1994 óta hirdeti meg március 15-i diákutaztatási
programját a Rákóczi Szövetség magyarországi középiskolások számára, azzal a
céllal, hogy a Kárpát-medence valamely határon túli településére utazzanak, és
az ottani magyar társaikkal közösen ünnepeljenek.
A program
fő célja, hogy minél több közvetlen kapcsolat alakuljon ki a magyarországi és a
határon túli magyar diákok, tanárok, illetve iskolák között.
Az idén iskolánk is bekapcsolódott a programba. Trombitás
Orsi, aki tavaly fejezte a nyolcadik osztályt, Székesfehérvárra költözött.
Annyi szépet és jót mesélt rólunk, hogy iskolája vezetősége úgy döntött,
pályázzunk közösen a diákutaztatási programra. Pályáztunk és nyertünk.
Azt hiszem a program fő célját teljesítettük, közvetlen
kapcsolatok most is alakulnak a kishegyesiek és a Vasvári Pál Gimnázium 9.C
osztálya között. Igaz, nem így terveztük a mai programot, a székesfehérvári diákok
a közös műsor után visszautaztak volna, csak az időjárás közbeszólt.
Székesfehérvárt egyik irányban sem lehet megközelíteni.
Az M7-es autópálya továbbra is életveszélyes, annak ellenére, hogy a hókotrók
dolgoznak az adott útszakaszon. Az M7-es autópálya Letenye felé vezető
útszakaszán a 203-as és 206-os kilométer között összeütközött 41 autó. Annyit
lehet tudni a balesetről, hogy először 11 gépjármű rohant egymásba, majd
beléjük rohant még 30. A közútkezelő azt kéri az autósoktól, hogy a
hófúvásokban érintett megyékben semmiképpen ne induljanak útnak.
A székesfehérvári gimisek osztályfőnöke a
segítségünket kérte. 30 diákot kellett elhelyeznünk. És mint annyiszor, most is összefogtunk! Köszönet a
gyerekeknek, akik jelentkeztek ma délelőtt, hogy náluk alhatnak a
vendéggyerekek, köszönet a szülőknek, hogy mindezt jóváhagyták. Köszönet
mindazoknak, akik segítettek! Csernik Ferenc mester bácsink finom ebédet főzött
(a kukták is jól végezték a munkájukat), Burján Ágnes gondoskodott arról, hogy
az ebéd körül ne legyen gond, a nyolcadikos osztályfőnökök: Csőke Csilla és Kormányos Andrea, valamint Szűgyi Bettina és Mészáros Márta egész nap a
rendelkezésünkre álltak, Virág Gabi bácsi a hegyesi csatáról mesélt, Sipos
Tibor, a HK titkára a vacsoráról gondoskodott, az Önkormányzat a tanárok
elszállásolási költségeit állja. Az egészségház is segített beteg gyerekek
ellátásában, de felajánlotta a segítségét a tűzoltóság és a Vöröskereszt is…
Hogy mikor térhetnek haza a székesfehérváriak? Az
időjárástól függ. A burek lassan készül a reggelire… J A szülők nyugodtan alhatnak, jó helyen vannak a
csemetéik!
A fellépő gyerekek, a cserkészek nagyon ügyesek
voltak, dacolva a hideggel, hófúvással, tették a dolgukat. Fontosnak tartom
megemlíteni Fülöp Valentin és Cékus Attila munkáját, akik fagyoskodtak, Attila
még az autóját sem kímélte… J A műsor pedig nem jöhetett volna létre Kovács Hanna, Hajvert Ákos és Borsodi Patyerek Orsolya nélkül. Magó F. Emesének köszönve nagyon sok
gyerek volt a megemlékezésen.
Kishegyes, én így szeretlek.
photo by Rózsa Viktor, Fülöp Valentin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése