"Amikor azt gondolod, hogy minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy..." (Thomas Alve Edison)

2007. június 1., péntek

XI. KŐKETÁNC


Az újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörrel közösen a becsei Városi Színházban szervezte meg május 19-én tizenegyedik alkalommal a Kőketáncot, a vajdasági óvodások és általános iskolások énekes népi játék és néptánc vetélkedőjét. 
A gyerekek nemcsak elénekelték, hanem el is játszották produkciójukat, azaz énekes népi játékokat adtak elő. „Ebből derült ki, hogy van igény egy olyan rendezvényre, ahol ezek a produkciók is versenyezhetnek, így született meg a Kőketánc. A résztvevők száma évrőlévre szaporodik, a köztudatba beékelődött a fesztivál, számon tartják, készülnek rá“, mondta Szabó Gabriella, a VMPE népzenei szakosztályának vezetője, a verseny szervezője. 
Az első két Kőketáncot Újvidéken szervezték meg, a harmadiktól azonban már városunk ad otthont a megmérettetésnek. „A Petőfi kultúrkör tatarozása miatt új helyszínen, a Városi Színházban szerveztük meg az idén a Kőketáncot. Picit féltünk attól, hogy nem fog minden zökkenőmentesen lebonyolódni, hiszen a régi hely már bejáródott az évek során, de alaptalan volt a félelmünk. Sikerült a több mint ezer résztvevőt mozgatni, időben a színpadra küldeni. Sokat köszönhetünk a kultúrkör modern- és társastánc-csoport tagjainak, akik úgy szervezésben, mint kivitelezésben is sokat segítettek, de a két iskolának is (a Közgazdasági-Kereskedelmi Középiskola és a Zdravko Gložanski Általános Iskola), az osztályaikban öltözhettek a versenyzők“, mondta Kasziba Beáta, a szervezők egyike.
          Vajdaság minden részéről érkeztek csoportok, 44 produkció került bemutatásra, amit több mint ezer fellépő adott elő. A délelőtti műsorrészben a becsei, zentai, csókai, szenttamási, péterrévei, gunarasi, adai, adorjáni, hajdújárási, zentagunarasi, martonosi és nagybecskereki gyermekek mutatkoztak be. A második részben, amely 14 órakor kezdődött, Csantavér, Szabadka, Kishegyes, Újvidék, Temerin, Feketics, Moravica, Kula, Törökbecse, Székelykeve és Topolya tánccsoportjai léptek színpadra. A csoportok négy kategóriában mérték össze tudásukat, a díjakat az énekes népi játékok, a szólótáncosok, valamint az alsós-, felsős- és vegyes néptánccsoportok között osztották ki. A produkciókat háromtagú zsűri - Bodor Anikó népzenekutató Zentáról, valamint Tóth Zoltán és Mikó Erika kalocsai néptáncpedagógusok - nézte végig.
            A szólótáncosok közül a kishegyesi Berecz Zalán és a zentai Németh Antal osztozott az első helyen, második lett a zentai Szögi Miklós. A népi játékok közül arany oklevelet a martonosi csoport kapott. Második lett a zentai, harmadik pedig a péterrévei Tiszamente Közművelődési és Népművészeti Egyesület Bogárkák csoportja. 
„Örvendetes volt a gyermekjátékokat nézni, kilenc csoport ezzel mutatkozott be, és ami a legfontosabb, fejlődést lehetett észlelni. A gyerekek tisztábban énekelnek, feszélytelenül játszanak, a felkészítő pedagógusok körültekintőbben válogatták a játékokat, a hagyományokhoz nyúlnak vissza, és nem „műjátékokat“ találnak ki. A gyermekjátékoknak azért örülünk ennyire, mert éneklés közben a hangjukat „kitakarítják“ a gyerekek“, mondta Bodor Anikó.
 Az alsós néptánckategóriában arany oklevelet a kishegyesi táncegyüttes kapott. Második lett a Kabóca csoport a péterrévei dr. Kiss Imre Művelődési Körből, míg a harmadik díj Adára került. A vegyes korcsoportban két első díjat osztott ki a zsűri, a topolyai és a horgosi táncegyüttesnek. Második lett az Aprócskák táncegyüttes a péterrévei Tiszamente Közművelődési és Népművészeti Egyesületből, a harmadik helyen pedig két csoport végzett: a Kiscimbora gyermekcsoport a becsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörből és a kulaiak. A felsősök táncvetélkedésében a kanizsai és a kishegyesi csoport győzött, második lett a szabadkai és a zentai táncegyüttes, a harmadik díjat az adai csoport érdemelte ki.
Az eredményhirdetés után a zsűri minden produkciót külön véleményezett. „Óriási fejlődést tapasztalok, hiszen tavaly is itt voltam zsűrizni. Az idén sokkal nehezebb dolgunk volt, hiszen kitűnő produkciókat láthattunk. A csoportok kitűnően fel voltak készülve, sok anyaországi csoport megirigyelhetné az itt látott produkciókat“, mondta Tóth Zoltán.
           Szabó Gabriella szervező végül kijelentette, hogy a Kőketánc nagyon fontos, mert a csoportvezetők ötleteket kapnak, kijavítják hibáikat, ezáltal pedig haladni és fejlődni tudnak a csoportok. A verseny szerinte a gyermekeknek is nagyon fontos. „Egy élmény, még ha fárasztó is, de elutaznak, kirándulnak, megnézik egymás produkcióit. Az ilyen rendezvények megerősítik a gyerekeket, látják, hogy nincsenek egyedül. A népzene, a néptánc mindig egy réteg kultúrája és az is marad. A szellemi érték pótolhatatlan“, mondta Szabó Gabriella.
Ricz Róbert

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...