Diákjaink is ellátogattak rendezvénye.
Megtartották Kishegyesen a XVII. Vajdasági Magyar Óvodás Színjátszó Találkozót. Dr. Szőke Anna, a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Szövetségének elnöke, a rendezvény eredeti megálmodója és egyik mindenkori szervezője, az utolsó műsorszámot követően, láthatóan nagy megelégedettséggel állapította meg, mennyire jól sikerült a szemle, és milyen jól érzi magát mindenki. Elmondta, hogy 310 kisgyermek, 70 pedagógus és még mintegy 50, főként a szakmát képviselő vendég jelent meg a kishegyesi Művelődési Házban. Zentáról, Oromhegyesről, Bácsfeketehegyről, Horgosról, Szeghegyről, Csókáról, Muzslyáról, Adáról, Magyarkanizsáról, Temerinből, Szenttmásról, Óbecséről, Újvidékről és Péterrévéről is eljöttek az óvodások és felkészítőik. Valószínűleg nem sok ilyen rendezvény van, mely egy nap leforgása alatt ennyi embert megmozgatna. A tizenhét előadott műsorszámból tizenötöt maguk az óvódások adtak elő, emellett a magyarországi jászszentmiklósi óvónők csoportja, és a zentai Dárika bábcsoport egy-egy ajándék fellépéssel emelte az esemény színvonalát, és szórakoztatta egyben a legkisebbeket. Két produkció inkább a modern tánc kategóriájába sorolható, ami egyáltalán nem baj, de mint Szőke Anna elmondta, az elsődleges cél és elképzelés az volt, hogy a produkciók a magyar néphagyományokból merítkezzenek, hogy az óvónők is elsajátítsák a folklórkincsünket, népi gyermekjátékainkat és néphagyományainkat, gazdag mesevilágunkat. A főiskolákon és az egyetemeken ugyanis ezzel nagyon keveset foglalkozhatnak, ebből a szempontból hézagpótló a szemle. A gyermekelőadásokat, már hagyományosan, nem rangsorolták, és nem díjazták, de egy háromtagú szakmai zsűri részletesen értékelte a teljesítményeket. A zsűrit idén felfiatalították, Híres Laurát hívták meg Zentáról, Sóti Évát pedig Adáról, a harmadik tag Gödöllőről érkezett Fauszt Erika Brunszvik Teréz-díjas óvónő személyében. A szemle hangulatából szépen érződött az, amit dr. Szőke Anna üzenetnek szánt köszöntőjében megfogalmazott: „A rendezvény legnagyobb üzenete és célja a magyar nyelvnek, mint nemzeti kincsünknek az erősítése, amely mind nagyobb veszélynek van kitéve. Kifejezésre juttatni folklórkincsünket, anyanyelvünk igazi értékét, néphagyományunk gyermekdalainak és népmeséinknek az ízes, zamatos szókincsének elsajátítása, továbbadása gyermekeinkkel. Az itt lévő gyermekek letéteményesei a magyar oktatás megmaradásának. Az alapozás itt kezdődik. Az igazi hagyományápolás sohasem a múlt élethű visszaállítására törekszik, hanem, hogy elibe álljon a pusztulásnak, amit az idő, a feledékenység és a dolgok természetes halála hoz elénk. Mi elibe szeretnénk menni annak, hogy néphagyományaink eltűnjenek.”
Az időjárás is nagyon kedvezően alakult, a kísérőrendezvénynek szánt szabadtéri programok így maradéktalanul megvalósulhattak. A gyermekek önfeledtek játszottak, szórakoztak, és kipróbáltak különféle kézműves foglalkozásokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése