A nyolcadik osztályok május hatodikán és hetedikén két
felejthetetlen napot töltöttek Zlatiborban.
Hétfőn korán reggel, kissé fáradtan és bágyadtan az
előző esti bérmálkozás után, először Brankovina felé vették az irányt. E festői
falucskában megtekintették az első szerb iskola helyszínén létesített múzeumot,
ahol kipróbálhatták, milyen taneszközökkel tanultak dédszüleink, palatáblára,
viasztáblára vésve különböző üzeneteket. Azon is elgondolkodtak, vajon milyen
lenne a hamarosan esedékes matekdolit libatollal írni. Az iskolamúzeumban több
szemléltetőeszköz illusztrálja azt is, hogyan fenyítették a szófogadatlan
nebulókat száz évvel ezelőtt, ki lehetett próbálni a szamárpadot is.
Brankovina Desanka Maksimović szülőhelyeként is ismert, sírjánál, és egy
18-ik századi templomnál is rövid látogatást tettek. Második úti cél a
Kadinjačai-csata helyszínén létesített szoborpark volt. Itt a tanulók séta
közben felfrissíthették a nyolcadikos történelem tananyagot. Estefelé érkeztek
Zlatiborba, a szállásukra. A szobák szétosztása, majd vacsora után séta
következett a fenyvesek között, sajnos zuhogott közben az eső. Másnap reggel
először Mećavnikot látogatták meg, Emir Kusturica etnofaluját, ahol megnéztek
egy rövidfilmet Kusturica munkásságából, majd szétnéztek a különleges faluban.
Fél tizenegykor a Šarganska osmica hegyi kisvonattúra következett, festői
tájakon, sok-sok alagúttal, szakadékokkal, vízesésekkel. Délután a
Perućac-i vízierőművet nézték meg, sajnos csak kívülről, de így is impozáns
látvány volt. Utolsó állomásként Európa legrövidebb folyója, a 365 méteres
Vrelo következett, amely hatalmas vízeséssel torkollik a Drinába.
Késő este, fáradtan, de rengeteg új élménnyel érkeztek
haza.
photo by Rózsa Viktor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése