik
egészségügyi középiskolába szeretnének iratkozni. A csoport pénteken, április 12-én,
18-kor kezdi az ismerkedést az elsősegélynyújtás alapjaival. Fontosnak tartjuk a
segélynyújtói szemlélet kialakítását, az egyszerűbb sérülések ellátásának
megtanulását, a balesetek megelőzését. Várunk Benneteket!
„Prva pomoć” -
nova sekcija u našoj školi u organizaciji Crvenog krsta! Prva pomoć ne
samo da je zabavna i razigrana sekcija već i vrlo edukativna, zato što znanje
koje steknemo nam može trebati u svakodnevnom životu, jer ko zna u kakvoj se
situaciji možemo naći.
Čekamo
Vas u petak (12. aprila) u 18,00!
2013. április 7., vasárnap
JÖTTEK, LÁTTAK, ÉS GYŐZTEK!
Megtartották az I. Kárpát-medencei versmondó verseny
döntőjét – Öt díjat hoztak el a délvidéki szavalók
Budapesten,
a Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartották meg 2013. április 6-án a
„Quo vadis, Domine?” elnevezésű I. Kárpát-medencei szavalóverseny döntőjét. A
versmondó versenyt a Mária Rádió indítványozta a Kárpát-medencében élő 14–20
éves korú fiatalok részére, akik az istenes versek megszólaltatásával a hit
erejét állították középpontba. A verseny tervezetét Pásti József rendező,
tanügy-igazgatási szakértő készítette el, és ő volt a tíz hónapig tartó munka
fő koordinátora is. A helyi megmérettetések után következtek az elődöntők,
melyek hat helyszínen zajlottak le, a többi között Szabadkán is, a Mária Rádió
stúdióházában, ez év február 16-án. Több száz résztvevő nevezett be, és közülük
kerültek ki az országos döntő résztvevői, 49-en. Már a döntőig eljutni is
kitűnő teljesítménynek számított, hát még a szép helyszínen részt venni a
gálaműsorban, melyben fellépett Szvorák Katalin népdalénekes és Sinkovits Vitay
András színművész is. Az országos döntő zsűrije pedig a következő felállásban
dolgozott: Dúl Géza, a magyarországi Mária Rádió műsorigazgatója, Németh Miklós
Attila, az MTI főszerkesztője, Soósné dr. Veres Rózsa irodalomtörténész,
Wiegmann Alfréd rendező, versszínházi alelnök, Bényi Ildikó, az MTVA
műsorvezetője, Pásti József rendező, tanügy-igazgatási szakértő. Fontos
kiemelni, hogy a zsűri csak a neveket és az előadókat látta, nem tudta, ki
honnan érkezett, ki a felkészítő tanár stb., éppen azért, hogy bármilyen
részrehajlás ki legyen zárva. Mind a zsűri, mind a jelenlévők meglepődtek, amikor
kihirdették az eredményeket. Az első korcsoportban (14–16 évesek) első
helyezett lett az óbecsei Csernyák Hunor, második a szabadkai Pásztor
Anasztázia, harmadik pedig a kishegyesi Papp Ágnes. A második korcsoportban
(17–20 évesek) harmadik helyezett lett a szabadkai Rizsányi Attila, és
különdíjat kapott a szintén szabadkai Prcsity Dejan. Az eredményhirdetést
óriási taps kísérte, és Mucsányi János, a Duna TV szerkesztője találóan
fogalmazta meg az eseményt átszövő érzést: „A délvidéki szavalók jöttek, láttak,
és győztek!” Büszkék is lehetnek a pedagógusaink munkájukra, tanulóikra. A
szavalóversenyt és az utána készített beszélgetéseket a Duna TV műsorán lehet
majd megnézni május 18-án, a délelőtti órákban.
A
délvidéki szavalók a Mária Rádió szervezésében utaztak az országos döntőre, ft.
Palatinus István igazgató és Kovács Csaba koordinátor vezetésével. A döntőben
részt vettek még a kishegyesi Kőműves Noémi és a zentai
Andrasity Anett is, akik szintén sok munkát fektettek be az előkészületekbe. Az
elődöntő sikeres szervezéséért a délvidéki Mária Rádió is kitüntetést kapott. A
szavalók csapata a döntő után meglátogatta a Szent István-bazilikát, ahol
közösen imádkoztak a Szent Jobb-kápolnában, majd folytatták útjukat a Párbeszéd
házába a Jezsuita rendházban, ahol Horváth Árpád fogadta őket, és rövid ismertető
után szerény ünneplés következett a jezsuiták által működtetett Loyola caféban.
Kovács
Csaba
RÚZSA MAGDI ÉS DIÁKJAINK... EGY ELSŐ HELY ÉS HÁROM KÜLÖNDÍJ BUDAPESTEN!
A budapesti székhelyű Mozdulj! Közhasznú Egyesületből
kereste meg iskolánkat Tálos Mónika, és egy pályázatra hívta fel a
figyelmünket. Mi pedig részt is vettünk a pályázaton, a képzőművészet terén
Mohácsi Zoltán tanár bácsi segített, a versírásban pedig Hajvert Ákos tanár
bácsi. Köszönet érte!
Az Egyesület az év elején írt ki művészeti pályázatot
A pillanat varázsa címmel, melyre egészséges és fogyatékkal élő művészek
alkotásait várták képzőművészeti, illetve versírói kategóriában. A
képzőművészeti alkotások technikáját illetően a pályázat kiírói szabad kezet
adtak, hogy a lelkes, amatőr mesterek szabadon engedhessék fantáziájukat. A
legjobb pályamunkákat egy szakmai zsűri értékelte, a nyertes műveket pedig egy
kiállítás keretein belül láthatta a közönség.
„Nem véletlen, hogy A pillanat varázsa címet kapta a
kiállítás, hiszen azt szerettük volna, ha a művészek szabad kezet kapnak
alkotásaik elkészítése közben. A jelige az egyesület szemléletét is hirdeti:
lépjünk ki a múlt fogságából és koncentráljunk azokra a csodákra, amik
körülöttünk vannak, és minden pillanatban megélhetünk – legyen szó a napsütés
szépségéről, egy színpompás virágról vagy a család szeretetéről. Talán ennek az
inspiráló témának köszönhető az, hogy több, mint 140 képzőművészeti alkotás és
nagyjából 30 vers érkezett a pályázatra” – mondta dr. Tálos Marianna, a
Mozdulj! Közhasznú Egyesület elnöke.
A pályázatra érkezett művek a szakmai zsűri
kezeibe kerültek, akik több kategóriában díjazták az alkotók munkáit.
„Az esemény fővédnöke Rúzsa Magdi, akiről
pályája alatt kiderült, hogy nagyon érzékeny a kisebbségben élők helyzetére –
igaz ez a fogyatékosokra is. Ő egyébként egy különdíjat is kioszt majd, ugyanis
Magdi iskolájának, a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolának
növendékei is szép számmal küldtek be pályamunkákat, így az ő díjazásuk az
énekesnő feladata. A képzőművészeti pályázat zsűrijének elnöke Fark László
grafikus, tagjai pedig Kesselyák Rita grafikus, Kelemen Dénes festőművész és
Tálosné Violányi Marianna, az egyesület amatőr festőművésze.
A versíró pályázatra beküldött műveket Pogány Judit
művésznő, Karácsonyi Zoltán színész és Ézsiás László költő, előadó művész
bírálta el. Az ünnepélyes díjátadó egyben a kiállítás megnyitója is volt. A
tárlat először a budapesti Aranykéz Kultúrházban mutatkozik be, utána azonban
más városokban is látható lesz, például Egerben és Vácott. A megnyitót a
Hermina Egyesület Horizont kultúrcsoportjának látássérült művészei, és Napsugár
Anna jeltáncművész műsora színesítette” – tette hozzá Tálos Mónika, a Mozdulj!
Közhasznú Egyesület titkára.
Diákjaink, Lőrik Ákos, Goda Krisztián, Uhor Nikolett
és Herbut Diána, tegnap (2013. 04. 06-án) Budapesten jártak a Mozdulj!
Közhasznú Egyesület A PILLANAT VARÁZSA címmel meghirdetett művészeti
pályázatának ünnepélyes díjkiosztóján. Uhor Nikolett első helyezést ért el
rajzával, a többiek pedig különdíjasok lettek. A díjakat Rúzsa Magdolna, az
esemény fővédnöke, Pogány Judit, Kossuth-díjas és Jászai
Mari-díjas színművésznő, a szakmai zsűri elnöke és Fark László, grafikusművész adták át.
Mivel a gyerekek először jártak
Budapesten, a díjkiosztó előtt útvezetőjükkel (köszönjük Sipi!!!) megtekintették
a főváros néhány főbb nevezetességét – az Országházat, Kossuth Lajos teret,
Vörösmarty teret, Váci utcát, a Pesti Vigadót, illetve a Duna-partról megnézték
a Budai Várat. A rendezvény után a Wekerle telepi játszótéren szórakoztak
“kalandoraink”, ahol a kisbabáktól a kamaszokig mindenki számára vannak kreatív
játékra, mozgásra ösztönző eszközök.
A hosszú, élményben gazdag útról
utazóink éjjel érkeztek haza. Eredményes kirándulást tudhatnak maguk mögött –
négy oklevéllel, ajándékokkal és egy csomó élménnyel gazdagodtak.
Köszönjük Magdi, hogy gondolsz gyerekeinkre, ajándékokkal
kedveskedtél nekik, felejthetetlen pillanatokat szerezve ezzel számukra!
Tálos Mónika személyében egy önzetlen embert
ismerhettünk meg. Hálásak vagyunk minden segítségért! A kirándulás nem jött
volna létre, ha nincs Varmuzsa Katalin tanárnő és Sipi! Köszönet! Megérte.
photo by Sipi
2013. április 6., szombat
PAPP ÁGI HARMADIK A MÁRIA RÁDIÓ SZAVALÓVERSENY PESTI DÖNTŐJÉBEN!!!
(photo by Rózsa Viktor)
A Magyarország öt helyszínén és a Délvidéken
megtartott regionális középdöntőkből 48-an jutottak be az I. Kárpát-medencei
versmondó verseny országos döntőjébe, közöttük volt két kishegyesi is: Papp
Ágnes és Kőműves Noémi. A szavalóversenyt hagyományteremtő szándékkal hirdette
meg a hit évéhez kapcsolódóan a Mária Rádió. Nagyon szépen szerepeltek fiataljaink,
Ági teljesítményét 3. díjjal jutalmazta a zsűri. Felkészítőjük Hajvert Ákos.
Gratulálunk ehhez a kiváló eredményhez!
A háromfordulós, felmenő rendszerű szavalóverseny sok
intézményt, pedagógust, több száz középiskolás tanulót lelkesített fel. Az
országos döntőt ma délelőtt 10 órai kezdettel tartották a Budapest-Fasori Evangélikus
Gimnáziumban. A versmondók teljesítményét a zsűri tagjaként Bényi Ildikó, az
MTVA műsorvezetője, Dúl Géza, a Mária Rádió műsorigazgatója, Németh Miklós
Attila, az MTI felelős szerkesztője, Soósné Dr. Veres Rózsa irodalomtörténész
és Wiegmann Alfréd rendező, versszínházi alelnök értékelte.
2013. április 4., csütörtök
BECSKEI ANIKÓ (VOLT DIÁKUNK) NEMZETKÖZI SIKERE
Rátermettségre, önállóságra és kitartásra nevel”
Díjazott diákok és mentoraik a diákkutatásról
Mengyán Pletikoszity Ildikó
A Tudományos Diákkörök XIII. Országos Konferenciáját
idén Tatabányán rendezték meg március 22-23-án. A határon túli majd a
magyarországi elődöntők után a legjobb kutatásokat mutathatták be a
legfelkészültebb diákok. Vajdaságot 15 munkával képviselte 21 diák és 9
különböző szekcióban tartották meg multimédiával kísért előadásaikat. A 6
vajdasági díjazott munka szerzői közül vallanak néhányan a munkájukról,
valamint megszólalnak mentor tanáraik, akik a tehetséggondozás körülményeit is
ecsetelik.
Tornai
Csilla a komposztálással foglalkozott környezetvédelem témakörben, így vélekedik
a TUDOK jelentőségéről:
–
Ez a verseny tette lehetővé számomra, hogy bemutassam több éves munkámat, amely
mára már az érdeklődési körömmé vált. A motivációt azok az emberek adták,
akiknek előadhattam a kutatásomat és biztattak, hogy folytassam. A konferencia
befejeződött, az eredmények arra ösztönöznek, hogy ne álljak itt meg.
