,,A kishegyesi könyvtár rendezvénysorozata az anyanyelv megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet'' - mondta a projektum ötletgazdája, Vörös Julianna
|
Újabb előadással gazdagította a kishegyesi könyvtár azt a rendezvénysorozatát, amelyet a Magyar Nyelv Éve kapcsán szervezett, s amelynek célja az anyanyelv megőrzésére való figyelemfelkeltés. A programot a Szekeres László Alapítvány támogatásával tudják megvalósítani - hallottuk Vörös Julianna könyvtárostól, a projektum megálmodójától, aki többek között elmondta azt is, hogy eddig ebből mit sikerült megvalósítaniuk. Nemrégen intézményük vendége volt Csáky S. Piroska egyetemi tanár, aki az első magyar írásos emlékekről tartott előadást. Az elmúlt hetekben a helybeli Ady Endre Kísérleti Általános Iskola tanítványaival egy sikeres Kazinczy-vetélkedőt bonyolítottak le, amellyel méltón megemlékeztek az író irodalmi és nyelvújító munkásságáról. Június 2-án a könyvtár előcsarnokában pedig megnyitották azt a kiállítást, amely teljes betekintést nyújt a kishegyesi születésű írók (szépirodalmi szerzők és más, szakmai tematikájú könyvek alkotóinak) munkásságába. Ugyanezen a napon a könyvtár vendége volt dr. Szőke Anna. A kétnyelvűség lélektana címmel előadást tartott arról, hogy az anyanyelvhez viszonyítva vagy arra vonatkozóan milyen előnyei és hátrányai lehetnek az ún. másodnyelv (környezetnyelv, idegen nyelv) elsajátításának. A Dél-Bánátban tett néprajzi gyűjtései alapján élő példákkal szolgált arra vonatkozólag, hogy amikor az anyanyelv elveszti társadalmi funkcióját, és használói már csak a család szűk keretén belül élnek vele, szükségszerűen megtörténik a nyelvcsere - vagyis a magukat még magyarnak valló személyek lemondanak anyanyelvükről (,,mert nem boldogulnak vele''), és felcserélik azt a többségi nemzet nyelvével (ez esetben a szerb nyelvvel). ,,Mikor gyerek voltam, magyar voltam'' - hallotta ezt dél-bánáti körútján sokszor az előadó, és mint mondta, először megdöbbentette, de később megfejtette ezeknek a kijelentéseknek az értelmét. ,,A néprajzi kutatások eleddig még nem foglalkoztak behatóbban ezzel a kérdéskörrel, de tény és való, hogy a népszokások túlélik a nyelvet. Beszélgetőtársaim jószerével már alig vagy egyáltalán nem ismerték és beszélték anyanyelvüket, de ettől függetlenül magyarnak vallották magukat, mert szokásaikban és hiedelemvilágukban még megtartották a magyar őseiktől, elődeiktől örökölt rítusokat.'' Az előadó szerint akkor járunk el helyesen - s akkor tudjuk elejét venni fiataljaink köztes identitástudatának, ami lélekromboló, s előbb-utóbb a beilleszkedéshez vezet -, ha gyermekeinket a másodnyelvre a saját kulturális közegükben tanítjuk meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése