ÚJÉVI KOMOLYZENEI KONCERT

A kishegyesi SZENT ANNA KÓRUS

és a

DOMBOS ZENEKAR

közös koncertje 2010. január 2-án (szombaton)

16 órakor az iskola galériájában.

Műsoron:

Michael Haydn

W.A. Mozart

F. Schubert

C. Franck

művei szerepelnek.

FELSZÁMOLNI A SZEGÉNYSÉGET

Karácsony alkalmából kedden Kishegyesen ötven kishegyesi, szeghegyi és bácsfeketehegyi gyereknek adott át ajándékot Egeresi Sándor , a Tartományi Képviselőház elnöke.

Alkalmi beszédében a házelnök kiemelte, a tartomány szilárd elhatározása, hogy tartalmat adjon a közelmúltban elfogadott statútumnak, és ezek közé tartozik a szegénység felszámolása is a tartományban. Ennek egyik mutatója viszont a nagyfokú munkanélküliség. Kishegyesen például jelenleg 57 százalék a munkanélküliségi arányszám, ami azt jelenti, hogy minden második munkaképes embernek nincs munkája. Ez nagyon magas arányszám, amin mindenképpen változtatni kell, mert a tartománynak csak egyenjogú polgárai lehetnek és ebben egyik legfontosabb teendő a munkanélküliség felszámolása. Az ajándékok kapcsán kiemelte, hogy a karácsony és újév közötti időszak az öröm ünnepe és ezek az apróságok azt a célt szolgálják, hogy öröm töltse el a szíveket.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-24_Felszamolni_a_szegenyseget.settoxhtml

KARÁCSONYI CSOMAGOK

Iskolánk is szeretett volna örömet szerezni a tanulóknak, így december 23-án bizonyítvány helyett, csomagot osztottunk. Szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki adományával hozzájárult ahhoz, hogy ez lehetővé váljon: 

Burján Anikó, Agriromagna, Agrokons, Aroma, Avellana, Kishegyes Község Önkormányzata, Chick-prom, Continental - Szabadka, Eco-Term, Kiskommunál, Helyi Közösség, Vojvodina Pékség, Szépségszalon – Sándor Margit, Kurin Szikvízüzem, Substratum, Pöndöl, SZR Modulgradnja, SZR Montel, ZZ Lasta Feketić, Živinastija.

Köszönjük! És köszönjük Komáromi Attilának is a gyönyörű fenyőfákat! Diákjaink feldíszítették, és iskolánk ékessége volt.

FOLYTATÓDIK A SIKERSOROZAT

DUDÁS VIRÁG ERVIN

Sajnos a zeneiskola szervezésében december 22-re tervezett karácsonyi hangverseny a járványügyi helyzet kedvezőtlen alakulása miatt elmaradt. Az utóbbi hetekben – amellett, hogy ünnepi fellépésükre készültek a topolyai zenedések, illetve a zeneiskola kültagozatain tanuló növendékek – lezajlottak a félévi vizsgák is, sőt a napokban újra együtt ünnepelhették az iskola egyik ötödik osztályos növendékének, a kishegyesi Dudás Virág Ervin hegedű szakos diáknak a nemzetközi sikerét.

Gál József tehetséges növendéke az elmúlt héten, december 14-e és 17-e között tanára és Szűcs Budai Klára zongoratanárnő kíséretében látogatott el a romániai Sinaiába. A nemzetközi megmérettetésen, rangos zsűri előtt, kétfordulós versenyben, Ervin negyedik helyezést ért el. Októberben Dudás Virág Ervin tanulótársával, a negyedikes, pacséri Ortó Boglárkával a bulgáriai Hatkovóban mutatkozott be a közönségnek és a zsűrinek. A nemzetközi hegedűversenyen mindkettejüket dicséretben részesítette a francia, osztrák, ukrán, orosz, bolgár, román és szerbiai szakemberekből álló zsűri. Mint azt Diósi Rózsa, a zeneiskola igazgatónője kifejtette: a bulgáriai nemzetközi versenyen való részvételnek köszönhetően, a topolyai zenede felvette a kapcsolatot hatkovói testvérintézményével. Az idei tanévben már a bolgár tanintézmény képviselői is jelen lesznek az Amikor a tücskök ciripelnekelnevezésű topolyai fesztiválon. Erre a fesztiválra, csakúgy, mint a 2009/2010-es iskolaévben másodízben megrendezésre kerülő nemzetközi zongoraversenyükre, nemcsak a bolgárok kapnak majd meghívást, hanem jelen lesznek még a nyíregyházi zeneiskola képviselői is. Topolyáról az idei tanév októberében három növendék mutatkozott be a Nyíregyházán szervezett Határon túli zeneiskolák találkozóján. Ezúttal Bálint Anita, Diósi Arabella zongora szakos növendéke, a harmonikán játszó Perić Milena, Vas Katalin diákja és Dudás Virág Ervin képviselte a magyarországi találkozón a topolyai intézményt. Egy hónappal ezelőtt járt a zeneiskola nyolc zongora szakos növendéke a lazarevaci Czerny Festen. A megmérettetésről öt első, két második és egy harmadik díjjal tértek haza. Első díjat és aranyérmet kapott az előkészítős Csőke Noémi, Csőke András növendéke. A kislány zongorajátékát az elérhető maximális pontszámmal, száz ponttal jutalmazta a zsűri. Szűcs Budai Klára elsős diákja, Szloboda Rebeka, Diósi Arabella ötödikes növendéke, Dudás Nikoletta szintén első helyezést érdemelt ki, csakúgy, mint a bácskossuthfalvi negyedikes Kucor Dejan, aki Beke Edit tanárnő diákja, valamint Farkas Baráti Tímea, Katatity Ágnes negyedikes növendéke. Második díjjal tért haza Lazarevacról az ötödikes Mátéffy Amanda, Diósi Arabella diákja és a negyedikes zongorista, Brezovszki Edit-tanítvány, Péter Fanni. Toldi Blanka, aki szintén Brezovszki Edit negyedikes tanítványa, harmadik helyezést érdemelt ki a szerbiai versenyen.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-23_Folytatodik_a_sikersorozat.xhtml

AZ EGYMÁSRA FIGYELÉS PÓTOLHATATLAN

Karácsonyi és évzáró műsort tartott a kishegyesi Művelődési Egyesület

A legkisebbek pásztorjátéka

Jézuskának a kedvéért egy szép lejtőt járunk címmel táncokból, karácsonyi énekekből és betlehemes játékokból álló egész estét betöltő karácsonyi és évzáró műsort adtak szombaton este a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szakcsoportjai.

A műsort megelőzően Linka B. Gabriella, az egyesület elnöke szólt a csoportok és az egyesülethez tartozó egyének idei eredményeiről. Mint mondta, ilyenkor újév és karácsony táján az emberek boldogságot szoktak kívánni egymásnak, nagyon gyakran csak megszokásból, mert ahhoz, hogy valaki boldog lehessen, nem kell sajnálnia az időt önmagára és a körülötte levőkre. A legkisebbeket, a Garagulya középső csoportot, valamint a napokban kiváló minősítésben részesített Rizgetős tánc- és énekcsoportokat a Csalóka zenekar kísérte Csonka Ferenc vezetésével.

A műsort követő társas esten ifj. Virág Gábor, a helyi közösség titkára köszönetet mondott az egyesület szakcsoportjainak fáradozásukért és mindazoknak, akik – mint hangsúlyozta – az év folyamán hozzájárultak ahhoz, hogy élhetőbbé váljon a település. Az idei évben sajnos elmaradtak a nagyobb beruházások, az eseményeket tekintve azonban azt is mondhatnánk, hogy ezúttal a lelkiekbe, a szellemiekbe ruháztunk be, hiszen megünnepeltük letelepedésünk évfordulóját, megszerveztük a Gyöngyösborkétát és a Durindót, a Dombos Festet és a hegyesi csata évfordulójára az emlékcsatát, a Csépe-napot... A jövő évi tervekről szólva ifj. Juhász Bálint, a helyi közösség tanácsának elnöke rámutatott, hogy valószínűleg néhány napon belül, mihelyt megszületik az országos költségvetés, tudni fogjuk, mire számíthatunk. Remélhetőleg többre mint az idén, hiszen már jóváhagyott beruházások várnak megvalósításra. Mint mondta nagyon fontos az anyagi gyarapodás is, de különösen ebben az időszakban az a legfontosabb, hogy egymásra is odafigyeljünk. Ezt az odafigyelést semmilyen más eredmény vagy beruházás nem pótolhatja.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-22_Az_egymasra_figyeles_potolhatatlan.xhtml

ÜNNEPEK

"Ne a hóban, csillagokban, ne ünnepi foszlós kalácson,

ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony!"

(Szilágyi Domokos)

Áldott, békés, szeretetteljes ünnepeket kívánunk!

Az Ady Endre KÁI tanulói és dolgozói

JOBB ADNI, MINT KAPNI - ÚJSÁGÍRÓSZEMMEL

Karácsony a szeretet ünnepe.

Ilyenkor az emberek megajándékozzák egymást. Már hetek óta félreteszek a zsebpénzemből, hogy meglephessem a családtagjaimat. A kis csomagokat majd szenteste a karácsonyfa alá teszem. Szerintem is jobb adni, mint kapni. Jobban örülök, mint a kapott ajándékoknak.

Nagyon boldog vagyok, ha a szüleim arcán mosolyt látok. Apa is azt mondja, hogy aki bír adni, annak csak jó lehet, mert van neki miből. Az embereknek nem áll módjukban mindenkinek ajándékot osztogatni, de szeretetet annál inkább. A karácsony és az újév jó alkalom arra, hogy meglátogassuk a rokonainkat és közeli ismerőseinket is. Üdvözletet küldünk a távolban élő szeretteinknek. Nagyon várom a karácsonyt, mert ez az év legszebb ünnepe. Ilyenkor ünnepi díszben fénylik minden: az utcák, az iskolák, az óvodák, a templomok. És minden ház ablakából a karácsonyfa fénye szűrődik ki.

Szerintem minden család nagyon várja a karácsonyt, mert ez az év legszebb ünnepe.

PÉTER Imre, 6./c, Ady Endre iskola, Kishegyes

VÉLEMÉNYEZTÜK

A fogalmazást Nagy Magdolna újságíró véleményezte.

Kedves Imre!

Igazán szép gondolatokat sorakoztattál föl. A karácsony a szeretet ünnepe, jobb adni, mint kapni, a karácsony az év legszebb ünnepe, boldog vagyok, ha a szüleim arcán mosolyt látok, ilyenkor az emberek megajándékozzák egymást...

Nem kétlem, hogy őszintén így gondolod, ahogyan papírra vetetted. Csak ahhoz, hogy egy fogalmazás élvezetes legyen, nem elegendő őszintének lenni, hanem azt jól meg kell gyúrni, akár a tésztát. Ha ezt megtetted volna, akkor a sok nemes gondolat felsorolás helyett fogalmazássá állhatott volna össze. Így viszont nem. Olyan érzésünk támad, hogy mindazt papírra vetetted, ami a karácsonyról eszedbe jutott. Pedig a feladat a címből ítélve (is) az volt, hogy a Jobb adni, mint kapni bölcsességet fejtsétek ki. Ezt megtehetted volna példán, vagy példákon keresztül is, esetleg édesapád véleményének kifejtésével. Biztos vagyok benne, hogy meg tudtad volna úgy is írni a fogalmazásod, ha kicsit alaposabban átgondolod, mint ahogyan abban is, hogy máris titokban készíted az ajándékokat, hogy karácsonykor örömet szerezz hozzátartozóidnak.

Mindenesetre szép, nemes, követendő gondolataidhoz társulva kívánok boldog karácsonyi ünnepet, továbbá kellemes téli szünidőt neked, és minden Napsugár-barátnak.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-18_Jobb_adni_mint_kapni.xhtml

S.O.S. TETŰ!!!!!!

        Elegem van a tetűből. Nem szeretem. Sőt, kifejezetten tetűutáló lettem. Boldog lehet minden szülő, aki még nem irtotta csemetéje fejéből a sörkéket...

        Az óvodában már elkezdődik a tetűinvázió. Az első „találkozásom” egy élő példánnyal, megdöbbentő volt. Ő nézett rám. Én meg ugrottam az ölemben a gyermekemmel. Azt sem tudtam, hogy fogjam meg... De öt perc „zavarászás” után sikerült. És ítéljenek el az állatvédők, de megöltem. És az össz sörkéjét is kiirtottam. És ez nem egyszer történt meg. Háromhavonta körbetelefonáltunk, mi szülők, hogy az akció indulhat, ki talált éppen állatkát. És jött a sampon, meg a bogarászás. Én mindig pozitívan fogtam fel! Mert ugye lehetne, hosszúhajú lányom is...

       Azután jön az iskolai időszak. Tetűstől. A XXI. században. Mert mit csinálnak a gyerekek? Összebújnak. Sugdolóznak. Birkóznak. Egymás sapkáját a fejükre húzzák. És máris kezdődik a vándorlás. És itt is szólnak a szülők. Egymásnak, a tanító néninek, a tanárnak. És „normálisék” ki is irtják. A többivel meg nem tudunk mit tenni. A tavalyi összefogásnak köszönhetően egészségügyi nővér jár átnézni a gyerekek fejét. Most az is egy dolog, hogy félévente nem elég. De mindenki leterhelt, nem is érhet rá. És akkor mi történik? Kapunk egy listát. És? Szerintem minden osztályban minden szülő, minden tanító, minden osztályfőnök tudja, hogy ki az, aki nem törődik a gyerekével. Kik azok, akiknek a noteszába a tanító néni rendszeresen beírja, hogy: Kedves Szülő! Legyen olyan drága, kedves, és méltóztassa a lánya/fia fejét megmosni, tetveket kiirtani. És addig, amíg valami is mozog a hajkoronájában, ne jöjjön iskolába . (És ez a házirendben is szerepel!) És akkor mi van? Mi történik? Semmi. A kisdiák maximum 1 napig nem jön suliba (jobbik esetben!), majd megjelenik.

        Egy kis emlékeztető: egy nősténytől akár 200 utód is származhat, tehát az eltetvesedés viszonylag gyorsan bekövetkezhet. Kizárólag az ember vérét szívja, naponta 6-12 alkalommal. Az éhezést rosszul tűri. 

       És akkor a tetűirtás kinek a hatásköre? Ha a szülő le sem teker bennünket? Mi, az iskola dolgozói rá sem nézhetünk a gyerekfejre. Az egészségház nem illetékes. Vagy még nem találtuk meg az illetékest? Vagyis nem eleget segít. Nem elég a félévi átnézés. A szociális központ hol van? Talán először otthon kellene rendet tenni. A házban is, meg a „fejekben” is. És az normális, hogy a diákok 2o%-a most, jelen pillanatban bogarakkal rohangál a hajában?

       A megoldás szerintem az lenne, ha EGY valaki (az ILLETÉKES – akit keresünk), rendszeresen bogarászna, mosná, tisztítaná a fejeket. És akkor nem történhetne meg az az eset, amikor már egy kislánynak a legyek beköpték a fejét, majd kukacok mászkáltak a sebben. Igen. Borzasztó. Igen. Szörnyű. És ez itt nálunk történik.

       És S.O.S!!!!

                                            

SZÁNKÁZÁSI LEHETŐSÉG

A helyi hatóságok döntése értelmében a továbbiakig lezárják a Moholi út kezdetét a Dózsa György utcától az Ady Endre utcáig, hogy a korábban megkezdett téli szünet alatt legyen hol szánkózniuk a gyerekeknek.

Felhívják az autósok figyelmét, hogy ezen az útszakaszon nem történt hókotrás, ezért az úttest nagyon síkos, tehát a legjobb, ha elkerülik a Nagyhegynek nevezett útszakaszt.

MÉG NINCSENEK HETEDIKES TANKÖNYVEK! :(

Bosszantó, hogy a hetedik osztályosoknak még mindig nem érkezett meg a tankönyvek egy része. A „reformgeneráció” minden évben ezzel a problémával küzd, minden évben késve kapják a könyveket, munkafüzeteket. És még senki sem tudja, hogy is néz majd ki a kisérettségi...

CIRKUSZBAN

CIRKUSZBAN JÁRTUNK

A Magyar Nemzeti Tanács harmadízben szervezte meg a magyarországi Magyar Cirkusz és Varieté Kht. Mi van a puttonyban? című téli gálaműsorát, amely 2009. december 16-án, szerdán 15,00 órai és 19,00 órai kezdettel került megrendezésre a szabadkai Sportcsarnokban. A rendezvényre egész Vajdaság területéről érkeztek kisiskolások, szülők és tanítók. Köszönet a községi önkormányzatnak, hogy kisdiákjainknak is sikerült eljutniuk erre az előadásra. Két busszal érkeztek Szabadkára:

1. Huszár Egon
2. Tumbász Kincső
3. Magó Áron
4. Burján Kristóf
5. Kálmán Virág
6. Németh Nikolett
7. Hegyellai Tamara
8. Vásárhelyi Viktória
9. Gál Hunor
10. Keszeg Vivien
11. Tóth Péter
12. Jovanović Boban
13. Berta Etien
14. Bakos László
15. Gere Attila
16. Vida Orchidea
17. Pap Sebestyén
18. Süli Adrienn
19. Berkec Nino
20. Kokrehel Izabella
21. Bakanics Bence
22. Herbuth Dianna
23. Huszár Ákos
24. Huszka Sándor
25. Ilić Heléna
26. Ivanics Krisztián
27. Kőműves Csaba
28. Lőrik Ákos
29. Molnár Márk
30. Nagy Kanász Nikolett
31. Novaković Silvana
32. Papp Patrik
33. Paroci Dominik
34. Pesevszki Flórián
35. Pravilović Svetlana
36. Skallák Szebasztián
37. Vajda Emese
38. Vince Lenke
39.  Vig Leila
40. Szvoreny  Ferenc                  
41. Szilágyi Dominik                  
42. Tóth Réka                 
43. Csőke Noémi
44. Kerekes Tamás
45. Benkó Ferenc
46. Dugandžić Ivana
47. Fárbás Marianna
48. Fejes Ádám
49. Fodor Gábor
50. Gálik Mihály
51. Jovanović Adrián
52. Kiss Dianna
53. Kiss Klaudia
54. Kokrehel András
55. Kokrehel Rikardo
56. Lábadi Marietta
57. Mondom Dianna
58. Mórel Márton
59. Novaković Živko
60. Ódor Edina
61. Pejović Tijana
62. Szőke Krisztofer
63. Szvoreny Deniel
64. Trombitás Zalán
65. Huber Krisztofer
66. Jovanović Izabella
67. Puhalák Piroska
68. Jovanović Alex
69. Lakatos Katalin
70. Goda Krisztián
71. Szabados Szerhio
72. Szakács Dóra
73. Sétáló Heléna
74. Jovanović Lazo
75. Jovanović Valéria
76. Uhor Nikolett 

KARÁCSONY

Szeretettel meghívjuk 

Jézuskának a kedvéért egy szép lejtőt járunk 

című ünnepi műsorunkra,

melyet december 19-én, 18 órakor tartunk a színházteremben. 

Fellépnek

 a Petőfi Sándor ME szakcsoportjai.

MINDJÁRT FÉLÉV!

Az utolsó tanítási nap december 23-án lesz, ami nem csak az ünnepek kezdetét jelenti, hanem a félév végét is. Még van idő javítani!

BÚCSÚZUNK...

Az Ady Endre Kísérleti Általános Iskola vezetősége, a tanártársak, munkatársak, diákok és minden barát nevében búcsúzom Marikától, iskolánk megbecsült dolgozójától. 1991. szeptember 18-a óta tanította, nevelte, oktatta a kisdiákokat. 2oo4-től 2oo8-ig pedig szakszervezeti vezető is volt.

Elhagyott minket egy jóbarát, egy kolléga, a Tanító néni. Mi, akik szerettük, most együtt vagyunk, hogy búcsúzzunk Tőle. Mi, akik szerettük, megrendülten vettük tudomásul a hírt, hogy nincs tovább, hogy a küzdelemnek vége. Pedig vele együtt reménykedtünk mindannyian. Ha sokszor úgy is éreztem, úgy is éreztük, hogy feladta, hogy nem akar tovább szenvedni, mindig jött egy újabb reménysugár, egy újabb lehetőség, melyben hittünk. És láttuk őt járókerettel bejönni az iskolába, láttuk őt újra mosolyogni, láttuk őt fájdalmak között, de mindig is hittük, hogy amilyen váratlanul elment tőlünk, olyan váratlanul fogja velünk folytatni ismét. És egy pillanatra sem tudtuk elhinni, hogy nincs mentség. Hogy soha többé már nem jössz vissza közénk.

Vannak pillanatok, melyeket szeretnénk nem megélni, és vannak helyzetek, melyek nélkül könnyebb lenne az életünk. Vannak emberek, akik nélkül nem tudunk élni, és vannak barátaink, akik nélkül mi magunk sem léteznénk. Vannak helyzetek, amikor könnyebb lenne nem beszélnünk, és vannak helyzetek, amikor beszélnünk kell, annak ellenére, hogy legszívesebben csak hallgatnánk. Vannak emberek, akik elvesztésével önmagun egy részét is elveszítjük, és vagyunk mi, akiknek tovább kell élnünk, hogy az ő emléküket megőrizzük.

Mit is mondtál? Hogy karácsonykor, ha tolókocsiban is, de begurulsz az új iskolakapun... Nemsokára karácsony, és sajnos soha többé nem léped át a kaput. És az adventi koszorún, amikor meggyújtjuk a gyertyát, érted is gyújtottunk egyet. Különösen értékes ember voltál. Igazi tanító. Januárban lettél volna 43 éves. Kimondani is nagyon fáj. És most megrendült szívvel állunk az emléked előtt. Tudom, hogy nem vagyok képes, hogy méltóképpen szavakba öntsem azt az érzést, melyet megérdemelnél. Pedig szükségem lenne rá, azért is, mert Te mindig a tökéletességre, a teljességre törekedtél. Munkád során sokszor voltál osztályfőnök: anyai szeretet, tanítványaidért való aggódás jellemezte munkád. Mindig is vallottad: ha újra születnél, akkor is pedagógus lennél! És igazi pedagógus voltál, mert nem csupán matematikára, természetre tanítottad diákjaid, hanem egyúttal nevelted is őket. Derűs, de tiszteletet parancsoló egyéniséged minden pedagógiai helyzeten átsegítettett. Akkor, amikor a gyerekeink szinte észrevétlenül tanultak meg írni, olvasni, számolni, még nem tudtuk, amit ma már igen, hogy ahhoz, hogy ez így legyen, valakinek a munkája kell. A valakié, a Tiéd, a Marika tanító nénié. 

És végig tanítottál. Az utolsó pillanatig. Akkor is, amikor a valóságban már nem voltál az osztályteremben. Utolsó mondataid is hozzánk szóltak: a kollégákhoz, a negyedikesekhez, a nyolcadikosoknhoz, volt diákjaidhoz.

És nagyon büszke voltál gyerekeidre. Mindig mesélted, hogy emberré, az életre neveled őket. És ez sikerült is.  

Juhász Máriát iskolánk saját halottjának tekinti.

Marika, hiányozni fogsz nagyon. Nyugodj békében.

FILMVETÍTÉSEN

A Kishegyesi Ifjúsági Iroda és a Vöröskereszt szervezésében december 11-én 14 órakor filmvetítésre került sor a községháza nagy tanácstermében. Iskolánk hetedikes és nyolcadikos diákjai vettek részt.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETSTÍLUS AZ ÉN STÍLUSOM

Kancsár Loretta és ifj. Juhász Bálint megnyitják a fotókiállítást

A fenti címmel hirdetett fotópályázatot a Tartományi Ifjúsági és Sportügyi Titkárság támogatásával a Kishegyesi Ifjúsági Iroda.

A pályázat lezártával ifj. Juhász Bálint községi ifjúsági osztályvezető az iskola kiállítási csarnokában megnyitotta a beérkezett munkákból összeállított kiállítást. A pályázatra tíz fiatal több mint harminc munkával jelentkezett. A legjobbaknak egy háromtagú bírálóbizottság döntése alapján alkalmi ajándékokat osztottak ki. Harmadik helyen Papp Ágnes végzett, nyereménye 1000 dináros vásárlási utalvány, a második díjat Szulocki László kapta, nyereménye 1200 dináros utalvány, az első pedig Dudás Attila lett képsorával, nyereménye 1500 dináros utalvány. Sándor Istvántól, az ifjúsági iroda koordinátorától megtudtuk, hogy a tartományi titkárság a megmozdulást 7000 dinárral támogatta.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-10_Az_egeszseges_eletstilus_az_en_stilusom.xhtml

TUBERKULÓZISRÓL

A hetedikesek egészségügyi előadáson vettek részt, melynek témája a tuberkulózis és az influenza volt. Harmadikosaink pedig a "limenkák" újrahasznosításáról tanulhattak. 

A CSÁSZÁR ÚJ RUHÁJA

December 1-jén és 3-án iskolánkba drámapedagógusok érkeztek Budapestről. Elsős és másodikos diákjainknak foglalkozást tartottak, a Császár új ruhája című mesét dolgozták fel. A gyerekeknek és tanítók is jól érezték magukat, hiszen ők is részesei és alakítói lehettek a történetnek. 

HÁROM LÁNY!

Kolléganőnk, Jasna tanító néni hármasikreknek adott életet! Mia, Mila és Jelena, a három pici lány mindenkit lenyűgözött!

A KEREKASZTAL SZÍNHÁZ VAJDASÁGBAN

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2009. december 1-3-ig három vajdasági település iskoláiban: Kishegyesen, Bácsfeketehegyen és Bácsgyulafalván tartott színházi nevelési foglalkozást a budapesti Kerekasztal Színházi Nevelési Központ. A Fogságban című foglalkozás a hatalom kérdéskörét vizsgálja, célközönsége pedig az 1.-2. osztályos kisiskolás korosztály. Nekik és velük játszották A császár új ruhája című Andersen-klasszikus feldolgozásával készült foglalkozást Perényi Balázs rendezésében. A IV. Országos Gyermekszínházi Szemlén 2007-ben különdíjat nyert foglalkozásban Bethlenfalvy Ádám, Hajós Zsuzsa, Lipták Ildikó és Nyári Arnold színész-drámatanárok vettek részt. Habár a hozott munkaformák és feladattípusok ismeretlenek voltak a gyerekek számára, azonnal bekapcsolódtak a játékba, és örömmel fogadták a felkínált szerepeket. 

A képeket a következő linken nézhetik meg:

http://www.feketics.com/dramaped/magyar/data/galery-2009.html

SZÍNHÁZ AZ ISKOLÁBAN

Az aktív gyerekközönség

A budapesti Kerekasztal Színházi Nevelési Központ a héten Vajdaság iskoláiban, Kishegyesen, Bácsfeketehegyen és Bácsgyulafalván játszik. Fogságban című foglalkozásuk A császár új ruhája című Andersen-mese alapján készült első és második osztályos gyerekek számára Perényi Balázs rendezésében.

A foglalkozás igényesen kidolgozott színházi jelenetekből áll, amelyet a négy színész-drámatanár ad elő (Bethlenfalvy Ádám, Hajós Zsuzsa, Lipták Ildikó, Nyári Arnold), de a kész jelenetek mellett a gyerekeket megmozgató és elgondolkodtató részei is vannak a programnak. A gyerekek így nem csupán szemlélői egy történetnek, hanem aktív részesei is. Szerepbe lépve élik át – a császár fiának játszótársaként, katonaként – a történetnek azt a vonalát, amelyet a társulat ebben a foglalkozásban kiemelt: a hatalommal való visszaélés, az igazságtalanság, a hazugság kérdéskörét. Ezzel adnak lehetőséget a gyerekek számára, hogy gondolkodjanak az említett problémákról, és kifejezhessék véleményüket – adott helyzetekben, a szerep nyújtotta biztonságban. A program a Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társasággal együttműködésben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával érkezett Vajdaságba. Bácsgyulafalván ma 9 órai kezdettel élvezhetik a gyerekek a produkciót, 13 órakor pedig még egyszer Kishegyesen is előadják.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-03_Szinhaz_az_iskolaban.xhtml

Tizenöt év az tizenöt év! - Bácsfeketehegyen ünnepeltek a versmondók

Az egyesület érdeme az is, hogy évről évre megszervezi a vajdasági versmondók legnagyobb szintű vers- és prózamondó versenyét, a Dudás Kálmán vers- és prózamondó találkozót. November 21–22-én immár a XIII. találkozót tartották meg a bácsfeketehegyi Kultúrotthonban, s ezt az eseményt használták ki az ünneplésre is. Az idei találkozó volt az eddigi legnépesebb, ötven benevezés érkezett Vajdaság minden részéből, s ismét köreinkben üdvözölhettük a nagykanizsai és a lendvai versmondó barátainkat is. Vagyis volt kivel ünnepelni. A szombati ünnepélyes megnyitón közreműködött a kishegyesi Dombos Kamarazenekar Gál József vezetésével. A versenyt Szatmári Melitta, a VMVE alelnöke nyitotta meg, s bemutatta a zsűri tagjait is: Barta Júlia óvónő, Magyar Életfa díjas, Krekity Olga Radnóti-díjas versfelkészítő pedagógus, Kovács Frigyes, Csernik Árpád, Pálfi Ervin színművészek, Pataki András rendező. A találkozó keretében került sor délután a Palikatúrák – Kismagyar délvidéki panoptikum elnevezésű karikatúrakiállításra Léphaft Pál alkotásaiból. A „szerzőt” megnyitotta Heinermann Péter hivatásos jótevő. Késő délután a színházban folytatódott a program, a budapesti TrainingSpot Társulat Emeletek című előadását tekinthettük meg. A társulatot olyan színházzal huzamosabb ideje foglalkozó személyek alkotják, akik számára alapelv a következetes és folyamatos kísérletezés, az alkotóművészet új kifejezésmódjainak keresése a mozgásművészet a zene és a színház közös forrásvidékén, de érdeklődésük kiterjed a báb- és tárgyanimáció, a képzőművészet és a performance világára is. A társulat munkáját a színész-mozgásművész Víg Ágnes és a kreatív zenész-zeneszerző Pap Gábor irányítja. Az Emeletek című előadásuk középpontjában Zend Róbert Bérház című verse áll: az emeleteken felfelé haladó én végig önmagát figyeli, érzékeli, elemzi. Este következett a születésnapi gálaműsor, ahol Hajvert Ákos, a versmondó-egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Krekity Olga, az egyesület és a találkozó megalapítója emlékezett vissza az elmúlt tizenöt évre, Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke pedig díszoklevelet adott át a születésnaposnak. Majd átengedték a terepet a költészetnek. Olvasom a kezembe nyomott szórólapról, hogy „közreműködnek az egyesület egykori és jelenlegi tagjai”, és felsorolja név szerint őket: dr.Berkovits Csaba, Brindza Beatrix, Dudás György, Elor Emina, Farkas Hajnalka, Fekete Ágnes, Gazsó Hargita, Góli Kornélia, Hajvert Ákos, Kasza Zsanett, Kokrehel Júlia, Kormos Irén, Móra Klára, Nagybali Tamara, Orovec Krisztina, PálÁgnes, Páfi Ervin, Rác Lívia, Raffai Ágnes, Rókus Zoltán, Simonyi Lili, Szarka Ákos, Tamás Krisztina, Zakinszky Toma Viktória és TóthAnita. Olyan jó volt látni a régi arcokat, versek, előadások idéződtek fel bennünk: ahogyan Kőműves Kelemenék építik magos Déva várát, Adrien Mole szenved, Hotz úr dühbe gurul… A régiek újra színpadra álltak, egy produkció erejéig félretették a hivatalos szakmájukat, most nem a fogorvost, színészt, újságírót, dramaturgot, magyartanárt, közgazdászt, tanítót láthattuk; újból a lelkes versmondóké volt a színpad. Volt ott meghatódás, elkomolyodás, móka, elérzékenyülés, könnyezés, ismét kacagás. Vers, próza, népballada, népdal, mese, nosztalgiázás, énekszó, tánc és mozgás. És taps, taps, újból csak taps, és végül vastaps, meghajlás. És utána ölelkezés, ünneplés, ki meddig tudott. Nem is tudom, hogy a gálaműsor volt-e a Dudás Kálmán-találkozó kísérő rendezvénye, avagy fordítva. Azért ne maradjon ki az írás végéről az sem, hogy kik lettek az idei találkozó díjazottjai, mert megérdemlik, hogy itt álljon a nevük. Gyermek kategóriában a legjobb Petrás Ármin (Topolya) lett, második Varga Döniz (Nagykanizsa), harmadik pedig Csőke László (Hajdújárás). Itt két különdíjat osztottak ki, Kancsár Larissa (Kishegyes) és Kúti István (Mohol) kapta. Ifjúsági kategóriában első Gál Desiré (Lendva), a második Simonyi Lili (Bácsfeketehegy), a harmadik pedig Szarka Ákos (Bácsfeketehegy). Ebben a kategóriában is két különdíjat osztottak ki, Rókus Zoltánnak (Óbecse) és Csőke Dórának (Hajdújárás). A felnőttek kategóriájában mindhárom benevezett különdíjban részesült: Tóth Péter (Kunszentmiklós), Vass Veronika (Nagykanizsa) és KapornyaiLívia (Szabadka). A legjobb felkészítőnek járó különdíjat gyermek kategóriában Hajvert Ákos (Topolya) kapta, ifjúsági kategóriában pedig Schmidt István. A Dudás Kálmán-díjat, melyet másodszor ítélt oda a zsűri, Gál Desiré szlovéniai versmondó kapta. Kívánom, hogy újabb tizenöt év múlva egy hasonlóan szép gálaesttel ünnepelhessük meg a harmincadik születésnapot. Elor Emina, Zakinszky Toma Viktória, Góli Kornélia és Orovec Krisztina újra együtt a színpadon Kokrehel Júlia és Rác Lívia a jubileumi ünnepség gálaműsorán Pálfi Ervin, mára már kétszeres pataki gyűrű díjas.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-12-02_Tizenot_ev_az_tizenot_ev.mobile

AIDS VILÁGNAPJA

December 1-jén a Kishegyesi Ifjúsági Iroda aktivistái előadást tartottak a 8.-osoknak az AIDS világnapja alkalmából. Az előadás nem csak az AIDS-ről szólt, hanem a nemi betegségekről általában. 

                                            

SZÍNHÁZBAN

November 30-án iskolán tanulói az Újvidéki Színházba látogattak, a Portugál c. előadást nézték meg.  

                                                               

ZONGORAVERSENYEN

November 28-án Lazarevácon zongoraversenyt tartottak. Az eredmény a következő:

Csőke Noémi 1. helyezett,

Péter Fanni 2. helyezett

Toldi Blanka 3. helyezett lett.

FOTÓSAINK

Tehetséges fotósaink műhelymunkán vettek részt Újvidéken. A műhely a szenvedélybetegségekkel foglalkozott. 

ELISMERŐ OKLEVÉL

Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa szem előtt tartva a hazai és külföldi versenyeken szerzett első helyezés kritériumát, Gavlik Zénót elismerő oklevéllel jutalmazta.

VERSMONDÓK

Lezajlott Bácsfeketehegyen a XIII. Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozó. Azonban a kétnapos rendezvény nem csak a Vajdaságból, Magyarországról és Lendváról benevezett ötven versmondó és a szakmai zsűri (Barta Júlia, Csernik Árpád, Kovács Frigyes, Krekity Olga, Pálfi Ervin és Pataki András) találkozója volt. A verseny keretében megtartott kísérőprogramokon bemutatkozott a budapesti-felvidéki TrainingSpot Társulat nyolc színésze és a négytagú kishegyesi Dombos Kamarazenekar Gál József vezetésével, Heinermann Péter megnyitotta Léphaft Pál karikatúra-tárlatát, hegedűn játszott a kishegyesi Dudás Virág Ervin, tanárnője, Szűcs-Budai Klára zongorakíséretével, az esti gálaműsoron pedig fellépett a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének huszonnégy egykori és jelenlegi tagja: dr. Berkovits Csaba, Brindza Beatrix, Elor Emina, Farkas Hajnalka, Fekete Ágnes, Gazsó Hargita, Góli Kornélia, Hajvert Ákos, Kasza Zsanett, Kokrehel Julia, Kormos Irén, Nagybali Tamara, Orovec Krisztina, Pál Ágnes, Pálfi Ervin, Rácz Lívia, Raffai Ágnes, Rókus Zoltán, Simonyi Lili, Szarka Ákos, Szalajevics Viktor, Tamás Kriszta, Toma Viktória, és Tóth Anita. 

Ha jól számolok, kilencven „szereplőnél” tartunk, és akkor még nem tettem említést a felkészítő tanárokról, akik diákjaikat elkísérték, nem említettem a versmondókért kitartóan szurkolókat – például Mess Attilát és Németh Ervint –, sem a jubileumi emlékfilm elkészítésében szerepet vállaló Kálló Bélát, sem a megjelent közéleti személyiségeket: Pál Károlyt, Józsa Lászlót, Hajnal Jenőt, Dudás Károlyt és Mezei Zoltánt; sem a szülőket, akik anyagilag és erkölcsileg mindig segítették a vajdasági versmondó mozgalmat – és most ideutaztak Palicsról, Adáról, Bezdánból, Zentagunarasról… Nem említettem a sajtó munkatársait, sem a bácsfeketehegyi közönséget, akik szintén Találkoztak. A nagy Találkozás apropója a versmondók egyesületének tizenötödik születésnapja volt, melyet a Dudás Kálmánról elnevezett verseny keretében tartottunk meg. Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy az összegzés, a visszapillantás, az újbóli találkozás percei alkalmat adtak az új erővel való feltöltekezésre a versmondó mozgalom résztvevői és pártolói számára.

Történt mindez a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, a Feketics Művelődési Egyesület és a Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság, valamint számos önkéntes és adakozó összefogásával, a Szekeres László Alapítvány és a Szülőföld Alap támogatásával 2009. november 21-22-én. 

Visszakanyarodva magához a versenyhez: a vasárnapi döntőbe huszonöten jutottak be. Az eredmények pedig az alábbiak szerint alakultak. A legjobb felkészítőnek járó díjat gyermek kategóriában Hajvert Ákos (Kishegyes) nyerte, ifjúsági kategóriában pedig Schmidt István (Nagykanizsa, Magyarország). Gyermek kategóriában 1. helyezést ért el Petrás Ármin (Topolya), második helyezést Varga Döniz (Nagykanizsa), harmadikat Csőke László (Hajdújárás), különdíjat kapott Kancsár Larissa (Kishegyes) és Kúti István (Mohol). Ifjúsági kategóriában 1. díjat nyert Gál Desiré (Lendva, Szlovénia), másodikat Simonyi Lili (Bácsfeketehegy), harmadikat Szarka Ákos (Bácsfeketehegy). Különdíjat érdemelt Rókus Zoltán (Óbecse) és Csőke Dóra (Hajdújárás). A felnőtt kategóriában nem osztottak ki helyezéseket, ellenben különdíjakat igen: Tóth Péternek (Kunszentmiklós, Magyarország), Vass Veronikának (Nagykanizsa) és Kapornyai Líviának (Szabadka). A verseny fődíját, a Nemes Fekete Edit keramikusművész készítette kerámiát, a Dudás Kálmán-díjat pedig a lendvai Gál Desiré érdemelte ki. 

http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=hir&id=763

A KÖLTÉSZET EGYBEKOVÁCSOL, ÖSSZEKÖT

Bácsfeketehegyen megtartották a XIII. Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó Találkozót

Az idei vetélkedőnek több mint ötven résztvevője volt

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete sikeresen fennmaradt, sőt azt is el lehet mondani, hogy hagyományt teremtett, hiszen az idén már tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó Találkozót.

Az irodalom és a költészet egybekovácsol, összeköt bennünket, s ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén is több mint ötven gyermek, fiatal és felnőtt vett részt a kétnapos vetélkedőn.

A fentieket Szatmári Melitta, a versmondók egyesületének alelnöke mondta a vetélkedőt megnyitóján. Mint mondta, a versenyzők ezúttal tizenöt településről jöttek, de érkeztek külföldről is, Nagykanizsáról és a szlovéniai Lendváról. A verseny előtt a Dombos Kamarazenekar Gál József vezényletével Mozart Kis éji zenéjének két tételét adta elő, majd ezt követően megejtették a verseny első és második fordulóját gyermek-, ifjúsági- és felnőtt kategóriában. Az egyesület szombat esti jubileumi gálaműsora miatt a döntőt vasárnap délelőtt tartották meg. A versenyzők munkáját a Barta Júlia, Krekity Olga, Kovács Frigyes, Pataki András, Csernik Árpád és Pálfi Ervin összetételű zsűri értékelte. Döntésük alapján az alábbi eredmények születtek. Gyermekkorosztályban különdíjat kapott Kancsár Larissa (Kishegyes) és Kúti István (Mohol), 3. lett Csőke László (Hajdújárás), 2. Varga Döniz (Nagykanizsa, Magyarország), 1. Petrás Ármin (Topolya). Ifjúsági korosztályban különdíjat kapott Rókus Zoltán (Óbecse) és Csőke Dóra (Hajdújárás), 3. lett Szarka Ákos (Bácsfeketehegy), 2. Simonyi Lili (Bácsfeketehegy), 1. Gál Desiré (Lendva, Szlovénia). Felnőtt kategóriában csak különdíjakat osztottak, s ezt Tóth Péter (Kunszentmiklós, Magyarország), Vass Veronika (Nagykanizsa, Magyarország) és Kapornyai Lívia (Szabadka) kapták. A verseny fődíját Gál Desiré nyerte. A gyermekkorosztály legjobb felkészítője Hajvert Ákos (Kishegyes), az ifjúsági korosztályé pedig Schmidt István (Nagykanizsa, Magyarország) lett.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-11-24_A_kolteszet_egybekovacsol_osszekot.xhtml

SZAVALÓVERSENYEN

November 22-én a Dudás Kálmán szavalóversenyen (Bácsfeketehegyen szervezték meg) Kancsár Larissza (8.b) különdíjat kapott. 

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

Iskolatörténet

A két világháború közötti drasztikus kísérletek a nemzeti önazonosság elnyomására – Bemutatták dr. Virág Gábor legújabb helytörténeti munkáját • A kishegyesi iskolák első világháborúig terjedő történetét egy könyvében már feldolgozta dr. Virág Gábor helytörténész, a most megjelent könyv a két világháború közötti időszakot öleli fel. Erre az időszakra mindenekelőtt a magyar nyelvű oktatás megcsonkítása volt jellemző, ez volt az eddigi legdrasztikusabb kísérlet a magyarság önazonosságának teljes elnyomására. A fenti megállapítás áll Vígh Rudolf írónak a könyvvel kapcsolatos recenziójában, amelyet a szerda esti könyvbemutatón az iskola diákjai olvastak fel. A kishegyesi iskola története 1919 és 1945 között című könyv bemutatóján Molnár Márta, az iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, a szerzőt és a vendégeket, Németh Ferencet a Forum Kiadó igazgatóját, Bordás Győző magisztert a könyv szerkesztőjét, Vígh Rudolfot a könyv recenzensét, és Németh István írót. A könyvről szólva Bordás Győző kiemelte, hogy ez nemcsak iskolatörténet, hanem szociológiai tanulmánynak is nevezhető, hiszen gyakorlatilag leírja az akkori társadalmi viszonyokat is. Nem véletlen tehát, ha az emberek a könyvet olvasván párhuzamot vonnak a mai szlovákiai és ukrajnai helyzettel. Könyvéről szólva dr. Virág elmondta, hogy az iskolák történeteit feldolgozva nagyon sok konkrét adatot tudott meg, de megismerte a társadalmi körülményeket is, és ezek segítették azt, hogy a könyv ilyen alapos legyen. A recenzens megállapításával egyetértve rámutatott, hogy a magyar nyelvű oktatás erőteljes elnyomása igazából az 1929-ben bevezetett diktatúra után következett be, amikor a tantestületben nemzeti alapú összetűzések is voltak. A könyvet méltatva Németh Ferenc hangsúlyozta, hogy dr. Virág több évtizede foglalkozik kultúrtörténettel, és ez a tapasztalata előnyére válik minden könyvének. Mint mondta, hasonló stílusban és formátumban jelentették meg ezt is, akárcsak a legutóbbi könyvét, mert mi sem természetesebb, mint hogy az iskolatörténet feldolgozása folytatódni fog. Az est végén a szerző a könyv tíz példányát ajándékozta az iskolának. – Papp Imre

(Magyar Szó, 2009. november 20.)

http://www.vmmi.org/index.php?ShowObject=kronika&id=3430

ISKOLANAP - ELMARADT

Az iskolanap idén a Vírus miatti óvintézkedéseknek köszönhetően elmaradt. Pihenéssel ünnepeltünk, mivel november 20-án nem volt tanítás. 

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

ISKOLATÖRTÉNET - VIRÁG GÁBOR KÖNYVBEMUTATÓJA

ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

Vigh Rudolf

Virág Gábor: Kishegyes iskolatörténete

         Szervezett oktatás és nevelés taglalásakor, a bácskai Kishegyes település vonatkozásában, a helytörténet-kutatók általában „az iskola történetéről” beszélnek. Ilyen meghatározásban találkozunk ezzel a tárgykörrel néhány munkában, és természetesnek vesszük a kifejezést, értjük is rögtön miről van szó, legalábbis első pillantásra. „Az iskola története” azonban a jártas szakember, dr. Virág Gábor feldolgozásában ráébreszt bennünket arra, hogy monográfiába illesztve ezt a fogalmat, már nem csak az iskola fennállásáról van szó, hanem az óvodai neveléstől kezdve az oktatás különböző formáiról, történeti/történelmi szakaszairól egy adott helyen, nemzeti közösségünk létfontosságú színhelyén, rendkívül szeszélyesen váltakozó feltételek közepette.

        Szerzőnk ebben a nagy munkában, a szóban forgó monográfia szakaszos (jelen állás szerint három könyvben való) feldolgozása és megjelentetése mellett döntött, amit a típusbeli, vagy a kézirati jelölés értelmében az ideológia diktálta változások indokolják, szinte külön-külön korszakot alkotva.

      A monográfia első kötete: Egy bácskai magyar népiskola krónikája (I.); A kishegyesi római katolikus felekezeti iskola története (1770–1920); Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság; Újvidék; 1999. E könyv szubjektív előszavában szerzőnk leszögezi, hogy a felekezeti iskolai nevelés tanulmányozása hozzásegít bennünket vidékünk emberei sajátos arculatának, mentalitásának a megismeréséhez. Ez pedig jelentősen meghatározza az egymásközti egészséges viszonyokat, az eszmeiséget, a másság elfogadását. Másrészt, az iskola felekezeti hovatartozása azért is kívánkozott külön, részletes megmunkálásra, mert mint ilyen, a kialakuló település lakosságának jellemvonásait hordozta, és ezzel távlatosan magát a településtörténetet határozta meg, és íme, megörökítésre is talált.

      Az első világháború után az oktatás és nevelés terén új korszak kezdődött, mégpedig megkülönböztetett anyanyelvi hátrányban. A régi „iskola” az emberek beszédében csak az épületeket jelentette, amelyekben újfajta szellem éledt, az itteni lakosság számára nem a legbarátságosabb.

      A monográfia most kiadás előtt álló, második kötetének kéziratában szerzőnk 1919-re teszi az iskola újabb korszakának kezdetét. A tényállást bátran vállalja, felsorakoztatja azokat a levéltári és egyéb dokumentumokat, amelyek hűen bizonyítják a magyar nyelvű tanítás megcsonkítását, vagy teljes eltörlését. A hiteles bizonyítás és a szerző kiváló esszéírói készsége értékes dolgozatot adott a kezünkbe.

     A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság energikus intézkedéseinek nagy jelentőséget tulajdonít, és részletesen bizonyítja a magyar tannyelv többrétű elnyomását. Felsőbb utasításra, miniszteri megbízott határozta meg, milyen mértékű lehet kisebbségi nyelven a tanítás, ki taníthat, és ki tanulhat magyar osztályban. A magyar népiskola történetében ez volt a legdrasztikusabb korszak az önazonosság megváltoztatására, ám a teljes megsemmisítés mégsem következett be. Szerzőnk tárgyilagosan sorakoztatja fel a hatalmi érveket és ellenérveket, mind az ún. „szerbesítés”, mind az ürügyként emlegetett egykori „magyarosítás” tényszerű megvilágításában. A nacionalista ihletésű intézkedéseket sem hallgatja el. Az Új ország, új viszonyok munkacímet viselő fejezetben konkrétan kimondja: „Az osztályvezető, dr. Milan Petrović feladata az volt, hogy likvidálja a magyar népiskolákat, a középiskolákat, amelyek, úgymond a magyarosítás céljait szolgálták a korábbi időszakban.” Mindez ékesen bizonyítja, hogy a „vad ideológia” könyörtelen eszközökkel sem lehet „eredményes”: kis nemzeti közösségünk viharoktól tépázottan máig vallja és őrzi őseitől örökbe kapott anyanyelvét. A dolgozatnak egyébként ez az egyik nagyon fontos üzenete.

      Maga a kézirat munkacímek alá sorakoztatja az időrendi fejezeteket, 1919-től 1945-ig. Külön taglalja az óvodai nevelés helyzetét és fennállási körülményeit. (A kishegyesi óvodáról ilyen dolgozat még nem készült, tehát, mindenképpen fontos része a monográfiának.)

        A tárgyalt időszak lezárásaként, a szerző leszögezi: „A kishegyesi iskola levéltári anyaga 1938-tól hiányzik. Erre nincs magyarázat. Csak találgathatunk, miért nem őrizték meg a dokumentumokat. Egyedül kivételt képeznek a törzskönyvek, amelyek teljes egészében fennmaradtak, meg egy-két tanítói névsor, fénykép. Ezekből rekonstruálhatjuk az iskola szervezeti felépítését. Különben csak általános vonásokban tudjuk megrajzolni a kort.”

       Nyilvánvaló, hogy egy nem éppen könnyű korszak lezárásával, 1944 őszén egy újabb, egy még nehezebb kor vette kezdetét. De ez már a monográfia III. kötetének kéziratába készül, amelyet érdeklődéssel várunk a kishegyesi iskolával és az óvodával több mint egy évtizede foglalkozó kutatótól, akinek az említett iskolatörténeteken kívül, tucatnyi más helytörténeti és hasonló jellegű könyve jelent meg eddig. (Többek között, már a múlt század 80-as éveiben volt szerencsém, Topolyán, személyesen szerkeszteni az egyik ottani iskola-monográfiáját, tehát kutatói alapossága, illetve szakszerű pontossága nem újdonság számomra.)

       Végül szólni kell a kézirat gazdag felszereltségéről. Táblázatok, grafikonok, névsorok, másolatok, fényképek és egyéb mellékletek, szemléltetők egészítik ki, teszik változatossá az olvasmányos törzsszöveget.

ISKOLÁNKBAN ISKOLÁNKRÓL

Jó napot – estét  kívánok és szeretettel köszöntök minden kedves jelenlévőt!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én köszönthetem dr. Virág Gábort, akinek a tollából egy újabb könyv született Kishegyes iskolatörténete címmel.  Külön öröm számunkra, hogy itt van Németh Ferenc – a Forum könyvkiadó igazgatója és főszerkesztője, Bordás Győző, a Forum könyvkiadó szerkesztője, Németh István és Víg Rudolf falunk neves írói.

El kell mondanom, hogy Virág Gabi bácsinak meglepetéssel készültünk, ő sem tudta, hogy legisdősebb unokája zongorajátékával kezdtük az estet. Köszönjük Csőke Andreának. 

(zongorajáték)

A könyv megjelenése arról tesz tanúbizonyságot, hogy iskolánknak van múltja, jelene és mi tudjuk: jövője is. Hogy mindig is komoly és becsületes munka folyt itt, és az iskola dolgozói nem csak az oktatás területén fejtették ki tevékenységüket, hanem részt vállaltak egyéb aktivitásokban is (gondolok itt a népművelésre, színjátszásra és minden másra).

Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, hisz ezért vannak itt vendégeink. Víg Rudolf  recenziót írt a könyvről. (Víg Rudolf)

Ezennel át is adnám a szót diákjainknak – Vass Nikitának és Papp Orsolyának, akik felolvassák most ezt. (Niki, Orsi felolvas)

És akkor most felkérem Bordás Győzőt, hogy beszélgessen az újonnan megjelent könyvről Virág Gáborral. (Beszélgetés)

Papp Ágnes részletet olvas a könyvből. Egy olyan szemelvényt választottunk, mely hűen tükrözi az 1924-es állapotokat, milyen is volt a gyerek – szülő – tanár viszony. (Ági felolvas)

Köszönöm, hogy jelenlétükkel megtisztelték Virág Gábort, akinek a könyvét meg is vásárolhatják és dedikálja is, köszönjük, hogy megtisztelték iskolánkat, és hogy iskolanapi ajándékként velünk töltötték az est egy részét. Hozzánk bármikor ellátogathatnak, hiszen mindig van valami újdonság, nálunk mindig történik valami. Most pedig kötetlen beszélgetésre invitálom Önöket. Fogyasszanak egészséggel!

Molnár Márta

TOLERANCIA KÉPEKBEN

Készítették:
Papp Orsolya, Sarnyai Ajnó, Tóth Karolina, Tóth Petra.

A TOLERANCIA VILÁGNAPJA

November 16-án, Topolyán, a Tolerancia Világnapja alkalmából ünnepséget és képzőművészeti kiállítást tartottak Az ünnepségen kiosztásra kerültek az ez évi Tolerancia Díjak, melyet dr. Bojan Pajtićnak, a Vajdasági Végreható Tanács elnökének, Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés volt elnökasszonyának, és a topolyai községnek ítéltek oda. A tolerancia fejlesztéséért és ápolásáért kiírt képzőművészeti pályázatban való részvételért diplomát adtak át iskolánknak is. 5 tanulónk – Tóth Karolina, Tóth Petra, Sarnyai Ajnó, Becskei Anikó és Papp Orsolya Mohácsi Zoltán rajztanár vezetésével kolázst készített. 

TOLERANCIA-NAP

Idén harmadik alkalommal szerveznek nagyszabású ünnepséget november 16-án, a tolerancia nemzetközi napján Topolyán.

A moziteremben 10 órakor kezdődő rendezvényen a megjelenteket Egeresi Sándor, a Tartományi Képviselőház elnöke, dr. Slavica Đukić Dejanović, a köztársasági parlament elnök asszonya, Svetozar Čiplić emberjogi és kisebbségügyi miniszter köszönti, valamint dr. Radoš Radivojević, a tolerancia kutatásával megbízott munkacsoport vezetője beszámol az eddigi eredményekről. Az ünnepség második részében kiosztásra kerülnek az ez évi Tolerancia Díjak, melyet dr. Bojan Pajtićnak, a Vajdasági Végreható Tanács elnökének, Szili Katalinnak, a magyar Országgyűlés volt elnök asszonyának, és a topolyai községnek ítéltek oda. Végül a tolerancia fejlesztéséért és ápolásáért kiírt képzőművészeti pályázatban való részvételért diplomát adnak át a torontálvásárhelyi (debeljačai) Moša Pijade, a topolyai Csáki Lajos és Nikola Tesla és a kishegyesi Ady Endre általános iskoláknak. A műsorba bekapcsolódnak a topolyai Dositej Obradović Gimnázium tanulói is.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-11-14_Tolerancia-nap.xhtml

TOLERANCIA - MŰHELYMUNKÁK

Iskolánk tehetséges tanulói a Női Fórum segítségével részt vehetnek különböző műhelymunkákon, melyek a tolerancia jegyében zajlanak Újvidéken. Eddig színészeink és rajzosaink bővíthették tudásukat e módon. Mozgással és fordulatokkal foglalkozó műhelymunkán Perović Gordana, Povázsánszki Elek, Lakatos Szabrina és Jovanović Margaretta vett részt, ahol abba tanultak bele, milyen módon érthetik meg egymást a különböző kultúrából érkező emberek. November 14-én pedig ügyes képzőművészeink Becskei Anikó, Tóth Petra és Tóth Karolina vettek részt egy hasonló műhelymunkán. A gyerekek mind jól érezték magukat és új tapasztalatban volt részük. 

Ha már a toleranciánál tartunk, iskolánk tanulói Tóth Karolina, Tóth Petra, Papp Orsolya, Becskei Anikó és Sarnyai Ajnó Mohácsi Zoltán rajztanár segítségével a nemzetközi tolerancia napra érdekes és elgondolkodtató alkotást készítettek. 

MÉG NINCS MEGBETEGEDÉS

A kishegyesi Járványügyi Bizottság megtartotta alakuló ülését – Vitamin kapható, maszk nincs a gyógyszertárakban

A Járványügyi Bizottság alakuló ülése

A kishegyesi községben egyetlen újtípusú influenzás megbetegedést sem regisztráltak, de biztosra vehető, hogy a járvány eléri majd a községet is. A tartományi rendelet értelmében az iskolákban szünetel az oktatás. A legfontosabb a megelőző intézkedések betartása.

A fentiek az újonnan alakított Járványügyi Bizottság alakuló ülésén hangzottak el, amit Csóré Róbert polgármester elnökletével tartottak meg. Dr. Deák Tibor, az egészségház igazgatója bevezetőjében rámutatott, hogy a községben nem regisztráltak újtípusú náthalázas megbetegedést, de az intézmény napi kapcsolatban áll a minisztériummal, és azonnal reagálni fognak, ha jelentkezik a járvány. Védőoltás még nem érkezett a községbe, de nem kell pánikba esni, az újtípusú náthaláz az esetek túlnyomó részében hasonló lefolyású lesz, mint a korábbi járványok. Várható, hogy a védőoltás is hamarosan megjelenik, és azt azok kapják, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol nagyszámú ember megfordul. Az elsőbbségi listát is várhatóan hamarosan elküldik az intézménynek. Mint hangsúlyozta: a legfontosabb a megelőző intézkedések betartása, főleg az, hogy aki teheti, kerülje a tömeges összejöveteleket.

A bizottság ülésén elhangzott, hogy az iskolákban a héten a tornatermek nem használhatók sem edzésre, sem pedig rekreációra. A bizottság külön intézkedések meghozatalának szükségét egyelőre nem látta, legközelebb akkor tart ülést, amikor megjelenik az első megbetegedés.

Értesüléseink szerint a gyógyszertárakban C-vitamin kapható minden formában, tablettaként, por alakban és pezsgőtablettaként is, maszk azonban nincs. Egyedül az egyik magángyógyszertárban kapható filteres maszk, de ennek igen borsos ára van, darabonként 780 dinárba kerül.

http://www.magyarszo.com/fex.page:2009-11-12_Meg_nincs_megbetegedes.xhtml

FELÚJÍTOTT INFORMATIKATEREM

A kishegyesi iskola a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarától kapott tizennégy komputert—A zeneiskolások is helyben tarthatják az órákat, ha zongorázni akarnak

Március végén, a falunapi ünnepség keretében kaptuk el hivatalosan azt a 14 új kompjutert, amelyet testvérvárosunk a XVI. Kerület közvetítésével a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ajándékozott a kishegyesi gyerekeknek. Az ajándékot hivatalosan Szatmáry Kristóf, a kamara elnöke, országgyűlési képviselő adta át, de meg kell mondanom, hogy a gyerekek akkorra már használatba is vették a gépeket, mert néhány nappal korábban érkeztek. Ezek nem a legújabb gépek, de nagykapacitásúak és kitűnő állapotban vannak. A korábbi 486-os gépekhez képest ez óriási előrelépést jelent. Ugyanakkor az oktatásügyi minisztérium jóvoltából ADSL vonalat is kaptunk, így az internethasználat is megoldódott — mondja Molnár Márta. A budapesti testvérönkormányzat eddig is és a jelek szerint ezután is nagy figyelmet fordít arra, hogy a maga részéről segítse az oktatási folyamatokat. - Akárcsak az elmúlt esztendőkben a XVI. Kerület önkormányzata az idén is 43 kishegyesi gyereket lát vendégül augusztusban, mi természetesen a legjobb diákokat küldjük, elsősorban azokat, akik valamilyen versenyen elért eredményükkel öregbítették iskolánk nevét. A tervek szerint a gyerekek ellátogatnak több pesti neves intézménybe, például a Csodák Palotájába, de elviszik őket Veresegyházra, Gödöllőre és Esztergomba is. Úgy időzítették, hogy a gyerekek élőben tekinthessék meg az augusztus 20-i tűzijátékot. Külön köszönetet szertnék mondani Kovács Zoltán rendőrparancsnok helyettesnek, azért, hogy a rendőrség illetékes osztálya szombatonként a gyerekek útleveleit intézi. Nagyon jó kapcsolatunk alakult ki a kerületben működő Rácz Aladár Zeneiskolával is, tőlük szintén a falunapi ünnepségre kaptunk egy Rösler- zongorát. Ez is nagy segítséget jelent számunkra, hiszen sok zeneiskolásunk van, akik valóban szép eredményeket értek el a szerbiai és nemzetközi versenyeken is, de ha zongorán kellett játszaniuk utazniuk kellett. Ezután Csőke András vezetésével itt tarthatják az órákat az iskola kiállítási csarnokában, mert ott helyeztük el a hangszert — mondta az igazgatónő, s elmondja azt is, hogy az utóbbi időben mintha megnövekedett volna az iskola iránti adakozó kedv. Nemrégiben a Vöröskereszt helyi szervezete tagtoborzást végzett és a befolyó pénzt a tantermek felújítására ajánlották fel. A napokban kapott az iskola 250 eurót egy ausztráliában élő kishegyesi jószándékű embertől. Ez ugyan nem nagy összeg, de néhány tanteremben fel lehet vele újítani a világítást, vagyis minden adománynak van helye.

Magyar Szó, Papp Imre, 2009. április 16., csütörtök

http://mszkik.hu/rolunk/sajtoszoba/felujitott-informatikaterem

NEGYEDSZER TALÁLKOZTAK

         2009. október 31-én tartották meg Bácsfeketehegyen a IV. Záporka vers- és prózamondó találkozót a tanulásban és fejlődésben akadályozott gyerekek és fiatalok részére a helybeli Izida Anya- és Gyermekvédelmi Társulat, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és a Feketics ME szervezésében. A találkozón - a helybelieken kívül - ötvenhét résztvevő jelent meg Szabadkáról, Zentáról, Magyarkanizsáról, Adáról, Óbecséről, Szanttamásról, Kishegyesről, Temerinből.

    A szervezők nevében a vendégeket és kísérő pedagógusaikat Pál Ágnes, Hajvert Ákos, majd Papp Julianna köszöntötte.

    A megnyitóünnepségen az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói közreműködtek.
    A versenyzők teljesítményét Barta Júlia óvónő, valamint Dudás Zita és Jelacsics Sutus Ágota logopédusok-gyógypedagógusok bírálták el. A versenyzők három korosztályban vetélkedhettek, ezen belül pedig -- fogyatékosságuk jellege alapján -- két csoportba, a Napraforgó és a Szivárvány csoportba tömörülve léphettek színre. A házigazda szerepében Szombati Dorottya, Tamás Krisztina, Kasza Zsanett és Papp Boglárka tüsténkedett egész nap a vendégek körül.

     A versmondás mellett a szervezők nagy hangsúlyt fektettek a résztvevők szórakoztatására is. Bagaméry Orsolya és Fekete Ágnes kitűnően összeválogatott drámapedagógiai játékokkal kötötték le a fiatalok figyelmét, de sokan bekapcsolódtak a rögtönzött kézműves-foglalkozások műhelyébe is képeslapokat és egyéb, hazavihető emléktárgyakat készítve.
    A délutáni gálaműsoron és díjosztó ünnepségen a bírálóbizottság értékelése után a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskola speciális tagozatú tanulói léptek fel. Irodalmi műsorukat tanítójuk, Hajvert Ákos rendezte.

    A díjazottak:
    7--11 évesek korosztálya
    Szivárvány csoport: 1. Mészáros Szanella, (Óbecse), 2. Jovanovics Izabella (Kishegyes), 3. Goda Krisztián (Kishegyes).
    Napraforgó csoport: 1. Pénzes Julianna (Óbecse).    
    12--15 évesek korosztálya
    Szivárvány csoport: 1. Lengyel Albert (Szabadka), 2. Jovanovity Lazo (Kishegyes), 3. Zelenka Daniella (Kishegyes).
    Napraforgó csoport: 1. Kovács Adrián (Temerin), 2. Kelemen Krisztina (Bácsfeketehegy).
    15--30 évesek
    Szivárvány csoport: 1. Barna Heléna (Szabadka), 2. Bárány Tihomir (Szabadka).
    Napraforgó csoport: 1. Engi Lívia (Magyarkanizsa), 2. Ágoston Ferenc (Zenta) és Vásár Róbert (Magyarkanizsa), 3. Hegedűs Gabriella (Magyarkanizsa).
    Továbbjutók Kiskörösre (akik az ottani, országos szintű vetélkedőn képviselhetik a Vajdaságot): Mézsáros Szanella (Óbecse), Fehér Dániel (Temerin) és Barna  Heléna (Szabadka). 

http://www.hetnap.rs/uj/index.php?zg=4701&no=270