Kávai
Zsuzsanna az önzetlen magatartásról tartott előadást pszichológia témakörben, a
következőket nyilatkozta:
–
Elsőéves egyetemistaként utolsó alkalmam volt részt venni a konferencián.
Legfőképpen az motivált, hogy bizonyítsak magamnak, tanáromnak és a
családomnak. Továbbá, hogy a kritikákkal együtt új meglátásokat kapjak, amelyek
segítenek új irányt adni a kutatásnak. Megerősítést kaptam, hogy amit csinálok,
annak értéke van. Az is jó volt, amikor az előadást követően több diák is
odajött hozzám, hogy gratuláljanak előadásomhoz. Mindemellett, sok „KutDiákkal”
tudtam találkozni, akik hasonló elszántsággal végzik munkájukat. Egy közösségi
program keretében meséltek az élményeikről, miért jó a mozgalom tagjának lenni,
milyen élményekkel gazdagodtak az eddigi évek alatt.
Becskei Anikó szintén pszichológia szekcióban lett díjazott, a
személyiség és a rajzok összefüggését vizsgálta. Számára a kutatás a
következőket jelentette:
–
Nagyszerű lehetőség volt arra, hogy saját utamon bizonyságot szerezzek a rajzok
önkifejező szerepéről – akár esztétikusak, akár nem –, és arról, hogy általuk
másokat is megismerhetünk. A motivációm teljes mértékben személyes indíttatású
volt. Gyerekkorom óta rajzolok, és egyre gyakrabban kaptam megjegyzéseket a
munkáim fiktív jellege miatt. Szeretném tovább folytatni a kutatást, mivel a
versenyre való készülés alatt még inkább felkeltette az érdeklődésemet a téma.
Gajda
Gergely kémia szekcióban szerepelt, és gyógyszerkémiával foglalkozott:
–
Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy bekapcsolódhattam egy, az SZTE
Gyógyszertudományi Karán folyó kutatásba, melynek fő eleme a HPLC-vel végzett
labormunka volt. Ezáltal betekintést nyertem az egyetemen folyó munkába és
rájöttem, hogy el tudnám képzelni így a jövőmet. A TUDOK-on szerzett pozitív
tapasztalat pedig csak erősítette bennem azt az érzést, hogy a jövőben is
tudományos kutatással szeretnék foglalkozni.
Ternovácz
Adél a történelem szekcióban szerepelt, a bélyegek és a történelem
összefüggéseit vizsgálta:
–
A legfőbb motivációt bátyámtól és mentoromtól, Ternovácz Bálinttól kaptam, aki
végig segített és bátorított a munkámban. A bélyeggyűjtés nálunk családi
hagyomány, és azoknak kivizsgálása, megértése egy külön élmény.
Kőrösi
Sóti Beáta (Tornai Csilla mentora): – A kutatás lehetőség a tanulók számára,
kiléphetnek az iskola szürke falai és korlátai közül. Rátermettségre,
önállóságra és kitartásra nevel. Lehetőséget nyújt arra, hogy a kijelölt utat
végigjárják. Felbátorodnak, vállalkozóbbá válnak, ami elengedhetetlen a
sikerhez vezető úton. A felkészítő tanár olykor fáradságos munkának tekinti a
felkészítést, mégis szívesen fedezi fel a gyöngyszemeket. Ha visszagondolok, az
én sikereim is egyrészt kedves és figyelmes tanáraim odaadó munkájának
gyümölcsei. Talán nem késő köszönetet mondanom nekik érte.”
Luhović
Timea (Becskei Anikó mentora): „Egy-egy munka készítése folyamán derül ki, hogy
micsoda tehetség és érdeklődés lakozik egy (akár nem is a legjobb tanulmányi
átlagot elérő) diákban. A feladat felvállalása lehetőséget nyújt az
elmélyülésre az adott témában, amit akár egy életen át kutathat, de legalábbis
jó előkészület az egyetemi követelményeknek való megfelelésre. Segítséget
nyújtani és irányt adni ebben a folyamatban számomra egy önfejlesztő, valamint
tanulási lehetőség. Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, segíteni egy
tehetséges diák kibontakozását, hivatásunk fénypontját jelenti.
Szórád
Endre (Gajda Gergely felkészítő tanára): – Ma az élet szinte minden területét
befolyásolja a kémiai tudás. A környező világ megismerése, megértése egyre
komolyabb tudományos ismeretet igényel. A kémia rangja, elismertsége,
kedveltsége mégis fokozatosan háttérbe szorul. Ennek több oka lehet, a kémia és
természettudományos oktatás a leginkább költségigényes oktatási terület. A
szűkös keretek egyre kevesebb lehetőséget biztosítanak a demonstrációs eszközök
beszerzésére, ezek nélkül azonban az oktatás nem lehet eléggé szemléletes,
gyakorlatias. Míg évekkel ezelőtt egy általános- vagy középiskolás önálló
kísérletek sorozatát végezhette el az iskolában, addig ma már a bemutató
gyakorlatok is csak elvétve jelennek meg a tanórán. Az általános és
középiskolákban a kémiaórákon nem marad idő kutatásra, kísérletezésre. Az SZTE
Gyógyszertudományi Karával már több éve gyümölcsöző kapcsolata van iskolánknak.
Diákjaink lehetőséget kapnak, hogy bekapcsolódjanak a kutató munkába. Célom,
hogy már az alapfokú és középfokú képzés alatt meg tudjuk szerettetni a kémiát
és természettudományos területet a fiatalokkal.”
Ternovácz
Bálint, (Ternovácz Adél mentora):
–
Az ELTE negyedéves hallgatójaként a húgomat készítettem fel a versenyre, ami
nagyon érdekes és egyben megtisztelő volt számomra. Érdekes, mert sok
tapasztalatot gyűjtöttem a mentorálás és a tanítás terén, és megtisztelő is
egyben, hogy Adél húgom megkért, segítsem a felkészülésben. Jó volt vele
dolgozni, érdeklődő, és – annak ellenére, hogy az idősebb bátyja vagyok –
szófogadó is volt.
Muhi
Béla (Ternovácz Adél felkészítő tanára): – Az idei TUDOK újabb alkalom volt
arra, hogy a vajdasági diákok bemutatkozzanak egy rangos nemzetközi jellegű
megmérettetésen. Az eredmény ékesen mutatja, hogy vannak tehetségeink, és
vannak elkötelezett pedagógusaink, szakembereink, akik a legmagasabb szintű
elvárásoknak is eleget tudnak tenni, mert szívügyüknek tekintik a
tehetséggondozást. Az évente újra és újra megmutatkozó magas szintű
teljesítmény egy hosszan tartó elkötelezettség, munka és tapasztalat eredménye,
mely kitüntetett helyet és tekintélyt biztosít a vajdaságiak számára a
Kárpát-medencei tehetséggondozás színterén.
2013. április 3., szerda
FELHŐNÉZŐK - VENDÉGÜNK VOLT NÉMETH ISTVÁN
MOLNÁR KREKITY Olga |
2013.4.3 | LXVIII. évfolyam 14. szám Jó
pajtás
Felhőnézők
címmel jelent meg Németh István legújabb novelláskötete a Forum Könyvkiadó
Intézet gondozásában. A könyv szerzőjét a közelmúltban a kishegyesi Ady Endre
Kísérleti Általános Iskola felsős tanulói köszöntötték egy rendhagyó irodalmi
órán.
A négy osztály diákjai zsúfolásig megtöltötték az ebédlőt,
amelynek történetét elöljáróban röviden ismertette a kishegyesi születésű
vendég. Beszámolt arról is, hogy az ő gyerekkorában hat elemi iskola működött
Kishegyesen, a mosatni eggyel szemben, hogy a településnek 73 utcája van,
valamint 2202 lakóháza, melyek közül sok már gazdátlan, romos.
A kötet egyik
novelláját, a Színötös címűt Pap Ágnes tanuló olvasta fel. Az íróval ezután az
iskolaigazgató, Molnár Márta beszélgetett:
* Milyen volt Németh István bizonyítványa? Színötös?
— Nem. Kijártam sok
osztályt, de színötös bizonyítványom sosem volt, sőt, a szabadkai építészeti
középiskolából ki is csaptak. Talán csak magyarból volt jó jegyem. Magamnak
beismertem, de a szüleimnek nem mertem bevallani, hogy nem akarom az építészeti
szakmát kitanulni, nem akarok pallért rakni valahol Szkopjéban. Itthon akartam
maradni. Hegyesen találtak nekem egy tisztviselői munkahelyet a Žitoprometban,
és csakhamar én lettem a Korpakirály. Azokban az években nem lehetett elegendő
takarmányt beteremteni a jószágnak, és a Žitoprometban lehetet íratni korpát.
Persze nem rajtam múlott, hogy lesz-e vagy sem korpa, az emberek mégis
hozzám jöttek. Hoztak egy liter pálinkát, és megkértek: „Pistikém, írass már
föl nekem 50 kilót!” Korpakirályságom elmúltával elkerültem Újvidékre, és
belemerültem az újságírásba. Így múlt el ez a 90 vagy 100 év fölöttem.
* Nehéz volt megírni a könyvet?
— Ezt még senki nem
kérdezte meg tőlem. Nézd, ha olyan nehéz lett volna, amilyennek esetleg
gondolod, akkor beletört volna a tollam. Amint látod, megértem a matuzsálemi
kort, és — hála Istennek! — néhány könyvet is megírtam. Ha nehéz lett volna,
abbahagyom, mint az építészeti középiskolát. A nagyon nehezen megírt könyvön az
olvasó megérzi az izzadságszagot, az pedig nem a legkellemesebb illat.
* Mit szeretett jobban: az
újságírást vagy az írást?
— Az egy és
ugyanaz. Csak műfajilag más a regény, a tudósítás, esetleg a riport vagy a
jegyzet. Valamilyen képesség azért szükségeltetik hozzá. A Magyar Szóból is
azzal kerestek fel, hogy úgy vélik, van íráskészségem.
* Mi késztette az írásra?
— Nagy hatással
volt rám az Egri csillagok. Annyira megfogott, hogy amikor befejeztem, azonnal,
egy ültő helyemben újra hozzákezdtem az olvasásához. Egy délután — szintén
olvasás közben — láttam, hogy a faleveleken átsüt a nap, mintha átvilágított
volna rajtuk. Úristen, hogy ha ezt egyszer le tudnám írni!, gondoltam magamban.
Lehet, hogy akkor ébredt fel bennem az írás iránti vágy.
* Melyik riportja volt a
legemlékezetesebb?
— Ennél nehezebb
kérdést fel sem tehettél volna. Nem tudom. Írtam talán vagy ezret az Ifjúságnak
meg a Magyar Szónak. Szerencsére nem bíztak rám olyan feladatot, amit nem
tudtam volna jól elvégezni, pl. ma sem tudnék megírni egy parlamenti
tudósítást. Ehelyett azt mondták, írj arról, amit gondolsz, amit látsz, menj
terepre, s én éveken át, hétről hétre ezt tettem. Most emeljem ki azt, amelyik
a legjobb?! No, egyet mégis megemlítek, mert dicséretet kaptam érte egy olyan
idős kollégámtól, akit nagyra tartottam. Egy földművelő keze — ez volt az
írásom címe. Találkoztam egy emberrel, és nem az embert beszéltettem, hanem az
ujjait. Azt írtam meg, hogy mi mindent csinált életében az a kéz.
* A műveihez a saját életéből merít, az tapasztalatai alapján ír?
— Nem tudom, hogy
van-e olyan író, aki ne a saját életét venné alapul. Én sohasem tudtam olyanról
írni, amit nem tapasztaltam meg. Sokszor eszemben jutott annak idején, hogyan
tudnék egy kishegyesi jómódú családról írni, pl. a Nagy utca egyik vagy másik lakójáról,
amikor meg se fordultam a házukban, a szobájukban. Nem is próbálkoztam
ilyesmivel.
* Mesélne a szülőházáról?
— Az a ház már romokban hever, az udvarában régóta
ócskavasat gyűjtenek. Amikor elmegyek az első utcabéli barátomhoz egy pohárka
pálinkára, akkor onnan még látni azt a házat, amelyet a szüleim tulajdonképpen
béreltek. Szerencsére készült róla fénykép, és ezt a képet az otthonom falán
őrzöm. Amikor a szüleim a Bikaistálló mellett építeni kezdték a saját házukat,
éppen katona voltam. Kétségbeesve írtam nekik, nehogy kiköltözzenek a régi
házból addig, amíg haza nem érek, mert oda szeretnék visszatérni. Az újat össze
se lehetett hasonlítani azzal, amiben addig laktunk. Annak csupán egy első
szobája volt, közepén egy szabad kéményes konyhával meg egy hátsó szobája és a
gang. A gangon pedig a létra, azon mentem fel a padlásra, ahol mindig nagyon
szerettem bogarászni. Ezt tartom a szülőházamnak, ez volt a fészek, amelyben
felnőttem.
2013. április 2., kedd
BOJANA HARMADIK HELYE! BOJANA TREĆA NA OPŠTINSKOM TAKMIČENJU!
Danas
je održano opštinsko takmičenje „Šta znaš o zdravlju?” u organizaciji Crvenog
Krsta Mali Iđoš. Takmičenje se održava povodom 7. aprila, Svetskog dana
zdravlja. Naša učenica 7.c razreda Bojana Stanković osvojila je 3. mesto. Čestitamo!
Április 7-e, az Egészség világnapja
alkalmából a kishegyesi Vöröskereszt vetélkedőt szervezett, Mit tudsz az
egészségről? címmel. Iskolánk 7.c osztályos tanulója, Bojana Stanković 3.
helyezést ért el. Felkészítő tanára: Selić Julijana. Gratulálunk!
photo by Selić Julijana
2013. április 1., hétfő
GYÓGYULJ, NAGYFIÚ!
Többen érdeklődtek, hogy van-e segítségre szüksége a
kórházban lévő ötödikes fiúnknak. Fontosnak tartom elmondani, hogy mindenféle híresztelés ellenére pénzre nincs
szükség. A községi Önkormányzat kifizette a műtét költségeit, amire még nem
tudjuk, mikor kerül sor. Köszönjük!
Köszönjük mindenkinek, aki támogatja humánus akciónkat, akár jó
szóval, gyümölccsel, édességgel, telefonfeltöltéssel, sorolhatnám... Iskolánkból
rendszeresen látogatjuk Szabit, valamint a testvéreit, az osztálytársait, barátait is levisszük,
leviszik a segítőkész emberek. A fiú semmiben nem szenved hiányt részünkről. Köszönjük mindazoknak, akik szívükön viselik
Szabi sorsát!
Gyógyulj, Nagyfiú!
SEGÍTSÜNK NYÚL ZOLTÁN CSALÁDJÁNAK!
A pacséri Nyúl családnak leégett a háza. A
hétgyermekes családnak szinte mindene odaveszett a tűzben.
Cipőkre (25-ös, 31-es, 37-es és 39-es lány, 40-es fiú
lábbelire, ruházatra, tisztálkodási szerekre, tanszerekre lenne szükségük. De
szívesen fogadnak mindent, a függönyöktől kezdve az ágyneműn át játékszerekig, könyvekig.
Iskolánk
fontosnak tartja a bajbajutottak megsegítését. Diákjaink szülei ajánlására gyűjtési
akciót szervezünk a Nyúl családnak. Adományaikat az iskolában adhatják át!
Köszönjük!
Nyúl Zoltán, a családapa, a Baptista Szeretetszolgálat
munkatársaként hosszú évek óta mindenütt jelen volt, ahol szükséget szenvedtek
az emberek, a topolyai Bethesda Szeretetszolgálat egyik alapító tagja, a
karácsonyi cipős doboz-akciók koordinálója, a bácskossuthfalvi Missziós Központ
létrehozója.
Sok kishegyesi gyermek is köszönheti a cipős dobozos
ajándékokat neki! Emlékezzünk vissza, mennyire örültek a gyerkőcök a
meglepetéseknek, és mennyire szükségük van nekik most a mi segítségünkre!
FŐZNI TANULNAK A GYEREKEK!
Az idősebb generáció biztosan emlékszik még a
háztartástan órákra. Megtanultunk gombot varrni, kötni, krumplit hámozni, finomakat
főztünk, mindezt meg is ettük, jókat szórakoztunk...
Valami hasonló ötlettel álltak elő a kisegítő tagozaton tanító tanárok (Kovács Hanna,
Cékus Attila, Moszni Edit, Hajvert Ákos, Fülöp Valentin), akik szabadidős foglalkozásként már egy hónapja minden
héten újabbnál újabb finomságokat készítenek a gyerekekkel együtt. A múlt heti
menü bableves és fánk volt, de nagy sikert aratott a palacsinta sütése, a puding,
paprikás készítése is. Nagyon finomra sikerült!
2013. március 30., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







.jpg)








































